Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-07 / 82. szám, szombat
Kultúra Zongorakoncert a Löffler Múzeumban Kassa. Az április 2-tól 11-ig zajló Francia Kultúra Napjai holnap esti eseménye egy zongorahangverseny lesz. A koncerten két neves előadóművész, a magyar származású Agnes Huber-Evesque és Denis Evesque mutatkoznak be a kassaiaknak. A századforduló idején alkotó négy zeneszerző, Antonín Dvoŕák, Gabriel Faure, Maurice Ravel és Szergej Rachmaninov négykezes zongoraművei hangzanak el a Löffler Múzeumban, amely gyakran szolgál komolyzenei hangversenyek helyszínéül. A kezdés időpontja hat óra. A rendezvényt a Pozsonyi Francia Intézet támogatja, (-juk-) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Balettest szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Kés a tyúkban sz. 10.30 v. 19 A.HA SZÍNHÁZ: Pafa és (vagy) hét törpe v. 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém (a kassai Thália Színház vendégjátéka) sz. 19 v. 15 Indul a bakterház (vendégjáték Bősön) v. 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Tóték sz. 18.30 Esküvő sz. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A jövő kezdete (am.) sz., v. 15.30, 18, 2CL30 OBZOR: Árvák hercege (am.) sz., v. 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Macska-jaj (fr.-ném.-jugoszláv) sz., v. 15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Magányosok (cseh) sz., v. 18.45, 20.30 Eszeveszett birodalom (am.) sz., v. 15.30, 16 Ellenség a kapuk előtt (am.) sz., v. 17 Silberschmidt úr bőröndjei (belga-ném.-holl.) sz., v. 17 Túszharc sz., v. 17.30 A városból kivezető út (cseh) sz., v. 17, 20.30 Áldozatok és gyilkosok (cseh) sz., v. 20.45 Dr. Strangelove (ang.) sz., v. 19.15 KASSA ÚSMEV: Ellenség a kapuk előtt (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (am.) sz., v. 16.15,19.15 DRUŽBA: Mi kell a nőnek? (am.) sz., v. 15.30,17.45, 20 TATRA: 2001: A Space Travesty (am.) sz., v. 16,18 Tadeusz úr (lengyel) sz., v. 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bájkeverő (amerikai) sz., v. 17,19 LÉVA - JUNIOR: Hulla, hó, telizsák (amerikai) sz., v. 16.30, 19 GALÁN- TA - VMK: Hé, haver, hol a kocsim? (amerikai) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER- SLOVAN: A millió dolláros hotel (amerikai) v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: 102 kiskutya (amerikai) sz. 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ősz New Yorkban (amerikai) sz. 19 Bonyodalmak a Kelet-szlovákiai Galéria körül Aggódik a minisztérium ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kassa. Nemrégiben az alkotmány- bíróság költözésében érintett valamennyi illetékes megegyezett abban, hogy az intézmény még ez év folyamán a volt vármegyeháza Fő utcai épületébe hurcolkodik át. Ez az objektum a Kelet-szlovákiai Galériának (az idősebbek Jakoby Galériaként ismerik) ad otthont, amelyet a döntés értelmében ösz- szeköltöztetnének a Maratón téri Kelet-szlovákiai Múzeummal, azaz a festmények és a műtárgyak egy helyre kerülnének. A kulturális minisztérium a napokban tiltakozott a két intézmény közös épületbe való költöztetése ellen, szerintük ugyanis a galéria értékes gyűjteménye méltatlan körülmények közé kerülne, nem jutna hely valamennyi festmény kiállítására. Ezzel a lépéssel a tárlatlátogatókat rövidítené meg a város vezetése, amely pusztán „gazdasági szemmel” nézi a helyzetet. Milan Kňaž- ko minisztériuma eddig nem szólt bele az évek óta húzódó ügybe, a tárca mostani nyilatkozatában viszont az áll, hogy legszívesebben országos szintű vitára bocsátanák az ügyet, mely során a hazai kulturális élet képviselői véleményt nyilváníthatnának. A