Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-26 / 71. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2001. MÁRCIUS 26. Lars von Trier dán rendező legújabb műve, a Táncos a sötétben a filmtörténet fehér elefántja lett Amerikai álom és valóság SZÍNHÁZ POZSONY A.HA SZÍNHÁZ: Ketten 19 KASSA THÁLLA SZÍNHÁZ: Káin és Ábel (vendégjáték Rimaszombatban) 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 STÚDIÓ: Őrült nap 19.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: A szerelemmel nem szabad játszani 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az uralkodó új arca (am.) 15, 16.30 Túszharc (am.) 18, 20.30 OBZOR: Tigris és Sárkány (am.) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Magányosok (cseh) 15.15,17.30 Akira Kurosawa álmai (jap.-am.) 20 MUZEUM: A városból kivezető út (cseh) 19 CHARLIE CENTRUM: Szerelem a szerelem? (svéd) 20.30 Magányosok (cseh) 18.45, 20.30 Az élet vonata (fr.-hol.-belg.) 18 Rocky Horror Picture Show (ang.) 17 Az utolsó tangó Párizsban (ol.-fr.) 18 Végzetes találkozás (am.) 20.15 KASSA ÚSMEV: Hol a kocsim, haver? (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Számkivetett (am.) 15.30, 18, 20.30 DRUZBA: A városból kivezető út (cseh) 15.30, 17.45, 20 TATRA: 102 kiskutya (am.) 15.30 Family Man (am.) 17.45, 20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A városból kivezető út (cseh) 17,19 Björk és Catherine Deneuve a film egyik jelenetében (Archív felvétel) Ipolybalogról is érkeztek diákok Dunaszerdahelyre Vámbéry Napok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Március 22-23- án rendezte meg a Vámbéry Polgári Társulás és Dunaszerdahely ön- kormányzata a világhírű utazó, turkológus Vámbéry Ármin születésének 170. évfordulója alkalmából az első Vámbéry Napokat. A főleg alap- és középiskolásoknak szervezett programsorozat nem titkolt célja az volt, hogy a város neves szülöttének életével, munkásságával a kései utódok is megismerkedhessenek, valamint erősödjön bennük „eleikhez”, városukhoz, régiójukhoz való kötődésük. Csütörtökön a Komensky, a Hviez- doslav és az Iskola utcai magyar tannyelvű alapiskolák diákjai ismerkedhettek meg a sánta dervis kalandos életével Dobrovits Mihály turkológus, az ELTE adjunktusa és Seress István orientelista segítségével, majd megtekintették a Vámbéy nyomában című dokumentumfilmet és Frei Tamás Vám- béryről szóló műsorát. Természetesen a felnőtt közönségre is gondoltak a szervezők: a Vámbéry Irodalmi Kávéház rendhagyó irodalmi estjén Vámos Magda Resid efendi című, a nagy utazóról szóló életrajzi regényét mutatta be Dobrovits Mihály. Másnap délelőtt a Szent István téri Mezőgazdasági Szakközépiskolában került sor a Vámbéry Ármin Emlékversenyre, amelyre mintegy 110 diák nevezett be. A csapatok először írásban válaszoltak a furfangos kérdésekre, majd szóbeli vetélkedőn mérték össze tudásukat. A „történelmi”, első Vámbéry- verseny dobogósai a következők voltak. Alapiskolások: 1. a Duna- szerdahelyi Hviezdoslav Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola (Amb- rovics Éva, Surovec Veronika, Soós Katalin) 2. A Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Nyolcéves Gimnázium (Ugroczky Dóra, Hajdú Éva, Lukovics Melinda) 3. a Dunaszerdahelyi Iskola Utcai Alapiskola (Fekete Éva, Rajzák Kinga, Mészáros Katalin) Középiskolások: 1. a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium (Csuthy András, Szabó Mátyás, Varga Tamás) 2. a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnázium (Eke Mónika, Molnár Tibor, Szalay Erika) 