Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-16 / 111. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 16. g 8 , , * S / — / tUi n> v. «K , TANÁCSADÓ Fizessem, ne fizessem? Magyarországon dolgozom, ahol fizetésemből levonják a kötelező biztosítást. Eközben az itteni munkaügyi hivatalba is fizettem a 90 koronás hoz­zájárulást, amit most felemel­tettem 270 koronára, hogy több segélyt kapjak, ha mun­kanélküli lennék. Jól tettem, vagy sem? Vannak olyanok, akik egyáltalán nem fizetnek, mégsem esik bántódásuk. BERNÁTH SZILVIA Az, hogy fizetéséből lefogják a kötelező biztosításokat, teljesen természetes, hiszen Magyaror­szágon van munkaviszonyban, így ezeket a lefogásokat a ma­gyar biztosítókba, illetve munka­ügyi hivatalba kell munkaadójá­nak elvezetnie. Ezért kérdése, hogy miért kell külföldön is min­dent megfizetnie, mint itthon, nem egészen helyes. Önnek itt­hon egyáltalán nem kötelező a munkaügyi hivatalba a hozzájá­rulást fizetnie. A külföldön mun­kaviszonyban levő személyeket a foglalkoztatásról szóló törvény ugyanis önkéntes fizetőknek ne­vezi, akik hozzájárulásként a ki­vetési alap három százalékát fi­zetik. A kivetési alap nagyságát az önként fizető maga határozza meg, ez azonban nem lehet keve­sebb 3000 koronánál, melynek három százaléka, a 90 korona te­hát a hozzájárulás összegének minimuma. Egyszóval, minél ma­gasabb a kivetési alap, annál ma­gasabb a munkanélküli-segély összege. (270 koronás hozzájá­rulás esetén a kivetési alap 9000 korona, az első három hónapban segélyként ennek 50 százaléka, a maradék időszakban ennek 45 százaléka jár). Ennek azonban az is a feltétele, hogy a munkanél­küli a hozzájárulást a nyilvántar­tásba vétel előtti utolsó három év során legalább hat egész naptári hónapon keresztül fizesse. Ellen­kező esetben a segély nagyságát csak a 3000 koronából számítják ki. Ha tehát valaki 6 hónapon ke­resztül fizeti a hozzájárulást, már annak nagysága alapján kerül a munkanélküli segély kiszámítás­ra. A fentiekben leírtak alapján tehát teljes mértékben Önön mú­lik, hogy fogja-e, és ha igen, mi­lyen hosszú időn keresztül és mennyivel fizetni a hozzájárulást a foglalkoztatási alapba. A szerző a Csekes, Vüági, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Változatlan kamatlábak Pozsony. A szlovák bankközi piac kamatlábai idén és jövőre nagyjából azonos szinten ma­radnak, esetleg csak kisebb mértékben csökkennek - nyi­latkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Nagyobb csökkenésre szerinte elsősor­ban a közelgő parlamenti vá­lasztások miatt nem számítha­tunk. Brigita Schmögnerová a közeljövőben nem számít a ko­rona árfolyamának jelentő-' sebb esésére sem, így ez nem befolyásolja majd jelentősebb mértékben a szlovák kivitel alakulását. (ČTK) Bevétel növekedés az iparban Pozsony. A szlovák ipar bevéte­lei márciusban 89,3 milliárd koronát tettek ki, ami a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 8 százalékos növeke­désnek felel meg. Csaknem 22 százalékkal csökkentek ugyan­akkor a bányaipar, 8 százalék­kal pedig a villanyenergia- és gáztermelés bevételei. Az építőipar bevételei 7,2 milliárd koronát tettek ki, ami 10 száza­lékkal haladja meg az előző évi bevételeket, (ú) Folyamatosan veszteséges az ETA Hlinsko. Az elektromos háztar­tási gépek legnagyobb cseh gyártója, az ETA tavaly már a harmadik évet zárta veszte­séggel. Nagyságát a cég azon­ban egyelőre nem tette közzé, mivel az auditált eredményekre várnak. A cég 1998-ban 112, 1999-ben 77 millió koronás * veszteséget halmozott fel. Ve­zetőik szerint az idei veszteség ehhez képest jelentősen alacso­nyabb lesz. (TASR) Hatékonyabb bankfelügyeletet Pozsony. A jegybank a bankfe­lügyelet tevékenységének javí­tásán dolgozik. Ján Onda, a jegybank szóvivője szerint a bankfelügyelet személyi össze­tételét is megerősítik, de nőnek a felügyelet hatáskörei is, amit a bankokról szóló új, várhatóan fél éven belül hatályba lépő tör­vény tesz lehetővé. A szlovák bankfelügyelet gyenge pontjai­ra már a Nemzetközi Valutaalap legújabb jelentése is figyelmez­tetett. (SITA) Nincs elnök a versenyhivatal élén Pozsony. Ivan Miklós gazdasá­gi miniszterelnök-helyettes pá­lyázatot hirdetett a versenyhi­vatal elnöki posztjának betölté­sére. A pályázat kiírását az tette szükségessé, hogy a május else­jén életbe lépett, a gazdasági verseny védelméről szóló tör­vény szerint a hivatal elnökét a köztársasági elnök nevezi ki, a kormányjavaslatára. Az elnöki posztra pályázóknak, az angol­nyelvtudás mellett, legalább ötéves vezetői gyakorlattal kell rendelkezniük. (SITA) Az idén kevesebb lakás épült Pozsony. Az idei év első négy . hónapjában Szlovákiában 3152 lakás építését fejezték be és 3528 építését kezdték meg. Je­lenleg így 44 736 lakás van épülőfélben. Az építésügyi tárca adatai szerint áprilisban csak 820 lakást építettek fel, ami 195-tel kevesebb, mint az előző hónapban. Csökkkenés tapasz­talható azonban az új építési engedélyek kiadásánál is. Ápri­lisban 830 engedélyt adtak ki, ami 413-mal kevesebb, mint márciusban. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. május 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,221 Magyar forint (100) 16,758 Angol font 70,018 Német márka 22,099 Cseh korona 1,256 Olasz líra (1000) 22,322 Francia frank 6,589 Osztrák schilling 3,141 Japán ien (100) 39,991 Spanyol peseta (100) 25,976 Kanadai dollár 31,752 Svájci frank 28,227 Lengyel zloty 12,294 USA-dollár 49,359 ENSZ-jelentés a szegénységről - az EL) lemondott a legfejlettlenebb országok teljes adósságának behajtásáról Több szegény, több dúsgazdag Bill Gates, a Microsoft vezére, a világ egyik leggazdagabbjának számít. Napjainkban 630 millió ember tengő­dik a legszegényebb országokban (Archív felvételek) Brüsszel/Bécs. Megnyílt az ENSZ legkevésbé fejlett or­szágok helyzetével foglalko­zó III. világértekezlete, ame­lyen Romano Prodi, az Euró­pai Bizottság elnöke újabb nagyarányú adósságeltörlést jelentett be. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlamentben tartott megnyitóülésen Kofi Annan ENSZ főtitkár emlékeztetett rá, hogy a két hasonló előző konferencia 1981-ben és 1991-ben kiábrándító eredménnyel végződött, és a mos­tani talán az utolsó esély azoknak a népeknek, amelyek „nem akar­nak segélyen élni”. Amikor a legszegényebb országo­kat 1971-ben először számba vet­ték, 27-en voltak, most 49-en van­nak. Hatszázharmincmillió ember tengődik ezekben a szegény orszá­gokban, Afrikában minden ötödik ember közéjük tartozik. A gazdag országok, amelyek elhatározták, hogy bruttó nemzeti termékük 0,7 százalékát a szegények segélyezé­sére fordítják, valójában csak 0,2 százalékot adtak. Romano Prodi az értekezleten bejelentette, hogy az Európai Unió lemondott a legsze­gényebb országok teljes adósságtö­megének behajtásáról. Emlékezteti rá, hogy az EU az adósságteher leg­nagyobb enyhítője, hiszen tavaly is eltörölte a fejlődésben legelmara­dottabb országok 1 milliárd euró­A leggazdagabb országok felére csökken­tették segélyeiket. nyi adósságát. Hozzátette, hogy e segítséget nem szabad kitöltetlen csekknek tekinteni, mert az EU elsősorban azokat az országokat tá­mogatja, amelyek eltökélten végre­hajtják a szükséges belső reformo­kat. Rámutatott, hogy a nyomorgó népek között a korrupció a szegé­nyek lealázása, amit ki kell utáni. James Wolfensohn, a Világbank el­nöke azt fejtegette, hogy amíg vé­get nem érnek a fegyveres konflik­tusok a szegény országok között, addig nem lesz fejlődés. A társa­dalmak kisközösségeinek fe­lelősségérzetét kell felkelteni ha­zájuk fejlesztéséért, üldözni kell a korrupciót, jogállamot kell terem­teni, a szegény országok csak így válhatnak versenyképessé. Wol­fensohn szerint addig üres fecse­gés a piacok megnyitásáról beszél­ni, amíg az elmaradott országok­nak nincsenek használható útjaik, kikötőik, hűtőházaik, így nem tud­nak exportálni sem. Jacques Chi­rac francia elnök azt ajánlotta a legkevésbé fejlett országoknak, hogy „fenntartás nélkül lépjenek a piacgazdaság útjára, annak min­den hátránya ellenére, és teremt­sék meg a jogállamod’. A totális ál­lam délibábja ugyanis szétfoszlik, s az egypártrendszerek mozdulat­lansága után csak a vállalkozó szellem adhatja meg ezeknek az országoknak a szükséges dinamiz­must. Chirac felhívta az iparosított országokat, amelyek sohasem vol­tak még ilyen gazdagok, hogy ne törődjenek bele százmilliók nyo­morába, hanem a szolidaritást vál­lalva vezessék vissza ezeket az or­szágokat a világgazdaságba. Meg­rótta a leggazdagabb országokat, hogy az utóbbi évtizedben néhány skandináv ország és Hollandia ki­vételével felére csökkentették amúgy sem nagy segélyeiket. A fejlődésben elmaradott országokat Chirac arra figyelmeztette, hogy a világ nem segélyez korrupt, elnyo­mó rendszereket. A brüsszeli konferenciával párhu­zamosan a World Wealth Report nyilvánosságra hozta a világ leg­gazdagabb embereinek vagyoná­ról szóló jelentését, amelyet a Mer­rill Lynch és a Cap Gemini Ernst and Young társaságok vetettek papírra. A jelentés szerint a leg­gazdagabbak vagyona a múlt év­ben 6 százalékkal gyarapodott és az értéke elérte a 27 billió dollárt. (Ez az összeg nem veszi figyelem­be az ingatlanok értékét.) Milliomosokból, tehát olyan sze­mélyekből, akik bankszámláján legalább egymillió dollár találha­tó, már 7,2 millió van a világon, ez 2,9 százalékos növekedésnek számít az egy évvel korábbi adat­hoz képest. A szupergazdagok, tehát a legalább 30 millió dollá­ros bankszámlával rendelkező személyek száma eléri az 57 ezert. Ä jelentés szerint a gazda­gok csaknem egyharmada Euró­pában él, ugyanakkor részesedé­sük az összvagyonból mindössze 26,8 százalékra tehető. Érdekes, hogy az európai gazdagok tábora a múlt évben gyorsabban gyara­podott, éspedig 6 százalékkal. Az ázsiai gazdagok rossz évet zártak tavaly, amíg egy évvel korábban összvagyonuk 22 százalékos év­közi növekedést ért el, tavaly már 9 százalékos csökkenést könyvel­tek el. Az előrejelzés szerint a gazdagok és szupergazdagok számláján 2005-ben mintegy 40 bilió dollár lesz. A legkevésbé fejlett országokkal fog­lalkozó ENSZ-értekezlet egy hétig ülésezik Brüsszelben. (MTI, TASR) Újabb patinás amerikai vállalat befektetése Kassán Érdekes terjesztési módszerrel állt elő a Microsoft Kapunyitás júniusban Lízingelhető szoftverek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Száztíz új munkahely léte­sítését ígéri az Egyesült Államok egyik legrégebbi ipari vállalata, a Taylor-Wharton. Az 1742-ben léte­sített cég a Harsco Corporation tagja, amely konszern nemrég szerződést kötött a kassai US Steel vállalattal. A cég szóvivője szerint a termelés már júniusban beindul a US Steel egyik kassai szerelőcsar­nokában, ám üzleti megfontolás­ból ez idáig sem a tervezett befek­tetés nagyságát, sem pedig a ter­mékskálát illetően nem kerültek nyilvánosságra információk. A kassai vasmű amerikai tulajdono­sai betartani látszanak azon ígére­tüket, mely szerint további tenge­ren túli cégeket csábítanak Kelet- Szlovákiába. Az érdeklődőknek a US Steel többek közt jogi tanácsa­dást is kínál. A fémmegmunkáló iparban tevékenykedő Harsco a ta­valyi évet kétmilliárd dolláros be­vétellel zárta, jelenleg a világ 38 országában 400 gyártó üzemük működik, mintegy húszezer alkal­mazottal. (juk) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Új módszerrel állt elő a Microsoft (MS) a jogilag tiszta szoftverekért. Az OSL (Open Subscribition Licence) elnevezésű program értelmében a 19-nél több, de 200-nál kevesebb szemé­lyi számítógéppel rendelkező kis- és középvállalkozók jelentős ár- kedvezménnyel használhatják az MS termékeit, azzal, hogy nem birtokolják az adott programnak vagy programcsomagnak a licen- cét - a gépben található szoftver mégis jogilag tiszta. Az OSL-prog- ram lényegében nem más, mint 3 éves árgaranciával egybekötött szerződés, melynek értelmében az MS bérbe adja termékeit. A cso­mag legvonzóbb pontja, hogy a bérelt programokat a tulajdonos folyamatosan frissíti, a szoftver kommunikációs nyelve pedig tet­szés szerint kiválasztható. A szer­ződés lejárta után ténylegesen is megvásárolható a licenc, letelepít- hetőek a bérbe vett programok vagy meghosszabbítható a meg­állapodás. (szí) Elmaradnak a szankciók, az USA nem támogatja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet akciótervét Megmenekülnek az adóparadicsomok ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Megpecsételődött az adó- paradicsomnak tekintett országok megleckéztetését célzó OECD- szankciók sorsa azáltal, hogy az USA úgy döntött: mégsem támo­gatja a párizsi szervezet által ki­dolgozott akciótervet. Az Gazdasá­gi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint azonban Washington téved, ha azt gondolja, hogy a kezdeményezés célkitűzései az alacsony adókulcsokat alkalma­zó államok ellen irányulnak. Minden valószínűség szerint megússza az OECD által tervbe vett szankciókat az a 35 ország, amely felkerült a szervezet által gyanúsnak minősített adóztatási politikát folytató államok listájá­ra. A fejlett világ 30 államát tömö­rítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elsődleges célja az volt, hogy az off-shore te­vékenységet támogató adóparadi­csomok hatóságait együttműkö­désre kényszerítse a jövedelmek „kimenekítése” által sújtott orszá­gok adóhivatalaival. Ennek egyik eszköze a banktitok intézményé­nek részleges leépítése lenne. Ezen túlmenően az OECD feltett szándéka jobb belátásra bírni azon kormányokat, melyek az adószint révén kívánják maguk­hoz csalogatni a más országokban megtermelt jövedelmeket. Paul O’Neill amerikai pénzügyminisz­ter azonban legutóbbi nyilatkoza­tában nyilvánvalóvá tette, hogy az USA elítéli az OECD azon poli­tikáját, amelynek célja a vállalati nyereségekre alacsony adókulcso­kat kivető országok megbünteté­se. Az amerikai vétót érthető mó­don azonnal üdvözölte az egykori angol birodalmi gyarmatokat tö­Jül jön a vétó a volt angol gyarmatokat tömörítő Brit Nemzetközösségnek. mörítő Brit Nemzetközösség, hi­szen a szervezet 56 tagja közül kerül ki az OECD feketelistáján szereplő országok csaknem fele - jelenti a Reuters. Értetlenkedve fogadta az amerikai rosszallás hírét Donald Johnston, az OECD főtitkára. Állítása szerint ugyanis a kezdeményezéstől távol áll az egyes országok adózási szu­verenitásának megsértése vagy az állami elvonások nemzetközi szintjének kiegyenlítésére való tö­rekvés. Johnston felhívta a figyel­met arra, hogy a Bush-adminiszt- ráció által súlyos kritikával illetett tervezetet támogatásáról biztosí­totta több, nullaszázalékos adó­kulcsot alkalmazó állam is, köz­tük a Bermuda- és a Kajmán-szi­getek kormányzatai. A 35 „elítélt” között olyan országok is találha­tóak, mint Bahrein, Liechtenstein, Andorra, Monaco, Gibraltár, Cip­rus vagy Svájc. Az OECD szerint az off-shore tevékenységet folyta­tó adóparadicsomokban évente 600 milliárd dollárt mosnak tisz­tára. (A VG alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom