Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-05 / 80. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 5. Régióink A harminckettedik alkalommal megrendezett Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok műsorainak java része a fiatalokhoz szól Ludas Matyi modern felfogásban tember 9-én lesz száz esztendeje annak, hogy a magyar irodalom és nyelvtudomány egyik vezéralakja, Andód község szülötte, városunk nagy fia, Czuczor Gergely befejezte sokrétű munkájától gazdag életpályáját. Czuczor Gergely nyelvtudós, költő és hazafi, városunk fia volt. Ez a büszkeség arra kötelez bennünket, hogy jóvátegyük az emlékét bántó sérelmeket.”A levél 1966. január 20-án íródott, és a költő halálának századik évfordulójára elkészült a szobor (az újvári származású Melis György alkotása). Deme László és Turczel Lajos mondott beszédet a szoboravatáskor. Utcanevet is akkor kapott Czuczor Gergely (a korábbi Komsomolská utcát nevezték át). Az avatást követő ünnepi műsornak akkora sikere volt, hogy kezdeményezték: a Csemadok helyi szervezetének vezetősége és a honismereti kör évente szervezzen Czuczor-ünnepséget, de olyat, amely az egész várost mozszónoklatot a szervezet elnöke, Si- dó Zoltán tartotta - Győztes és vesztes forradalmak címmel. A Czuczor-napokat (1971 kivételével) minden évben megrendezték. Az idén harminckettedszer. Március 13-án az Ifjú Szívek fellépése nyitotta (az alapiskolásoknak mutatták be műsorukat) és Moser Zoltán író előadása zárta a népdalíró Czuczor Gergelyről. A Kortárs magyar művészek kiállításán Marosi Károly költő az emberiség ellen elkövetett verseit mondta. („Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak télen és hazudtak tavasszal, (...) hazugság volt múltunk, hazugságról szóltunk, hazugsághalmokat egymásra szórtunk. Jó volna végre igazságot tenni, igaz szó végére pontot ejteni, igazat mondani s az igazat megtenni, vagy ha nem megy, igazat hazudni” - ez a verse az egyik kiállított képen is olvasható volt.) - E vándorkiállítás, amely a múlt év tavaszán kezdte meg dél-szlovákiai körútját, immár nyolcadik alkalomKOPASZ-KIEDROVSKA CSILLA A Csemadok első alap-* szervezete Érsekúj- várott alakult, 1949. március 20-án (még ■■■■■■ az alapszabály jóváhagyása előtt); a „kultúrbizottság” és a honismereti kör a kezdetektől lelkes tevékenységet folytatott. Létrehozták a Czuczor-bizottságot és levélben fordultak mindazokhoz, akiktől segítséget reméltek: „1966. szepgósítaná. Az időpontot márciusra tűzték ki, azzal az indoklással, hogy a régi Czuczor-szobrot (amelynek 1906-ban nyoma veszett - a Czuczor-téri sétakertben állt), mindig megkoszorúzták március 15-én. így is lett. Először 1969-ben rendezték meg a Czuczor-napokat és március 15- én koszorúztak; a székház nagytermében fellépett a Csemadok Kodály Zoltán énekkara és az alapiskola (azóta is létező) Napsugár néptánccsoportja. Az ünnepi A költő nem tananyag mai tekinthető meg - mondta megnyitó beszédében dr. Csicsay Alajos, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke. - A tárlat anyaga grafikák, tusrajzok, festmények, fotók, tizenhét alkotó munkáiból áll össze. E tizenhét képzőművész nyolc országban él, ezért joggal mondható, hogy e kiállítás nemzetközi jellegű. Csakhogy ebben az esetben a művészek állampolgársága kevésbé mérvadó, annál inkább a nemzeti hovatartozásuk, s valamennyi anyanyelve magyar. Legtöbbjük egymást sohasem látta, mégis együtt állíthat ki. Bátor és elismerést érdemlő tett volt bemutatni munkásságukat, mert évtizedekig az irodalom volt az a művészeti ág, amely bár laza szálakkal, mégis összekötött bennünket. A Czuczor-napok műsorainak java része a fiatalokhoz szól: nemzetközi irodalmi vetélkedő Czuczor Gergely életéről és munkásságáról; népdalverseny a járás alapiskolái számára, népi mesterségek bemutatása, játékos foglalkozások az óvodások és a kisiskolások részére; s a Czuczor Gergely Alapiskola hagyományőrző műsora, a Gyökereink. Az irodalmi vetélkedő témája az idén Czuczor Gergely élete és munkássága volt. A nyolcadikosok és kilencedikesek versenyeztek (az újváriak), a párkányi gimnazisták és az esztergomi vendégek három-három tagú - összesen 11 - csoportja. A pedagógusoknak alaposan fel kellett készíteniük a gyerekeket - mivelhogy Czuczor Gergely nem tananyag, de így elég sokat megtudnak róla. (A tanárok ezért „magánszorgalomból” tanítják Czuczort - hiszen az iskola névadója.) Dr. Gátasi Irén igazgató elmondta: nemcsak a Czuczor-napok műsoraiban kapcsolódnak be aktívan, hanem egyidejűleg iskolai rendezvények is zajlanak. - Úgy döntöttünk, hogy legyen népdal- verseny, vetélkedő. Ezt mind iskoláink pedagógusai szervezték. A hagyományőrző műsor rengeteg gyereket mozgat meg. Minden osztályból vannak szereplők, az iskola színe-java, s az egész iskola megnézte a kétórás műsort. Csodálom, hogy a gyerekek egyáltalán még bírják... Ugyanis este beszélgettünk, a harmadik (a felnőtteknek (ártott) előadáson. A gyerekeken nyoma se látszott a fáradtságnak (ellentétben a pedagógusokkal). Plichta Péter, a Csemadok ÉrsekCzuczor Gergely szobra. Melis György egy 1849-es sírkőből faragta ki Plichta Péter, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének elnöke újvári Alapszervezetének elnöke emlékezett:- Nem is tudom, hányadszor vagyok itt. Az elsőn nem vettem részt, a katonaidőmet töltöttem. Amikor Gémesi Károly külföldre távozott, az alapszabályok értelmében az alelnök lett az elnök, vagyis én, aki nem voltam párttag. Ez ment is egy-két évig, amíg az egyik ideológiai titkárnak szemet nem szúrt... Kocsis Ernő kiállítása körül támadt bonyodalom. Egyik képe egy bélyegzőt ábrázolt, a címe pedig Vörös erdő. A titkár nem engedélyezte a képet, én meg kötöttem az ebet a karóhoz, hogy ott lesz a kép. Akkor betiltja a kiállítást, mondta, mire én: ennél jobb propaganda nem is kell egy rendezvénynek. Én magát lecsuka- tom, fenyegetőzött. Tessék, mondtam, de mit szórakozom, amikor nem is vagyok párttag. Ez volt a csepp a pohárban. Nemhogy elnök nem lehettem, nyolcvanhatban, de két évig vezetőségi tag sem. A fordulat előtti években csak a helyi szervezet helyezte el koszorúját a szobornál, és néhány éve szó sem lehetett arról, hogy tizenötödikén koszorúzzanak. Vagy egy nappal előtte vagy utána.- Czuczor Gergely nem márciusban születetett, nem is márciusban halt meg. A felsőbb szerveknek ez valahogyan elkerülte a figyelmét, hogy miért pont március közepén tartjuk a Czuczor-napokat. Egyszer aztán rákérdeztek. Azzal indokoltuk, hogy neki is köze volt a forradalomhoz, de azért nem nagyon firtatták. Mindig tartottunk ünnepi estet, ahol elhangzott egy előadás. Odafigyeltek, s olykor megdorgáltak, hogy ezt azért nem kellett volna. Igyekeztünk ismert művészeket felléptetni az ünnepi esteken. Sinkovits Imre egyike volt a legnagyobbaknak, de fellépett nálunk Simándy József, Szabó Gyula és Bubik István is. Most hála Istennek, nagyon sokan eljönnek a koszorúzásra is. Ez talán annak köszönhető, hogy más időket élünk. A környező falvak polgár- mestereit is megszólítottuk. A fordulat óta a Határon Túli Magyarok Hivatala is képviselteti magát. Évek óta visszatérő vendégek az oroszlányi gimnázium tanárai és diákjai, s idén az esztergomi diákok csoportja is eljött. Az idei rendezvényen mintegy hatezren vettek részt. A legkisebbek is bemutatkoztak (A szerző felvételei) Mi következünk?
