Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-11 / 85. szám, szerda

14

Kultúra

ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 11.

A Böngésző nyertesei

A Vasárnap 14. számában feltett kérdésre összesen 516 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Csadós Irén barsbesei, Pazderák Bertalan magyarbődi és özv. Ďuriček Pálné kisújfalui olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: hármat.

Márai Sándor születésnapján

Kassa. A város híres szülötte, Márai Sándor a rendszerváltás óta ismét nagy írónak számít, tekintélyének visszaállítását több kassai szervezet, köztük a Csemadok városi választmánya, a Márai Sándor Polgári Társulás és a Thália Színház is célul tűzte ki. Az író József Attilával egy napon, április 11-én született, ezért Kassán elsősorban róla szól a költészet napja. Ma délután 17 órától a Mészáros utcai Márai-ház falán található emléktáblánál tisztelegnek az író, költő tisztelői. Az ünnepségen a helyi magyar kulturális és társadalmi szervezetek koszorút helyeznek el a táblánál, az irodalmi ízelítőről pedig a Márai nevét nemrég felvett kassai magyar tannyelvű alapiskola és gimnázium tanulói gondoskodnak, (juk)

Tavaszvárás a reneszánsz kastélyban

Galánta. A vágkirályfai Kovács Katalin olajfestményeiből és akva- relljeiből, valamint lánya, a Budakeszin élő és alkotó nemzetközi hírű keramikus, Kovács Lívia Tavaszvárás című alkotásai, főleg kerámiavirágok- és csokrok láthatók mától a galántai reneszánsz kastélyban. A kiállítás ünnepélyes megnyitója ma délután 17 órakor lesz a kastély galériájában, (gl)

Mától II. Ifjúsági Mozgó Rocktábor

A Junkies, a Zero-G, a Bomber, a Disco Express és a Gitanes együttesek részvételével Szlovákiai légyott címmel rendezi meg a mától szombatig tartó II. Ifjúsági Mozgó Rocktábort a Magyar Ifjúsági Közösség és a Hangya Produkció. A műsorsorozat első koncertje ma este 18.30-kor lesz a deáki termálfürdőben. Holnap az érsekújvári Klikk Music Pubban, pénteken a Somorjai Városi Művelődési Központban, szombaton a komáromi RÉV Magyar Kultúra Házában váiják a közönséget. Minden helyszínen este 18.30-kor kezdődik a koncert, (gl)

SZÍNHÁZ

_________________POZSONY_________________

SZ

LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A Notre Dame-i toronyőr 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Alku 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséről mesére 10 Hangverseny 19 KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: Amadeus 10,14

NYITRA

ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 10,13 MOZI POZSONY

HVIEZDA: A jövő kezdete (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Árvák hercege (amerikai) 18 A jövő kezdete (amerikai) 15.30, 20:30 MLADOSŤ: Mindent anyámról (francia-német-jugoszláv)

15.30, 20 A kis sirály és a kandúr (olasz) 18 CHARLIE CENTRUM: Magányosok (cseh) 18.45, 20.30 Eszeveszett birodalom (amerikai)

15.30, 16 Ellenség a kapuk előtt (amerikai) 17 Silberschmidt úr bőröndjei (belga-német-holland) 17 Túszharc (amerikai) 17.30 Tigris és sárkány (amerikai) 20.30 Áldozatok és gyilkosok (cseh) 20.45 Dr. Strangelove (angol) 19.15

KASSA

CAPITOL: A városból kivezető út (cseh) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Ellenség a kapuk előtt (amerikai) 18.15, 20.30 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Mi kell a nőnek? (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: 2001: A Space Travesty (amerikai) 16,18 Amit tudni akarsz a szexről... (amerikai) 20

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tadeusz úr (lengyel) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: A millió dolláros hotel (amerikai) 16.30 Human Traffic (amerikai) 19 GALÁNTA - VMK: Ä városból kivezető út (cseh) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Számkivetett (amerikai) 19

Mednyánszky László életmű-kiállítása Budapesten

Népszerűsége töretlen

MTI-JELENTÉS

Budapest. Mednyánszky László életművét átfogó kiállítás látható a belvárosi Polgár Galéria és Aukciósházban. A csaknem százhúsz alkotást - olajfestményeket, grafikákat és vázlatokat - felvonultató tárlat április 28-ig tart nyitva. Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere a kiállítás megnyitásakor az egyik legnagyobb, legismertebb és töretlen népszerűségű magyar festőként említette Mednyánszky Lászlót. „Bár Beczkó várurának született, mégis vonzódott a szegények, a szenvedők, az elesettek világához,

s tudatosan vállalva a szegénységet azoknak az életét élte, akik képeinek ihletői voltak” - mondta a miniszter.

Rockenbauer Zoltán beszédében szólt arról is, hogy 2002 áprilisában ünnepli majd az ország Mednyánszky László születésének 150. évfordulóját.

A miniszter reményének adott hangot, hogy az évforduló alkalmából teljesülhet majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Galéria közös terve, hogy hamarosan kiállítás nyílik Mednyánszky László Magyarországon és Szlovákiában található képeiből.

A költészet napja 2001-ben is a vers keresése mindennapjainkban. Lesz-e még nemzeti létszükséglet a vers?

Mai költők kortársának lenni

Kányádi Sándor tornaijai gimnazistáknak dedikál (A szerző felvételei)

Néhány költészet napi rendezvényre időben érkezett meghívót - mintegy inspirá- lódást keresve - nézegetek. Különbözőségük ellenére, mindegyiknél azonos a kortárs költészet felé irányított figyelem.

DUSZA ISTVÁN

Kortárs költőnek lenni legalább akkora feladat, mint költők kortársának lenni. A dolog kettőzöttsége ellenére is egylényegű. Lényegét a velünk egy időben, olykor embertársi, baráti vagy szakmai közelségben élő költők alkotói erőfeszítései és az ennek nyomán születő versek befogadóinak - az olvasóknak - a verseken keresztül megszülető végtelen összetettségű kapcsolata képezi.

Vegyük csak szemügyre a költőt mint kortársunkat. Először mesz- szebbre tekintve: nem tudom, hányán vagyunk, akik gondolkodás nélkül felsorolunk egy két cseh, lengyel, szlovák, szlovén, osztrák kortárs költőt. A szomszéd népeknél maradva: az ő irodalomban jártasabb olvasóik sem tudnának kettőnél többet megemlíteni a mai magyar költészet kiemelkedő alkotói közül. Tekinthető ez az európai szellemi folyamatok erodálása természetes következményének is. Akár. Lehet azonban ez az állapot a végtelen szellemi ellustulás mindennapjainkban megmutatkozó jelensége. Gondoljunk csak bele: amióta nincs internacionalista és állampárti kötelező penzum, a műfordítóink, akik között elsősorban költők vannak, elvétve fordítják le a szlovák költők verseit. Pedig jó lenne, ha a magyar olvasó megismerné mindazoknak a mai költészetét, akik értékeset alkottak

Költők egymás között a dunaszer- dahelyi Vámbéry Kávéházban: Hizsnyai Zoltán és Csehy Zoltán

régebben is. Igaz, kiadó sincs, aki vállalná a gazdasági kockázatot. Mivel a költészet mindig változás, keresése új alkotói utaknak, talán megmutatható és felmutatható lenne a költői életpályák minőségi változása. Ezekben a változásokban mifelénk is legkönnyebben az egyetemes magyar költészet kor- társinak mondható vonulatának sokszínűségét, gazdagságát ismerhetjük fel. Már ha kezünkbe kerülnek a verseskötetek. Elméletileg ennél is közvetlenebb lehetne a kapcsolatunk a magyar költészetnek lelki értelemben tájainkon, földrajzi értelemben Szlovákiában születő alkotásaival.

De egyelőre maradjunk a tágabb horizontnál. Jogos a kérdés: kinek kell ma a vers, különösen, ha az szlovák, cseh, orosz, lengyel vagy éppen valamilyen más? Nem tudom. Mégis sejtem: kinek, kinek. Kell a vers. Azoknak, akik szeretnek vagy szeretnének kortársak lenni. Kortársai mai költőknek. Nincs ebben a szándékban sem kevesebb szépség, mint amennyi a kortársi költőlétben van. Szépség, amelynek összetettségét az alkotásbeli küzdésen túl, a megszülető vers befogadásának, az olvasók számának sokszorozódásával együtt a gyarapodó számú értelmezés változatainak lehetséges sorozatai képezik. Ez az alkotói és befogadói szabadság igazából a költészet jelentőségének az elvesztését is magával hozta. Amit ugyanis korlátok nélkül szabad, akörül mintha az esztétikum iránti csodálkozás, a szellemi kaland keresése, a lelki támaszként használható erő is feloldódna a szellem szabadságában.

Nem tudom, hányán vagyunk, akik ebben az értékeket romboló és devalváló szabadságban még érzékeljük a költészetet abban a megjelenési formájában, amelybe a kortárs költők helyezik. A nagy klasszikusoknak sem jut már elegendő olvasói figyelem és fegyelem, a huszadik századi nagy modernek, az avantgárd fenegyerekek sem találják meg mai olvasóikat. Talán a nyomaiban itt-ott már látható változások után! Változások? Ki tudhatja azt igazán, hogy olyanok lesznek-e, mint mostanság. Hosszú idő után a napokban ismét van - legalábbis számomra létezik - eseménye a kortárs költészetnek. így megint kortárs olvasónak tudhatom magam, olyannak, aki még meghatódik, talán meg is könnyez egy olyan verset, mint Kulcsár Ferenc Episztolája a Vasárnapban. Ettől költészet napi lesz a legegyszerűbb szó is. Ha van egyáltalán egyszerű szava

annak a nyelvnek, amelyből a legmagasabb rendű nyelvi szépség vétetik a magyar olvasónak. Kulcsár Ferenc kortársunk, nem mindennapi költő, éppen ezért tartom megtiszteltetésnek, hogy olykor kezet foghatok vele, hogy szemébe nézhetek, hogy megkérdezhetem tőle, jut-e ideje a szerkesztés robotja mellett a költészet Istentől való világosságára.

Azért emlegetem éppen ót, mert ismét neki köszönhetem azt a kortársi élményt, amelyhez hasonlótól valamikor a hetvenes évek közepén itt a fővárosban egyedül botorkálva, második verseskötetével a zsebemben csodultig telt a lelkem. Szerencsére ma sincs egyedül, bár a szerkesztőségekben más hangulatok és széljárások uralkodnak. (Itt van még Kövesdi, Barak, Hizsnyai, Csehy, Soóky. Aki tud még két költőt szerkesztőségben, kap egy költészet napi pezsgőt.) Akkor is jó volt a közelükben lenni, ma is jó, hogy a közelünkben vannak. A kettő között akár nagy különbség is lehet. Nem csupán a két közlés más lényegűsége, hanem a költő és az olvasója közötti kapcsolat megváltozása miatt is. Az Episztola manapság ugyanazt jelenti, mint jelentett az Emelje könnyű szél 1975- ben. A szavak mások, az érzések, a gondolatok ugyanazok. Több mint negyedszázad telt el a kortárs költők és a kortárs olvasók életében. Megszegtünk ígéreteket, megszegtünk adott szót, és megszegtünk ugyanilyen könnyedén kenyereket. Adtunk új szavakat, ígértünk forradalom után forradalmat. A szellemét. Ami ismét elmaradt, s uralkodik helyette a pénz és a butaság hatalma. Testvéreken, barátokon - mindannyiunkon.

Ma a költészet napja van. Lesz-e

költészete a holnapi napnak? Ha a költőkön fog múlni: mindenkor. Még olvasóra sincs szükség - mondanák sokan a mai modemek és posztmodernek, de szavaikat kétségbe vonhatja bárki. A versek, még a legelvontabb, legformabontóbb kísérletek kiötlői is igyekeznek a feltételezett olvasóik közelébe eljuttatni versesköteteiket. Hacsak nem valamifajta lelki gyógyulást előidéző terápia versgyakorlatairól van szó. így aztán azon sincs mit csodálkozni, hogy egy- egy költő-olvasó találkozón többen vesznek részt, mint amennyien a verseket olvassák. Az elmondott, előadott, megzenésítés után elénekelt verseket többen ismerik, mint ahányan verseskötetet vesznek a kezükbe. Ha versolvasókról gondolkodom, akkor leghálásabbnak a gyerekeket ismerem. Szinte nincs az a gyermekverskötet, amelyből ne kerülne legalább néhány száz az újdonságot mindig izgatottan fellapozó gyerekek kezébe.

Minden ellenkező híresztelés ellenére sincs válságban a költészet. Az olvasók vannak válságban, akik nem olvasnak eleget. Mondhatnám úgy is: nem akarnak kortársai lenni kortárs költőknek. Pedig nem kis feladat olvasóként társul szegődni maiakhoz, akik között biztosan van már huszonegyedik századi Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Nagy László vagy Pilinszky János. Kortárs olvasónak lenni szellemi feladatként legalább any- nyi szellemet, alkotókészséget, befogadói kreativitást kíván, mint maga az alkotás. Csupán a közlekedés iránya más ugyanabban az utcában, amelyben a magyar nyelv költői jönnek felénk. Gondoljuk meg, barátaink: ők tudnak írni, s mi akaijuk olvasni műveiket!

Programtervezet a szlovákiai könyvtárak helyzetének javítására, a szolgáltatások színvonalának emelésére

Aktív szerep az információnyújtásban

A javaslat a könyvtári állomány védelmével, restaurálásával is foglalkozik

(Illusztrációs felvétel: TASR)

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pozsony. A tavaly jóváhagyott könyvtári törvény után a kulturális minisztérium újabb dokumentumot terjesztett a kormány elé, A szlovákiai könyvtárak fejlesztésének stratégiája 2006-ig címmel - mondta Andrea Doktorová, a kulturális minisztérium múzeumok, galériák és könyvtárak főosztályának vezetője a tárca sajtótájékoztatóján. A tervezet kidolgozását egyrészt az indokolta, hogy ilyen program legutóbb jóval 1989 előtt született, másrészt az a tény, hogy manapság a könyvtárak túlnyomó része nehéz anyagi helyzetben van, és ennek megváltoztatására csak az állami szervek közreműködésével - a könyvtárak működtetőivel, az önkormányzatokkal, az oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel - van mód.

A könyvtári rendszer működésének két fő területét a látogatók kulturális, információs, művelődési és tudományos kutatási igényeinek kielégítésében, valamint a nemzeti írásbeliség kulturális örökségének védelmében és megőrzésében határozza meg a javaslat. A könyvtárosok természetesen tisztában vannak a könyvtárak küldetésével, a tervezet kormány elé terjesztésének a célja elsősorban az, hogy a jövőbeni kormányhatározat a központi állami szervek irányítóira is kötelező érvényű legyen.

A program konkrét célkitűzései között szerepel például a közkönyvtárak olcsó, a nyilvánosság számára nyitott internetes munkahelyekkel való felszerelése, valamint a könyvtári dokumentumok feldolgozásának összehangolása, hatékonyabbá tétele egy közös országos számító- gépes adattár segítségével. A tervezet egyik legfontosabb pontja az információs források biztosítását taglalja, hiszen köztudott, hogy manapság sok minden nem található meg a könyvtárakban azon kiadványok, folyóiratok közül, amelyekre a látogatóknak szükségük lenne. Foglalkozik a javaslat a könyvtárak használatának megkönnyítésével a testi fogyatékos látogatók számára, a könyvtári állomány védelmével, a könyvtári dolgozók képzésével, a könyvtárak tatarozásával és új épületek építésével. Ugyancsak fontos feladat a legfiatalabb, az olvasásról riasztóan nagymértékben leszokott nemzedék olvasóvá nevelése és képzése: ezen a területen főként a sok helyen már megszűnt vagy alig működő iskolai könyvtárak revitalizációja az egyik legégetőbb tennivaló.

Andrea Doktorová hangsúlyozta, hogy bár a könyvtárak számára kidolgozott, középtávú időszakra szóló stratégia a hazai igényeket veszi alapul, szem előtt tartja az Európai Unió ezen területtel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait is, amelyek szorgalmazzák: az egyes tagállamok megfelelő intézkedésekkel segítsék elő, hogy a könyvtárak aktív szerepet tölthessenek be az információnyújtásban, (me)