Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-12 / 108. szám, szombat
Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 12. HETI RECEPTÜNK Forró olajban mindkét oldalán pirosra sütöm Ajánlatunk Csirkeszárny boros sajtbundában Hozzávalók (4 személyre): 8 nagy csirkeszárny, 10 dkg liszt, 1,5 dl száraz fehérbor, 5 dkg reszelt füstölt sajt, 1 tojás, 1 evőkanál finomra aprított petrezselyemzöld, 1 teáskanál ételízesítő, 3 gerezd fokhagyma, 1 mokkáskanál törött bors; a sütéshez olaj. Előkészítése: a csirkeszárnyakat kettévágom, a szárnyvégeket félreteszem (később levesbe főzöm). Meghintem ételízesítővel és lisztbe mártom. A tojást habosra keverem a borral, hozzáadom a megmaradt lisztet, sajtot, ételízesítőt, borsot, petrezselyemzöldet, zúzott fokhagymát. A tésztának palacsintamassza sűrűségűnek kell lennie. Elkészítése: a lisztes szárnyakat a tésztába forgatom, és bő, forró olajban mindkét oldalán pirosra sütöm. A felesleges olajat lecsö- pögtetem, és tetszés szerinti körettel, salátával kínálom. TÍZ TIPP FUTÓKNAK ♦ Egyenletesség - Jobb heti háromszor futni rendszeresen, mint egy hétig minden nap, a következő héten pedig egyszer sem. ♦ Motiváció - Vond be barátaidat és családodat, vegyél részt jótékonysági futóversenyeken, és próbálj edzőpartnereket találni! ♦ Hosszú futás - Hétvégén vagy amikor több időd van, iktass be egy hosszabb futást. A lényeg a táv fokozatos emelése. A tempó nem igazán lényeges, ha szükséges, állj le és sétálj! ♦ Folyadékfogyasztás - Igyál rengeteg vizet vagy izotóniás italt edzés előtt és közvetlenül utána, még télen is. ♦ Változó sebesség - Nem szükséges teljes sprinteket beiktatni, csak a megszokottnál számottevően gyorsabb szakaszokat ♦ Pihenés - Sokan nem törődnek vele, de szükséges a jó formához. ♦ Lábbeli - Célnak megfelelő, kényelmes és lábfejedhez jól idomuló futócipőt viselj! ♦ Sérülések megelőzése - A sérülések megelőzése érdekében ne az aszfaltúton fuss! Válassz puhább felületeket, mint amilyen pl. a fű. ♦ Egészség - Ha sérülés ér vagy beteg leszel, állj le az edzéssel, míg meggyógyulsz, és utána fokozatosan kezd el újra. ♦ Verseny előtti időszak - Ha frissen akarsz versenyezni, csökkentsd az edzésadagot a versenyt megelőző egy-két hétben, s így energiát tartalékolhatsz a nagy napra, (bs) Nem csak a gyermek, hanem a szülő számára is komoly próbatétel ez a korszak, különösen a kezdetén A változások küszöbén FELDOLGOZÁS A serdülőkor kezdete az utóbbi száz évben fokozatosan átlagosan két évvel korább- wumamm ra tevődött át. Jelenleg leggyakrabban 12 éves kor körül indulnak meg a látványos változások, de nemritkán - különösen a korábban érő lányok esetén - már tízévesen megindul a gyors növekedés és a felnőtté - nővé, illetve férfivá - válás forradalma. A viharos változások nem csak a kiskamasz testét, hanem lelkét, világszemléletét, önmagához való viszonyát és társas kapcsolatait is érintik. A különböző szemléletű kutatók némileg eltérően magyarázzák a sajátos serdülőkori viselkedésformákat, egyesek fő okként a biológiai, testi változásokat látják, míg mások a kultúra hatását és a társas környezet reakcióit hangsúlyozzák. Az viszont vitathatatlan tény, hogy nem csak a gyermek, hanem a szülő számára is komoly próbatétel ez a korszak, különösen a kezdetén, a vihar kitörésekor. A robbanásszerű növekedés és az érés látványos jelei jelentős egyéni különbséggel mutatkoznak: beszélhetünk korán és későn érő gyermekekről. Mindkét csoport helyzete nehezebb az áüagos időben kamaszodókénál. Mint minden olyan tényező, amely az átlagtól eltérővé teszi a gyermeket, az is fokozott odafigyelést igényel a szülő részéről, ha gyermeke a tornasor elején vagy végén foglal helyet. A korán érőknél gyakran a pszichológiai érési folyamat lemarad a testi változásokhoz képest. Ezekben az esetekben nagyobb az esélye az olyan deviáns viselkedések