Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-14 / 87. szám, szombat

6 Panoráma ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 14. NAPTÁR Április 14 EGY GONDOLAT Ha egy nő a szerelméről be­szél egy másik nőnek, az messzire elhallatszik. Simone de Beauvoir NÉVNAP Tibor Latin eredetű név, Tiburtius formában a Róma melletti Ti- burból származó férfiak jelölé­sére szolgált. A név magyar változata a Tiborc lett, ennek rövidüléséből alakult ki a Ti­bor. Ma Benedek, Gusztáv, Lí­dia, Tiborc és Justína nevű is­merőseinket is köszöntsük! MAIÉVfORDULÓINK 50 éve született Déri János új­ságíró, riporter. A Ki Mit Tud?- on tűnt fel, s hamar a legnép­szerűbb tévés személyiségek e- gyike lett. Önálló műsorai mel­lett az Ablak műsorvezetőié­ként, is sokat dolgozott. 115 éve született Tóth Árpád költő, műfordító. A XX. század első negyedének egyik legkivá­lóbb magyar lírikusa 1908-tól a Nyugat munkatársa, első nem­zedékénekjeles tagja volt, lírá­ját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignádó jellemzi. Versei négy kötetben láttak napvilágot, s a Hajnali szere­nád, a Lomha gályán, Az öröm illan és a Lélektől lélekig a ma­gyar költészet féltett kincse. Egyike volt legjobb műfordító­inknak, különösen jól sikerült Baudelaire A romlás virágai című művének magyarítása. Mindössze 42 évet élt. 15 éve hunyt el Simone de Bea­uvoir francia írónő. Igen je­lentős Mandarinok című regé­nye, amelyért Goncourt-díjat kapott és önéletrajzi könyve, az Egy jó házból való úrilány emlékei. 735 éve hunyt el Rogerius olasz érsek. Többször járt Ma­gyarországon, s előbb váradi főesperes, majd zágrábi kano­nok, 1249-től pedig spalatói érsek volt. Erre a tisztségre a magyarok ellenére a pápa ne­vezte ki, s emiatt igen rossz vi­szonyban volt a magyar udvar­ral. Magyarországon élte át a tatárjárást, s szomorú élmé­nyeit Carmen Miserable című „siralmas énekében” örökítette meg. A Roger mester siralmas éneke a tatároktól elpusztított Magyarországról címen kia­dott műve máig páratlanul ér­tékes történeti forrásunk. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 65 éves Gutman József birkó­zó. Első sportsikereit a Di­ósgyőri VTK színeiben aratta. A kötöttfogás klasszisa volt, pehelysúlyban versenyzett. Visszavonulása után edző lett, egyik tanítványa az olimpiai aranyérmes Repka Attila. 60 éves Julie Christie brit szí­nésznő, a Doktor Zsivágó, a 451 fok Fahrenheit, a Távol a tébolyult tömegtől, a Petulia, A hazudós Billy és a Sárkány­szív című film szereplője. 40 éves Sulyok Erzsébet kézi­labdázónő, a Veszprém egy­kori irányítója, nyolcvanszo­ros magyar válogatott. Ma ünnepel még: Natalie Appleton (1973) az All Saints együttes énekes­nője. Ritchie Blackmore (1945) an­gol rockzenész, a Deep Purple együttes egykori szólógitárosa. NAPI VICC- Két tar fejű közül melyik a kopaszabb?- Amelyiknek nagyobb a feje. Nem kell a borsos árú külföldi áru a fogyasztóknak Importcsokoládét az orosz disznóknak! Dél-koreai keresztény a szöuli keresztúton (TASR/EPA) Másfél millió külföldi turistát vártak az ünnepekre a katolikus világ központjába Húsvét Olaszországban Róma. Az utazás és az étke­zés öröme az idei húvéti ün­nepeket is bearanyozza a mé­lyen vallásos, de gyakorlatias olaszok számára, akik pénzt és fáradságot nem kímélve már csütörtökön megkezdték többnapos vakációjukat. MTI-PANORÁMA Aki biztosan otthon marad, az a len­gyel pápa. „II. János Pál idén először nem megy végig a keresztúton, a via crucison. A missziójában fáradha­tatlan, de testében alaposan megfá­radt pápa a Palatínus tetejéről tér­den állva kíséri figyelemmel a szer­tartást, csupán az utolsó stációban veszi át a hívők egy csoportjától a súlyos keresztet” - tájékoztattak tegnap a hírügynökségek. A katolikus világ központjába a földgolyó minden tájáról érkeznek hívők, ami viszont a „bennszülött” keresztényeket illeti, nagy részük a távolabbi tájakat választja. A fővá­ros 400 ezer lakosa utazik el ott­honról, helyükre másfél millió tu­rista érkezik. A fővárosban a leg­nagyobb számban ők a húsvéti egyházi szertartások résztvevői és az ünnepek alatt is nyitva tartó múzeumok látogatói. Az olaszok nagy része, ha teheti, kiszakad megszokott környeze­téből. Az előrejelzések szerint 14 millió olasz kelt útra a csütörtöktől szombatig terjedő időszakban, de 20 millióra rúg azoknak az ola­szoknak a száma, akik az ünnepek alatt, beleértve húsvét hétfőt is, legalább egy napot töltenek uta­zással. A főbb autósztrádákat hat és félmillió jármű árasztja el. A va­kációzok 32 százaléka a tenger­part napsütését, 7 százalékuk az édesvízi tavak nyugalmát, 22 szá­zalékuk a hegyvidék friss levegőjét választja, 25 százalékuk történel­mi és kulturális értékekben gazdag városokat keres fel. Az olaszok Az olasz húsvéti cseme­gék édes kedvence a meg­lepetést rejtő csokitojás. 2250 milliárd lírát költenek az ün­nepek alatt szállodára, benzinre, gasztronómiai élvezetekre, stb. Vasárnap és hétfőn az olasz csizma 65 ezer étterme váija gőzölgő ét­kekkel a vendégeket. Az idén a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetnek az étkezési hagyományokra, minden tarto­mány saját tipikus ételeit kínálja. A bárány és a kecskegida az idén is a legkeresettebb húsfajta, noha a száj- és körömfájás nyomán elren­delt, több hétig elhúzódott élőál­lat-behozatali tilalom miatt a gyapjas jószágok megkésve érkez­tek. Ezért is javasolják sokan alter­natívaként a halat. Az olasz húsvéti csemegék édes kedvence a csokoládétojás. A rene­szánsz hazájában valóságos műtár­gyak születnek ebben a műfajban, olyan esztétikai és árszínvonalon, hogy az ember szinte sajnálja meg­enni. A legkisebbektől az embernyi méretű tojásokig minden változat megtalálható. Az egyik dom­borműként ábrázolja a Vezúv tűzhányót, a másikra farmernadrá­got húznak, a harmadiknak a felü­letét tengeri kagylóhéjakkal borít­ják be. A régi szokás, hogy a csoko­ládétojást feltörve meglepetést ta­lálunk, némileg módosulni látszik. Mindeddig apróbb ajándékokra lelt a tojástörő: kulcstartóra, em­léktárgyra, esetleg plüssállatkára. Mostanában viszont divatba jött a mobütelefon vagy más értékesebb tárgy elhelyezése a borsos árú cso­kiburokba. Ebben az évben Matr- joska tojást is gyártanak, amelyben egy kisebb csokoládétojás bújik meg, annak a gyomra pedig egy még kisebb csokoládétojást rejt. Az össznépi hangulatot ünnepron­tóként zavarják meg az állatvédők, akik ezrével osztogatják ezekben a napokban a vegetáriánus ünnepi recepteket - hátha meg tudják menteni a bárd alá szánt, 1 millió 700 ezer bárány életét. MTI-PANORÁMA Moszkva. Kánaánban érezhetik magukat az oroszországi Naro- Fominszk melletti hatalmas ser­téstelep hízói, hiszen teherautó­számra hordják számukra a csoki­szeleteket, s a luxustakarmányt nagy élvezettel habzsolják a ma­lacok. Az „édes élet” oka nem egy fogyó­kúrás világkampány a kalóriák el­len, vagy hogy elérkezett volna a kommunizmus - jóllehet a Moszkva vonzáskörzetében lévő sertéstelep több mint negyedszá­zada változatlanul „Az 50 éves Szovjetunió” megtisztelő elneve­zést viseli. Az ok egyszerűen az, hogy az 1998-as pénzügyi válságot kö­vetően az orosz fogyasztók elfor­dultak a borsosabb árú külföldi áruktól, s például a csoki szeletek terén is a jóval olcsóbb hazai ter­mékeket részesítik előnyben. így a márkás külföldi falatkák olyan sokáig hevernek raktáron, hogy lejár a szavatosságuk és tonna­számra kerülnek a disznók elé, mivel jóval olcsóbbak, mint a ha­gyományos táp - írta a Nas Vek című orosz napilap, megjegyezve, hogy az orosz malacok elé azért MAI BLIKK Budapest. Megszokhattuk már, hogy Friderikusz Sándor többnyi­re rendkívüli vállalkozásokba fog. A tévénézők kényelmes fotelük­ben ücsörögve már-már el is vár­ják tőle, hogy szinte emberfelettit teljesítsen. Legújabb, Izraelben forgatott, Jézusról szóló filmjének elkészítése azonban majdnem az életébe került. Ennek ellenére a tv2 levette műsoráról. Hiába ha­rangozták be igazi szenzációként Friderikusz Sándor húsvéti film­jét, a Jézus útjánt, a tv2 vezetése most úgy döntött: mégsem engedi sugárzásra a produkciót. Az Izra­elben forgatott film új, kissé szo­katlan megvilágításban mutatja be Jézus és Szűz Mária alakját, s ez nem volt az egyház ínyére. A katolikus püspöki kar már koráb­ban jelezte, hogy sugárzás előtt látni kívánja a produkciót, ezt azonban a tv2 megtagadta. Szer­dán mégis levetítették a filmet az kerül a megavasodott orosz cso­kikból is néha. Mindenki jól jár, a romlott árut nem kell tovább tárolni, s még pénzt is kapnak érte a keres­kedők, míg a hizlalda dömpingá­ron jut a kilókat növelő disznó­csemegéhez. Persze a telep dolgo­zói nem mindennek örülnek: a jó­szág számára nekik kell egyen­ként kicsomagolniuk a csokikat. Az orosz malacok pedig megszok­ták a jólétet, s egyáltalában nem zavarja őket e kalóriadús étkezés: csak az adagolásra kell a gondo­zók szerint ügyelni, mert ha az egész napi mennyiséget egyszerre kiöntik a disznók elé, azok úgy bezabálnak, hogy fáj tőle a má­juk. Emellett tápot is kapnak, ta­lán azért, hogy nap mint nap ér­zékeljék a különbséget, s azt, mi­lyenjói is megy a dolguk. Áz orosz szakemberek szerint a csokiztatás nem befolyásolja kü­lönösebben a sertések egészsé­gét, de még a hús minőségét sem, habár elismerik, hogy a szakiro­dalomban erre nincsenek utalá­sok: korábban e témakörben nem folytak semmiféle tudományos kutatások, hiszen elég drága lett volna az ilyen állattenyésztési kí­sérlet. illetékesek egy egyházi sza­kértőnek, aki ugyan kiváló és pro­fi munkának titulálta azt, ám nem javasolta a bemutatását. A szakértő azzal magyarázta dön­tését, hogy a produkció esetleg sértheti a vallásos nézők érzéseit - valószínűleg Mária teherbe esé­sének, illetve a jézusi életút né­hány elemének feldolgozása ad­hatott okot az aggodalomra. A tv2, biztos, ami biztos, levette műsoráról a filmet. A film forgatása közben a riporter állítólag az egyik jelenetben az életét kockáztatta egy viharba ke­veredett hajón, csak hogy hitele­sen kövesse végig Jézus útját. Úgy látszik, kár volt ilyen áldozatot hoznia. Friderikusz Sándor a kö­vetkezőket fűzte a történtekhez: „Nagyon sajnálom, hogy így ala­kultak a dolgok, de bízom benne, hogy, amint azt a tv2 vezérigazga­tója, Tolvaly Ferenc is megígérte, egy hónapon belül láthatják a nézők a filmet. A tv2 vezetése levette a Jézus útjánt a műsorról Friderikusz filmje a süllyesztőbe került George Bush közös rendezvényen köszöntötte a harmadik amerikai elnök fehér és fekete bőrű leszármazottait Lakatlan szigeten Jefferson-utódok a Fehér Házban MTI-TUDÓSÍTÁSS Washington. George Bush ameri­kai elnök csütörtökön Thomas Jef- fersonnak, az Egyesült Államok harmadik elnökének, a Független­ségi Nyilatkozat legfőbb megfogal­mazójának a fehér és fekete bőrű leszármazottait közös fehér házi ünnepi rendezvényen köszöntötte, Jefferson születésének 258. évfor­dulója alkalmából. Jefferson a genetikai vizsgálatok megállapításai szerint nem csupán feleségének, Martha asszonynak, hanem egyik fekete rabszolganőjé­nek, Sally Hemingsnek is nemzett gyermekeket. Hemings fekete le­származottai mindmáig sikertele­nül küzdenek azért, hogy a hivata­los fehér bőrű Jefferson-utódok zárt, arisztokratikus társasága őket is befogadja soraiba. Ennek az len­ne a gyakorlati következménye, hogy „fekete Jeffersonok” is temet­kezhetnének a néhai államférfi Vir­giniában található monticellói bir­tokán levő Jefferson-sírkertben. (A monticellói ültetvény egyik elha­gyatott szegletében egyébként ép­pen a minap fedezték fel az udvar­ház egykori fekete rabszolgáinak temetkezési helyét.) A fehér bőrű utódok ugyan még nem ölelték keblükre sötétebb bőrű rokonaikat, de a Fehér Ház egyik il­letékese leszögezte: Bush elnök az utódok mindkét ágát Jefferson tör­vényes leszármazottainak tekinti. Egyes történészek szerint Sally He­mings gyermekeinek apja nem Thomas Jefferson volt, hanem öccse, Randolph. A csütörtöki találkozón több meat személy jelent meg, mindkét leszár- mazotti ágból. Szemtanúk beszámo­lója szerint a bőrszín és a haj színe vonatkozásában a legkülönbözőbb árnyalatok képviseltették magukat, de Jefferson jellegzetes arcéle, orrá­nak vonalvezetése a sötét bőrű je­lenlévők közül is sok személyen megfigyelhető volt. „Nem csoda, hogy Amerika önmagát látja Jeffer- sonban. Olyan volt, mint amilyenek mi vagyunk: emberi hibák bélyegét viselte, és erős eszmék vezérelték” - mondta Bush az összegyűlteknek. Thomas Jefferson, aki nemcsak feleségének, hanem egyik fekete rab­szolganőjének is nemzett gyermekeket. (Archiv felvétel) Kókuszdión éltek Brisbane. Kókuszdión élt három napon át egy pár az Ausztrália északi partjainál fekvő Hinchin- brooke szigeten. Az ausztrál Nick Mure és francia partnernője, Sylvie Guer a kény­szerű tartózkodás alatt a kókusz­dió mellett kénytelen volt egy partra vetődött tengeri kígyóval beérni. Szomjukat esővízzel ol­tották. A kalandot végül is sze­rencsésen megúszták, eltekintve néhány bolhacsípéstől és attól, hogy alaposan elcsapták a gyom­rukat. Nick és Sylvie négynapos gyalogtúrára érkezett a lakatlan szigetre, de ottlétük hosszabbra sikeredett, mert lekésték a szá­razföld és a sziget között ritkán közlekedő kompjáratot. A három keserves nap elteltével kikötött egy hajó a szigeten, a- mely fedélzetére vette Nicket és partnernőjét. Ä történethez tartozik, hogy ami­kor rájuk bukkantak, Sylvie csak kókuszhéjakat viselt, Nick pedig semmit, de hogy miként vesztették el ruházatukat, arról nem tájékoz­tattak a hírügynökségek. (PÁN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom