Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-06 / 81. szám, péntek
Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 6. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Várják a külföldi munkavállalókat Prága. A cseh munkaügyi minisztérium tervet készít elő, amely a lakosság elöregedése és csökkenése miatt előálló munkaerőhiányt a külföldiek irányított bevándorlásával akarja kezelni. A javaslat szerint azok, akik máris Csehországban élnek, de nincs állampolgárságuk, jelentkezhetnének a hatóságoknál, amelyek koruk, képzettségük, gyakorlatuk, nyelvismeretük és egyéb kritériumok alapján besorolnák őket. A jelentkezőket pontrendszerben bírálnák el, a legjobb „mutatókkal” rendelkezők állampolgárságot kapnának. A munkaügyi miniszter szerint 2030-ra 422 ezer munkaképes korú lakos hiányzik majd, ha a jelenlegi népesedési irányzat nem változik. Félő, hogy ezzel a nyugdíjak is fizethetetlenné válnak. (MTI) Költekező külföldi turisták Prága. Csehországban 2000-ben a külföldi turisták naponta átlagosan 50,70 dollárt költöttek el, 6,7%-kal többet, mint 1999-ben. A csehországi tartózkodásra szánt egynapi átlagkiadás azonban 83,6 dollár volt. A különbö- zetet a turisták már az út szervezésekor, megvételekor hazájukban erre a célra költötték. (A szomszédos Ausztriában a külföldiek naponta átlagosan 150 dollárt költenek el.) A külföldi látogatók kiadásaik 32%-át szállásra, 27%-át bevásárlásra, 24%-át pedig étkezésre fordították. A turisták tavaly átlagosan 5,5 napot töltöttek Csehországban. A látogatók egyharmada közepes és alacsonyabb osztályú szállodákban, 20%-uk ötcsillagos szállodákban lakott. (MTI) Az állatvész eddigi mérlege London. Akár 3 milliárd fonttal is megrövidítheti a brit kormány rendkívüli tartalékait a száj- és körömfájás járvány. A fertőzött helyek száma tegnap elérte az 1025-öt, de vezető kutatók szerint a járvány már lecsengőben van. A másik leginkább fertőzött országban, Hollandiában 15, Franciaországban 2, Írországban pedig egy esetet jelentettek. A betegség Dél-Amerikában és a Közel-Keleten is megjelent. Az immár hetedik hete dühöngő járvány miatt Nagy-Britannia 62 milliós állatállományából eddig több mint egymillió állatot vágtak le, vagy jelöltek ki levágásra. (MTI) Harisnyában őrzött deviza Zágráb. A horvát jegybank azt ajánlja az ország polgárainak, hogy az év végéig kereskedelmi bankokban helyezzék el azokat a megtakarításaikat, amelyeket eddig „az ágy matraca alatt harisnyában őriztek”. Amerikai szakértők becslése szerint a 4,2 milliós Horvátországban egy lakosra számítva 400 és 1000 dollár közötti lehet az a devizamegtakarítás, amelyet otthon őriznek. A jegybank állítólag két szakértőt kért fel arra, hogy felbecsülje, mekkora összeg lehet ilyen módon a lakosságnál. Bár a vizsgálódások még nem értek véget, előzetes adatok szerint 1,8 és 4,5 milliárd dollár közötti lehet az a devizaösszeg, amely horvát otthonok matracainak mélyére rejtve lapul. A horvátországi idegenforgalom tavalyi deviza- bevételét 3,2 milliárd dollárra becsülték. (MTI) Úgy látszik, a Bush-kormányt jobban érdekli az Egyesült Államok boldogulása, mint a globális környezet állapota Az USA kontra Európai Unió Gomolygó füstfelhő. A kiotói jegyzőkönyv érvénybelépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább annyi ország ratifikálja, amennyi az 1990. évi globális szén-dioxid-kibocsátás legkevesebb 55%-át adta (Fotó: TASR/EPA) Washington/Párizs. Európa maga kíván a kiotói folyamat élére állni, miután minden esély szertefoszlott a klímaegyezményben szereplő korlátozások amerikai teljesítésére. Az USA a soron következő tárgyalásokon való részvétel szándékát hangoztatja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásáról szóló egyezményt még a múlt héten mondta fel az amerikai kormányzat. Az EU képviselői azzal kommentálták az amerikai hozzáállást, hogy egyetlen ország nem temethet el egy a földkerekség egészét érintő nemzetközi folyamatot. Ezért - hangoztatták - az Európai Unió szükség esetén az Egyesült Államok nélkül is folytatja a globális felmelegedés káros