galéria igazgatója támogatja a költözést, legalábbis eddig nem hallatta hangját a döntés ellen. A kerületi hivatal szóvivője szerint ez a legjobb az eddig felmerült lehetőségek közül, mivel a tulajdonjogi viszonyokat mára sikerült rendezni, a város és az állam egyaránt jól jár, a képzőművészet kedvelői hamarosan minden látnivalót egy helyen tekinthetnek meg, a taláros testület pedig végre rangjának megfelelő épületbe költözhet, (juk) FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, az Ifjú Szivek és a Hagyomány Alap meghirdeti az Észter- lánc Szlovákiai Magyar Gyermek- néptáncfesztivált. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2001. szeptember 29-30., Losonc. Részvételi feltételek: 1. A fesztiválra a Kárpát-medence néptánckultúráját és hagyományát ápoló minden szlovákiai magyar gyemektáncegyüttes jelentkezhet. 2. Maximum 20 perces műsorral lehet nevezni, népi hagyományok és gyemekjátékok feldolgozásával, táncprodukciókkal. A produkció több részben is bemutatható. 3. A csoport maximális létszáma 45 fő, a zenekart is beleszámítva, indokolt esetben a létszám a rendezők beleegyezésével túlléphető. 4. A nevezési díj 1000 Sk. 5. Visszalépés esetén a rendezők a nevezési díjat nem térítik vissza. 6. A fesztiválra pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a pontos műsort tartalmazó videokazetta beküldésével lehet nevezni. 7. A fesztivál nem versenyjellegű, a szervezők a bemutatott műsorszámok alapján döntenek a fesztiválon való részvételről. Jelentkezési határidő: április 30. Részletes tájékoztatást és nevezési lapot az alábbi címen kaphatnak az érdeklődők: Farkas József, Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes, Mostová č. 8., 811 02 Bratislava, tel./fax: 07/544 10 310, 0903/209 615. E-mail: ifjuszivek@pobox.sk A felhívás és a nevezési lap letölthető az együttes honlapjáról: www.ifjuszivek.sk . ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 7. A magyarországi roma kultúra jeles képviselői mutatkoztak be a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Bátran egymás szemébe nézni A Magyar Intézet új rendezvénysorozatot indított, mellyel a Magyarországon élő kisebbségek kultúrájából nyújt ízelítőt a szlovákiai közönségnek. E program részeként a közelmúltban a magyarországi szlovákok mutatkoztak be az intézet székházában, csütörtökön pedig a magyarországi roma kultúra jeles képviselői látogattak el Pozsonyba. MISLAY EDIT így a rendezvény egyben „előün- nepe” is lehetett a romák nemzetközi világnapjának, amely április 8-án van. A meghívott vendégek között volt Boros Miklós, Magyar- ország szlovákiai nagykövete, A. Nagy László, a szlovák parlament Emberjogi és Kisebbségi Bizottságának elnöke, Alexander Döme, a szlovák kormány roma kisebbségekkel foglalkozó kormánybiztosi titkársága munkatársa, valamint a szlovák kultusális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának munkatársai is. A. Nagy László köszöntőjében a romák és a magyarok évszázados együttélésére emlékeztetett, s a gazdag közös múltra, amelyre ma is támaszkodhat a két nép. A jelenleg korántsem felhőtlen együttélés javításának érdekében azonban mindkét félnek lépnie kell. „Sok a tennivalónk, nekünk, magyaroknak, nem romáknak - mondta A. Nagy László -, hogy az elmúlt évtizedek alatt felgyülemlett előítéleteinket leküzdjük, hogy bátran és őszintén tudjunk egymás szemébe nézni ma is, holnap is, és ha lehet, akkor ne csak egymás szemébe nézzünk, hanem egymás kezét is meg tudjuk fogni.” Kovács Árpádné, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Cigányügyi Főosztályának vezetője a magyarországi roma kultúráról nyújtott áttekintést, méltatva azokat a jeles művészeket, akik a zenében, az irodalomban, a képző- művészetben létrehozott alkotásaikkal, valamint előadóművészekként nemcsak a romák, hanem Magyarország hírnevét is öregbítették a határokon túl, sőt az egyetemes kultúra értékeinek gazdagításához is hozzájárultak. Előadásában a magyarországi kisebbségpolitika eredményeire is kitért: „Új lendületet kapott a civü önszerveződés, és megalakulhattak azok a helyi kisebbségi önkormányzatok, melyek szinte az ország egész területét befedve biztosítják a cigány lakosság Zámolyiak: a kormány (Somogyi Tibor felvétele) közéleti szerepvállalását. Tevékenységük eredményeként oktatási és kulturális intézmények, cigány közösségi házak sora kezdte meg működését, részt vállalva a kulturális autonómia megvalósításában.” A Magyarországi Roma Parlament által kiadott Amaro Drom című roma folyóiratot Kerényi György fő- szerkesztő ismertette. A tíz éve létező, a főszerkesztő szavai szerint „mind politikai, mind kulturális értékválasztásában könnyen ellenzéki körbe sorolható” lap 2500 példányban jelenik meg, előfizetőinek túlnyomó részét a romákkal foglalkozó intézmények - iskolák, családotthonok, kisebbségi önkormányzatok - alkotják, de nagyon sok fiatal is előfizeti. A lap rendszeresen recenzálja, értékeli azokat a tudományos nézeteket, kutatásokat, amelyek a legtágabb értelemben véve a romákkal foglalkoznak, a szociológiától, az antropológiától kezdve a nyelvészetig. „Nem szabad elfelejteni ugyanis - mondta Kerényi György -, hogy a romákról szóló tudományos megállapításokat évszázadok óta nem romák követik el. Évszázadokon át előítélethalmazok jelentek meg tudományos köntösben. A kisebbségnek nagyon sokszor az a sorsa, hogy a többség egy meglehetősen torz képet alakít ki róla.” Kerényi szerint a helyzetet az is nehezíti, hogy nagyon kevés a tudományos anyag a romákról, és így bármi, ami megszületik, könnyen kanonizálódik. Az Amaro Drom rendszeresen közöl kétnyelvű szövegeket, amivel a lap a roma nyelv használatának népszerűsítésére törekszik. Egy 1993-ban végzett felmérés szerint ugyanis Magyarországon már csak a romák 4 százaléka használja a roma nyelvet (bár a felmérés eredményét sokan vitatják). Kerényi fontosnak tarija, hogy a cigány nyelv folyamatosan jelen legyen a médiában, de még talán ennél is fontosabbnak, hogy a közoktatásban is helyet kapjon. Kerényi nemcsak az Amaro Dromot irányítja, hanem egy most indult budapesti roma rádiónak, a Rádió C-nek is a főszerkesztője, amely magyar és roma nyelven szól a hallgatókhoz. Jónás Tamás, a legfiatalabb írónemzedék egyik kimagasló alakja a közeljövőben megjelenő regényének részleteit és néhány versét olvasta fel az est közönségének, így meggyőződhettünk Kerényi György azon szavainak hitelességéről, melyekkel „felkonferálta” a fiatal költőt: „Tamás irodalmi világa meglehetősen távol áll attól, amit megszokhattunk a cigány íróktól, a nagyon erős képi világú, metaforáktól harsogó irodalomtól. Tamásé sokkal szikárabb, puritánabb, sokkal modernebb próza és költészet, amelyeket nagyon nagy műgonddal és igényességgel követ el.” Jónás Tamás a felolvasási szünetekben a Romano Glaszo együttesnek adta át a teret, akik „egy tejeskannára, két gitárra és három énekhangra alkalmazott” andalító, bús melódiákkal és lábmozdító, vérpezsdítő dallamokkal kápráztatták el a jelenlévőket. Az 1992-ben alakult együttes 1993-ban megnyerte a Ki Mit Tud?-ot, közel egy évtizedes pályafutásuk alatt vendégszerepeitek Franciaországban, Lengyelországban és Németországban is. A költészet és a zene után az est harmadik főszereplője a képzőművészet volt. Az intézet galériájában nyílt meg Balázs János festőművész kiállítása. A megnyitón dr. Kovács Anna, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum munkatársa univerzális zseniként jellemezte Balázs Jánost, aki csodálatos színvilágé képein kívül hatalmas írói hagyatékot is örökül hagyott az utókorra. A művész 1905-ben Al- sókubinban született, apja korai halála után a család Salgótarjánba költözött. Festeni 63 éves korában kezdett, és miután egy építész-grafikus felfedezte nem mindennapi tehetségét, egy csapásra híres lett. Műveit Svájcban, Belgiumban, Norvégiában, Jugoszláviában, Hollandiában is kiállították már. A Magyar Intézetben látható bemutató a Nógrádi Történeti Múzeumban őrzött munkáiból ad válogatást. Táncháztábor a montreali Bokréta, a torontói Kodály és az ottawai Csárdás Táncegyüttesek tagjaival „Gömöri népi kultúrát vittünk Kanadába” TAKÁCS ANDRÁS Egy kis csoport - három zenész, két táncos és egy előadó - a közelmúltban meghívást kapott Kanadából, Montrealból a Bokréta, Torontóból a Kodály és Ottawából a Csárdás Táncegyüttesektől, valamint a Folklore Canada Internatio- naltól, hogy négynapos táncháztáborban oktassa a felvidéki Gömör magyarsága hagyományos tánc- és dalkultúráját. Mintegy százhúsz táncos és zenész volt kíváncsi a táncházi tanításra, a számukra eddig ismeretlen tájegység anyagára. Mindkét fél részéről nagy várakozás előzte meg a találkozást. Az első letanított óra után teljes volt a siker: az oktatók érdeklődő hallgatókra találtak, akik Kanada magyar művészeti csoportjaiból jöttek öszsze. Hégli Dusán, Lépes Júükó táncoktatók, Koncz Gergely, Árendás Péter, Farkas Róbert zenészek pedig olyan vehemenciával, szakmai-pedagógiai hozzáértéssel tanították a gömöri táncokat és dalokat, hogy mindenkit magukkal ragadtak. Ez a lelkesedés, az új ismeret utáni vágy végig megmaradt. Az erdemény: a gömöri magyar tánc- és zenekultúrát, a vasvári verbunkot, a vasvári csárdást, a tréfás lakodalmi verbunkot, a karéjt, a pásztorbotolót a kanadai és az amerikai magyar táncegyüttesek (táncosok és zenészek) is megismerhették. Akik ott voltak, ma már pontosabban tudják, hogy Európában, a Kárpát-medencében hol van a Felvidék, hol van Gömör, valamint hogy mennyiben szerves része az itteni kultúra az egész magyar nemzeti kultúrának. A táncháztábor megszervezése Dreisziger Kálmánnak, a_ Bokréta vezetőjének az érdeme. Ő már ismert bennünket. Több alkalommal is sokat beszélgettem vele Kalocsán, a Duna Menti Népek Nemzetközi Folklórfesztiválján, ahol ő is rendszeresen tagja volt a szakmai testületnek, és így módja volt látni a Zoboralja, Jóka, Martos, Gömör, Imreg-Magyarbőd hagyományőrzőket, és a Szőttes műsorát. Dreisziger Kálmánnak és segítőinek, Horváth Áginak, Dobi Andreának és Gábornak, Ács Tóninak, valamint a többieknek volt erejük még arra is, hogy biztosítsák a tanult anyag megmaradását, és Hégli Dusánnal koreográfiát készíttettek a Bokrétának és az ottawai Csárdásnak a gömöri anyagból, a Kodály felnőtt- és gyermek- csoportnak a mátyusföldi anyagból, a Montrealban működő hivatásos Sortileges társulatnak pedig a magyarbődi anyagból. A zenészek rögzítették a koreográfiák kísérő zenéit, és az együttesek megfelelő mintát kaptak a visele- tekből is. így teljes hűségben jelenhet meg a Felvidék táncos-zenés hagyománykultúrája Kanadában, valamint azokon a világfesztiválokon, amelyeken a csoportok színpadra lépnek. Mindenütt nagy odafigyeléssel fogadtak bennünket. Az egyes csoportok képviselői, fenntartó szervei, a Magyar Házak gondoskodtak arról, hogy a széles közönségnek is beszélhettem a felvidéki magyarság kultúrájáról. Tanulnak a torontói Kodály Táncegyüttes tagjai (A szerző felvétele)
