Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-06 / 54. szám, kedd
[f POHTIKA ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 6. Günter Verheugen Szlovákiáról Brüsszel. Szlovákiának valóban van esélye arra, hogy az EU-csatlakozásban utolérje a többi visegrádi államot, amelyek a bővítés első csoportjában várják a tagfelvételt. Ezt tegnap Günter Verheugen mondta az EU és Szlovákia közös parlamenti bizottságának tanácskozásán. A bővítési főbiztos emlékeztetett: az új tagok felvételére kidolgozott stratégia szerint az országok csatlakozására 2003 és 2004 eleje között kerülhet sor. Günter Verheugen azonban nem volt hajlandó pontosabb időpontot említeni, rámutatva, még egyetlenegy tagjelölt sem teljesíti a felvételi kritériumokat. „Ma, azaz 2001. március 5-én egyetlen csatlakozni kívánó ország sem tesz eleget az összes koppenhágai elvárásnak. Ha teljesítik a kritériumokat, akkor kezdhetik emlegetni a dátumokat” - húzta alá a főbiztos. Peter Weiss, a pozsonyi törvényhozás külügyi bizottságának elnöke szerint Szlovákiának nemzeti konszenzust kell elérnie a csatlakozás ügyében. (CTK) Simko: áprilisban vagyonnyilatkozat Pozsony. Április elején megtudhatjuk, mekkora vagyonnal rendelkeznek a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió vezetői, közölte a párt főtitkára. Ivan Simko ugyanakkor megjegyezte, reméli, hogy vagyonnyilatkozatukat azok is közzéteszik, akiket a törvény egyébként erre nem kötelez. „Kényszerítem persze senkit sem fogunk” - pontosított a főtitkár. (SITA) Budaj a bejutási küszöbökről Pozsony. Beadvánnyal fordul az alkotmánybírósághoz a Liberális Demokratikus Unió, nincs-e ellentétben az alaptörvénnyel a választójogi törvénynek az a rendelkezése, amely hét százalékra emeli a parlamentbe való bejutási küszöböt a kettes, illetve tízre a hármas koalíciók számára. Ján Budaj pártelnök szerint az együttműködésre képes politikai erőket diszkriminálja ez a kitétel. (SITA) Már kilenc éve van magánkézben Zsolnán a PEZA RT. A sütő- és édesipari vállalat azóta 60 millió koronát fordított korszerűsítésre. (TASR-fotó) Jány-ügy: még nem zárták le Pozsony. Még mindig nem tudni, vádat emelnek-e Sasa Jány ellen. Az ismert modell- ügynök ellen azt követően indult eljárás, hogy tavaly nyáron a Grössling utcában végrehajtott razzia során kábítószert találtak a gépkocsijában elrejtve. Jány tagad és azt állítja, hogy lejáratási akció áldozata lett. A vizsgálat eredményeit a múlt héten ismertették az érintettekkel, de az illetékes ügyész kiegészítés céljából visszaadta a vizsgálótisztnek az anyagot, (gl) Roman Kovác miniszter a betegek szállításáról és a kezelőorvosok hatásköréről Közelgő fizetésemelés Pozsony. A Gyógyászati Rendtartás pontosan meghatározza, mikor szállítható a beteg mentőautóval, az indokoltság megállapítása a kezelőorvos hatáskörébe tartozik. PÉTERFI SZONYA „A február 1-jétől érvényes minisztériumi rendelet szakmai eligazítás csupán, s bár megszabja, mely diagnózisok esetében elmaradhatatlan a szállítás, illetve mikor nem rendelhető el, a kezelőorvos döntése a mérvadó” - hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Roman Kovác egészségügyi miniszter. Úgy véli, a rendelkezés a betegszállítás ésszerűsítését célozza, a súlyos betegségekben szenvedőket, életveszélybe kerülőket, balesetek sérültjeit, szervátültetésen túlesetteket, dialízisre, kemoterápiára járókat továbbra is (gyors-) mentők szállítják a gyógyintézetekbe. Meg kell viszont oldani az ún. szociális szállításokat, az illetékes tárcával (Peter Magvasi miniszterrel) tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a járási hivatalok szociális osztályai is szállíttathassák a rászoruló polgárokat. A szolgáltatást az egészségügyi intézet jutányos áron nyújtaná az állami hivatalnak. Az illetékesek keresik a módját annak is, hogy a nem járó mentőszállítást mégis igénybe venni akarók miképp téríthetnék meg a költségeket. A miniszter kitért az állami orvosok fizetése rendezésének kérdésére is, hiszen az utolsó emelés 1997-ben valósult meg. „Megközelítőleg 3,4 milliárd korona odaítéléséről van szó, az összegből az alapfizetésekre (16 500 koronára akarjuk emelni a tarifa szerinti bért) 1,5 milliárd jut, további 1,1 milliárd a társadalombiztosítás, a maradék pedig az alapfizetésen felüli juttatások fedezésére kell. Az egészségügy nem növelheti adósságait” - magyarázta a tárcavezető. Arra a kérdésre, mikortól várhatnak az orvosok magasabb fizetést, csak azt válaszokat, hogy a kormány előreláthatólag március harmadik hetében dönt a béremelésről. A végrehajtás viszont a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. Mikulás Dzurinda miniszterelnök tegnap a közigazgatási reformról tárgyalt a civil szervezeteket tömörítő Harmadik Oldal képviselőivel, köztük Helana Wolekovával és Pavol Demessel. A Harmadik Oldal támogatja a Viktor Niznansky kormánybiztos által előterjesztett koncepciót, és a többségi választási rendszer alkalmazása mellett száll síkra. (TASR-felvétel) Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a költségvetésről és a kötvénykibocsátásokról EFSAL-hitel legkorábban májusban ú J SZÓ-TU DÓSÍTÁS Pozsony. Staff Monitored Program (SMP) néven igényes tervet készít a kormány, amelyről vasárnap részletes tárgyalások folytak a pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Valutaalap képviselői között. Az SMP nélkül a Világbank nem hajlandó EFSAL-hitelt nyújtani Szlovákiának; 300 millió dollárról van szó, amelyett az ország elsősorban a bankszektor átalakítására fordítana. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint a hitelt Szlovákia akár már májusban megkaphatja. „A vasárnapi megbeszélés legfontosabb pontjai közé tartozott a 2001-es és a 2002-es költségvetési hiány; a deficitnek idén a GDP 3,5 és 4%-a között kellene mozognia. Tárgyaltunk érmék a szintnek a hosszú távú megőrzéséről, a 2002- es állami költségvetés előkészítésének új módjáról, a közpénzekkel való gazdálkodásról is. A valutaalap javasolja a helyi önkormányzatok kapacitásának a növelését, az önkormányzatok és a pénzügyi tárca közötti párbeszéd ldalakítását, a pénzügyi ellenőrzés szabályainak a mihamarabbi megfogalmazását. A valutaalap szerint a magánosításból befolyó pénzt az ország adósságainak a törlesztésére, valamint a nyugdíjbiztosítási rendszer kialakítására kellene fordítani” - tájékoztatott a tárcavezető. Hozzátette, hamarosan létrejön az az aukciós bizottság, mely az állam készpénzével és adósságaival foglalkozó szakmai testületként fog működni. A bizottság feladata lesz elbírálni az állami kincstárjegyek és kötvények kibocsátásának időtervét, feltételeit, a kibocsátandó értékpapírok mennyiségét. „Próbáljuk javítani a kincstáijegyek kibocsátásának a folyamatát, ám a legfontosabb feladat még előttünk áll. El kell fogadnunk az állami adósságokról és