Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-21 / 92. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 21. Csökkentés a Sinain Washington. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter közölte Izraellel és Egyiptommal, hogy tervbe vették a Sinai-félszigeten állomásozó amerikai békefenntartó erők létszámának (860 fő) csökkentését. Sajtóértesülések szerint Egyiptom ellenzi, Izrael pedig csak vonakodva fogadja el az amerikai erők részleges visszavonásának gondolatát. (MTI) Tajvani hadgyakorlat Csöcseng. Tajvanon tegnap 3 ezer katona részvételével gyakorolták azt, miként lehetne kivédeni a szárazföldi Kína fegyveres erőinek esetleges invázióját: a hadgyakorlat kiteljed a tengerre, a szárazföldre és a légtérre egyaránt. Tajvani katonai források hangsúlyozzák, hogy a sziget hadseregének a létszámát 450 ezerről 380 ezer főre csökkentették ugyan, de a fegyveres erők tűzereje 75 százalékkal nőtt. (MTI) Kijev hitelt szeretne Kijev. Az ukrán kormány felkérte a hét legfejlettebb ipari országot (G7) és a nemzetközi közösséget, valamint a nemzetközi pénzintézeteket: vegyenek aktívabban részt a csernobili atomerőmű bezárásával kapcsolatos gondok megoldásában. Az ukrán kormány bezárta az atomerőművet, de számos megoldatlan kérdés maradt, pl. a csernobili erőmű termelését kiváltó rivnei és hmelnickiji reaktor befejezésének problémája. Ki- jevnek mindehhez újabb hitelekre is szüksége lenne. (MTI) Igor Ivanov orosz külügyminiszter május 18-án hivatalos látogatást tesz az amerikai fővárosban. (ČTK/AP) Leleplező dokumentumok Peking. A kínai hatóságok őrizetbe vettek egy kínai származású amerikai állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy jelentős szerepet vállalt az úgynevezett Tienanmen- iratok megszerzésében, az USA-ba juttatásában, majd nyilvánosságra hozatalában. A titkos dokumentumok a legfelsőbb kínai vezetésnek az 1989-es pekingi diáklázadás előtti ülésein elhangzottakat rögzítő jegyzőkönyveket és a rendőrségi jelentéseket tartalmazza. (MTI) Hiábavaló északi tiltakozás Szöul. Dél-Korea és az USA tegnap egyhetes hadgyakorlatot kezdett, amelyet Eszak-Ko- rea agresszívnak bélyegzett. A két Korea közötti kiengeszte- lődési folyamat az utóbbi hetekben elakadt. Az északi kommunista vezetésnek nem tetszik, hogy a Bush-kormány keményebb magatartást tanúsít vele szemben. (MTI) Jogtalannak tartják a szerbek a vámellenőrző pontokat - lépés lehet Koszovó függetlenedése felé Nemzetközi hálózat Vannak úttorlaszok MTI-HÍREK Belgrád. Koszovó északi részén szerb lakosok továbbra is tucatnyi úttorlaszt tartanak fenn a vámellenőrző pontok létesítése elleni tiltakozásul. Az ideiglenes ENSZ- igazgatás vámellenőrző pontokat állított fel a Kosovska Mitrovicá- tól Közép-Szerbia felé vezető utakon, Leposavic és Zubin Potok mellett. A NATO-vezetésű nemzetközi békeerő katonái csütörtökön, páncélozott járművek segítségével már több úttorlaszt áttörtek, de még nem sikerült mindet felszámolni. A Beta belgrádi független hírügynökség helyszíni jelentése szerint a tüntetők és a békefenntartók előző napi összetűzései után nyugodtan telt a tegnapra virradó éjszaka. A béke- fenntartók és a szerb tüntetők csütörtöki összetűzéseinek egy halottja is volt: egy idős szerb nő, aki füstmérgezést szenvedett a katonák által kilőtt könnygázgránátoktól, kórházba szállítás közben meghalt. Az incidensekben további tíz személy megsebesült, egy szerb férfinek pedig a kézfejét tépte le egy gránát, amikor azt megpróbálta visszadobni a béke- fenntartók közé. A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség egyik politikai szervezete közleményében leszögezte: a szerbek a tiltakozó megmozdulásokat és úttorlaszokat követeléseik teljesítéséig (a vámpontok felszámolásáig) folytatni kívánják. A koszovói ideiglenes ENSZ-igazga- tás a koszovói költségvetés bevételeinek gyarapítására hivatkozva állította fel a vámellenőrző pontokat. A koszovói szerb közösség - és Belgrád - ugyanakkor jogtalannak tekinti az intézkedést és attól tart, hogy az egy esetleges koszovói államiság (azaz a tartomány esetleges függetlensége) felé mutató lépés lehet. Az albán többségű szerbiai tartományt az 1999-es NATO-csapások után helyezték az ENSZ ideiglenes igazgatása alá. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte azt a szerdai pristinai merényletet, amelynek során egy szerb férfi életét vesztette és további négy személy megsebesült. A BT sürgette, hogy a merénylet elkövetőit a lehető leghamarabb juttassák az igazságszolgáltatás kezére. Hét évig nyomoztak Brüsszel. Hétévi nyomozás eredményeként a belga és az olasz rendőrség felgöngyölítette azt az illegális fegyverkereskedő hálózatot, amely az ENSZ tilalmát megszegve fegyverrel látta el Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát, s amelynek főszereplői Ukrajnában, Magyarországon és Belgiumban voltak. A belga Le Soir számolt be a maffiózó szervezet felgöngyölítéséről, amelynek egyik szereplője Me- zősy Géza 37 éves belga állampolgár. A lap értesülése szerint Mezősyt tavaly nyáron őrizetbe vették, bevallotta a terhére rótt cselekményeket, és azóta szabadlábon várja a tárgyalást, amelynek időpontját még nem tűzték ki. Őrizetbe vették Alekszandr Zsukov orosz pénzembert, akit a belga lap Mihail Gorbacsov volt szovjet elnökhöz közel álló személyiségnek nevez, A nemzetközi bűnszövetkezet döntő módon járult hozzá a jugoszláviai konfliktus fegyverutánpódásához. Még nem tudni, milyen szerepet játszottak (legalább) egy keleti ország titkos- szolgálati ügynökei, akik a jelek sze- A szerb lakosság még kedden torlaszolta el az utakat (TASR/EPA) tint tudtak az ügyről. (MTI) Szíria fenntartja magának a visszavágás jogát Bírálat Washingtonnak Máris megsértették Arafat utasítását - csak imponálni akar az amerikaiaknak? Titkos megbeszélések Jeruzsálem/Gáza. Az izraeli rendőrség tegnap behatolt a jeruzsálemi Mecsetek Terére, válaszul a muzulmán hívők kődobálására. Közben olyan értesülések láttak napvilágot, hogy titkos megbeszélések folynak Izrael és a palesztinok között a béketárgyalások újrakezdéséről. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A jeruzsálemi összecsapások a pénteki muzulmán ima után kezdődtek. Palesztin tüntetők köveket dobáltak az al-Aksza mecsettől az iszlám szentélyt körülvevő izraeli rendőrökre. Két rendőr megsebesült. A tér - a muzulmánok számára a Haram as-Sarif szentély, a zsidóknak a bibliai idők emlékét őrző Templomhegy - az egyik legégetőbb kérdés az izraeli-palesztin viszályban, mivel mindkét vallás híMTI-JELENTÉS Bukarest. Az RMDSZ azonnal megszakítaná az együttműködést a kormánypárttal, ha az valamiféle egyezséget kötne a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párttal (PRM) - jelentette ki Markó Béla elnök a Romániai Magyar Szónak adott interjúban. A román sajtóban ugyanis számos olyan kommentár jelent meg az ország idei költségvetését elfogadó parlamenti szavazást követően, hogy kialakulóban van a kormányon lévő vei maguknak akarják a szentélyek ellenőrzése feletti jogot. Az izraeli külügy tegnap megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy bizonytalan időre elhalasztják UNESCO-illeté- kesek látogatását, amelynek célja az lett volna, hogy bebizonyítsák: a palesztin régészek által folytatott ásatások ősi zsidó emlékeket rombolnak. Összecsapások voltak a ráfáhi palesztin menekülttáborban is, ahol lábon lőttek egy palesztin riporternőt. Mindkét vallás hívei maguknak akarják az ellenőrzési jogot. Szalah Tarif izraeli arab tárca nélküli miniszter egyik interjújában azt állította, hogy közvetett, titkos megbeszélések folynak izraeliek és palesztinok között a béketárgyalások folytatásáról. A miniszter Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ és a PRM „szörnyszülött koalíciója”, s ezzel szemben a Demokrata Párt (PD) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) megtette az első lépéseket egy „demokratikus ellenzék” létrehozására. Markó szerint a Tudor vezette szélsőségesek az elszigetelődés ellen küzdenek, szavazatukkal a PDSR-nek ajánlották fel magukat, meg akarták mutatni, hogy a kormánypártnak nincs szüksége az RMDSZ támogatására, mert ők ott állnak mellette. Az ún demokszerint nincs kizárva, hogy hamarosan visszatér a béke a térségbe, és „nagy előrelépés várható az izraeli-palesztin kapcsolatokban a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt”. Az izraeli kormány üdvözölte, hogy Arafat palesztin vezető utasította a palesztin biztonsági szolgálatokat a zsidó telepek és izraeli területek Gázai övezetből való löve- tésének megakadályozására. A kormányszóvivő csak reményét fejezte ki, hogy a palesztin elnök parancsának gyakorlati foganatja is lesz, mondván: Arafat „már sok megnyugtató nyüatkozatot tett, és láthattuk, mennyit értek.” Arafat csütörtökön este adta ki az említett utasítást, s az izraeli hadsereg tüstént feloldotta a Gázai övezet belső zárlatát. A Háárec című izraeli lap szerint Arafat csak imponálni akar az amerikaiaknak, mert meg akarja hívatni magát Washingtonba. ratikus ellenzék kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben az RMDSZ-nek nagyon komoly összeütközései voltak a PD- vel, mivel a demokraták nagyon sok reformtörekvést elleneztek. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt érdekei is eltérnek a jelen pillanatban, de ez nem jelenti azt, hogy „távlatilag nem vagyunk alkalmasak az együttműködésre”. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy elszigetelje a Nagy Románia Pártot, és távol tartsa a kormánypárttól. Damaszkusz. Bassár el-Aszad Szíriái elnök azt közölté amerikai kollégájával, hogy országának joga van visszavágni Izraelnek a libanoni radarállomás lerombolásáért. George Bush és a szíriai elnök telefonon beszélt egymással, és Bush visszafogottságot kért Damasz- kusztól. A szíriai elnök szóvivője szerint a szíriai államfő azt is közölte Bushsal, hogy a felesleges dolog állandóan önmegtartóztatást kérni. A SANA szíriai hírügynökség jelentette, Bassár el-Aszad arra is felszólította az amerikai elMTI-JELENTÉS Brüsszel. A Brüsszelben kiadott amerikai The Wall Street Journal Europe vezércikkben bírálta az Európai Unió vezetőit azért, hogy másodosztályú állampolgárokként készül bebocsátani a leendő tagok polgárait, amikor hét évig meg akarja tiltani nekik, hogy munkát vállalhassanak a régi tagországokban. A bírálatból kijut a tagjelölteknek is, de a fő célpont a bővítés hatásairól inkább mellébeszélő európai vezetők és külön is Günter Verheugen bővítési biztos. A lap egy lengyel diplomata elszólását idézve - aki szerint nekik nincs más választásuk, mint vagy az EU vagy a FÁK -, úgy véli, hogy a volt szovjet csatlósok mai elitje rosszul kezeli a csatlakozást. A NATO-tagság már legalább hármukat megvédi az orosz revansizmustól, ez a téves gondolkodásmód viszont arra indítja őket, hogy bármi árat hajlandók legyenököt, hogy „legyen bátorsága agressziónak nevezni” a szíriai radarállások elleni izraeli támadást. Amerikai források tájékoztatása szerint a két vezető egyetértett abban, hogy a béke megőrzése a térségben mindennél fontosabb, és minden érintett félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Mint ismeretes, Izrael hétfőn egy Libanonban található szíriai radarlétesítmény lebombázásával a Hezbollah gerilláinak múlt szombati támadását torolta meg. Az izraeli akcióban három szíriai katona életét vesztette, hatan pedig megsebesültek. nek megadni az EU-tagságért - így aztán nem csodálkozhatnak, ha a legmagasabb árat szabják nekik, például a hétéves átmeneti idővel. Az EU vezetői persze jól tudják, hogy Spanyolország és Portugália felvétele után nem nőtt, hanem éppen csökkent onnan a kivándorlás, mert a régi kivándorlók is visszamentek szabadabb és virágzóbb hazájukba. Az amerikai lap valószínűnek tartja, hogy a hétéves átmeneti idő emlegetésével Verheugen csak csalafinta trükkhöz folyamodott, hogy megnyugtassa és közben átejtse a nyugat-európai közvéleményt: a tagjelölteknek kínált ama lehetőség, hogy polgáraik a belépés után azonnal vállalatot alapíthatnak és szolgáltatásokat nyújthatnak a régi tagországokban, jórészt kihúzza a hétéves átmeneti idő méregfogát, véli a WSJE. Az ilyen fondorlatos mellébeszélés helyett a lap szerint ideje lenne végre a bővítés igazi előnyeit ecsetelni a nyugat-európai polgároknak. Marija Milosevics ellen Tizenhat párt és koalíció indul - Djukanovics népszavazást ígér Montenegró függetlenné válásáról Markóék a PDSR és a szélsőséges erők összefogását akarják megakadályozni Nincs szörnyszülött koalíció „Verheugen csak csalafinta trükkhöz folyamodott" EU-mellébeszélők Szavazás Jugoszlávia jövőjéről MTI-JELENTÉS Podgorica. Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Montenegróban, s eldőlhet, hogy milyen utat követ a jövőben a függetlenséggel kacérkodó kis jugoszláv tagköztársaság. A 77 képviselői helyért (ez eggyel kevesebb az előzőnél, mert Montenegróban a lakosság számához kötik a parlamenti mandátumok számát) 16 párt és koalíció összesen 920 jelölttel száll versenybe, hogy elnyerje a 447,6 ezer választópolgár szavazatát. A legnagyobb versengés a kisebbik tagköztársaság nagyobb önállóságát, függetlenségét, illetve a Szerbiával alkotott államszövetség fenntartását szorgalmazó két tömörülés között várható. Előbbit a' Milo Djukanovics montenegrói elnök nevével fémjelzett „Montenegróé a győzelem” kétpárti koalíció, utóbbit pedig a jugoszláv kormányban jelenleg is részt vevő, Montenegróban ellenzéki Szocialista Néppárt vezette „Együtt Jugoszláviáért” hárompárti választási tömörülés jelenti. Az előzetes felmérések Djukanovicsék, vagyis a függetlenségpártiak győzelmét vetítik előre, de kétséges, hogy a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget is biztosítják majd a szavazatok. Ez azt jelenti, hogy a választások után esetleg újabb koalíciós partnert kell keresnie a szövetségnek. Djukanovics a kampányban az ígérte, hogy győzelmük esetén kiírják a kis köztársaság államjogi státusáról szóló népszavazást, ami újabb lépést jelentene Montenegró esetleges függetlensége felé. Djukanovics győzelmet vár (TASR/AP) Megkezdődött a vizsgálat Belgrád. Belgrádban az illetékes bíróság vizsgálatot rendelt el Szlobodan Milosevics Marija nevű lánya ellen a volt jugoszláv elnök április elsejei őrizetbe vételekor történt lövöldözés kapcsán. Milosevics lányát közveszély okozásával és engedély nélküli fegyvertartással gyanúsítják, ugyanis április elsején hajnalban öt pisztolylövést adott le a jugoszláv elnöki rezidencia területén, amikor látta, hogy apját elszállítják a központi börtönbe. (MTI) /
