Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-31 / 124. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 31. Megszavazták a lex Répássyt Budapest. Kedden késő este az Országgyűlés módosította a Polgári törvénykönyv szemé­lyiségijogok védelmére vonat­kozó rendelkezéseit. A lex Ré- pássyként ismertté vált jogsza­bály-változtatás a sajtó-helyre­igazítás mellett bevezeti a vá­laszadás jogának elnevezett intézményt is. A szavazás előtt Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter elmondta: támogatja az előteijesztő azon javaslatát, hogy a törvény hatályba lépése előtt az Alkotmánybíróság az indítványt vesse alá előzetes normakontrollnak. (MTI) Lesz orosz csapatkivonás Chisinau. Oroszország és az EBESZ egyezményt írt alá a Dnyeszter menti területen ál­lomásozó orosz csapatok kivo­násáról. A Moldovai Köztársa­ság túlnyomórészt oroszok lakta Dnyeszter menti területe 1991-ben kikiáltotta Chisinau- tól való elszakadását. A térség orosz és moldován lakosai közötti harcok több száz halá­los áldozattal jártak, s csak akkor szűntek meg, amikor Moszkva 2500 fős békefenn­tartó csapattestet küldött a térségbe. (MTI) George Bush gesztusa Washington. Az amerikai el­nök közölte: kérni fogja a kongresszust, hogy hosszab­bítsa meg a Kínával való szokványos külkereskedelmi viszony hatályát. A korábban a legnagyobb kedvezmény el­veként emlegetett jogi státust azért kell most meghosszab­bítani, mert a kongresszus ta­valy úgy szavazta meg e jog­állás tartós érvényesítését, hogy hatályba lépéséhez Kí­nának a WTO-hoz való csat­lakozását szabta feltételül. Ez pedig mindmáig nem tel­jesült. (MTI) Bush szerint javaslata javítja a szabadság létrejöttének előfel­tételeit Kínában (TASR/AP) Vannak politikai foglyok Tibetben Peking. A kínai hivatalos sajtó tegnap elismerte, hogy mint­egy száz politikai foglyot tarta­nak őrizetben Tibetben. A China Daily a tibeti börtönök életéről szóló cikkében arról számolt be, hogy a 2300 elítélt 5 százaléka „kémkedés, felfor­gatás és terrorizmus” vádjával került börtönbe. Ezek a leg­gyakoribb vádak, amelyek alapján elítélik a Tibet függet­lenségéért harcolókat. (MTI) Államtitkárok kiváltsága Kijev. Kucsma ukrán elnök rendeletet írt alá az államtitká­ri tisztségek létrehozásáról. A közigazgatási reform végre­hajtásával kapcsolatos rende­let értelmében az államtitká­rokat az elnök nevezi ki (öt év­re) a miniszterelnök javaslatá­ra. Az államtitkárok a kor­mány távozásakor a helyükön maradnak. (MTI) A félszáz külügyminiszter a balkáni helyzetnek szentelte a legnagyobb figyelmet Különtalálkozó az orosz-amerikai csúcs előkészítéséről Budapest jól debütált Orbán Viktor magyar kormányfő külön is találkozott Colin Powell ameri­kai külügyminiszterrel (TASR/AP) Budapest. Két nagy témakör­re osztható a NATO-külügy- miniszterek kétnapos buda­pesti tanácskozásának tegna­pi programja. A kora reggeli óráktól európai uniós kollé­gáikkal trágyaltak, majd pe­dig az ún. békepartnerekkel folytattak eszmecserét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Történelmi találkozóként értékelte George Robertson főtitkár a NATO és az EU első közös külügyminiszte­ri értekezletét, amely, megerősítet­te, hogy a két szervezet képes a ha­tékony és eredményes együttműkö­désre. A másfél órás tanácskozás mérlegét közös nemzetközi sajtóér­tekezleten vonta meg a NATO főtit­kára, továbbá az EU képviseletében Anna Lindh svéd külügyminiszter, valamint a Macedóniában sikerrel közvetítő Javier Solana. Mindhár­man úgy értékelték, hogy a NATO és az EU közös erőfeszítéseinek eredményeként reménykeltőbb a helyzet Macedóniában és Dél-Szer- biában, bár a tartós béke és stabili­tás megteremtése érdekében továb­bi nemzetközi közreműködésre van szükség. Az önálló