hatásainak mérsékléséről kötött megállapodás végrehajtását, és jövőre ratifikálni fogja a jegyzőkönyvet. Bár reményüknek adtak hangot, hogy Washington nem fordít teljesen hátat a kiotói folyamatnak, a megfigyelői státusnál többre nem látnak lehetőséget, ha fennmarad a jelenlegi amerikai álláspont. Lionel Jospin francia miniszterelnök közölte, hogy aggasztja az USA kormányának legutóbbi lépései. Különösen a kiotói egyezmény felrúgását nehezményezte. A Bush-kor- mányzat ezirányú döntése szembefordította Amerikát a világ többi részével. Az amerikai elnök, volt texasi kormányzó az amerikai gazdaság lassulásával magyarázza a döntést. Elhatározásával Bush bebizonyította: az új amerikai vezetést jobban érdekli az ország boldogulása, mint a globális környezet állapota. Az USA a legnagyobb szennyezőanyagkibocsátó a világon. Az amerikai bejelentést az egyezmény felmondásáról élénk sajtóvisszhang kísérte a világban. Az európai lapok többsége elítélte a Bush-kormányzat döntését. „George Bush Amerikája azt gondolja, hogy az egész Földdel szemben neki van igaza” - úja a belga Le Soir. A konzervatív The Wall Street Journal Europe másképp véEz a lépés a globális fel- melegedés elleni folyamat végét jelenti. lekedik: „Európában még most sem fogták fel, hogy ennek a szerződésnek vége, és ideje túllépni rajta”. A berlini Der Tagesspiegel szerint: „Az amerikai kongresszusban sem ma, sem holnap nem kapna többséget a kiotói jegyzőkönyv ratifikálását célzó javaslat”. Az angol Independent című lap hosszabban elemzi Bush környezetvédelmi politikáját. Bush valami egészen perverz időzítéssel jelentette be az USA új környezetvédelmi szabályozását - úja a lap. A kiotoi egyezmény felrúgásának időpontja szinte egybeesett Gerhard Schröder német kancellár látogatásával. A kancellár a múlt héten külön levélben kérte Bush elnököt a kiotói egyezség tiszteletben tartására. Ha az USA kivonja magát a kiotói szerződés alól, a világ többi része sem fogja azt végrehajtani, s ez a globális felmelegedés elleni folyamat végét jelenti. Az európai vezetők figyelmeztették George W. Bush amerikai elnököt, hogy a vüág más részeivel fennálló amerikai kapcsolatok megszenvedhetik, ha ragaszkodik ahhoz a döntéséhez, hogy kiszáll a globális felmelegedéssel kapcsolatos kiotói megállapodásból. Az EU környezetvédelmi biztosa, Margot Wallström asszony sajtóértekezletén kifejtette: ez nem mellékes környezeti kérdés, amelyet figyelmen kívül lehetne hagyni. - Nem hiszem, hogy máris itt az ideje a fenyegetőzésnek, de világosan kell látni a kérdés politikai és gazdasági következményeit is - mondta. Hasonlóan nyüatkozott a brit környezetvédelmi miniszter is, s az Európai Parlament Zöldek csoponja máris az amerikai olajtársaságok fogyasztói bojkottjára szólított fel. Az európai környezetvédelmi miniszterek tiltakozása mellett az ausztrál szakminiszter egyenesen úgy fogalmazott: ha az Egyesült Államok kivonja magát a szerződés alól, a vüág többi része sem fogja azt végrehajtani, vagyis ez a globális felmelegedés elleni folyamat végét jelenti. A kiotói egyezményt 1997-ben kötötte meg 38 fejlett ipari állam. Az egyezmény célja, hogy a 2008 és a 2012 közötti időszakban 5,2%-kal csökkentsék a globális felmelegedést okozó ipari szennyezőanyagkibocsátást. A három főszereplő az USA, az Európai Unió és Japán, az 1990-es szennyezőanyag-kibocsátási szintjének 7, 8 illetve 6%-os csökkentését vállalta. Ausztrália 8, Norvégia 1, Kanada 6%-os csökkentést vállalt, míg Oroszországnak megengedték, hogy ne csökkentse kibocsátási szintjét, Izland- nak pedig, hogy megemelje 10%- kal. A jegyzőkönyv érvénybelépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább annyi ország ratifikálja, amelyek az 1990. évi globális szén-dio- xid-kibocsátás legkevesebb 55%-át adták. A légkör ilyen módon való terheléséből ugyan az Egyesült Államok önmagában 36%-kal részesedett, de az EU, Oroszország, Iz- land, Norvégia, Ausztrália, Uj-Zé- land és Kanada együttes kibocsátása meghaladja az 55%-ot, tehát ezen országok ratifikációjával a jegyzőkönyv hatályba léphet.
