Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-09 / 83. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 9. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A rejtélyes kulcs 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Macskajáték (a prágai Divadlo na zábradlí vendégjátéka) 19 A.HA SZÍNHÁZ: Hosszú út az éjszakába 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Amadeus 13 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: A jövő kezdete (amerikai) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Árvák hercege (amerikai) 18 A jövő kezdete (amerikai) 15.30, 20.30 MLADOSŤ: Mindent anyámról (spanyol) 15.30, 18 Az élet vonata (francia-holland-belga) 20 CHARLIE CENTRUM: Magányosok (cseh) 18.45, 20.30 Eszeveszett birodalom (amerikai) 15.30,16 Ellenség a kapuk előtt (amerikai) 17 Silberschmidt úr bőröndjei (belga-német-holland) 17 Túszharc (amerikai) 17.30 Tigris és sárkány (amerikai) 20.30 Áldozatok és gyilkosok (cseh) 20.45 Dr. Strangelove (angol) 19.15 KASSA CAPITOL: A városból kivezető út (cseh) 15.45,18, 20 ÚSMEV: Ellenség a kapuk előtt (amerikai) 18.15,20.30 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Mi kell a nőnek? (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: 2001: A Space Travesty (amerikai) 16,18 A menyasszony (cseh) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szerelem a szerelem? (svéd) 17,19 Pünkösdtől látogatható Esztergom vízivárosi részében Szabadtéri kőtár nyílik MTI-HÍR Esztergom. Római kori és középkori kövekből létesítenek szabadtéri bemutatóhelyet Esztergom vízivárosi részében. Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében több olyan igen értékes és látványos sírkő, oltárkő, szarkofág, valamint a középkori város elpusztult épületeiből származó faragott kő található, amelyet helyhiány miatt eddig még sohasem mutattak be. Ilyen például az Aeila Vitaiina és családja nagyméretű sírköve, a gyógyító nimfáknak szentelt oltárkép, valamint egy kisgyermek kőkoporsója, amelyekre Esztergomban és a környező településeken bukkantak rá a régészek. A kiállítandó tárgyak mindegyike fehér mészkőből vagy kemény homokkőből készült, így szabad téren is hosszú ideig képesek dacolni az időjárás viszontagságaival. Esztergom új látványosságát pünkösdkor - ami egyben a nyári turisztikai idény eleje - szeretnék megnyitni. A kőemlékekről három - magyar, angol és német - nyelvű táblák tájékoztatják a látogatókat. A párizsi szecessziós plakát címmel látható kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermeiben. A párizsi Carnavalet Múzeum anyagából válogatott kollekcióban egyebek között Alfons Mucha és Henri Toulouse-Lautrec alkotásai is megtalálhatók. (Reprofotó) A szövegértelmezési, kiejtési, nyelvhelyességi és szövegalkotási viadal nem idomított jó tanulók seregszemléje Az anyanyelv mint versenyszám Mi mással zárulhatott volna a Szép Magyar Beszéd országos döntője, mint ünnepélyes eredményhirdetéssel, hol máshol, mint Kassán, és hogy máshogy, mint optimista szellemben. JUHÁSZ KATALIN Természetesen mindhárom evidencia könnyedén megcáfolható lenne, ám miért tenne ilyet az, aki időhiány miatt nem tudta végigizgulni a három kategória egyikét sem, a legvégére zuhant csak be, sebtiben kérdezett ezt-azt a lelkes szervezőktől, zsűritagoktól, versenyzőktől. A pénzhiány okán csöndben kimúlt kassai Kazinczy Napokról leválasztott szövegértelmezési, kiejtési, nyelvhelyességi és szövegalkotási viadal nem idomított jó tanulók seregszemléje. Sokoldalúságot és kreativitást kíván, lévén szó a győri Kazinczy Napok és a sátoraljaújhelyi nyelvhelyességi verseny egyfajta hibridjéről, melynek résztvevőibe nem elég beleverni a morfológia és a mondattan szabályait, fogalmazási, műfajelméleti tudománynak is helyet kell hagyni a fejekben. A legjobbak egyébként a fent említett két magyarországi versenyen is bizonyíthatnak, bár tavaly a Sátoraljaújhelyre várt hat gyerek közül csak ketten jelentek meg a megmérettetésen, nem tudni, időhiány vagy a tanári noszogatás hiánya miatt. A témában járadanok kedvéért mondjuk el, hogy a Szép Magyar Beszéd egy írásbeli nyelvtani tesztből, egy ismereden szöveg húszperces begyakorlását követő felolvasásából, és önálló szövegalkotásból áll. Ez utóbbi során négy téma közül választhat a versenyző, akinek végül természetesen flottul fel is kell olvasnia alkotását. Az alapiskolák felső tagozatosaiból álló első kategória megmenekül a nyelvtani résztől, a második kategóriás gimnazisták és szakközépiskolások mindhárom versenyszámban indulnak, a szakmunkásképzősök pedig könnyített feladatokat kapnak. Ennek oka a magyar nyelv csökkentett óraszámban való, vagy éppen nulladik órás tanítása, amely egyébként az érdeklődésben is megmutatkozik, a döntőre például összesen három szakmunkástanuló érkezett. A versenyt szervező szlovák oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője, A. Szabó László kérdésemre elismerte, hogy foglalkozni kellene ezzel a problémával, megoldást azonban nezéz találni. (Az úgynevezett elszlovákosodás veszélyének épp az ilyen, anyanyelvtől elszakított szakmunkástanulók vannak leginkább kitéve, jegyzem meg margóra.) A könyvek is segítik a választékos, szép beszéd kialakulását (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A zömmel egyetemi tanárokból álló zsűri itt is nehéz helyzetben volt. Efféle véleményeket hangoztatott: „Nem a győzelem, hanem a részvétel.” „Az, hogy tovább vigyék a magyar nyelvet.” „A felkészítő tanárok vitathatatlan érdemei.” Persze volt olyan tanár is, tudtam meg később, aki egy héttel a járási forduló előtt szólt oda az osztály legjobb magyarosának, hogy ugyan, induljon már el, ne hagyja szégyenben az oskolát... A feladatok kiödői többnyire nem azonosak a zsűritagokkal. Szöveg- értelmezésre Illyés Gyula Magyarok című művének a magyar nyelvről szóló részletét választották, ami egy didaktikus, logikusan felépített, ok-okozati érthetőségre törekvő szöveg, melyben az alá- és mellérendelő tagmondatok viszonyának kibogozása jelentette a fő feladatot. Vörös Ottó zsűrielnök szerint itt főleg a beszédtempóval voltak gondok, a mondatok középpontját sem mindig találták meg a felolvasók, a rosszul megválasztott hangfekvést sem díjazta a zsűri, nem beszélve a nyelvbotlásokról, amelyek embereknél igen, versenyzőknél viszont nem mindig to- lerálhatóak. Csakúgy, mint a szavalóversenyeken, itt is vita tárgyát képezi a nyelvjárásiasság. Többnyire szegény palócok kerülnek kínos helyzetekbe. A zsűritagok szerint ha ez a kommunikáció esztétikáját növeli, szívesen fogadott, ha azonban a versenyző produkció közben hallhatóan küzd ellene, zavaró módon csökkenti a természetességet. Vörös Ferenc, a nyitrai egyetem magyarországi vendégtanára szerint szabálynak tekinthető, hogy a magánhangzók tájjellegű használata színt visz a beszédbe, a mássalhangzók regionális vagy nyelvjárási ejtése azonban zavaró hiba lehet. Hibás hangképzés is előfordult a versenyzők némelyikénél, a zsűritagok érzékeny füle ezt a tényt is regisztrálta, már ezért is érdemes volt továbbjutni az országosra, ebben a korban még lehet orvosolni a problémát. A szövegalkotásnál főleg a műfaji meghatározással voltak gondok, sokan választották például a riport műfaját, aztán menet közben könnyelműen elfeledkeztek erről. Szónoklatot írni sem olyan egyszerű, mint amilyennek kezdetben tűnhet. A zsűritagok nagyobb fokú kreativitást, több fantáziát vártak a versenyzőktől, Misaed Katalin pozsonyi egyetemi tanár szerint a mai középiskolások nincsenek rákényszerítve a verbális kommunikációra, a tanárok zöme az írásbeli dolgozatokat részesíti előnyben, hiszen ilyenkor az egész osztály jegyet kaphat anélkül, hogy felesleges szócsépléssel húznák az időt. Vojtek Sándor, a legfiatalabb zsűritag osztja e véleményt, a mai tizenévesek közül sokan képtelenek szóban kifejezni gondolataikat. Ez persze a magyartanároktól függ, iskolája válogatja. Vörös Ferenc kis hazánkban tudatosította először, mekkora feladat a magyar nyelv ápolása, és menynyire mást jelent egy ilyen verseny nálunk, mint Magyarországon. A tévének, rádiónak, könyveknek hála nem tapasztal jelentősebb különbséget a magyarországi és a szlovákiai magyar tizenévesek beszédében. (Ám engem aggodalommal tölt el az a tény, hogy az országos versenyen is sokaknak gondot okozott a generáció, a prototípus vagy az aktuális szavak magyar megfelelőjének megtalálása...) Végezetül következzék az országos győztesek listája, azzal a megjegyzéssel, hogy idén a Komáromi járás tarolt. I. kategória: 1. Csintalan Péter (Hetény), 2. Balázsy Zsófia (Komárom), 3. Cserepes Anikó (Naszvad). II. kategória: 1. Ber- náth Anikó (Komárom), 2. Kovács Nikolett (Szene), 3. Todavčič Viktória (Rozsnyó). III. kategória: 1. Janovics Veronika (Komárom), 2. Egyed Róbert (Galánta), 3. Pozor Erika (Rimaszombat). Versenyzők és zsűritagok egybehangzó véleménye szerint a kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola ideális házigazdának bizonyult, a szervezéssel mindenki meg volt elégedve, valamennyi programpont csúszás nélkül kezdődött, a támogatóknak köszönhetően pedig egyetlen résztvevő sem távozott könyvjutalom nélkül. A minisztérium nemzetiségi főosztálya kilencvenezer koronával járult hozzá a verseny költségeihez, mely összeg valamennyivel több a tqavalyinál, és melybe az étkeztetéstől a szállás- és az útiköltségen át a díjakig mindennek bele kellett férnie. Az infláció mértékét most inkább ne emlegessük, mindannyiunknak jobb lesz így... A döntésben érdekeltek egyébként április folyamán valószínűleg megváltoztatják a verseny statútumát, a sokak által feleslegesnek tartott nyelvtani „kínzóteszt” talán kimarad. Bár ha meggondoljuk, ennek is vitathatatlanul köze van a szép magyar beszédhez. FELHÍVÁS Tavaszi fesztivállal ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját a Diákhálózat A Nyári Szabadtéri Táncszínház Alap meghirdeti a II. Szlovákiai Magyar Médiafesztivált - azaz a magyar nyelven is sugárzó regionális, városi televíziók és alkotóműhelyek találkozóját és versenyét. A fesztivál helyszíne: Komárom A fesztivál időpontja: 2001. október 20-21. ♦ A rendezvényre jelentkezhet minden felvidéki, magyar nyelven is sugárzó regionális, városi és magántelevízió, illetve alkotóműhely. ♦ Egy-egy alkotás hossza maximum húsz perc lehet. (A fesztivál szervezői örömmel vennék, ha a benevezett alkotások témájukban kötődnének a szlovákiai magyarság életéhez.) Jelentkezési határidő: 2001. IX. 10. Cím: Nyári Szabadtéri Táncszínház Alap P.O.BOX 32 945 05 Komárno Tel.: Bukovszki Andrea, Keszeg István - 0819/773-16-84; fax: 0819/773-08-70; e-mail: revkomamo@max.sknet.sk Diákhét - komoly és könnyű ELŐZETESÜNK Pozsony. Április 23. és 27. között tavaszi fesztivállal ünnepel a Diákhálózat. A Diákhét komoly és könnyű programokat egyaránt kínál - elsősorban a főváros egyetemein és főiskoláin tanuló magyar hallgatóknak. Április 23-án (hétfőn) 16.30-kor a Magyar Intézetben fiatal magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik tárlat. 18 órától ugyanitt Hanusz Zsuzsanna és Du- duez Erika Bartók suite című verses-zenés összeállítása következik, majd Varnus Xavér orgonaművésszel beszélget Szabó G. László. Kedden, azaz 24-én a mozgókép és a komolyzene jegyében alakul a program. A Pozsonyi Casinóban 10-től 17 óráig Filmmaraton magyar mesékkel; délután hattól a Magyar Intézetben Bach-, Bartók-, Dvorák- és Mozart-művek csendülnek fel a Reiter István, ifjabb Reiter István, Kovács Bálint, Han-' gónyi Barnabás felállásban pódiumra lépő vonósnégyes előadásában (klarinéton közreműködik Tóth Krisztián); nyolctól ugyanitt a Závada Pál regényéből készült filmet, a Jadviga párnáját vetítik. A szerda a sporté: a Malomvölgy pályáin 10 órától sportvetélkedők zajlanak az egyetemek diákjai között. Este nyolctól a Mladá Garda Kollégiumban a Takáts Tamás Dir- thy Blues Band koncertezik, előze- nekara az érsekújvári Nonsens. Metélkedővel, azaz öt-tíz fős csoportok humoros vetélkedőjével indul a csütörtöki program 17 órakor, amelyet 20.00-tól táncház követ a Szőttes táncosainak vezetésével. A helyszín a Csemadok-ház nagyterme. A szervezők alternatív programként Tudósok-koncertet kínálnak (Nešporák Kollégium, 20.00). A záróprogram a hagyományos diákbál - ezúttal a pozsonypüspöki Vetvárkultúrházban, április 27-én, 20 órai kezdettel, (as)