európai védelem megte­remtésével kapcsolatban előrehala­dásról beszéltek, részleteket azon­ban nem ismertettek. Robertson de­rűlátónak mondta magát a gyorsre­agálású európai haderő felállítását akadályozó török magatartás meg­változását illetően. Az ezzel kapcso­latos tárgyalások folytatódnak. A részvevők egyformán fontosnak tar­tották az úgynevezett „Berlin-plusz” csomag véglegesítését, azaz annak a mechanizmusnak a kidolgozását, amely arról rendelkezik, hogy az unió miként veheti igénybe a NATO eszközeit és kapacitásait. Arról egyi­kük sem tett említést, hogy milyen mértékben változott az EU-dön- tésekbe nagyobb beleszólást sürge­tő török magatartás. Az Euroatlanti Partnerségi Tanács tagállamai (19 NATO-tag+27 továb­bi ország) megvizsgálták annak le­hetőségét, miképp lehetne erősíteni a biztonságot az euroatlanti térség­ben - áll egyebek között a tanácsko­zásról kiadott közleményben. A részvevők üdvözölték azokat a kez­deményezéseket, amelyek a gyakor­lati regionális együttműködés elmé­lyítését célozzák Délkelet-Európá- ban, a Baltikumban, a Kaukázus­ban, valamint Közép-Ázsiában. A dokumentumból kitűnt, hogy ezen a tanácskozáson is a balkáni hely­zetnek szentelték a legnagyobb fi­gyelmet. Minden szempontból sikeresnek ér­tékelte a NATO budapesti külügy­miniszteri értekezletét és a hozzá kapcsolódó tanácskozásokat a házi­gazda Martonyi János magyar kül­ügyminiszter. Martonyi nagyobb előrelépést lát az önálló európai vé­delmi képesség ügyében, mint ami­re a nemzetközi sajtó tudósításaiból következtetni lehet. Bár a NATO-bő- vítés formailag nem szerepelt napi­renden, az egyértelműen kivehető volt, hogy a folyamat nem áll meg - hangsúlyozta. Egyetértés van ab­ban, hogy a további tagfelvétel körét és idejét a kritériumok teljesítéséhez kell kötni, egyetlen országot sem ér­het tehát hátrány földrajzi vagy tör­ténelmi okok miatt, s az alapvető döntéseket már a NATO jövő évi, prágai csúcstalálkozóján meg lehet hozni, (m, t) Megállapodás a koalíció szláv és albán pártjai között Solana sikerrel járt MTI-HÍREK Szkopje. Sikeres volt Javier Solaná- nak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének macedóniai köz­vetítése. Solana Budapestről utazott kedden Szkopjéba, majd visszatért a magyar fővárosba. Solana közvetí­tésének eredményeként a macedón kormányban résztvevő pártok beje­lentették, hogy a testület folytatja munkáját, és felújítják a politikai válság megoldását szolgáló tárgya­lásokat is. A macedón kormányt adó albán és macedón pártok közöt­ti viszályt az váltotta ki, hogy az al­bánokat tömörítő két legnagyobb párt békemegállapodást írt alá az albán többségű területek elszakítá- sáért harcoló fegyveresekkel (UCK). A tegnap ismertetett részletek sze­rint a macedón kormánykoalíció szláv és albán pártjai megegyeztek abban, hogy az ország jövője kizáró­lag demokratikusan választott kép­viselők tevékenysége révén alakít­ható. A koalíciós pártok találkozója után Trajkovszki államfő bejelentet­te, hogy érvénytelennek nyilvánítot­ták a kormányban részt vevő két al­bán párt és az UCK május 22-én kö­tött együttműködési megállapodá­sát. A találkozóról kiadott közös nyi­latkozatot tegnap a NATO és az EU budapesti külügyminiszteri ülése elé teijesztették. A dokumentum­ban a macedón kormánypártok el­fogadhatatlannak nyilvánították az erőszak alkalmazását politikai célok elérésére, és kötelezettséget vállal­tak a béke helyreállítására, kizáró­lag politikai párbeszéd útján. M u n kae rő-áram l ás Van közös álláspont Brüsszel. Az EU-országok tegnap megállapodtak a csatlakozási tár­gyalások egyik legkényesebb feje­zetére, a munkaerő szabad áramlá­sára vonatkozó közös tárgyalási ál­láspontjukról. Az MTI brüsszeli dip­lomáciai forrásból úgy értesült, hogy a nagykövetek ülésén Spa­nyolország is elfogadta a soros svéd elnökség legutóbbi kompromisszu­mos tervezetét, és annak valameny- nyi lényeges eleméről sikerült meg­egyezni. Bizonyos technikai kérdé­seket tisztázni kell még, és egyes tagországok esetében szükség van a kormányok végleges jóváhagyá­sára is. Ettől eltekintve azonban a közös álláspont kész, és felkerülhet a csadakozási tárgyalások pénteki napirendjére. (MTI) Budapest szerint növelni kellene a tagállamok befizetését a Visegrádi Alapba Mától V4-CSÚCS Krakkóban Ivanov: nem volt aj ánlat MTI-JELENTÉS Budapest. Igor Ivanov orosz és Colin Powell amerikai külügymi­niszter kétoldalú megbeszélésére tegnap délelőtt került sor Buda­pesten, s elsősorban Putyin orosz és Bush amerikai elnök június 16-i ljubljanai találkozóját készítették elő. Ivanov emlékeztetett arra, hogy Putyin kedden találkozott Arafat palesztin elnökkel, és tele­fonbeszélgetést folytatott Sáron izraeli miniszterelnökkel. Aláhúz­ta, hogy Oroszország egyeztette a közel-keleti rendezéssel kapcsola­tos lépéseit az USA-val és az Euró­pai Unióval. A Balkánnal kapcso­latban különösen a macedón hely­zetet nevezte nyugtalanítónak. Közölte: Oroszország azt javasolja, hogy a térség államai kössenek megállapodásokat, amelyekben rögzítík a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségét, és elkö­telezik magukat a területi integri­tás és a szuverenitás tiszteletben tartása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Ivanov határozottan cá­folta, hogy Moszkva ajánlatot ka­pott volna az USA-tól orosz raké­ták megvásárlására. Leszögezte, hogy erről semmiféle tárgyaláso­kat sem folytattak. Kényelmes jobbközép többség mindkét házban Összeült az új parlament MTI-HÍR Róma. Összeült tegnap az új, jobb­közép többségű olasz parlament két háza, hogy megválassza a sze­nátus és a képviselőház elnökeit, úrnak indítva a Silvio Berlusconi kormányának megalakításához ve­zető intézményes folyamatot. Ezzel kezdetét vette Itáliában a háború utáni tizennegyedik parlamenti cik­lus, amelyben a Berlusconi vezette jobbközép Szabadságjogok Háza (CDL) szövetség kényelmes többsé­get élvez a törvényhozó testület­ben: 365 helyet birtokol a 630 tagú képviselőházban, 177 mandátumot mondhat magáénak a 324 tagú sze­nátusban. Berlusconi pártja, a CDL gerincét alkotó Forza Italia (FI) túlgyőzte magát: több parlamenti helyet szer­zett, mint amennyit valójában be tud tölteni. Tucatnyi mandátumá­nak a sorsa van még függőben. En­nek oka, hogy az FI - az összes töb­bi párthoz hasonlóan - a kelleténél nagyobb mértékben élt a vegyes vá­lasztási rendszer által nyújtott „kis­kapuk” lehetőségével. A képviselők tegnap Marcello Perát, a Forza Italia színeit képviselő politikust választották a szenátus elnökévé. Érdekességnek számít, hogy ezúttal kevesebb nő került be a törvényho­zásba, mint a korábbiakban, ará­nyuk mindössze 9,2 százalék (a vi­lágátlag 13,7 százalék). A mitterrand-i korszak kiemelkedő politikusa volt Börtön vár Dumas-ra MTI-HÍR Párizs. Hathónapi letöltendő bör­tönbüntetésre és kétévi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítélték teg­nap Párizsban Roland Dumas volt külügyminisztert az Elf francia olaj­konszernnel kapcsolatos, 60 millió frankos korrupciós ügyben. A mitterrand-i korszak kiemelkedő politikusát ezenkívül egymillió frank pénzbüntetés megfizetésére is kötelezték. Christine Deviers- Joncour asszonyra, Dumas volt kedvesére háromévi elzárást sza­bott ki a bíróság - ebből másfél évet felfüggesztve -, valamint 1,5 millió frank pénzbüntetést. Alfred Sir- vennek, az Elf kulcsemberének négy évet kell börtönben töltenie, és 2 millió frank megtérítésével tar­tozik, a megkárosított cég volt első Roland Dumas (TASR/AP) emberét, Lóik Le Floch-Prigent-t pedig három és fél év szabadság- vesztéssel sújtották 2,5 mülió fran­kos pénzbüntetés kíséretében. Megnőtt az iszlám terroristák támadásainak veszélye Amerikai aggodalmak MTI-HlR Washington. Az USA szerint meg­nőtt annak a veszélye, hogy iszlám terroristák amerikaiakat támadja­nak meg, miután az USA-ban bű­nösnek találták Oszama bin Laden szaúdi milliárdos négy hívét, ameri­kai követségek elleni terrorakciók­ban való közreműködésük miatt. Az illetékes New York-i bíróság kedden bűnösnek mondott ki négy férfit ab­ban, hogy Afrikában részt vett két amerikai nagykövetség felrobbantá­sában. Az USA nairobi (Kenya) és Dar es Salaam-i (Tanzánia) nagykö­vetségének épülete ellen 1998 nya­rán hatalmas erejű pokolgépes me­rényletet hajtottak végre, szinte percre azonos időben. A két robban­tásban összesen 224-en haltak meg, köztük 12 amerikai. Kabulban teg­nap közölték: az afganisztáni tálib rendszer semmilyen körülmények között nem adja ki Washingtonnak a terrorizmussal vádolt bin Ladent. Ellenőrizni szeretné a ‘92-es népszámlálás adatait Funar nem nyugszik MTI-JELENTÉS Budapest. A visegrádi csoportba tartozó négy állam - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlo­vákia - kormányfői találkozót ren­dez ma és holnap a lengyelországi Krakkóban. Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár jelezte: Órbán Viktor azt vázolja majd, müyen programot kíván követni Magyaror­szág a V4 következő soros elnöke­ként. Az alapirányok ismertetését később részletes egyeztetések köve­tik alacsonyabb szinten. Az egyik legfőbb magyar cél ugyanis éppen az, hogy a csoport nevében javasla­tokkal fellépő kormányok a jövőben nagyobb mértékben koordinálják kezdeményezéseiket a partnerek­kel. A csoport elnökeként Budapest a közép-európai identitás erősítését tekinti majd legfőbb céljának. Eh­hez már létező, alkalmas eszköz a Visegrádi Alap, amelyet a közös kul­turális, oktatási és környezetvédel­mi programok támogatására, vala­mint az ifjúsági cserekapcsolatok előmozdítására hozott létre tavaly a négy állam. Budapest megítélése szerint az alap hatékonyabb mű­ködtetéséhez számottevően növelni kellene a tagállamok befizetését, s ezt indítványozni is fogja a cseh, a lengyel és a szlovák partnernek. Lőrincz szerint- a magyar kormány nem tartaná célirányosnak a V4 ki­bővítését új tagokkal, de nagyon is híve annak, hogy a visegrádi négyek erősítsék együttműködésüket a ko­operáció iránt érdeklődést mutató országokkal és országcsoportokkal, így a Benelux államokkal. Budapest alapos megfontolásra fogja javasol­ni a V4 tagállamainak a szélesebb körű közép-európai partnerségre irányuló osztrák kezdeményezést, amely a visegrádi államok és Auszt­ria intézményesített kapcsolatrend­szerét állítaná e közép-európai együttműködés tengelyébe. HUNOR PRESS Bukarest. A román kormányfőhöz intézett levelében Gheorghe Funar polgármester kéri, hogy bocsássák rendelkezésére az 1992 januárjá­ban készített népszámlálás során használt kérdőíveket, amelyeken „Kolozsvár egyes lakói magyar nemzetiségű románoknak vallották magukat”. Funar a polgármesteri hivatal, a prefektúra és a statiszti­kai hivatal képviselőiből álló bizott­ságot szeretne létrehozni, hogy a helyszínen ellenőrizzék és felfrissít­sék az 1992-es népszámlálás adata­it. Kolozsvár ura a magyar nemzeti­ségű lakosság számának csökkené­sére hivatkozva akarja megakadá­lyozni a már hatályba lépett köz- igazgatási törvény anyanyelvhasz­nálatot szabályozó cikkelyeinek ér­vényesítését. A törvényt ott kell al­kalmazni, ahol egy kisebbség ará­nya eléri a húsz százalékot. Az 1992-es népszámlálás szerint Ko­lozsvár magyar lakosainak aránya majdnem eléri a 22 százalékot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom