Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-16 / 111. szám, szerda
Szerda, 2001. május 16 5. évfolyam, 5. szám Időben készüljünk fel a növények fokozottabb vízigényének kielégítésére, 30-40 mm-es adagokkal öntözzünk Az őszi búza öntözése Illusztrációs felvétel TÁJÉKOZTATÓ nagyteljesítményű hibridek és növényfajták termelési potenciáljának, a műtrágyák és vegyszerek hatékony kihasználásának egyik alapvető feltétele a növények megfelelő vízszükségletének biztosítása. Mivel a természeti feltételek nálunk egyelőre nem képesek ezt a feltételt maradéktalanul teljesíteni, a csapadék mesterséges pótlása ma már a hatékony agrártermelés meghatározó követelménye. A legtöbb termény átlagosan 100-180 mm csapadékhiánnyal küszködik Az előző évi aszály kellemetlen tapasztalatai méginkább felhívják a figyelmet az öntözés fontosságára. Annál is inkább, mivel a feltételezések továbbra sem zárják ki, hogy a tavalyi szárazság az idén is meg- ismédődjön. A vízgazdálkodási szakemberek tisztában vannak vele, hogy az aszály veszélye minden évben fenyegeti a mezőgazdasági termelőket. Az időjárási előrejelzések is jelzik, hogy a csapadékhiánnyal nemcsak számolni kell, hanem megfelelően felkészülve az adott lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a csapadékhiány kedveződen hatásait a növények fejlődésére teljesen kizárják, vagy a minimálisra csökkentik. Nálunk a legtöbb termény vegetációs időszaka alatt átlagosan 100- 180 mm csapadékhiánnyal küszködik, ezt kéne a mesterséges csapadékpótlással ellensúlyozni. A víz ugyanis a növények fotoszintézisének nélkülözhetetlen eleme, lehetővé teszi az ásványi anyagok felszívódását és szállítását, a fotoszintézis termékeinek szállítását akkumulációjuk színhelyére. Alapvetően meghatározza a növény biokémiai folyamatait, amelyek a terméshozam mennyiségét és minőségét befolyásolják. Az idei tavaszi időjárás alakulása eddig még nem javított számottevően a tavaly ősz óta folyamatosan érzékelhető csapadékhiányon, amely a növényállományokat az egyes körzetekben különböző mértékben sújtja. Az őszi búza csapa- dékpótíása ezért a növény terméshozamának alakulásában nagyon fontos szerepet játszik, hiszen az öntözés terméshozamot javító hatása minden agronómus és gazdálkodó előtt ismert. Ismeretes, hogy az ádagos hektárhozamok egy százalékos változása országos szinten mintegy 20 ezer tonna terméstöbbletet, vagy -kiesést jelent. Vízgazdálkosdási szakemberek szerint az őszi búza fejlődésében két alapvetően fontos időszak van a csapadékellátás tekintetében. Az őszi csapadék a búza legyökerezé- sét és szárfej lódését segíti, a tavaszi eső vagy az annak megfelelő öntözés a növény termékenységét, a kalászban levő magok számát befolyásolja elsősorban. A hazai viszonyok ismeretében még a normális szintű eső esetén is szükség van a csapadék 1-2-szeri pódására 30-40 mm-es adagokban. Külön jelentősége van az őszi búza csapadékpótlásának a rossz vízgazdálkodású talajokon, amelyeken a hiány a legnagyobb kiesést okozza a hozamokban. Öntözése során külön figyelmet kell szentelni a legnagyobb termőképességű fajtáknak, amelyeknél a legnagyobb az öntözés hozamnövelő hatása is. Úgyszintén fontos a vetésforgóban az elővetemény öntözése, amellyel a talaj vízkészletét töltjük fel. Az őszi öntözés mellett tavasszal elsősorban a kalászvetés időszakába fontos a megfelelő mennyiségű csapadék kijuttatása az őszi búzára. A rossz viz- gazdálkodású talajokon akár a tejesérés időszakáig tarhat a mesterséges csapadékpótlás. A tapasztalatok szerint megfelelő öntözéssel az őszi búza terméshozama ádagosan 0,5-1,2 tonnával növelhető hektáronként, rendkívül aszályos időszakban a mesterséges csapadékpótlás akár 1,5 tonnás hozamnövekedést hozhat. A búzafajták jelenlegi termőpotenciálja megfelelő öntözéssel és tápanyagellátással a 10 t/ha-os átlaghozamot is eredményezhet, (sl) A tavaly ki nem merített forrásokból 400 millió a piacalapnak ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A kormány múlt heti döntése értelmében az Állami Piacszabályozási Alap 400 millió korona rendkívüli támogatást kap az előző évben ki nem merített, az aszálykárok mérséklésére jóváhagyott kormányzati támogatásból, amelyet a hiányzó takarmánygabona behozatali árkülönbözetének kiegyenlítésére fordít. Mint ismeretes, a tavalyi aszálykárok következtében elsősorban a takarmány- gabona piacán keletkezett komoly feszültség, melynek feloldására a piacalap behozatalból próbált megoldást találni. A megkötött szerződések ellenére tavaly csupán mintegy 70 ezer tonnányi takarmánygabona került az országba, az új termésig hiányzó 300 ezer tonnát úgyszintén behozatalból kell fedezni, az árkülönbözetet azonban valakinek állnia kell, ugyanis a hazainál jóval drágább importált gabona árkiegészítő hozzájárulás nélkül szinte eladhatatlan lenne a hazai piacon, illetve jelentős mértékben megnövelné az állati termékek árait is.Az idei felvásárlás pénzügyi felllusztrációs felvétel dezetére az Állami Piacszabályozási Alap az előző évben ki nem merített összeg újrafelhasználásával (az aszálykárok mérséklésére jóváhagyott pénzek átütemezése révén a termelők számára idén is elérhetővé válik) és 1,5 milliárd korona hitellel számol. Az így létrehozott mintegy 2,5 milliárd koronás forrásalapot a közraktárak rendszere révén kívánja az ágazatba visszaforgatni, a termelők számára kifizetni. A piacalap vezetése azonban már most hangsúlyozta, hogy idén ez a felvásárlási forma lesz a meghatározó, egyéb nem standard felvásárlási formákat ezekből a forrásokból nem fognak finanszírozni. Az értékesítési árak növekedésével május elsejétől nőt a behozatali árkülönbségek ellensúlyozására szánt támogatások összege a takarmánybúza és takarmányárpa esetében tonnánként 200 koronára, kukorica esetében pedig tonnánként 150 koronára, (yó) EU-agrárhírek - a tagországokban is leépítik a cukorgyárakat, a marhahús iránt tovább csökken a kereslet, a baromfihús iránt viszont egyre inkább növekszik Kisebb területen vetettek őszi búzát Illusztrációs felvétel ÖSSZEFOGLALÓ utóbbi tíz év alatt egynegyedével csökkent az EU tagországokban a cukorgyárak száma. A kilencvenes évek elején még közel 200 cukorgyár működött az akkori tizenkét uniós tagországban, tavaly viszont a 15 tagországban már csak 147 répafeldolgozó gyárat tartottak üzemben. Az infláció, továbbá a munkaerő, a szállítási és anyagköltségek emelkedése jócskán lecsökkentette az ágazat nyereségét, ami a cukorgyártó társaságokat folyamatos racionalizálásra késztette. A British Sugar például nemrégiben bejelentette: a következő szezon végére kilenc gyárából hármat bezár. Hasonló lépéseket tervez az EU legnagyobb cukortermelője, a Südzucker is. A kilenc országban 42 répafeldolgozó üzemet működtető cég 14 németországi üzeméből 2002 végére három megszüntetését tervezi. Az Európai Unióban tavaly 7,6 millió tonna marhahúst termeltek, ami mintegy 110 ezer tonnával kevesebb az előző évihez képest. A kergemarhakór nyomán felerősödött félelem miatt az egy főre eső éves átlagfogyasztás szintén visszaesett 19,8 kilogrammról 19,4 kg-ra. A fenti ok miatt az EU tagországok marhahúsexportja jelentősen, mintegy 300 ezer tonnával csökkent - 600 ezerre. A kereslet visszaesése Németországban volt a legnagyobb, itt 15,2 kg-ról 14,8 kg-ra csökkent. A németeknél az idén további 20 százalékos, az európai átlagot kétszeresen meghaladó keresletcsökkenés várható. Az előző évihez képest jelentősen csökkent az őszi búza vetésterülete az unió tagországaiban. Az 1999-es adatokhoz viszonyítva mintegy 6 százalékkal kisebb területről arathatnak majd búzát a farmerek, amelynek várható mennyiségét az előzetes felmérések szerint összesen 91 millió tonnára becsülik.A csökkenés ellenére sem lehet azonban áremelkedésre számítani, mivel nemcsak az uniós készletek nagyok, hanem az USA-é is. Ráadásul több országban, főleg Franciaországban és Németországban hozamjavulás várható. Ugyancsak 6 százalékkal -1,2 millió hektárra csökkenhet a rozs vetésterülete is. Az előrejelzések szerint az árpa és a kukorica vetésterülete viszont bővülhet. A kukorica tervezett összhozamát 40 millió tonnára becsülik a szakemberek, az előző év; eredményekhez viszonyítva ez 6 százalékos növekedést jelent. A kereslet azonban az EU-n belül ugyanakkor gyengülhet, főleg Franciaországban és Spanyolországban, ahol várhatóan kevesebb kukoricát használnak majd fel takarmányként. Megállt az egy főre jutó baromfihús-fogyasztásban az előző időszakban tapasztalt csökkenés,2 s vélhetően a BSE-től való félelem következtében újra növekedni kezdett. Németországban például az előző évhez viszonyítva mintegy fél kilogrammal növekedett a baromfihús-fogyasztás, miközben egyre népszerűbbé válik a pulykahús. A német piacon jelenleg több mint 200 fajta pulykahús-készítmény kapható. A fogyasztói igények változásában választék bővülése mellett egyre nagyobb szerepet kapnak afo- gyasztóvédelmi és állatvédelmi szempontok, a hús eredete, az előállítása során felhasznált takarmány stb. (KL nyomán -sz)