3. a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium (Cseresznye Henrietta, Both Éva, Fodor Krisztina). Egyetlen vesztese sem volt azonban a vetélkedőnek, hiszen a játék és a megszerzett tudás öröme volt az igazi mozgatórugója ennek a rendezvénysorozatnak. (na) Mivel maga a film is csaknem egyéves késéssel került a hazai mozikba, kritikánknak eme két hónapos reakciókésése remélhetőleg megbocsátható. És mivel a mozifilmek többsége három hét alatt rendszerint ki is futja magát, időtálló film esetében szinte mindegy, mikor foglalkozunk vele. JUHÁSZ KATALIN Most eltekintenék a rendező eddigi érdemeinek felsorolásától, legyen elég annyi, hogy Lars von Trier, a formabontó dán művész a Dogma ’95 szülőatyja, amely filmes mani- fesztum új szabályokat, illetve inkább szabálytalanságokat iktatott a művészetbe, az európai szakmát dogmásokra és nem dogmásokra osztva fel. Legújabb művében Lars von Trier mintha egyszerre akarta volna kipróbálni mindazt, amit eddig nem csinált egy filmen belül. Sőt mi több, a Táncos a sötétben az egész filmtörténet fehér elefántja lett. Egy meglehetősen kockázatos alapötletre épül: a drámai történet folyását minduntalan klipesített zenés betétek, nagyszabású, sokszereplős táncjelenetek lassítják vagy éppen gyorsítják. A főhőst ugyanis a musical iránti rajongás élteti, szinte zenére működik az agya. Selma Jez- ková valamikor a hatvanas években emigrált az Államokba kisfiával, hogy ott összekuporgasson neki egy szemműtétre valót. Mindketten teljes vaksághoz vezető, örökletes szembetegségben szenvednek, a nő hónapokon belül meg fog vakulni, a kisfiú semmit sem sejt az egészről. Selma kétségbeesett versenyt fut az idővel, hogy gyermeke látását megmentse, mostoha körülmények között dolgozik egy gyárban, felüdülésként pedig egy amatőr társulatban musicalbemutatóra készül (csedő-bodó tehetségtelensége még szánalmasabbá teszi, a szupertehetséges Björknek nehéz lehetett eljátszania ezeket a jeleneteket). Amerikából, a musicalek és a rózsaszín Caddüac-ek hazájából ezúttal nem sokat látunk, a szürke tájak, a zakatoló gépek viszont kivirulnak, ha megszólal a zene odabent. Björk, az izlandi popcsalogány jó választásnak bizonyult a szerepre, hitelesen MISLAY EDIT A Szlovákiai Könyvtárak Társulása és a Szlovákiai Könyvtárosok Egyesülete tavaly márciusban rendezte meg először a Szlovákiai Könyvtárak Hetét. Az ötletet ideiglenesen hazánkban dolgozó amerikai kollégáiktól kapták, akik felhívták a figyelmüket arra, hogy hasznos lehet egy ilyen jellegű rendezvénysorozattal népszerűsíteni a könyvtárakat. A rendezvénysorozat idei, második évfolyama az „Ember a könyvtárban” mottó jegyében zajlik. A szervezők elsősorban a könyvtárak Idén sem marad el a tavaly nagy sikert aratott könyvtári „amnesztia”. által nyújtott különböző -> és természetesen nem csupán a könyvkölcsönzésre szűkülő - szolgáltatásokat szeretnék ez alatt az egy hét alatt a figyelem középpontjába állítani. Országszerte 116 tudományos és közkönyvtár kapcsolódott be idáig a rendezvénysorozatba. A Szlovákiai Könyvtárak Hetének ünnepélyes megnyitójára ma délelőtt kerül sor a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban, ahol Milan Knazko kulturális miniszter és Isida Hiroto japán nagykövet részvételével adják át az új, modern műszaki felszerelésű multimediális olvasóteradja a gyermekien naiv és jóhiszemű, halmozottan hátrányos helyzetű, szánni- és szeretnivaló antihőst. Amikor pedig szerepe szerint átcsap énekes-táncosba, hátborzongató dolgokat művel. Az élet színtelenségét és