Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-12 / 108. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 12. Politika 5 Interjú Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökével a jugoszláv kisebbségi törvény tervezetéről Forradalminak tűnő megoldások Jugoszláviában elkészült a szövetségi kisebbségi törvény tervezete. A munka első sza­kaszában széles körű, nagy létszámú munkacsoport dol­gozta ki az alapelveket, majd a konkrét szövegezést egy szűkebb, 7-8 tagú munkacso­port végezte. MALINÁK ISTVÁN A VMSZ immár szerb kormány­pártként bele tudott-tud folyni a törvényelőkészítésbe? Az első szakasz munkálataiban Korhecz Tamás, a vajdasági tarto­mányi kormány kisebbségügyi mi­nisztere, Várady Tibor korábbi igaz­ságügyi miniszter és jómagam vet­tünk részt, majd a konkrét szöveg- szerkesztés fázisában Korhecz Ta­más volt az, aki e munka különböző szakaszaiban sokat lendített a dol­gokon. Már kezdetben nyilvánvaló volt, hogy bonyolult feladatra vál­lalkoztunk, Jugoszlávia jogrendje még mindig nagyon összetett: a szö­vetségi állam, a két szuverén tag- köztársaság és még egy - a Vajdaság esetében - autonóm tartomány is bír jogalkotói hatáskörökkel. E meg­osztott hatásköri struktúrában a ki­sebbségeket érintő társadalmi terü­letek nagyobbik része igazából a tagköztársaságok parlamentjeinek és kormányainak a hatáskörében van, s csak a kisebbik rész tartozik a szövetségi államhoz. Ettől függetle­nül Jugoszláviának mint szövetségi államnak van tennivalója annak ér­dekében, hogy az ország ET-tagsága elé tornyosuló akadályokat felszá­molja. Ha ilyenek a kompetenciák, mi­lyen hatékonysága lehet a tör­vénynek? Már a kezdet kezdetén tudtuk azt is, hogy igazából csak kerettörvény ki­dolgozására számíthatunk, és hogy e törvényben a konkrétumok meg­fogalmazása azért lesz örök dilem­ma, mert ma még nem lehet ponto­san tudni, milyen mértékben fog­Szinte abszolút politikai, gazdasági és nem utolsósorban adóbehajtási auto- nómiája volt. \\ nak ezek a rendelkezések a tagköz­társaságok, illetve a tartomány szintjén érvényesülni. Ezt az elvi di­lemmát egyébként a szakértői cso­port - képletesen szólva - azzal vág­ta át, hogy itt merészen bele kell menni bizonyos alkotmányossági konfliktusokba is, azért, hogy a ki­Józsa László: „Szerbia nem tud meglenni a jugoszláv jogrend nélkül" (Somogyi Tibor felvétele) sebbségi közösségek méltányos ér­dekei maradéktalanul megvalósul­janak. Ennek érdekében forradal­minak tűnő, újként ható megoldá­sok is bekerültek a tervezetbe. Első­ként emelném ki a kisebbségi ön- szerveződés lehetőségét, a nemzeti tanácsok felállítására való jogosít­ványt, és ezzel kapcsolatban a saját belső választások lebonyolítását. Ezek valamilyen kisebbségi parla­mentek lennének? Igen, olyanok, amelyek első látásra nagyon hasonlítanak a magyaror­szági kisebbségi önkormányzati rendszerhez, de itt az igazi tét, a mi igazi célunk olyan helyzetet elérni, hogy a szigorúan kisebbségi kérdé­sekben ezeknek a kisebbségi parla­menteknek saját jogalkotói és vég­rehajtói hatalmi kompetenciáik is legyenek. A Vajdaságban, különösen a ma­gyarlakta vidékeken, így például Szabadkán is, létfontosságú az et­nikai arányok megőrzése. Ki­mondja a törvénytervezet az etni­kai arányok megváltoztatásának tilalmát? Igen, ez szerepel a törvényben, és ha már itt tartunk, elmondanám azt is, hogy a kisebbségi nyelv hivatalos használatbavételéhez 20 százalékos lakossági cenzust ír elő a tervezet. De ami különösen fontos: ezt az ál-, lapotot mindaddig meg kell majd őrizni, amíg az adott kisebbség ará­nya 5 százalék alá nem süllyed az adott területi önkormányzatban. Innen nézve gyakran úgy tűnik, hogy a Vajdaságon belül köny­nyebb érvényt szerezni a magyar­ság érdekeinek, mint szerbiai vagy szövetségi szinten, de aztán a napihírek néha azt mutatják, hogy mégsem annyira könnyű. Mi az igazság? A tartományon belül is sokszínű a politikai paletta. A szerb nemzeti ér­zelmű erők kevesebb megértéssel viszonyulnak a kisebbségi, elsősor­ban a magyar kezdeményezések­hez. Ettől függetlenül úgy érezzük, hogy a kisebbségi kérdések kezelé­sére a Vajdaság megfelelőbb keretet tud biztosítani, mint az egész or­szág, vagy akár csak Szerbia is, a Vajdaságban azért a másságnak már tapasztalata van. Egyrészt el­váljuk, hogy szűkebb pátriánkban nagyobb legyen a megértés irá­nyunkban, másrészt azért ez sem le­het abszolút, nem lehet maradékta­lan. Egyszerűen tudomásul kell venni azt, hogy a kisebbségi jogér­vényesítéssel szemben mindig is lesznek ellenérzések. Visszakapja a Vajdaság az auto­nómiáját? Nagyon fontos kérdés ez, amely nagymértékben meghatározza majd Szerbia és Jugoszlávia jövőjét is. Ugyanis a milosevicsi érában ér­vényesített centralizált államberen­dezés vereséget szenvedett, nem működött hatékonyan. A centrali­zált állam magával hozott sok olyan káros jelenséget, mint a korrupció, a helyi érdekek érvényesítésének teljes ellehetetlenítése stb., szóval amelyek fékező erőként hatottak. Abban most egyetértünk, hogy lé­nyeges mértékű decentralizácóra van szükség. A nézetkülönbségek abból adódnak, hogy milyen mesz- sze szabad elmenni a tartomány au­tonómiájának revitalizálásában. Mit kell értenünk az autonómia revitalizálása alatt? Arra gondolok, hogy az 1974 és 1990 között érvényes alkotmányos helyzet szerint a tartománynak szin­te abszolút politikai, gazdasági és nem utolsósorban adóbehajtási au­tonómiája volt. Igaz, hogy a szocia­lizmus idológiája által befolyásolt rendszer keretében, de mégiscsak je­lentős önállósággal bírt. Nos, az ilyen mértékű autonómiának most sok az ellenzője, elsősorban a Kos­tunica jugoszláv elnök nevével fém­jelzett Szerbiai Demokrata Pártot említeném, amely egyértelműen el­utasítóan viszonyul a kérdéshez. A Djindjics szerb kormányfő vezette Demokrata Párt ennél rugalmasabb, ők kifejezetten hatékonyságelvű po­litikát folytatnak, és most inkább hintapolitizálnak az autonómia meg a centralizmus között, keresik a ha­tékonyan működő modellt. Bár a politikusok nem szeretnek jósolgatni, tegye meg a kedvün­kért: ön szerint Montenegró kiug­rik az államszövetségből? A választásokig azt hittük, hogy Montenegró biztosan válni fog, de fej fej melleti eredmény született. Ennek ellenére sem zárom ki, hogy mégiscsak kiírják a különválási refe­rendumot. Ugyanakkor annak is üzenetértéke van, hogy a Djuka- novics-féle önállóságpártiak nem tudtak döntő fölényt szerezni az új parlamentben. Várni kell. \\ Az alkalmazása r nem kérdőjelező- dik meg még akkor sem, ha Szerbia . egyedül marad. \( Ehhez kötődik az utolsó kérdés: ha Montenegró mégis válik és Ju­goszlávia szétesik, akkor mi lesz a szövetségi törvények, például a kisebbségi törvény sorsa? Beszéltünk a megosztott alkotmá­nyos hatáskörökről, ami azt is jelen­ti, hogy Szerbia nem tud meglenni a jugoszláv jogrend nélkül, tehát a szövetségi törvényeket egy átmeneti időszakban, legalább ideiglenes jel­leggel, alkalmazni kellene. Vagyis mindaddig, amíg meg nem történ­ne a formális beépítésük Szerbia jogrendjébe. Ez volt egyébként az egyik pótlólagos motiváció, amikor szorgalmaztuk, hogy mégis legyen szövetségi kisebbségi törvény, mert az alkalmazása nem kérdőjeleződik meg még akkor sem, ha Szerbia egyedül marad. Václav Havel volt a pozsonyi konferencia főszónoka Oroszország azonnal reagált a szlovák dokumentumra Szemléletet kell váltani Moszkvai tiltakozás ÚJ SZáTUpÓSiTÁS Pozsony. „Az európai posztkom­munista államok valóban a Nyugat­hoz tartoznak. Történelmileg, kul­turálisan, értékrendjükben és föld­rajzilag is. Teljes joggal hangsúlyo­zom hát, hogy erőszakkal kerültek ki a nyugati közösségből, és abban van a természetes helyük” - jelen­tette ki a NATO-bővítésről folyó két­napos pozsonyi nemzetközi konfe­rencián a rendezvény főszónoka, Václav Havel. A cseh államfőnek meggyőződése, Közép-Kelet-Euró- pa szerves része a nyugati civilizáci­ónak. Az európai, illetve euroadanti egységesülés és a közös biztonság- politika érdekében a kontinens meghatározó erőinek és a társadal­maknak szemléletet kell váltaniuk, véli Havel. „A Nyugatnak szerintem újból erkölcsileg semleges fogalom­má kellene válnia. A jövőben sem többet, sem kevesebbet nem kellene jelentenie, mint a jelen világ egyér­telműen körülhatárolható régióját” - mondta Havel. A jövő szerinte a NATO-hoz hasonló regionális cso­portosulásoké, mert ezek léphetnek fel a leghatékonyabban a konfliktu­sok megfékezése érdekében. Az Észak-atlanti Szövetségnek Orosz­országot egyenrangú partnerként kell kezelnie, de nem ódzkodhat a tagjelölt államok felvételétől, mert pl. a balti államok elutasításával az érdekszférák politikáját ismerné el, és a Ribbentrop-Molotov paktum szelleméhez térne vissza. Jelképes­nek tekinti, hogy a NATO jövő évi bővítési csúcsértekezlete Brüsszel­ből nézve az egykori vasfüggönyön túl, Prágában kerül megrendezésre, ami a NATO eltökéltségének a jele. Azt, hogy hányán és mely államok kapnak meghívót Prágában, a cseh elnök szerint a felvételüket kérők felkészültsége mellett nagyban be­folyásolja az is, hogy „mennyire vá­lik be” a három újonnan csatlako­zott visegrádi ország. Havel annak a véleményének is hangot adott, ha Szlovákiában nem következik be va­lamilyen „tragikus fordulat”, Po­zsonynak esélye van arra, hogy Szlovéniával együtt meghívót kap­jon a NATO-ba. (korpás) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kritikus hangvételű nyi­latkozatban reagált tegnap Orosz­ország pozsonyi nagykövetsége az Új Európai Demokráciák című kon­ferencia kapcsán kiadott szlovák biztonság- és külpolitikai témájú anyagra. Az állásfoglalás szerint az említett dokumentum tartalmazza az ún. „orosz faktorról” szóló részt is, amelyet az orosz nagykövet sze­rint nem lehet komoly politikai elemzésként értékelni, s a szóhasz­nálata is a hidegháborús időkre emlékeztet. Leszögezte, országa tiszteletben tartja az államok jogát az önvédelem módjának megvá­lasztásához, azzal a feltétellel, hogy mások biztonságát nem ve­szélyeztetik. Szerinte ez a tisztessé­ges politika. A szóban forgó anyag kényes része azonban mást állít. Az „orosz faktorról” szóló fejezet ösz- szeállítói szerint Moszkva „új