megjelenésének, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás, droghasználat, felkészületlenül elkezdett nemi élet. Főként a korán érő kislányok esetén gyakori, hogy elégedetlenek magukkal, zavarja őket társaiknál nagyobb magasságuk és testsúlyuk, mindez csökkenti érzelmi stabilitásukat. A korán érő fiúk pozitívabban viszokodva mély és meghitt beszélgetéseket lehet folytatni, melyek során a kiskamasz gyakran többet elárul magáról, mély érzéseiről, belső vívódásairól, mint mikor szüleivel beszélget. Ettől nem szabad kétségbeesnünk, tudnunk kell, hogy nem fogjuk elveszíteni szemünk fényét, csupán átalakul a szülő-gyermek kapcsolat. A lázadások során pedig csak látszólagos a szülőkkel való teljes szembefordulás, valójában a kiskamasz saját önazonosságát keresi, és ezért tesz mérlegre minden tőlünk kapott értéket. Kiskamaszkorban a gyermekek gondolkodása is hordoz néhány olyan sajátosságot, amely korábban, kisiskoláskorban nem volt jellemző. A fiatalabb gyermekek inkább a közvetlenül megfigyelhető, konkrét dolgokról gondolkodnak. A kiskamaszok gyakrabban vonatkoztatnak el, nem kézzelfogható alternatívákat is megfontolnak, több lehetőség jelenik meg gondolkodásukban. A serdülőkor kezdetén a gyermekek gondolatai egyre gyakrabban irányulnak a jövő felé, elkezdenek rendszeres módon tervezni, előre gondolkodni. Ebben a korban a döntéshozatalt már többnyire megelőzi a lehetséges helyzetek széles skálájának átgondolása, gyakran használnak feltevéseket, hipotéziseket. Az egész gondolkodás elvontabb, filozofikusabb lesz, lehetségessé válik több szempont vagy több szabályrendszer egyidejű észben tartása. Mindez pozitívan hat az empátiára, azaz a beleérző képességre is, ami pedig alapjául szolgálhat a barátságok említett elmélyülésének. A kiskamasz próbálja meghaladni a megszokás korlátáit, egyfajta sajátos idealizmus jellemzi, ellentmondásokat tár fel, példaképeket keres, tehát lázadása korántsem öncélú, az építő jelleg dominál benne. Szülőként érdemes meghitt beszélgetések során kibontani az érés eme gondolkodásban megjelenő csodáit, és a számtalan, gyermekünket érdeklő téma közé becsempészni a pályaválasztás aktuális dilemmáját is. (es) nyúlnak saját testükhöz, többnyire jó sportolók (a sportszaknyelv álígéreteknek is nevezi őket, mivel látványos eredményeik többnyire csak átmenetiek, néhány év alatt behozzák őket izomerőben is felzárkózó kortársaik), ez növeli önbizalmukat és népszerűségüket, viszont nem használ megküzdési képességeiknek. A későn érő gyermekek helyzete összességében nehezebb, mint a korán kamaszodóké, társaik között gyakran sikertelennek érzik magukat, a kortárs csoport képzeletbeli peremére szorulnak. Szorongásaik, érzékenységük felnőttkorban is megmaradhat, ha a pedagógusok és a szülők nem tudnak hatékonyan segíteni az önelfogadásban és a közösségi beilleszkedésben. Igaz, szülőként nagyon nehéz megítélni, mégis tudatosan készülnünk kell arra, hogy kiskamaszkorban indul meg a gyermek érzelmi leválása. A szülőkkel szembeni érzelmi távolságtartás és önállóság hang- súlyozása fokozódik, a kortársakkal ápolt barátságok pedig felértékelődnek. Fiúknál a korai érés megnöveli a szülőkkel - különösen a kisfiát „elvesztő”, kétségbeesett anyával - szembeni konfliktusok megszaporodását. Leányoknál sem ritkák a szülőkkel való összeütközések, esetükben azonban elsősorban az életkor, nem pedig az érés kezdete a döntő. Kiskamaszkorban a gyermek nem pusztán több időt tölt el barátaival, mint korábban, hanem a barátság alapja is megváltozik. Míg 6 és 11 éves kor között a közös tevékenységben való részvétel a barátság legfőbb alapja, 12 éves kortól fontossá válik a közös érdeklődési kör, a hasonló értékrend és a megbízhatóság is. Ezen értékekre támaszillusztrációs felvétel Tíz tanács, hogyan segíthet gyermekének abban, hogy ne kövesse a rossz példát mutató kortársait A befolyásolható