Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-09 / 105. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 9. Politika 5 Beszélgetés az ausztráliai Fernand de Varennes professzorral az emberi, a kollektív és az egyéni jogokról Jelentés a Föld túloldaláról Fernand de Varennes professzor, a neves emberi jogi szakértő kanadai franciaként került Ausztráliába, azóta pedig főleg az európai nemzeti kisebbségek érdeklik. Az elmúlt héten előadókörúton járt Szlovákiában, melyet saját bevallása szerint sokkal szegényebb országnak képzelt. JUHÁSZ KATALIN Mennyire kísérhetőek figyelemmel az ország politikai törénései a Föld túloldaláról? Nem mondhatnám, hogy Szlová- kia-szakértő vagyok, inkább Kelet- Európát mint egészet tanulmányozom. Annyit azonban Ausztráliából is érzékelek, hogy az önök országában az utóbbi időszakban poSS Szlovákia nem az r utolsó a posztkommunista államok lis- . . táján. >N zitív változások tapasztalhatók. Szlovákiában a fejlődés az elmúlt néhány évben sokkal gyorsabb, mint annak előtte, főleg Észtországgal, Litvániával összehasonlítva. Az ország jelenleg nem az első, de nem is az utolsó helyen áll a posztkommunista államok listáján, az én rangsoromban valahol középen helyezkedik el. Mi a helyzet a kisebbségi jogok terén? Főleg a magánszférában tapasztalható előrelépés, például ma már nem probléma a vezetéknév és keresztnév használata anyanyelven, valamint a helységnevek feltüntetése kisebbségi nyelven. Ezt nagyon fontos vívmánynak tartom. Gondot inkább a kisebbségi nyelvek hivatalos személyek által, illetve hivatalos érintkezésben való használata jelent. Ilyen esetben a konkrét helyzetből, a hallgatóság nemzetiségi összetételéből kellene kiindulni, legalábbis az uniós országokban ez így működik. Szerintem ezért teljesen felesleges szigorú, pontos szabályok lefektetése. Az önök törvénye szerint húszszázalékos lakossági arány fölött megengedett a kisebbségi nyelv hivatalos használata. Gyakran előfordul azonban, hogy egy-egy településen hiába van meg a húsz százalék, az ottani lakos a járási székhelyen már nem tudja érvényesíteni e jogát. Számomra egyébként húsz százalék kissé magas küszöbnek tűnik. Ön hány százalékot tartana ideálisnak? A rugalmas hozzáállást tartom ideálisnak, mivel minden régióban, illetve településen mások a körülmények, azaz nem lehet központilag igazságot tenni. Európa számos országában öt-, illetve hétszázalékos ez a küszöb. A döntés természetesen az illető kormányok kezében van, ám ha egy ország kormányának célja az Európához való felzárkózás, szerencsés lenne a lehető legalacsonyabb küszöbre törekedni, azaz az európai trendhez igazodni, mely ugyan nem követ pontos szabályokat, ám ebben a kérdésben egyre nagyobb rugalmasság tapasztalható. Szlovákiában tíz százalékot tartanék ideálisnak. A harmincezres finnországi svéd kisebbségnek egyebek mellett saját egyeteme van. Elképzelhetőnek tart a jövőben ilyen gáláns hozzáállást Szlovákiában is? Ez rendkívül jó modell, és a jó modelleket át kell venni, illetve törekedni kell a létező legjobb példa követésére. A finnországi svédek azért vannak a szlovákiai magyaroknál egyszerűbb helyzetben, mert néhány kisebb szigeten élnek, azaz földrajzilag is elkülönültek a többségi nemzettől. Ma igazi finn hazafiaknak vallják magukat, hiszen kulturális értelemben mindenük megvan. Az ottani törvények szerint nyolcszázalékos kisebbségi arány, illetve háromezer lakos felett valamennyi hivatalos okiratot két nyelven kell kiadni, és a hivatalnokok kötelesek valamilyen szinten ismerni a kisebbség nyelvét. Nem merném megjósolni, hogy az önök országában mikor érzik majd valóban otthon magukat a magyarok, a németek vagy a ruszinok, ám a követendő példa adott, és ha egy dolog működik az egyik országban, miért ne működhetne másutt is? Svájc példája szintén felhozható, ott négy hivatalos nyelv létezik egymás mellett, gond nélkül. De említhetném az észak-olaszországi német kisebbséget, és egyre több európai államot, ahol a multietnikus társadalom megőrzése egyre inkább „divatba jön”. Sajnos, ellenpéldákat is sorolhatnánk... Nem mindenütt egyformán köny- nyű elérni a konszenzust, ez nagyban függ az egymás mellett élő népcsoportok kultúrájától, a történelmi hagyománytól, valamint az éppen hatalmon lévő kormánytól is. Ha egy kormány nem hajlandó foglalkozni a kisebbségek kéréseivel, elfajulhat a helyzet. Ám egyre több ország vezetői ismerik fel ezt a tényt, fedezik fel a multietni- citásban, a sokszínűségben rejlő értékeket. Ellenkező esetben az ország izolálja saját magát, kívül kerül Európán. Az Európai Unió is jórészt a mozgásszabadságról szól, arról, hogy szabadon jöhetnek- mehetnek az emberek, és bárhol otthon érezhetik magukat, félelem és kisebbségi komplexus nélkül, teljes értékű emberekként, alapvető emberi jogaik teljes tudatában. A múltba visszamenni nem érdé» A jó modelleket át kell venni, illetve törekedni kell a létező legjobb példa köve- . tésére. N mes, a múltból tanulni viszont elengedhetetlen. Egy kisebbségi nyelv tiszteletben tartása egyet jelent az illető kisebbség respektálásával. Ne feledjük továbbá, hogy ha bárkit jogsérelem ér, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz is fordulhat. A tolerancia a demokratikus társadalom egyik alappillére. A többség sok helyen még mindig félősen kezeli a kollektív jogokat, inkább egyének összességeként, semmint közösségként definiálja a nemzeti kisebbségeket. Az alapvető emberi jogok, pontosabban a magasabb rendű jogok elsősorban az egyénekre vonatkoznak, mindig az individuum van a középpontban. Egy nyelv, egy kultúra vagy egy vallás azonban óhatatlanul közösséget teremt. E közösség valamennyi tagja élhet jogaival, ezáltal kollektív dimenzióba kerülnek ezek a jogok, alkalmazásuk az egész közösségre érvényes. Szerintem az úgynevezett kollektív jogok többsége valójában egyéni jog. Kassán kitüntették Ernst Bodnert és Walter Hasibedert, a Rudolf Schustert kezelő professzorokat Egy szlovák könyv két osztrák keresztapja JUHÁSZ KATALIN Kassa. Hétfőn este Kassára érkezett az innsbrucki egyetemi kórház két professzora, Ernst Bodner és Walter Hasibeder. A történelmi városházán átvehették a főpolgármester plakettjét, melyet évente egyszer kaphatnak meg az arra legérdemesebb közéleti személyiségek. Tegnap délelőtt az államfőt kezelő osztrák orvosok meglátogatták Mecenzéfet, Schuster szülővárosát, a hazai németajkú kisebbség egyik bástyáját. Bodner és Hasibeder elismerően nyilatkozott az államfő szülőházában található kinematográfiái múzeumról, melyet a család Rudolf Schuster dokumentumfilmes édesapja tiszteletére rendezett be. Marián Richter mecenzéfi polgármester köszönetét fejezte ki az osztrák orvosoknak, amiért az államfő másodszor születhetett meg az innsbrucki klinikán. Délután a kassai Bankó Szállóban keresztelték meg Ingrid Schusterová tényfeltáró könyvét, melyben az elnök lánya a válságos napokat írja le, és melynek a két Nagymesterek. Rudolf Schuster oldalán Viliam Fischer. (TASR-felvétel) osztrák professzor mellett egy harmadik keresztapja is akadt Viliam Fischer pozsonyi szívsebész személyében. A kötet tartalmazza a Schuster hasfaláról közvetlenül a műtét után készült, csak erős idegzetűeknek ajánlott fotókat is, amelyek közlésébe a család csak az utolsó pillanatban egyezett bele. Az elnök egyébként saját bevallása szerint eddig még nem olvasta a könyvet, mivel nem ömlesztve, hanem apránként szeretne tájékozódni gyógykezelése részleteiről. Peter Schuster, az államfő fia azonban elismerően szólt nővére kötetéről, és elárulta, hogy a közeljövőben követni szeretné a családi példát, ő is könyvben készül beszámolni brazíliai utazásáról. Tegnap volt az a teniszparti is, melyet Schuster még innsbrucki gyógykezelése alatt beszélt meg altatóorvosával, Walter Hasibe- derrel. Szeptemberben több államfővel együtt Rudolf Schuster is szeretné megmászni a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcsot. „Ez történelmi esemény, 9-12 elnök jönne el” - mondta. Javaslat a Szlovák Gázművek privatizálásának módjáról Szlovákia üdvözli az új amerikai védelmi rendszert Egy vállalat vegye meg Jó a bizonyítványunk TASR-HÍR Pozsony. A kormány által felkért Credit Suisse First Boston (CSFB), amely a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációs tanácsadója, azt javasolta, hogy a stratégiai fontosságú gázművek 49 százalékos részvény- csomagját egyetlen stratégiai befektetőnek adják el. Róbert Merva, a privatizációs minisztérium szóvivője közölte: „Azt a javaslatot kaptuk, hogy a magánosításra szánt csomagot ne aprózzuk fel. A tanácsadó kifejtette nézetét, most a kormányon a sor.” A kormány nemrégiben jelezte, három változaton gondolkodik: a CSFB által szorgalmazott megoldáson, a részvénypiacon történő értékesítésén és a kettő kombinációján. A várhatóan júniusban részvénytársasággá átalakuló SPP-t a gazdasági minisztérium szerint októberig kellene privatizálni. Szlovákia történetének legnagyobb ma- gánosítási akciója iránt a német Ruhrgas, a francia Gaz de France és az olasz Snam alkotta konzorcium érdeklődik, továbbá a német RWE Gas, a Wintershall Gas, a spanyol Union Fenosa, és várható az orosz Gazprom felbukkanása is. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Egyesült Államok és Szlovákia kapcsolatai kiválóak - erről Colin Powell amerikai külügyminiszter biztosította a múlt héten Washingtonban szlovák kollégáját. Eduard Kukán elmondta, Amerikában megbízható partnerként tekintenek Szlovákiára. A szlovák diplomácia vezetője George Bush-sal együtt vett részt egy jótékonysági vacsorán. „Közelebb ültem az amerikai elnökhöz, mint annakidején a HZDS-es Rudolf Žiak” - árulta el. Kofi Annan ENSZ főtitkárától Szlovákia dicséretet kapott a tagdíjak rendszeres fizetéséért és az ENSZ- hadműveleteken való aktív részvételért. Legközelebb Ciprusra és Ke- let-Timorba utazik szlovák béke- fenntartó kontingens. Eduard Kukán úgy véli, Szlovákiát a jövőben NATO-tagként érinti az új amerikai védelmi rendszer, az NMD, ezért Pozsony üdvözli a rakétapajzs-rend- szerről szóló washingtoni elképzeléseket Elmondta, a Washingtonban szlovák tervek alapján épülő új szlovák nagykövetségen végre méltó körülmények között működhet a diplomáciai misszió, (jl) RÖVIDEN Az EBRD kezében az SLSP egyötöde Pozsony. Az Erste Bank a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) részvényeinek 20 százalékát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) adja. Az EBRD-t ezzel szlovákiai infrastruktúra-fejlesztési és más terveinek szeretné megnyerni az osztrák pénzintézet. Az Erste áprilisban vette meg az SLSP részvényeinek 87,18 százalékát. (ČTK) Langoš és Šebej is távozik a DS-ből Pozsony. František Šebej, Peter Tatár, Peter Osuský és Ján Langoš várhatóan május közepén kilép a Demokrata Pártból (DS), addig az is eldől, mely párt színeiben indulnak a következő választásokon. A négy politikus a képviselőségtől nem válik meg. Távozásukkal a Ľudovít Kaník vezette DS-nek csak két honatyája marad. (TASR) Elhidegültek egymástól Magas-Tátra. Rudolf Schuster államfő úgy érzi, „elhidegült” a viszonya Mikuláš Dzurinda miniszterelnökkel. Szerinte a kormányfő nem veszi figyelembe, ha elnökként az egyes régiók gondjaira figyelmezteti. „Ha a találkozóink hatástalanok, a színjáték fölösleges” - nyilatkozta Schuster. Úgy látja, egyes kormánypárti politikusok „arcpirulás” nélkül készítenek elő alkotmányellenes törvényjavaslatokat. (SITA) Felrobbantották egy SPP-vezető autóját Poruba. Bomba robbant a Szlovák Gázművek (SPP) privigyei üzemvezető-helyettes, R. K. autója alatt. A robbanószer a Volkswagen Passatot teljesen tönkretette, és a detonációtól a környező épületek ablakai is betörtek. Személyi sérülés nem történt. R. K. nem volt hajlandó nyilatkozni az esetről. (TASR) Korrupciós vád Gejza Adam ellen Pozsony. Korrupcióval vádolja Gejza Adamot, a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) volt elnökét egy roma pártokból és polgári társulásokból álló tömörülés. Állítják, Ádam a Nagymihályi Középfokú Művészeti Iskola igazgatójaként 5-10 ezer koronás kenőpénzeket fogad el. Az igazgató ellen egyelőre nem tettek feljelentést. Adam bíróságra kívánja vinni az ügyet, amely mögött a ROI vezetésének azt a részét sejti, amelyik az elnöki posztról is eltávolította. (SITA) Felülvizsgáltatnák az iparengedélyeket Pozsony. A kormányhivatal szerverén tegyék közzé mindazoknak a nevét, akik tagjai az állami és EU-s pénzek felhasználását felügyelő testületeknek - javasolja Ivan Šimko az EU-s alapok körüli visszaélések miatt. Az SDKÚ alelnöke azt is felvetette, hogy az illetékes hivatalok az országban kiadott valamennyi iparengedélyt vizsgálják felül. Egy további intézkedéssel Šimko minden államigazgatási szerv belső és külső alkalmazottainak névsorát is megjelentetné az adott intézmények honlapján. (SITA) Max van der Stoel a státustörvényről Budapest. Politikailag kívánatos, hogy a magyar kormány párbeszédet folytasson a szomszédos országok kormányaival a készülő státustörvényről -jelentette ki Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Célszerűnek nevezte, hogy a magyar kormány Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Jugoszláviában is ismertesse meg a stá- tustörvény-javaslatot, Arra is kitért, hogy az Európai Bizottság és Budapest között szintén konzultációkra van szükség e témában. (MTI) Akkreditálták a magyar magánegyetemet Bukarest. Romániában jóváhagyták a tervezett magyar nyelvű magánegyetem első három szakának beindítását. Az országos akadémiai akkreditációs tanács jóváhagyta az első három közgazdasági jellegű szakának Csíkszeredái székhelyű beindítására és működésére vonatkozó engedélyezési kérést, amelyet az intézmény alapításával és megszervezésével foglalkozó Sapientia Alapítvány terjesztett be. (MTI) A kereszténydemokraták csökkentenék az adóterheket KDH-s Nagy robbanás SITA-HÍR Pozsony. Nagy robbanás címmel 14 pontban foglalta össze foglalkoztatáspolitikai elképzeléseit a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A KDH szorgalmazza, hogy a jövő évtől a munkáltató az alkalmazottak bérszalagján a bruttó és nettó jövedelmen kívül a munka összértékét és a munkaadó által befizetett biztosítási összegeket is tüntesse fel. A KDH minden újonnan felvett - korábban tartósan állástalan - alkalmazottak biztosítási befizetésének 38%-át engedné el hat hónapon keresztül. Ha valaki a lakhelyén kívül lel munkát, annak a Nemzeti Munkahivatal egy esztendőn át havi 1500 koronát fizessen útiköltségre. A mozgalom szerint százezer új munkahelyet jelenthetne, ha a munkaadók befizetési terheit a jelenlegi 38%-ról 29- re csökkentenék. A jogi személyek jövedelemadóját 29-ről 19%-ra, a magánszemélyekét 12-ről 10%-ra mérsékelnék. Követelik azt is, hogy a jelzálogkölcsön, a lakástakarékhitel és az Állami Lakásfejlesztési Alap hozzájárulása leírhatóak legyenek a magánszemélyek adóalapjából. A feketemunka végeztetéséért a munkaadót százezertől ötmillióig terjedő összegű bírsággal büntetné a KDH. Német optimizmus NATO-tagságunkkal kapcsolatban 2002-ben csatlakozás? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A NATO és a partnerországok képviselői vettek részt azon a berlini konferencián, amelynek témája a biztonságpolitikát veszélyeztető új veszélyekre adandó válasz volt. Peter Weiss (SDĽ), a parlament külügyi bizottságának elnöke elmondta, a németek optimisták a NATO bővítéssel kapcsolatban. Szerintük erre a 2002-es prágai csúcson kerül sor. Szlovákiát pozitívan értékelik a NATO-körök, gond csak a belső stabilitás megerősítésével lehet. Ennek sikere az országon múlik. Irena Belohorská (HZDS) kiemelte, a külföld szerint az ellenzék is hozzájárul Közép-Európa biztonságához. (ngr)
