Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-19 / 114. szám, szombat

10 Családi Kör ÚJ SZÓ 2001 MÁJUS 19. Közvetlenül tálalás előtt a tejszínhabbal feldíszítjük és a sűrű meggylével lelocsoljuk Ajánlatunk Gyümölcsös darakrém 4 személyre Hozzávalók: fél liter tej, 2 púpozott evőkanál búzadara, 30 dkg meggybefőtt levővel együtt, 2 evőkanál porcukor, 1 citrom leve és reszelt héja, csipetnyi só; a tetejére 2 dl tejszínből vert hab. Előkészítése: A tejbe belekeverjük a búzada­rát, megsózzuk, és a reszelt cimtromhéjjal ízesítjük. A meggyet kimagozzuk, levét fe­lére forraljuk. A tejszínből ke­mény habot verünk. Elkészítése: A darás tejet kis lángon, állandó keverés közben sűrűre főzzük, majd ízlés szerint cukorral, pár csepp citromlével összekever­jük. Hagyjuk kihűlni. Ezután a kimagozott meggyet belekever­jük. Kompótostálkákba eloszt­juk. Közvetlenül tálalás előtt a tejszínhabbal feldíszítjük és a sűrű meggylével lelocsoljuk. Jól lehűtve tálaljuk, (s) SZÜKSÉGE VAN TANÁCSRA? SEGÍTÜNK! Jelige: „Sebzett szív" Ön a lányai szolgálatába állt, ami nemes elkötelezettség. Je­lenleg szükségük is van egymás­ra, mert össze kell tartaniuk. A válás nyomát mindannyian vise­lik. Önnek megrendült a léiké, a szíve, az idegrendszere. Ideali­zálja környezetének tagjait és ezért csalódik. Mégis szereti az izgalmakat, a változatosságot, szeret utazni, emberekkel is­merkedni, és élményeket sze­rezni. Logikusan gondolkodik, megtanult kételkedni, félni és félteni. Az érzelmekben a logika Bartalos Mária nem működik. Most kialakított egy védelmi, önvédelmi „bás­tyát” maga és lányai köré. Örül­ne, ha nyugalom és szeretet venné körül. Ön tisztában van erőforrásaival és sebezhetősé­gével. Gondolt-e már arra, hogy lányai néhány év múlva férjhez mehetnek? Esetleg elköltözhet­nek Öntől, mert önálló életet szeretnének élni a saját család­juk körében. Ugye, tudomásul veszi majdani döntésüket és anyai, nagyanyai háttérrel is megelégszik? Ez az esemény megint egyfajta szakadást, vál­tozást hoz az életébe. Eszébe ju­tott-e már az, hogy nem lesz jó egyedül, és kellene majd egy társ, akivel idősebb napjait le­éli? Vagy kellene egy barát, aki­vel elbeszélgethet, ldkapcsolód- hat, elmehet üdülni, vagy kirándulni. Gondolt ezekre? Ha nem, akkor kezdjen barátkozni most már az ilyen és hasonló gondolatokkal. A lányok meg fogják érteni. Ön nagyon nehezen tudja kimu­tatni érzéseit, érzelmeit. Hajla­mos megbántani mást úgy, hogy észre sem veszi, mert sokszor mereven ragaszkodik elveihez, szokásaihoz. Főleg most, ami­kor még a szívén ejtett sebek nem gyógyultak be. Bár min­denben meglátja a lényeget és vonzó édesanya, de van egy fájó pontja, amit nem tud igazán el­fogadni. Mégis erős, hisz leküz­dötte azokat a problémákat, amelyek a válást követték. Most már az a dolga, hogy ugyan­ilyen hévvel, akarattal küzdje le a betegségét is. Nem szabad el­veszítenie a vonzerejét. így to­vábbi életében esélye lesz a sze­relemre, a szeretette és a sze­rencsére. Kisebbségi érzését te­gye félre. Sokat kibír. Nem egy elveszett ember - nekem elhihe­ti! Mindhármuk jelszava lehet: „Többet ésszel, mint erővel!”