Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-23 / 69. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 23. Agrárvilág A csődeljárásról szóló új törvény hátrányosan érinti az agrártermelőket, viszont a felvásárlókat semmire sem kötelezi Kedvezett a nagyobb támogatás Komárom. A Nyitrai kerületben működő mezőgazdasági vállalatoknak csaknem a fele, pontosabban 42-45 százaléka zárta veszteséggel az elmúlt évet. A súlyosbodó gazdasági helyzeten kissé enyhített a célirányosabb állami támogatás. KRASCSENICS GÉZA A költségvetés mutatószámai szerint a Komáromi járásban az agrárágazat támogatásának az összege elérte a 170 millió koronát, ami 25%-kal több az 1999-es valóságnál. Az Állami Támogatási Alap fejlesztési programja is kedvezőbb, ennek köszönhetően a járásban - a kerületi átlaggal szemben - kevesebb, csupán 35-40%-os a veszteséges mezőgazdasági vállalatok aránya. Tavaly a nagyobb gazdaságok közül a karvai szövetkezet jutott csődbe, a kft.-vé átalakult Gyulamajori Állami Gazdaság három magántársulásra esett szét. További 2-3 mezőgazda- sági kft. került még csődeljárás alá, összegezte Földes Csaba, a Komáromi Regionális Agrárkamara igazgatója. Szerinte a hatékonyabb támogatáspolitika nemcsak a túlélésnek, hanem az idei beruházásoknak, a korábban mélypontra zuhant speciális ágazatoknak, mint például a szőlő, gyümölcs- és zöldségkertészetek fellendítésének is kedvezett. Az utóbbinál 3%-os növekedés mutatkozik, azaz zöldségtermeléssel jelenleg 1700 hektáron foglalkoznak a járásban. Tavalyhoz viszonyítva 127 hektáron 60%-kal több paprikapalántát ültetnek ki, míg a paraA törvény a felvásárlókat nem kényszeríti a 30 napon belüli törlesztésre. dicsomültetvények nagyságát 10%- kal csökkentik. A szőlőkertészetet 38-40 hektárral növelik az idén, a sűrűn vetetteknél 17%-os növekedés tapasztalható. A kamara és az államigazgatás szerveivel létrejött együttműködés ellenére termelési szempontból az utóbbi évtized egyik legkritikusabb évét zárhatták a mezőgazdasági üzemek. A belvizek, majd az aszály következtében mind a szemesekből, mind az ipari növényekől rendkívül gyenge termést takarítottak be. Búzából járási méretben 3,61, árpából 2,23 és kukoricából 3,95 tonnás ho- zamádag született. Az állattenyésztésben is felemás eredményeket könyveltek el. A szarvasmarha- és sertéstenyészetben 1, illetve 0,3%- os egyedszám-leépítés történt. A legszembetűnőbb csökkenés a baromfiaknál és a juhoknál következett be - az előbbiek számát 20, az utóbbiakét 12%-kal csökkentették. Ugyanakkor nőtt az egy tehénre jutó fejéshozam - járási méretben túllépték az 5000 literes fejési átlagot. A regionális agrárkamara igazgatója szerint a február elsejétől hatályos csődeljárásról szóló új törvény végveszélybe sodorhatja a mező- gazdasági üzemeket. Ha ugyanis az esedékesség után 30 napon belül képtelenek kiegyenlíteni korábbi adósságaikat, akkor az erre szakosodott társaságok átvehetik az eladósodott vállalatok vezetését, felszámolás ú^án csődeljárást, vagyonuk eladását kezdeményezhetik. Földes rendkívül hátrányosnak tartja a törvényt, mert az kimondottan a mezőgazdasági üzemeket sújtja, míg a felvásárlókat nem kényszeríti a 30 napon belüli törlesztésre. Ilyen helyzetben nem lenne csoda, ha a kisebb, gyengébb eredményeket elérő, hitelekre támaszkodó szövetkezetek az idén bezárnák kapuikat. Továbbra is tetemes összegekkel tartozik a mezőgazdasági üzemeknek a válságba jutott Kabát húskombinát, vagy a gútai paradicsomfeldolgozó kft. A nagymegyeri tejfel- dolgozó már javított fizetési fegyelmén, a felvásárolt tejért gyorsan és jól fizet, ám a korábbi tartozásai jelentős összegre rúgnak. Az új esztendő sem indult jól, a tavalyi 48 koronáról 43 koronára esett vissza a hízómarhák felvásárlási ára. Az állattenyésztésre kedvezőtlenül hat a kergemarhakór, a száj- és körömfájás veszélye, noha sem a járásban, sem az országban nem észlelték egyik kór jeleit sem. A megelőzést célzó óvintézkedéseket mindenütt megtették. Nagy szükség is van erre, mert a szarvasmarha-ál-lomány a nyugati genetikára épül, amelyet különösen veszélyeztet a kergemarhakór fellépése. Hozzávetőleg 100-120 millió koronát vesz igénybe a marhahúspiaci egyensúly ismételt helyreállítása Olcsóbb lehet a hús? A járvány miatt a mintegy 120 ezer darab húsvéti bárányból 30 ezer eladhatatlanná válik külföldön (Archív felvétel) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Annak ellenére, hogy Szlovákiában nem ütötte fel a fejét a kergemarhakór, a nyugat-európai BSE-pánik hatással volt a hazai marhahúsfogyasztásra is. Januárban és februárban 40%-kal csökkent a fogyasztás, minek következtében 10 ezer tonnára tehető a marhahúsfelesleg a hazai piacon. Az Állami Piacszabályozási Alap (SFTR) tanácsa exporttámogatással és intervenciós felvásárlással akarja helyreállítani a piaci egyensúlyt. Az április 5-től hatályba lépő intézkedések hozzávetőleg 100- 120 millió koronát igényelnek. Ha az exporttilalom a száj- és körömfájás miatt e dátum után is érvényes lesz, az alap 46 koronás minimális áron felvásárolja a kvótával rendelkező gazdáktól a feleslegesnek bizonyult vágóbikákat, majd kilónként tíz koronával alacsonyabb áron piacra dobja azokat. Ezáltal a marhahús fogyasztói ára kilónként 30 koronával csökkenhetne - véli Jaromír Kosin, az alap elnöke, aki a legdrágább megoldásnak a vágómarhák garantált áras felvásárlását tartja. Ez utóbbi esetén az alap kilogramonként csak 41 koronát fizetne a kvótával rendelkező állattartóknak, ugyanakkor az alapnak kellene állnia a tárolási költségeket is. A száj- és körömfájás járványa miatt reális a veszélye annak, hogy 120 ezer darab húsvéti bárányból 30 ezer eladhatatlanná válik külföldön, viszont a hazai felvásárlási árak lényegesen alacsonyabbak. Az alap ezért intervenciós hozzájárulásként 10,8 millió koronát hagyott jóvá. A támogatás csak április 15-ig igényelhető. Mivel élő bárányok a száj- és körömfájás veszélye miatt nem exportálhatok, a sabinovi (Kisszeben) Agrokombinát vágó- hídján már megkezdték az olaszországi piacra szánt állatok vágását. Hamarosan beindul a termelés a rimaszombati vágóhídon is. Burgonyából is felesleg van a hazai piacon. A piacszabályozási alap adatai szerint a felesleg 10 ezer kilóra tehető. Az alap tanácsa az intervenciós felvásárlás helyett (a garantált ár csak 2 Sk/kg) az ugyanilyen összegű exporttámogatást tartja a burgonyatermesztők számára is elfogadhatóbb, jövedelmezőbb megoldásnak. Ha a burgonyát nem sikerül külföldön értékesíteni, az alapnak a kvótákban rögzített felesleget fel kell vásárolnia. (gyor) Sikeres nagyüzemi gyümölcstermesztés - Egy ötfőnyi brigád egy hónap alatt 6 hektáros kert átoltására képes Gyümölcsösök átoltása angol módszerrel ÖSSZEFOGLALÓ A gyümölcstermelők többsége ismeri a koronába oltást, amelyet a vegetáció megindulása után végeznek. Mivel ebben az időben sok munka van a gyümölcsösben, a termelők munkaszervezési gondok miatt alkalmazni kezdték az angol módszert, amelyet télen végeznek. Az eljárással kapcsolatos tapasztalatokat foglalta össze a 1’Arboriculture fruitiere szaklap alapján a Faiskola Kertészeti Magazin. „2000-ben átoltottam 10 ha almást, és ebben az új gyümölcsösben nincs egyetlen fahiány sem” - mondja Albert Gianmattei, marsil- largues-i gyümölcstermesztő Hé- rault megyéből, aki már néhány éve alkalmazza az angol módszert. Az előkészületi munkákat decemberben kezdi. Le kell vágnia a vázágakat, elfűrészelni a törzset 1,3 m magasan. Kihordják a táblából az ágakat, azután gondosan fölgereblyézik a talajt. Az oltóvesszőket saját maga készíti elő, a fajtatulajdonos engedélyének beszerzése után. A sokrügyes oltóvesszőkből 15 darabot tesz egy csomagba, amit újságpapírba csavar. Azt vízbe áztatja, lecsepegteti és becsomagolja egy fekete fóliába, és folyami homokba elvermeli. így több hónapig is eltartható. Az átoltást januárban vagy februárban végzik, a nagy fagyok után. Egy ötfőnyi brigádra van szükség, amely egy hónap alatt 6 ha átoltására képes. Az első munkás metszlapot készít, és beállítja a törzsmagasságot 1,25 méterre. A két következő elkészíti az oltóvesszőket, és beilleszti azokat. (A vesszőt ék alakúra metszik, és egy ugyanakkora, ugyanolyan alakú bevágást készítenek a törzsön, hogy pontosan illeszkedjenek.) A csapat negyedik tagja rafiával szorosan a törzshöz kötözi a beillesztett vesszőket. Az ötödik beecseteli meleg gyantával, amely megvédi az oltáshelyet. A gyantának kellően folyékonynak kell lenni, hogy jól zárion, de ha túl meleg, akkor megégeti a szöveteket. Amikor készek az oltások, rögzítik egy provance-i náddal, amely egyenesen tartja azokat. Ezután többé nem kell hozzányúlni. Egy év alatt 1,8-2,0 méteres hajtásnövekedést tapasztaltak. Az első évben egy személy állandóan végzi a vagdalást, metszi és kötözi a hajtásokat, és felügyeli azok egészségi állapotát, ha szükséges, elvégzi a kezeléseket. A második évben már szedhető néhány gyümölcs, és a harmadik évben már teljes termés várható. A 6- 7 éves fák átoltása feleannyiba kerül, mint a kivágást követő újratelepítés. Viszont a 15 évnél idősebb ültetvényeken sokkal több munka szükséges. Fánként 10 oltás szükséges, így már nem éri meg, bár technikailag lehetséges. A gyümölcsösöket elsősorban telepítésekkel újítják fel. De ha a választott fajta nem adja a várt eredményt, célszerűbb gyorsan kicserélni, mint őrizgetni egy nem jövedelmező parcellát. Az átoltás olcsón kijavítja a hibát. A harmadik évben termőre fordul, mint egy telepítés, de jelentősebb mennyiséggel, mert az új fa már egy jól fejlett gyökérzettel rendelkezik. Az átoltás a szükségnek megfelelő választás lehet akkor is, amikor a pénzügyi lehetőségek nem engedik meg a nagyobb ráfordítást a telepítésre. De nem javasolható a túl öreg és a túl erős növekedésű ültetvények átoltása, mert ott nem kapunk jó eredményt. Ha a gyümölcsös alkalmas az ámításra és a brigád jó, az eredmény nagyon jól megfelel az elvárásoknak. Áz angol módszerrel különösen jó arányú az eredés. Összehasonlították egy parcellában a koronába oltást és az angol módszert. Az utóbbival kevesebb baj volt, erősebb volt az oltásforradás, és a hajtások hosszabbak lettek. A brigád munkájának két különleges pontja van, a horony kialakítása, ami lehetővé teszi az alany és az oltóvessző szöveteinek pontos illesztését, valamint a gyanta felkenése, ami teljesen lezárja az oltáshelyet és az összes metszési felületet. Nem szabad elfelejteni az oltáshely védelmét a kiszáradás ellen. Ezek a kockázati tényezők a leggyakoribbak. Három éve kezdték az angol oltást az őszibarackon, a kajszin és a cseresznyén. „1999-ben egy 8 éves Di- xired ültetvényt átoltottam Jade- re. Dupla Y koronájú volt, minden vázágba két oltóvesszőt tettem. Az eredés gyakorlatilag 100 százalékos volt. Egy brigádnak 110 órájába került hektáronként” - mondja Jean Francois Jourdan, aki 25 hektáron termel gyümölcsöt. Már foglalkozásszerűen gyakorolja az átoltást, és kialakította az angol oltás bérezését. Tavaly ezzel a technikával átoltott egy palmetta koronaformájú, 4 éves Diamond Bright ültetvényt Primrose-ra. „Néhány fa teljesen kiszáradt. Ezeket ki kell húzni, és oltványok ültetésével helyettesíteni. Nem ajánlom az idős fák ámítását, jobb az újratelepítés” - tanácsolja Jourdan. AGRÁRMORZSÁK Ellencsapásokra készül az unió Brüsszel. Az Európai Unió megvizsgálja, hogy a húsválság miatt a többi ország nem rendelt-e el túlzott tilalmakat-jelentette be Pascal Lamy főbiztos. Elsősorban azok az államok számíthatnak uniós „ellencsapásra”, amelyek a tejtermékekre és a takarmánygabonára is behozatali tilalmat rendeltek el. Lamy szerint a dol- lármilliárdokra rúgó veszteségek láttán az EU „nem lépi túl a nemzetközijog kereteit, de nem lesz elnéző”. (NSZ) Tiltakoznak a brit gazdák London. Nagy-Britanniában az egészséges állatok leölését kísérő tiltakozások miatt szertefoszlott a kormányválságkezelésének eddigi összpárti támogatása. William Hague, az ellenzék vezére felszólította a kormányt, hogy a legsúlyosabban fertőzött területeken halassza el a május 3-ra kitűzött községtanácsi választásokat. A Guardian laphoz eljuttatott dokumentum szerint a tö- megmészárlási politika teljesen elhibázott. Az állatok levágásában és elégetésében tapasztalható késlekedések ugyanis újabb fertőzéseket okozhatnak. (NSZ) Nyereséges a Rajo Rt. Pozsony. Eredményesen, 44,4 millió koronás nettó nyereséggel zárta a múlt évet a legnagyobb hazai tejfeldolgozó vállalat, a pozsonyi Rajo Rt. Forgalma meghaladta a 2,2 milliárd koronát, ami 31 százalékos évközi növekedést jelent. Termékekre lebontva a legnagyobb forgalomnövekedést a tejnél (67%), a Cottage cheese friss sajtnál (61%), valamint a vajnál (42%) könyvelték el. Az idei tervek 2,8 milliárd koronás forgalomról szólnak. (SITA) Februári tejfelvásárlás Pozsony. Februárban 66,024 millió nyers tehéntejet vásároltak fel - közölte Albin Ma- rencík, a Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara egyik vezetője, hozzátéve: ezzel az előírt mennyiséget 99,9 százalékra teljesítették, mivel a kvóta 66,112 millió liter volt. A 36 körzetből 14 nem teljesítette az előírt mennyiséget. A képhez az is hozzátartozik, hogy az idei havi norma 2,3 millió liter rel volt kevesebb, mint 2000 februárjában. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. március 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,583 Magyar forint (100) 16,353 Angol font 69,679 Német márka 22,284 Cseh korona 1,265 Olasz líra (1000) 22,509 Francia frank 6,644 Osztrák schilling 3,167 Japán ien (100) 39,527 Spanyol peseta (100) 26,194 Kanadai dollár 31,116 Sváici frank 28,503 Lengyel zloty 11,833 USA-dollár 46,679 Csak a dunaszerdahelyi Tauris rendelkezik EU-engedéllyel Indokolatlan a pánik MAHELY ZOLTÁN Dunaszerdahely. A szlovákiai húsfeldolgozó vállalatok közül egyedül a dunaszerdahelyi Tauris Danubius Rt. képes az Európai Unió kergemarhakór megelőzésére vonatkozó normáinak megfelelően leölni és feldolgozni a szarvasmarhákat. A 30 hónaposnál idősebb állatok csak azután kerülnek feldolgozásra, hogy azokon elvégezték a BSE-gyorstesztet. Naponta 30-35 szarvasmarhát ellenőriztetnek, mindezidáig egyetlen állatnál sem mutatták ki a betegséget. „Naponta küldjük a mintákat Pozsonyba, ahol a priontesz- tet elvégzik és kiértékelik, az eredményekre általában 48 órát kell várnunk. Addig az állatokat hűtőházban tároljuk - nyilatkozta Weisz Árpád, a Tauris Danubius Rt. vezérigazgatója. - Fülszámaik alapján tulajdonképpen a születésüktől fogva minden részletet tudunk a hozzánk kerülő tehenekről, bikákról, üszőkről, így nem fordulhat elő, hogy beteg állat kerülne a piacra. Az országban csak a mi cégünk rendelkezik az Európai Unió áltál jóváhagyott kiviteli engedéllyel, ennek megfelelően nálunk állandó állatorvosi felügyelet van, s nem csak az aktuális járványveszélyes betegségekre figyelünk oda” - szögezte le az igazgató, aki indokolatlannak, eltúlzottnak tartja a kergemarha- kórral kapcsolatban kialakult pánikot. „Az országban egyelőre nem fordult elő sem kergemarhakór, sem száj- és körömfájás” - jelentette ki nyomatékosan az igazgató. Weisz Árpád fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az EU-orszá- gokban is vannak olyan húsfeldolgozó üzemeik, amelyek nem rendelkeznek kiviteli engedéllyel. „Ez azt jelenti, hogy az EU-ban sem tud az összes vállalat megfelelni a szigorúbb higiéniai és közegészségügyi követelményeknek”. Szlovákiában jelenleg 200-ra tehető a vágóhidak száma, és közel 150 cég foglalkozik húsfeldolgozással. Az agrártárca vezetője a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a cégek fele az idén biztosan leáll, mivel képtelenek lesznek megfelelni a szigorúbb elvárásoknak. A modern technológiák és az agrártermelők Alacsony kihasználtság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bátorkeszi. A modern információs és telekommunikációs technológiák sok új lehetőséget kínálnak az agrártermelőknek is. A fejlett gazdaságú országokban megközelítőleg a mezőgazdászok fele rendelkezik saját személyi számítógéppel. Ezekben az országokban az internetet a gazdaság csaknem minden területén fel tudják használni. Más a helyzet Szlovákiában, ahol csak kevés mezőgazdásznak van saját személyi számítógépe, illetve intemet-hozzá- férhetőségi lehetősége. Az agrárium jelenlegi helyzete nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve sem, pedig az internet nagyon megkönnyítené az ágazatban dolgozók munkáját. Az általános információk mellett az agrárszakemberek számára hozzáférhetővé válhatnának például a különböző betegségekre és kártevőkre vonatkozó előrejelzések, az EU-ban elfogadott agrártörvények és szabványok, a más országokban alkalmazott termelési technológiák, trendek, vagy az agrárpiaci információk az egyes mezőgazdasági termékek árának alakulásáról itthon és külföldön, (mir)
