Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-23 / 69. szám, péntek
8 s Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 23. A vizekkel kapcsolatos hatáskörök megoszlása a két minisztérium között Környezetvédelmi minisztérium- a vízügyi államigazgatás irányítása- a vizek nyilvántartása és monitorozása, hidrológiai szolgálat- a vízfelhasználás szabályozása a társadalmi és a környezetvédelmi igények alapján- vízgyűjtők hidroökológiai terveinek, illetve vízminőségi és meny- nyiségi fejlesztési tervek kidolgozása- a vízügyi törvény hatósági felügyelete Földművelésügyi minisztérium- a vízfolyásokon folyó gazdasági tevékenység irányítása- a lakossági vízellátás és szennyvízkezelés biztosítása- árvízvédelem- a vízfolyásokkal kapcsolatos fejlesztési programok kidolgozása- a vízgyűjtők vizeinek felhasználására irányuló tervek megvalósítása, beleértve a vízi energiát is- a közüzemi vízvezetékekről és csatornahálózatokról, a vízfolyásokról szóló törvények hatósági felügyelete. (Forrás: környezetvédelmi minisztérium) Az Unió „szégyenlistája" a vízszennyező városokról Brüsszel nem jó példa MTI-HÍR Brüsszel. Az európai uniós tagállamok többsége tisztítatlan, vagy nem megfelelően kezelt szennyvizet szivattyúz folyóiba, megsértve ezzel az EU 10 évvel ezelőtt elfogadott környezetvédelmi szabályait- áll az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésében. A testület „szégyenlistája” 37 európai nagyvárost állít pellengérre, köztük az unió központját, Brüsszelt is. A listát Nagy-Britan- nia, Spanyolország, Portugália és Olaszország vezeti, mivel ezekben az országokban engedi a legtöbb nagyváros a szennyvizet tisztítatlanul a természetes vizekbe. Franciaország és Németország még nem szolgáltatott adatokat arról, hogy hány városa sérti meg a környezetvédelmi előírásokat. A Bizottság szerint az Északi-, a Balhés az Adriai-tenger esetében kritikus a veszélyeztetettség foka a vizek ökológiai egyensúlyát megbontó szennyvíz miatt. Margót Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa úgy látja, hogy egész másképpen nézne ki az európai környezetvédelem, ha a szabályokat rá tudnák kényszeríteni az uniós tagállamokra. A Bizottság „szégyenlistájának” közzététele az első a Margot Wallström által tervezett lépések között, amelyekkel a kormányok fokozottabb közbelépését kívánja ösztönözni. A testület bíróság elé is idézheti a szabálysértő országokat, a procedúra azonban éveket vesz igénybe és a kiszabott pénzbüntetés is csak a kétszintű bírósági döntés után hajtható be. A környezetvédelmi biztos szerint az előírásokat megsértő tagországok rossz példát mutatnak a csatlakozásra váró államoknak is, amelyeket gyakran ér kritika azért, hogy nem sietik el az uniós környezetvédelmi szabályok beépítését nemzeti jogrendj ükbe. Az országos meteorológiai intézet várja az érdeklődőket Esőmérőtől a műholdig ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ma és holnap a Meteorológiai Világnap alkalmából a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet már hagyományosan nyílt napokat tart. Ezek keretében az érdeklődők megismerkedhetnek az intézetben folyó munkával. Ma 8 és 16 óra között az intézet regionális központja várják az érdeklődőket Kassán a Dumbierska 26, Zsolnán a Boricka 103, Besztercebányán pedig a Ze- lená 5 alatt. Szombaton 9 és 14 óra között pedig egy sor, nagyon érdekes munkahely mutatkozik be. Pozsonyban, a Kolibán (Jeséniova 17) található központ a meterorológiai, hidrológiai, klimatológiai és megfigyelő munkahelyeit egyaránt megnyitja, sőt tíz órakor az intézet vezetőségével is beszélgethetnek-az érdeklődők. A récsei városrészben található kirendeltségen (Maly Ja- vomík) pedig a meteorológiai műholdak és a meteorológiai lokátorok munkáját mutatják be. Ezenkívül még a következő megfigyelőállomások látogathatók meg: Poprad-Gánovce, Kojsova hola, Mohi, Jaslovské Bohunice, Ógyalla (a Planetáriummal szemben), Stropkov, Gyűgy (a főúton, a tűzoltószertár mellett), Milhostov (Tőketerebes), Liesek, Telgárt, Pri- evidza (repülőtér), Dolny Hricov (repülőtér), Losonc - Bolyk (repülőtér), Nitra - Verké Janíkovce (repülőtér), (tuba) Szlovákiai vízszennyezések száma 2000-ben anyag esetek száma olajszármazékok 33 savak 2 állati végtermékek 5 silóié 4 egyéb mérgező anyag 12 oldhatalan anyagok 5 szennyvíz 10 egyéb anyagok 2 ismeretlen 9 A legnagyobb kárt a savak és az olajszármazékok okozzák (Forrás: Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet) A környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium kezelhetetlen ellentéte akadályozza a víztörvény elfogadását Az ellenőrzésre is pályáznak Pozsony. Bár a vízügyi törvény uniós átalakítása fontos eleme az ország csatlakozási igyekezetének, a földművelésügyi minisztérium mindent megtesz a tavaly ősz óta kormány előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásának megakadályozásáért. Ők azt szeretnék, ha a vizekkel kapcsolatban az ellátás és az ellenőrzés hozzájuk kerülne - úgy, ahogy az a 90-es évek előtt volt. TUBA LAJOS Hazánkban a hetvenes évek óta érvényes, hogy a föld alatti vagy a felszíni vizek felhasználásához engedélyt kell kérni. Ennek bevezetése jelentősen javította a vízvédelem lehetőségeit. Igaz, a szakemberek ezzel kapcsolatban azt is felidézik, hogy ekkor került központi irányítás alá a teljes vízügy, sőt ekkor államosították az összes vízfolyást. így azután nem is meglepő, hogy a tulajdonosi viszonyok megváltozásával felmerülő kérdéseket a kilencvenes évek elején elfogadott két módosítással sem sikerült rendezni. A vizekkel kapcsolatban ennél természetesen sokkal több kérdés merült fel, amelyeket a szakértők 1998-ra öntöttek törvényjavaslat formájába. Ennek legnagyobb újdonságát az jelentette, hogy a vizeket közkincsként kezelte, amellyel kapcsolatban minden felhasználónak egyforma jogot biztosít. Ennek megfelelően a törvény csak a víz védelmét, a szennyvíz kibocsátását és a károsító anyagok kezelését szabályozná. Emellett a kilencvenes évek második felére az uniós rendszer átvétele is aktuálissá vált. Ez szintén nem egyszerű dolog, hiszen ott 25 év alatt alakították ki a saját rendszerüket, ezek közül a csatlakozás feltételeként 13 átvételét tartják aktuálisnak. Például egy 1991-es rendelet kijelölte azokat az érzékeny területeket, amelyeken az eutrofizáció elkerülése érdekében kötelező biztosítani a nitrogén és a foszfor lebontását. Ezenkívül a kétezernél nagyobb településeken elengedhetetlen a csatornázás és a víztisztítás. Egy másik 1991-es rendelet Az Unió a keretrendelet elfogadásával egységesítette rendszerét. a mezőgazdasági vállalkozók számára írja elő a nitrátszennyezés kezeléséről szóló programok elfogadását. 1976-tól több rendelet is foglalkozik a levegőbe kerülő anyagokkal, az 1. számú listán szereplő anyagokat egyáltalán nem szabad kibocsátani a légkörbe, a 2. számú lista anyagai számára pedig szigorú korlátozásokat vezettek be. 1980-ban ugyanezt elfogadták a felszín alatti vizekkel kapcsolatban. Az Unió ráadásul tavaly egy keretrendelet elfogadásával egységesítette rendszerét, de Miklós László környezetvédelmi miniszter a Víz Nemzetközi Hete alkalmával tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy mivel ez csak tavaly decemberben lépett életbe, így még nem került be a kormány elé terjesztett javaslatba. Hozzátette viszont, hogy amennyiben erre igény lenne, készen állnak a megfelelő módosítás beterjesztésére. Sietni viszont nem kell vele, hiszen a ke- retrendeletet az uniós tagországoknak is csak három éven belül kell bevezetniük saját jogrendszerükbe. Az uniós ajánlások lényege, hogy minden tagországban egységes követelményeket állítanak fel a víz használatával és a szennyvíz kezelésével kapcsolatban. Ehhez megfelelő mutatókat is megállapítanak, így az egyes országoknak olyan programokat kell életbe léptetniük, amelyekkel biztosítani tudják a teljesítésüket. Ez a vizek fenntartható felhasználásán kívül komoly gazdasági hatással is bír, hiszen így az ilyen jellegű beruházások elhalasztásával egyetlen ország vállalatai sem kerülhetnek versenyelőnybe a többivel szemben. Hiába volt készen viszont a törvényjavaslat 1998-ban, az akkori kormány már nem foglalkozott vele. Ennek oka a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium közti vita volt, mivel a törvénymódosítást a földművelés- ügyi minisztérium arra szeretné kihasználni, hogy visszaszerezze a vizek feletti, a kilencvenes évek elején elvesztett ellenőrzési joAz ellentéteket a kormány legiszlatív tanácsa sem oldotta fel. gát. Ez sajnos öröklődött, s továbbra is patthelyzet uralkodik. Ivan Závadsky, a környezetvédelmi minisztérium illetékes szekcióigazgatója szerint a törvényjavaslat kidolgozásakor nagyon ügyeltek arra, hogy a földművelésügyi minisztérium egyetlen jelenlegi hatásköréhez se nyúljanak, azt viszont továbbra is fontosnak tartják, hogy az ellenőrzés és a vizek felhasználása ne kerüljön egy kézbe. Ennek ellenére az ellentéteket a kormány legiszlatív tanácsa sem oldotta fel, így az ügyben a kormánynak kell állást foglalnia. Az erdőirtással, a vizek lecsapolásával, a csatornázással és az aszfaltozással felborítottuk a hidrológiai ciklust Kiszárítjuk a szárazföldeket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Állítsuk meg a szárazföld akaratlan kiszárítását címmel felhívást adott ki a víz világnapja alkalmából a táj természetes víz- háztartásának felújításáért küzdő kassai Emberek és víz polgári társulás. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy az erdőirtással, a vizek lecsapolásával, a csatornázással és az aszfaltozással az elmúlt 100 év alatt az emberiség a Föld felszínén működő ún. kis hidrológiai ciklust 3 trillió köbméter víztől fosztotta meg. Szlovákia ebből 10 milliárd köbméterrel részesedik. Ez a vízmennyiség ma az óceánokban marad és fő kiváltó oka az ottani vízszint emelkedésének. Amennyiben ez a folyamat nem áll le, az eddigieknél is gyakrabban leszünk tanúi szélsőséges időjárási kilengéseknek. Mindez pedig globális vízválsághoz vezet, amely elsőként a szárazföldek kiszáradásában, később pedig a gleccserek elolvadásával és az ezt követő kiterjedt árvizekkel jár majd. A jégtakaró jelenleg annyi vizet köt le, hogy elolvadásuk esetén az óceánok vízszintje 72 méterrel emelkedne meg. Márpedig napjainkban a kis hidrológiai ciklusban forgó víz mennyisége évente 1 százalékkal csökken, így akár még ebben a században a minimálisra zsugorodhat. Amerikai paleohidroló- gusok legújabb kutatási eredményei szerint 22 ezer évvel ezelőtt az óceánok vízszintje 140 méterrel volt alacsonyabb, mint manapság. A két térítő közti terület kiszáradása után viszont nőtt a hőmérséklet és a gleccserek elolvadása miatt a vízszint beállt a jelenlegi szintre. Az Emberek és víz szervezet véleménye szerint a kedvezőtlen folyamatok csak úgy fordíthatóak vissza, ha az emberiség véget vet a felszín akaratlan kiszárításának. Ehhez nálunk arra van szükség, hogy tíz év alatt a csapadékvízből 10 milliárd köbmétert tartsunk vissza. Az eddigi tapasztalataik szerint azonban a vízért felelős hazai illetékesek legfeljebb újabb víztárolók építésében, illetve a vízdíjak emelésében érdekeltek, ezért inkább a polgárok együttműködésére számítanak. Amenynyiben ugyanis közülünk mindenki megteremti 200 köbméter víz visszatartásának lehetőségét, a hazai tétlen felelősöknek is megmutathatnánk, hogy tenni lehet a kiszáradás megakadályozásáért. Az egyebek mellett a kelet-szlovákiai Bősként is emlegetett Tichy potok víztároló építésének megakadályozásával ismertté vált Emberek és víz grantprogra- mot tervez a természetes ökoszisztémák vízmegtartó képessége növelésének támogatására. A Víz Világnapja alkalmából pedig egész héten országszerte különféle akciókat, beszélgetéseket, vitaklubokat, pataktisztításokat szerveztek. A kampányban 19 környezetvédelmi szervezet vesz részt, köztük például az ipolysági Ipoly Unió, amely ma fél tízkor a helyi gimnáziumban szervez előadást a kiszárítás megakadályozásának lehetőségeiről. Ezek a szervezetek kampányt kezdtek a megfelelő vízügyi törvény elfogadása érdekében is. A törvénytől ugyanis azt várják, hogy a vízforrások védelme az ország stratégiai prioritásai közé tartozik majd, a vízgyűjtőkben bevezetik a környezetkímélő, a víz megtartását természetes módon biztosító gyakorlatot, és országos program készül a táj, illetve a hidrológiai ciklus regenerálására, (-ti-) Szemet gyönyörködtető zuhatag. Ez is kiszárad egyszer? (Archív felvétel) Március 23-án ünnepeljük a meteorológiai világnapot Önkéntesek dicsérete A föld alatti vizek a hazai ivóvízellátás 80%-át fedezik A Csallóköz kulcsszerepe ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az önkéntesek munkájáról szól az idei meteorológiai világnap. A szakemberek szerint ugyanis hiába állnak rendelkezésükre modern, automata műszerek, az adatgyűjtés még mindig elképzelhetetlen az önkéntes segítők részvétele nélkül. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet például országszerte 392 felszínivíz- megfigyelő állomást üzemeltet, amelyek naponta jelentik a vízállást, egy részük pedig méri a víz hőmérsékletét, a hordalék mennyiségét, télen pedig a jégviszonyokat. A talajvizeket 1157 kút, illetve 375 forrás megfigyelésével őrzik, ezekben hetente vizsgálják meg a vízhozamot, a víz hőmérsékletét és a vízállást. Az önkéntesek munkáját dicséri, hogy gyakran nehéz körülmények között, rossz időben kell leolvasniuk az adatokat, ennek ellenére sokan közülük már évtizedek óta megbízható segítőtársai a meteorológusoknak. Napjainkban a meteorológiai intézet által begyűjtött információk közül a légköri adatok 70%-a, a csapadékmennyiséggel kapcsolatos adatok 95%-a, a feno- lógiai megfigyeléseknek pedig a 100%-a érkezik önkéntesektől. Az önkéntesek munkája elsősorban az önműködő műszerek kezeléséből áll. Ezenkívül 568 olyan állomás van, ahol csak a csapadékkal kapcsolatos adatokat regisztrálják. A növényeken tapasztalható elváltozásokat figyelik a fenológiai állomások, ezekből országszerte 229 működik. Az önkéntesek szimbolikusnak tekinthető napi 7 koronát kapnak, ennek ellenére sokan közülük már több mint 50 éve végzik ezt a munkát, (-ti-) Pozsony. A föld alatti vizek napjainkban a hazai ivóvízellátás több mint 80 százalékát fedezik. Eloszlásuk viszont rendkívül egyenetlen, hiszen a készletek nagy része a Csallóközben, illetve a hegyi karsztos területeken található. Emiatt aztán a Besztercebányai, a Kassai és az Eperjesi kerületek jó részén a felszíni tárolókat is igénybe kell venni. A hazai ivó- vízkészleteket másodpercenként 90 - 120 ezer literre becsülik, ebből eddig 74 ezer litert bizonyítottak egyértelműen. A felszín alatti kitermelhető vízkészlet másodpercenként 28 ezer liter, de ebből manapság csak 14 ezer liter iránt van igény. A vízfelhasználás visszaesését jól illusztrálja a tény, hogy tíz évvel ezelőtt a felszín alatti készletekből még másodpercenként 23 ezer litert emeltek ki. Az ivóvízkészlet védelme a környezetvédelmi minisztérium által felügyelt ún. víztörvény alapján történik. A szaktárca munkatársai arra is figyelmeztetnek, hogy a jelenleg érvényes törvény az egykori csehszlovákiai viszonyok alapján főként a felszínközeli hordalékokban tárolt ivóvizek védelmére összpontosít, márpedig a hazai viszonyok közt nagyon fontos lenne a karsztvíz megfelelő védelmi övezeteinek kijelölése is. Az országban jelenleg egyébként 10 vízvédelmi körzet van, ezek 6 942 négyzetkilométernyi területe az ország 14,2 százalékát teszik ki. Ezenkívül 58 vízfolyás 5 878 négyzetkilométernyi vízgyűjtőjét tártját ivóvízellátási szempontból fontosnak, de már készül az ennél nagyobb terület védelmét javasló rendelet is. (ú)