gyermek ÖSSZEÁLLÍTÁS gyerekek már az iskola alsó osztályaiban kezdik érezni a közösség pozitív és negatív hatásait, s kezdik megérteni a népszerűség mechanizmusait. A gyerekek pontosan tudják, ki a ,jó fej“ és ki nem az, és mit jelent benne lenni a „belső magban“. Sajnos, nincs csodapirula, mely megvédhetné a gyermeket a kortársak befolyásoló hatásától. Szükségünk van arra, hogy részei legyünk egy csoportnak. A valahová tartozás érzése döntő mértékben fontos a számunkra, és a gyerek szenved, ha nem tagja egy csoportnak. Vannak módszerek, melyekkel fejleszthetjük gyermekünk önbizalmát, és segíthetünk neki abban, hogy győztesként kerüljön ki a kortársaihoz fűződő viszonyból. 1. Tanítsuk meg dönteni! Lényeges, hogy gyermekünk képes legyen döntéseket hozni. Kezdjük apró esetekkel: döntse el ő két-há- rom éves korától, hogy a kék vagy a piros pólót akarja-e viselni. Ha a gyermek képes döntéseket hozni, később nagyobb horderejű kérdésekben már támaszkodhat korábbi tapasztalataira. 2. Segítsünk neki a kommunikációban! Gyakoroljuk vele, hogyan tud nemet mondani, hogyan állhat ellen a kortársak befolyásának. Nem igazán hatékony, ha csupán annyit mond, hogy „nem“, kissé bizonytalan hangsúllyal. Nyugodtan, magabiztos hangon beszéljen! Mondja meg, mit érez vagy gondol! Nézzen a másik szemébe, fogalmazzon világosan! 3. Lássunk a sztereotípiák mögé! Ne ítéljük meg gyermekünk barátját szakadt farmerja alapján. Előítéletes kijelentések helyett inkább ismerkedjünk meg gyerekünk barátaival. Tegyük lehetővé, hogy szívesen töltsék nálunk idejüket - és bátorítsuk gyermekünket, hogy hívja el barátait. 4. Osszuk meg értékeinket! Legyünk biztosak abban, hogy gyermekünk ismeri az általunk fontosnak tartott értékeket. Meséljünk anekdotákat saját felnőtt- és gyermekkori élményeinkről, amikor kiálltunk magunkért, saját döntéseket hoztunk, ellent tudtunk állni a nyomásnak. Osszuk meg vele a sikeres idők emlékét, és azokról az esetekről is beszéljünk, amikor nem tudtunk elég erősek lenni, és megadtuk magunkat a barátok nyomásának. 5. Ne kritizáljuk a barátokat. Ha gyermeke és barátai megszegik a szabályokat, saját gyermekünk viselkedése - és ne a barát viselkedése - legyen a téma. Ha kisiskolás leányunk csúnyán beszél, miután egy olyan társával játszott, akinek elnézik a trágárságot, ahelyett, hogy rossz gyermekként bélyegezzük meg a másikat, magyarázzuk el neki, hogy nálunk mások a szabályok, a mi otthonunkban ez nem szokás és következményekkel jár. 6. Támogassuk a nekünk tetsző barátságokat. Ha találkozunk gyermekünk egyik barátjával, aki udvarias, vagy olyan viselkedést mutat, amit szívesen látnánk saját gyerekünknél is, dicsérjük meg. Ez olyan benyomást tesz rá, amely saját gyermekünkre is visszahathat, például nehéz döntési helyzetben segít neki. 7. Ajánljuk fel magunkat bűnbakként. Nincs biztonságosabb egy gyerek számára, mint ilyeneket mondani, hogy „Anyám megölne, ha“ vagy „Apám azt mondta, fél nyolcra legyek otthon“. Kritikus helyzetben ezzel el tudják kerülni, hogy lejárassák magukat barátaik előtt. 8. Szükség esetén mindig vonjuk felelősségre a gyermeket. Ha kiskoruktól kezdve megszokják, hogy tetteik következménnyel járnak, jobban betartják a szabályokat, és tudatosítják felelősségüket. 9. Erkölcsi normáinkat is közvetítsük. Világosan mondjuk meg, mit tartunk helyesnek és mit nem. Ne csak a drogról és az alkoholról beszéljünk, hanem olyan témákról is, mint a más emberekkel való gonoszkodás, bosszantás. Ha szilárd normák alakulnak ki benne, ezekhez tudja viszonyítani viselkedését, nem csak a csoport elvárásaihoz. 10. Mindig tartsuk szemmel. Tudjuk, hogy hol, kivel van, mit csinál. Az erősebben ellenőrzött gyerekek jobban ellen tudnak állni a kortársak nyomásának. Addig tartsuk fenn az erős felügyeletet, amíg saját énerejüket kifejlesztik any- nyira, hogy nemet tudjanak mondani. (bé)