garanciáról szóló jogszabályt, mely törvényes hátteret biztosítana az állami tartozást kezelő ügynökségnek. Remélhetőleg erre még az idén sor kerül” - mondta a miniszter asszony, (-sza-) Tisztelt Olvasó! E heti telefonos közvélemény-kutatásunk kérdése: Mindenképpen ragaszkodnia kellene az MKP-nak Komárom megye kialakításához? IGEN: 0972 262 300 NEM: 0972 262 301 Hívásaikat csütörtök éjfélig várjuk. Egy hívás díja maximum 5 korona. A kormány jóváhagyta a közalkalmazotti törvényt Három kategória lesz HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ötórás vita után a kabinet vasárnapi rendkívüli ülésén jóváhagyta a közalkalmazotti törvényt, amelyet korábban Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes javaslatára nem fogadtak el. A hét végén a tárcavezetők elsősorban Miklós észrevételeiről, indítványairól szavaztak. Elfogadták például, hogy a véglegesített állami alkalmazotti státusba 18 éves kortól kerülhessenek a polgárok, ezzel szemben Peter Magvasi 21 éves korhatárt indítványozott. A törvény szerint beleegyezése nélkül a közalkalmazottat nem lehet áthelyezni, túlfoglalkoztatottság esetén viszont felfüggyesztik aktív tevékenységét. Ezt követően egy évig illetményének 70, majd hat hónapig bérének 50 százalékát kapja. Ha másfél év után sem tartanak igényt a munkájára, vagy áthelyezik, vagy elbocsátják. Ivan Miklós szerint rendkívüli figyelmet szentelnek a munka minőségének ellenőrzésére, és a pozitív eredménnyel arányosan fog emelkedni az alkalmazottak bére is. Ha elbocsátásra kerül sor, csak azok részesülnek végkielégítésben, akik legalább hat évig dolgoztak közalkalmazottként. A kabinet elfogadta azt a javaslatot is, hogy a státus elérésére pályázatot írjanak ki, melyen nem csupán a jelenlegi állami alkalmazottak vehetnek részt. A törvényben három csoport szerepel: általános közalkalmazottak (költségvetési és dotált szervezetek), valamint oktatási és egészség- ügyi alkalmazottak. A jogszabálynak 2002. január 1-jétől kellene hatályba lépnie. A kormány jóváhagyta az új munkatörvénykönyv javaslatát is. A tervezet csak a munkaadók és munkavállalók alapvető kötelességeit szabályozza, s erősíti az ún. munkajogi szerződéses szabadságot. (s; ú) Szlovák-horvát szociális együttműködési egyezmény Hasonlók a problémák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szociális együttműködésről szóló szerződést írt tegnap alá Peter Magvasi szlovák és Davorko Vidovic horvát munkaügyi miniszter. Ennek értelmében a felek a jövőben arra törekednek, hogy kölcsönös együttműködésükkel hozzájáruljanak az Európai Unió társulási programjának teljesítéséhez. A kapcsolatokat elsősorban a foglalkoztatás- és családpolitika, a szociális biztosítás, a gyermekvédelem és a fogyatékosok ellátása terén szükséges elmélyíteni, állapodott meg a két szakminiszter. Davorko Vidovic kétnapos Szlovákiai látogatásának célja elsősorban a tapasztalatcsere, mivel a szociális ellátás terén a két ország hasonló gondokkal küzd. A legnagyobb problémát Horvátországban is a magas munkanélküliség okozza, amely eléri a 22,6 százalékot. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet módszerei alapján azonban csak 15,4 százalékot tesz ki. A különbséget a feketemunka alkotja, mondta Vidovic. Visszaszorítása érdekében a jövőben Horvátországban hatá- rozotabban lépnek fel azok ellen a munkaadók ellen, akik illegálisan alkalmaznak munkásokat. A szociális ellátás alapelvei egyébként a két országban csaknem azonosak. A legnagyobb különbség az, hogy Szlovákiában az elmúlt tíz évben olyan központi intézményeket kellett kiépíteni, mint a Szociális Biztosító vagy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Horvátországban viszont ezek az intézmények már évtizedek óta működnek. A kabinet által vasárnap elfogadott közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatban Peter Magvasi elmondta, a jogszabály a polgárok érdekeit szolgálja, ugyanis biztosítja, hogy az állami hivatalnokok teljesítsék kötelességeiket. A miniszter jelentősnek nevezte, hogy sikerült megőrizni az állami szolgálat alapvető jegyeit, melyek biztosítják a hivatalnokok stabilitását, szakértelmét, szakmai előrelépését és politikai függetlenségét. A horvát kabinet múlt csütörtökön hagyott jóvá hasonló törvényt, amely alapjaiban megegyezik a szlovákiaival. Davorko Vidovic szerint csak a bérezésben van eltérés. Tervezik ugyanis, hogy 10 százalékkal csökkentik az államigazgatás költségeit. Ehhez vagy létszámleépítésre lesz szükség, vagy a hivatalnokok bérét kell csökkenteni, magyarázta a horvát munkaügyi miniszter, (szm) Korrupció, házastársi hűtlenség, gyermekek verése, fajgyűlölet, adócsalás, művi terhességmegszakítás, halálbüntetés Schuster „kegyetlen" Erkölcstelenségek listája HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A visegrádi országokban a korrupciót tekintik a legerkölcstelenebbnek. Legalábbis ez derül ki a GfK Slovakia ügynökség által a négy államban ezerezer megkérdezett bevonásával végzett felmérés eredményeiből. A korrupció mögé a házastársi hűtlenség került, majd a gyermekek verése, a fajgyűlölet, az adócsalás és a művi terhességmegszakítás következik. A lakosság szerint amorális még a halálbüntetés, a vagyongyarapítás és a luxuscikkek használata. Az egyes országokban a polgárok ilyen arányban tekintik erkölcstelennek a felsoroltakat: Szlovákia 58,8%; Lengyelország - 55,5%; Csehország - 52,5%; Magyarország - 47,4%. A hűtlenséget elsősorban Lengyelországban és Szlovákiában tekintik amorálisnak. Ami a gyermekekkel szembeni erőszakot illeti, leginkább nálunk ítélik el (83%). Magyarországon ez az arány csak 67%. A szlovákok és a csehek elnézőbbek a rasszista megnyilvánulásokkal szemben; 69-69%-uk tekinti erkölcstelenségnek, ellenben a lengyelek 83 százaléka ítéli el a fajgyűlöletet. Az adócsalás esetében a következő a sorrend: Csehország - 81%; Szlovákia - 71%; Magyarország - 64%; Lengyelország - 62%. (s; ú) így látják a korrupciót a visegrádi államokban (adatok százalékban) GRAFIKON © ÚJ SZÓ H teljes mértékben amorális f~] amorális Mind a négy államban a halálbüntetést és a luxuscikkek használatát tekintik a legkevésbé erkölcstelennek (Forrás: GfK Slovakia) Huszonhat a 3710-ből Pozsony. Hivatalba lépése óta huszonhat alkalommal osztott kegyelmet az államfő. 1999-ben tíz, 2000- ben tizenhat kérvénynek tett eleget. Persze ennél jóval többen fordultak Rudolf Schusterhez. Két évvel ezelőtt 1286-an, tavaly pedig 2091- en. Ebben az évben Schuster még nem gyakorolt kegyelmet, bár már 333 kérvényt kapott. Egyébként az említett huszonhat esetből tizenötször elengedte a büntetést, hatszor feltételes szabadságvesztésre változtatta; a többi esetben csökkentette a bíróság által kiszabott büntetés mértékét. Érdekesség, hogy egy alkalommal egy hétezer koronás pénzbüntetést is elengedett. (SITA)