ér­dekszférát akar kiépíteni Közép- Kelet-Európában, ingatag, Ameri- ka-ellenes bűnöző hatalmak és po­litikai erők összefogásával”. A nagykövetség állásfoglalása kifo­gásolja, hogy a dokumentum Oroszország rovására írja a szerve­zett bűnözés teijedését is. A pozsonyi csatlakozási csúcsra időzítve írta tegnap a Mladá Fronta dnes cseh napilap, hogy nem biztos Szlovákia NATO-tagsága, bár a lát­szat alapján Pozsony egyértelműen az egyik legesélyesebb jelölt. Ha nem Mečiar lett volna hatalmon 1998-ig, Pozsony Prágával, Varsó­val és Budapesttel együtt már a szö­vetség tagja lenne. Szlovákia azóta persze változott, ám a NATO is. Az utóbbi nem akaija még egyszer ugyanazt a hibát elkövetni, például a csadakozás első hullámában fel­vett Csehország politikusai az első tűzpróba, a koszovói válság idején kudarcot vallottak. Bár a három új NATO-tag szívesen látná Szlovákiát a szövetségben, csadakozása még kockázatosabb, mint a balti államo­ké, vagy Szlovéniáé. Nem engedhe­tő meg egy olyan ország felvétele, melynek miniszterelnöke, vagy első embere Vladimír Mečiar lehet - ér­vel a napilap, (tasr, sita) RÖVIDEN Ladislav Pittner távozik tisztségéből Pozsony. Távozik tisztségéből a belügyminiszter. A Markíza tele­vízió értesülése szerint Ladislav Pittner a jövő hét elején mond le, s feladatait bizonyos ideig Mikuláš Dzurinda látja majd el. Főleg azt olvassák Pittner fejére, hogy nem sikerült lezárni a Ducký-úgyet és több más súlyos esetet, s meggondolatlan nyilatkozatokat tett a rendőrségi vizsgálatokról. A legesélyesebb- utódok közül leggyak­rabban Vladimír Palkó és Ivan Simko nevét emlegetik, (ú) Maginfláció: mérsékelt növekedés Pozsony. Szlovákiában áprilisban átlagosan 0,7 százalékkal emel­kedtek a nem szabályozott fogyasztói árak, és 4,8 százalékkal vol­tak magasabbak, mint tavaly áprilisban, jelentette a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal. Tavaly a tizenkét havi maginfláció 6,4 százalékos volt, 2001-ben a Szlovák Nemzeti Bank éves szinten 3,6-5,3 száza­lék közötti maginflációt prognosztizált. A fogyasztói árak április­ban márciushoz képest 0,7 százalékkal nőttek, éves szinten pedig 7,6 százalékkal. (TASR) Számottevő változás nem várható Pozsony. Saját pártja részéről éri majd kritika Peter Magvaši mun­kaügyi, Brigita Schmögnerová pénzügy- és Milan Ftáčnik oktatás­ügyi minisztert az SDĽ Országos Tanácsának mai ülésén. Arról is döntenek a baloldaliak, hogy a kabinet esetleges átalakításánál mi­lyen változásokra hajlandók. Ha a baloldali politikusok zöld utat adnak a minisztercseréknek, megvárják a koalíciós pártok vezetői­nek jövő heti tanácskozását, ahol Dzurinda kormányfő konkrét ja­vaslatokkal áll majd elő. Sajtóértesülések szerint senki nem fűz túl­zott reményeket a változáshoz. (TASR) Szlovák konzulátus Melbourne-ben Melbourne. Szlovák konzulátus nyílt tegnap Viktória szövetségi állam központjában. A ceremónián Szlovákia ausztráliai nagyköve­te és az ottani vezetés több jeles képviselője is részt vett. A felméré­sek szerint éppen Melbourne-ben él a legnagyobb szlovák közös­ség, a hivatal megnyitását ezért az ausztrál-szlovák együttműkö­dés elmélyítésére tett újabb lépésként értékelik a felek, (ú) Egymilliárdos szovjet „örökség" Besztercebánya. Több mint egymilliárd koronába kerül a szovjet hadsereg húszéves itt-tartózkodása nyomán keletkezett károk fel­számolása a szliácsi katonai támaszponton. A munkálatokra 1993 óta összesen 657 millió koronát költöttek, a jóslatok szerint a hely­reállítás 2004-ig tart majd. A megbízott cég eddig 90 ezer liter, víz­ben nem oldódó anyagot - főleg olajszármazékot - szivattyúzott ki a földből. (TASR) Átlagbérek alakulása az első negyedévben Pozsony. 