. Mind a két lánya jól fog tudni bánni a pénzzel. A 20 éves lá­nya szeret néha elmélkendi, és szeretné később a tudását, böl­csességét is gyarapítani. Ha se­gíteni kell, nagylelkűen bánik idejével, energiájával. Akkor lesz a legboldogabb, ha önál­lóan dolgozhat. Talán egy üzle­tet örömmel elvezetne, reme­kül irányítaná. Olyan társra lesz szüksége, aki szeret beszél­getni és szórakozni. Minél több olyan ember kellene, mint az Ön 18 éves lánya! Lelke­sen és nagy erőfeszítéssel segít a nála kevésbé szerencséseken. Akkor a legboldogabb, ha értel­mes és humanitárius tetteket vi­het véghez. Meg kell fontolnia alaposan a dolgait, mielőtt bár­mire nemet mond. Stresszelő és kételkeldó típus. Szeret beszél­getni és kreatív tevékenységet végezni. Nehezen fogja megta­lálni az igazi „nagy szerelmet”. Nem tanácsos irigyelnie mások sikereit, hanem arra kell töre­kednie, hogy valamely területen ő is sikeres legyen. Mind a csapatjátéknak, mind az egyéni sportnak közös előnye, hogy szabályokon alapul és fegyelemre szoktat gyerek, annyi sport —---------r'. .... (I llusztrációs felvétel) Ahány ÖSSZEÁLLÍTÁS egyik gyerek legnagyobb vá­gya, hogy vívó legyen, a má­sik úszóbajnok szeretne lenni, de asztmás... a harmadik gyerek félénk, milyen sportot ajánljunk neki? Mibe kerül, mikor kezdje, mi szól ellene...? Milyen sportot vá­lasszunk, hogy jól válasszunk...? Ha a gyerek türelmes és pontos, ja­vasoljuk neki a vívást. Ha izgága tí­pus, tele levezetetlen energiával, válassza a kosárlabdát vagy a focit. Ha félénk, befelé forduló egyéni­ség, akkor semmiképpen se ajánl­juk neki e két utóbbit, mert ezektől nagyon rosszul érezné magát. Megint csak a vívás lenne a leg­jobb. Ugyanakkor ne feledjük, minden esetben az a legfontosabb, hogy a gyereknek kedve legyen az adott sportághoz. Ha maga vá­laszt, bízzunk benne, hogy jól dön­tött. Mind a csapatjátéknak, mind az egyéni sportnak közös előnye, hogy szabályokon alapul és fegye­lemre szoktat. A csapatjátéknál az együttműködésen, az egymás segí­tésén, a kapcsolatteremtésen van a hangsúly. Az egyéni sportág lehe­tővé teszi, hogy a gyermek felfe­dezze önmagát, a testét és a korlátáit. A következő 5 kérdésre próbálunk meg sportáganként választ adni. 1. kérdés: Hány éves kortól űzze az adott sportágat? 2. kérdés: Mit fejleszt? 3. kérdés : Hetente hány órát? 4. kérdés : Mi szól ellene? 5. kérdés: Milyen felszerelés kell hozzá? Labdarúgás 1. 6-7 éves kortól. Három korcso­port van, kezdő: 6-7 éveseknek 5 fős csapattal, 8-9 éveseknek 7 fős csapattal és 10-11 éveseknek 7 és/vagy 9 fős csapattal. 2. Fejleszti a motoros, az intellek­tuális és az érzelmi fejlődést. Javít­ja az általános koordinációs kész­séget és tudatosítja, mi mindenre használható a láb, mint „eszköz”. A hangsúly a játékon van, nem a versenyen és a rangsoroláson. A labdarúgás bevezetőül szolgálhat bármely csapatjátékhoz, mert töb­bek között olyan alapfogalmakra tanítja meg a gyermeket, mint „csapattárs”, „ellenfél”, „támadás” vagy „védekezés”. 3. Korcsoporttól függ. Kezdőknek elég kb. 75 perc hetente egyszer. A nagyobbak hétvégén is lemehet­nek a pályára. A meccsek hosszú­sága is kortól függ, 2x15 perc kez­dőknek, 2x25 perc a második kor­csoportnak és 2x30 perc a harma­diknak. 4. Semmi. Orvosi igazolás szüksé­ges. Az ízületekre tanácsos odafi­gyelni. 5. Sort, trikó, zokni, esetleg láb­szárvédő, stoplis focicipő. A ka­pusnak kesztyű, térdvédő. A legfi­atalabb gyerekek kisebb és köny- nyebb labdával játszanak. Kosárlabda 1. 5 éves kortól. 2. A mozgást, a testtel és a labdá­val való ismerkedést. A gyermek megtanulja, hogyan kell futni, ug­rani, helyet változtatni labdával a kézben. 7-8 éves korban kezdődik az ismerkedés a kosárral. Ebben a korban még nem szabad verse­nyezni. A kosárlabda ugyancsak fontos eleme: a tér. A pálya mére­téhez képest a gyermek nagyon ki­csi, nehezen méri fel és használja ki a játékmezőny egészét. Egyetlen támpontja a játékosok trikójának színe, ezért hajlamos arra, hogy mindig aszerint mozogjon. 3. 5-6 évesek 1 órát, 7-8 évesek 2 órát. 4. Semmi, de orvosi vizsgálat szükséges, mielőtt a gyermek el­kezdi. 5. Trikó, rövidnadrág, magas szárú kosarascipő, kosárlabda. Kézilabda 1. 7 éves kor előtt csak belekóstol ebbe a sportba. 2. A kézilabda nagyon alkalmas ar­ra, hogy a gyerek megtanuljon egy adott térben helyezkedni. Fut, ug­rik, eldobja a labdát és körülnéz. 3. 2-3 óra elég. 4. Semmi. Orvosi igazolás szüksé­ges, mielőtt belekezd a gyermek. 5. Rövidnadrág és pólótrikó. Jó minőségű sportcipő. A hangsúly a játékon van Torna 1. Már hároméves kortól el lehet kezdeni. 2. Az önbizalmat azáltal, hogy se­gít a gyermeknek teste és környe­zete tudatos felfedezésében. A tor­na jól fejleszti a pszichomotorici- tást. A mozgáskoordináció fejlesz­tése 8-9 éves korig igen lényeges. 3. Az edzővel közösen kell megha­tározni. 4. Vigyázni kell, ha a gyermek ín­szalagjai még nem elég erősek. Kérjük ki a szakorvos véleményét. 5. Lányoknak tomadressz vagy macskanadrág, fiúknak atlétatrikó vagy pólótrikó, tomanadrág, tor­nacipő. A kicsik sokszor mezítláb tornáznak. Klasszikus balett 1. 4 éves kortól megismerkedhet vele a gyermek, de csak 8 éves kor­tól kezdjen el rendszeresen tánc­órára járni. 2. A balett sportnak, művészetnek és kreatív tevékenységnek is fel­fogható. Fejleszti a pontosságot, a kitartást, az összpontosítást, az egyensúlyérzéket. Megtanítja a gyermeket arra, hogy figyeljen a testére, ápolja és becsülje. A serdü­lők gyakran olyan szemérmesek és gátlásosak, hogy képtelenek a tü­kör előtt, saját testüket látva gya­korolni. A balett azonban fejleszti az önbizalmukat. 3. 8 éves kortól heti 2 óra elegen­dő. Ezt követően a táncórák gyako­risága a gyermek kitartásának a függvénye. 4. Meg kell fontolni, hogy megfele­lő sport-e olyan gyermeknek, aki­nek gerinc- vagy ínszalagproblé­mái vannak. 5. Lányoknak baletttuha, haris­nyanadrág, balettcipő, fiúknak fe­kete vagy fehér -harisnyanadrág, azonos színű balettcipővel, testhez álló pólótrikó. (Folytatjuk) (b) Nem helyes közvetlenül a vizsga előtt még teljes gőzzel tanulni. Ezzel csak az idegeinket tesszük tönkre Felkészülés a tudás számonkérésére FELDOLGOZÁS vizsgadrukk nemcsak kellemetlen, rontja a teljesítményt is. Mie­lőtt foglalkozni kez­dünk a vizsgákkal, gondoljunk arra, hogy legtöbbjük eredménye nagyjából már előre eldőlt. A jó felkészülés általában jó vizsgázást biztosít. Hogy mennyire nevezhető jónak a felkészülés, semmi esetre sem csak a ráfordított időtől függ. A tervezésen múlik a dolog. Világo­san kell tudnunk, mit és hogyan csináljunk. Minél előbb el kell kezdenünk a fel­készülést. Minden vizsga előtt át kell gondolnunk, hogy mit követel­nek a vizsgán, mi az, amit már tu­dunk, mi az, amit még nem, mit akarunk és tudunk még megtanul­ni. Ha ezekre a kérdésekre pesszi­mizmus és illúziók nélkül megad­tuk a választ, ki kell számítanunk, hogy mennyi időre van szükség a felkészüléshez. Az így kiszámított időt szorozzuk meg kettővel. Éspe­dig azért, mert a ráfordítandó munkát rendszerint alábecsüljük. Ezenkívül biztonsági tartalékot is kell hagyni, hiszen mindig közbejö­het valami. Ha párhuzamosan több tantárgyból kell készülni, iktas­sunk be pihenőnapot, mielőtt rá­térnénk a másik tantárgyra. Azt is jó tudni, hogy nem helyes közvetlenül a vizsga előtt még tel­jes gőzzel (napi 8-10 órát) tanulni. Ezzel csak az idegeinket tesszük tönkre, és a végén képtelenek le­szünk a tudás felhasználására. Ha közvetlenül (mondjuk 10 perccel) a vizsga előtt még valami újat ta­nulunk, előfordulhat, hogy a vizs­gán abból az anyagból nem jut az eszünkbe semmi, amit korábban már egész jól tudtunk. Agyunk ugyanis az új ismeretek feldolgo­zásával van elfoglalva. Minden írásbeli vizsgára, de a je­lentősebb szóbeliekre is érvényes, hogy a vizsga napján a könyvet már ne vegyük kézbe. Ennek a szabálynak a betartásához persze erős akarat kell, mert a vizsgák előtt nagyon sok olyan kérdés me­rül fel bennünk, amelyeknek ala­posan utána kellene nézni. Minél korábban és a lehető leg­pontosabban állapítsuk meg, mik a követelmények, hogyan folyik a vizsgáztatás, müyen segédeszkö­zöket lehet használni. Minél töb­bet tudunk a követelményekről, annál könnyebb a tanulás. Készítsünk tervet. A terv nem­csak arra jó, hogy időben el tud­juk kezdeni és be tudjuk fejezni a tanulást, és hogy semmit se fe­lejtsünk ki. A tervkészítés fő célja a rendelkezésre álló idő okos ki­használása, a jó ütemezés. Abban is segít, hogy ésszerűen tanul­junk. A jó tervből látni, hogy mit és mikor kell tanulni. Jó, ha a vizsga előtt tartunk egy­két próbavizsgát. írásbeli előtt olyan példákat kell keresnünk, amelyeket a vizsgán szoktak fel­adni. A szóbelik előtti próbán han­gosan és részletesen feleljünk a kérdésekre. Ha lehet, olyan sze­méllyel próbáljunk, aki egyrészt ki tudja javítani a hibákat, másrészt ő is a vizsgára készül. Minél több próbavizsgát tartottunk, annál ke­vésbé izgulunk majd az igazin. Öt jótanács az írásbeli vizsgák­hoz: 1. A vizsgákon is jut idő gondolko­dásra. Ne ugorjunk fejest a feladatokba, olvassuk végig a szö­veget, hiszen pontosan kell tud­nunk, hogy mit kívánnak tőlünk. 2. Sok vizsgán több kérdésre kell válaszolni, illetve több feladatot kell megoldani. A sorrendet leg­többször magunk szabhatjuk meg. Kezdjük azzal, amit a legjobban ér­tünk. Ha gondolkodás nélkül olyan kérdéssel kezdjük, amibe belega­balyodunk, egyre idegesebbek le­szünk, és végül azt sem érjük el, amire képesek lennénk. 3. Ne essünk kétségbe, ha valamit nem tudunk! Hagyjuk üresen a hi­ányzó részt, és menjünk tovább. 4. Abból, hogy a szomszédunk mást írt, mint mi, még nem kö­vetkezik, hogy az a jó. 5. Használjuk ki az utolsó perceket is. Lehet, hogy mégis sikerül befe­jezni a nehéznek látszó példát, (j)

Next

/
Oldalképek
Tartalom