a történet dokumentumszerűségét Trier, szokása szerint, álprimitív eszközökkel, kézi kamerás felvételekkel, lekövető jellegű történetmeséléssel prezentálja, a zenés részeket pedig a nagyobb kontraszt kedvéért száz digitális kamerával vették fel, pazarrá téve a látványt. Ezek a jelenetek tulajdonképpen Selma képzeletében játszódnak, számára még a munkagépek kattogása is zenét indukál. (Nem tudom, látott-e a rendező szocialista jellegű zenés-táncos termelési filmet, ha igen, akkor kétszeresen is díjazandó a gyári musicalbetét!) A nő tehát gyűjtögeti a dollárokat, egyre több otthoni munkát is vállal, egyre kevesebbet lát a világból, de sikerül összekaparnia a műtétre valót. A flörtölés lehetőségét visszautasítja, egyeden társa, illetve társnője akad (őt Catherine Deneuve alakúja), aki egyengeti útját, vezetgeti ide-oda, és tulajdonképpen ó az egyedüli tanúja Selma fokozatos megvakulásának. A férfi mellékszereplőknek ebben a filmben jóval kisebb tér jutott, nem igazán tudnak kibontakozni, inkább embertípusomét és a felújított zenei kabinetet. Ugyancsak ma találkoznak Kassán az önkéntes könyvtárosok, akik éveken át folytatott hasznos munkájukért kitüntetést vehetnek át. Az elkövetkező napokban kiállítások, író-olvasó találkozók, beszélgetések, nyílt napok várják a látogatókat. Ez utóbbiak során a könyvtárakban azokra a részlegekre is be lehet kukkantani, amelyek az év folyamán többnyire láthatatlanok maradnak. Ebben az évben sem marad el a tavaly nagy sikert aratott könyvtári „amnesztia”: mától egy héten keresztül a feledékeny olvasók büntetés befizetése nélkül szolgáltathatják vissza a régen lejárt kölcsönzési idejű köteteket és egyéb dokumentumokat a rendezvény- sorozatba bekapcsolódott könyvtárakba. Köztudott, hogy a legfiatalabb generáció nagyon keveset olvas manapság, ezért kedvcsinálóként a gyerekek ingyen iratkozhatnak be a könyvtárakba. Számos helyen - főként a kisebb városokban - a hét folyamán adják át az új, számítógépekkel felszerelt olvasótermeket, internet-kávézókat, sőt a könyvtárak számítógép- és internet-használói tanfolyamokat is rendeznek. A Szlovák Könyvtárak Hetének zárórendezvényeként március 30- án Turócszentmártonban, a Szlovák Nemzeti Könyvtárban sajtótájékoztatón mutatják be A világ emlékezete elnevezésű CD-ROM-ot. kát, mint hús-vér embereket formálnak meg. A jóhiszemű főhős egy szerencsétlen véleden során bizalmába avatja anyagi csőd szélén álló szomszédját, elkotyogja tervét, mire az (egyébként zsaru, hogy még megdöbbentőbb legyen a dolog) szemrebbenés nélkül kirabolja őt. A nő persze tudja, hol keresse dollárjait, ám visszaszerző hadművelete során megöli a férfit. Villámgyorsan halálra is ítélik, az USA hatóságai nem lacafacáznak a bevándorló csürhével, aki ráadásul semmilyen enyhítő körülményt nem tud felhozni mentségére. Az amerikai ítéletvégrehajtás itt gyorsabb, mint az életben, semmi évekig tartó várakozás, már vinnék is akasztani szegény párát. Közben Jeff kideríti, mire kellett a pénz, a dolgok más megvüágításba kerülhetnének, egy újratárgyalás megmenthetné Selma életét. A menő ügyvéd azonban pont annyiba kerülne, mint a fiú szemműtétje. Ezek után kitalálhatják a nő választását... Adott tehát egy könnyes sorstragédia, melyet semmi sem mentene meg a melodrámába fulladástól, ha nem tördelnék szét, egyben nem gyúrnák bizarr, meglepően kompakt egésszé az említett musicalbetétek. A párhuzamos szerkesztéssel a látvány és a történet egyaránt sokrétűvé válik, mivel egyrészt a hősnő belső világa jelenik meg, másrészt tompul a jelenetek éle. A film helyenként nehezen hihető momentumai, ha úgy tetszik, dramaturgiai hiányosságai is helyükre kerülnek, minden megbocsátható- vá válik, hiszen a néző végig tudatosítja, hogy amit lát, az csak egy musical. Ezzel az elidegenítő megoldással egyfajta furcsa, ironikus színnel is gazdagodik a film, például abban a jelenetben, amikor Selma a vasúti síneken elárulja Jeffnek, hogy már alig lát, majd felszökken a közeledő tehervonatra, és fergeteges táncot lejt a rajta utazó favágókkal. A nő zenés finálévá hangszerelt kivégzése pedig bizonyára sokáig emlékezetes marad azok számára, akik nem hasonlítják össze akaratlanul is Kieslowski Rövidfilm a gyilkosságról című alkotásának még megrázóbbra sikeredett végével. A film tavaly mindent learatott, ami Európában lehetséges, Cannes-ból elhozta az Arany Pálmát, Björk megkapta a legjobb színésznő díját, aztán jött az Európa Filmdíj, a közönségdíj és a Legjobb Európai Film díja. Figyelmeztetésképpen megjegyzem, hogy két óra húsz percre rendezkedjen be, aki jegyet vált rá. Ez kissé hosszúnak tűnik ugyan, az első negyedórában tanácstalanul bámul a kedves néző, ám később már bármit elhisz Björknek és az agyafúrt rendezőnek. Arany Málna a legrosszabb hollywoodi alkotásoknak Travoltát is MTI-JELENTÉS Los Angeles. Nem valószínű, hogy John Travolta nagyon büszke lesz arra a díjra, amelyet egy nappal az Ocar-díjak átadása előtt, szombaton kapott az Arany Málna alapítványtól. Ugyanis az év legrosszabb hollywoodi alkotásait „díjazó” alapítvány az amúgy jobb sorsra érdemes Travoltának ítélte a legrosz- szabb főszereplőnek járó Arany Málna díjat a Battlefield Earth nevű filmben nyújtott alakításáért. Feltehetően az sem vigasztalja meg John Travoltát, hogy a nagy költségvetésű sci-fi a lehetséges kilenc kategóriából még további hatban „győzedelmeskedett”. Az alkotást az év legrosszabb filmjének kiáltották ki, emellett a rendező (Roger Christian) és a forgatókönyvírók (Corey Mandel és J. D. Shapiro) sem úszták meg a „kitüntetést”. Travolta felesége, Kelly Preston az év legrosszabb női epizódszereplője, míg Barry Peter az év legrosszabb férfi mellékszereplője címet „érdemelte ki” a filmben „díjazták” nyújtott alakításával. A John Wilson forgatókönyvíró által alapított Arany Málna díj „győzteseinek” névsorát hagyományosan az Oscar-díj átadása előtt egy nappal hozzák nyilvánosságra. A 535 tagú bíráló bizottságban 35 amerikai szövetségi állam és hét külföldi ország képviselői vesznek részt: a filmszakma jeles tagjai, újságírók és mozirajongók. Az AP jelentése szerint az idei, immár 22. alkalommal tartott ünnepségen a legrosszabb női főszereplő Madonna lett a The Next Best Thing című alkotásban nyújtott alakításáért, míg a legrosszabb feldolgozás vagy folytatás nevű kategóriában a Book of Shadows: Blair Witch 2. című alkotás „diadalmaskodott”. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a díjazottak nemigen tülekednek a kitüntetés átvételéért, amely nem más, mint egy műanyagból készült, aranyszínű festékkel beszórt, golflabda nagyságú málnaszem. Olyannyira nem, hogy eddig még egyeden „kitüntetett” sem vette át személyesen a díjat. Országszerte nyílt napok, kiállítások, író-olvasó találkozók, beszélgetések várják a látogatókat Ma kezdődik a Szlovákiai Könyvtárak Hete A nyitrai egyházmegyei könyvtárat 1885 novemberében alapították, polcain ma több mint 66 ezer kötet sorakozik. A patinás „könyvbirodalom" nem csak márciusban, a könyv hónapjában, hanem egész évben nyitva áll a látogatók előtt. (TASR-felvétel)