2001 első negyedévében 2000 első negyedévéhez viszo­nyítva valamennyi nemzetgazdasági ágazatban nőttek a nominál­bérek, kivéve a kiskereskedelmet, ahol 2,5%-os visszaesést regiszt­ráltak. A legnagyobb bérnövekedést a távközlésben könyvelték el (27,4%), továbbá a nagykereskedelemben (9,9%) és az iparban (9,1%). Abszolút számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy március végén a távközlésben 14 219, a nagykereskedelemben 11 092 és az iparban 12 296 korona volt az átlagbér. (TASR) Képviselők a Vöröskeresztnek Pozsony. A törvényhozás épületében is megfordultak tegnap a Szlovák Vöröskereszt aktivistái, gyűjtésüket sikerként könyvelték el: az átlátszó falú persely ugyanis majdnem tele lett a honatyák pénzbeli adományaival. Az aktivisták egyébként elmondták, a kép­viselők szinte kizárólag papírpénzt ajándékoztak. Hogy ki volt az a négy képviselő, aki megengedhette magának, hogy ezer-ezer koro­nát ajánljon fel a jótékony célra, a híradás nem tér ki. (TASR) További vizsgálatot sürgetnek Pozsony. Az Állami Támogatási Hivatalnál nemrég történt ellenőr­zés eredményei kapcsán Peter Tatár és Ladislav Ambróš képviselői vizsgálatot is el szeretne a hivatalnál elrendeltetni. Ambróš tegnap közölte, a hivatal igazgatója megtagadta a kért információk kiadá­sát, ugyanis kétségbe vonta a képviselők ellenőrzéshez való jogkör­ét. Miroslav Hadík álláspontjához egyébként az Ambróšék látoga­tásakor váratlanul megjelent Viliam Sopko és az SDĽ három más képviselője is csatlakozott. (SITA) Kétoldalú megállapodások előkészítése Prága. Orbán Viktor kormányfő június második felére tervezett hiva­talos prágai látogatását készítette elő tegnap a cseh fővárosban Né­meth Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára. A miniszterelnöki látogatással kapcsolatban a felek négy kétoldalú megállapodás alá­írását készítik elő, s most ezekről egyeztettek. Németh Zsolt találko­zott a csehországi magyar szervezetek képviselőivel, akikkel ismer­tette a státustörvényt. Hangsúlyozta, a magyar kormány támogatja a csehországi magyarok azon igényeit, elképzeléseit, amelyek nemzeti önazonosságuk, kultúrájuk megtartására irányulnak. (MTI) „Már nem az ország vezetésével foglalkozik a kabinet" Fico-féle sokkolás SITA-HÍR Pozsony. A jelenlegi belpolitikai helyzet legjobb megoldása az egész kabinet távozása lenne, jelentette ki a Smer elnöke. Robert Fjco szerint a kormánykoalíció „a választások előtt másfél évvel végleg abbahagy­ta az ország irányítását’, már csak a választási harccal foglalkozik. A Smer júniusig kidolgozza a vagyon eredetének igazolásáról szóló tör­vényjavaslatot, a nagy-britanniai jo­gi normákat véve alapul, hiszen „nem kell gondolkodni már kitalált dolgokon”. E törvény elfogadása esetén el lehetne kobozni minden jogtalanul szerzett vagyont, akkor is, ha tulajdonosa ellen nem volna megfelelő bizonyíték - elég lenne a bűntény nagy valószínűsége. Fico a brit példát sokkolónak nevezte, s bevallotta, nem biztos, hogy nem sért bizonyos emberi jogokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom