Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám, csütörtök

2001. március 22., csütörtök 4. évfolyam, 12. szám Záreczky János polgármesterrel a város fejlesztési terveiről, lakásépítésekről, áHami támogatásokról a járásban, valamint a halastó partjára épült üzemanyagtöltő állomásról Régi tervek valósulnak meg Galántán GAÁL LÁSZLÓ gy nemrégi beszélgetés során Pomothy László, a Galántai Járási Hiva­tal elöljárója egyebek mellett arról is szólt, hogy a jelenlegi kor­mány megválasztása óta megválto­zott a járásba érkező állami támo­gatások nagysága és elosztási rend­szere. Amíg elődje idejében szinte kizárólag a járás északi részén fek­vő szlovák települések kaphattak jelentős állami támogatást, az el­múlt két évben a délebbre fekvő, vegyesen lakott települések is ha­sonló támogatásban részesedtek. Ez a „szerkezetváltás” magára a já­rási székhelyre is érvényes. Hogy Galánta önkormányzata tavaly mi­lyen beruházásokat tudott megva­lósítani állami támogatások segít­ségével, arról Záreczky János pol­gármesterrel beszélgettünk. „Bevallom, magam sem hittem, hogy sikerül mindazt megvalósíta­nunk, amit a tavalyi évre betervez­tünk. Összesen mintegy tíz és fél millió korona állami támogatást kaptunk, amire már évek óta nem volt példa” - igazolja a járási elöljá­ró szavait a polgármester - Mind­ezt annak köszönhetjük, hogy na­gyon jó az együttműködés a járási hivatallal, a Nagyszombati Kerületi Hivatal elöljáró-helyettesétől, Pallya Gábortól is sok segítséget kaptunk, és meg kell említenem Berényi Józsefet, a kormányhivatal régiófejlesztési főosztályának igaz­gatóját, aki az MKP járási elnöke­ként is szívén viseli a járás és Galánta sorsát”. Az említettek köz­reműködésével, Harna István és Miklós László tárcavezetők jóvoltá­ból olyan beruházásokra sikerült pénzt szerezni, amelyeket már ré­gen meg kellett volna oldani. Ilyen a szennyvíztisztító-állomás, amit 52 millió koronás beruházással ta­valy szeptemberben kezdtek el fel­újítani. Ez halaszthatatlan volt, hi­szen a régi víztisztító üzemelését már kétszer kényszerűségből meg­hosszabbították, de az egyrészt a környezetvédelmi előírásoknak nem igazán felelt meg, másrészt a kapacitását illetően sem tett eleget a megnövekedett igényeknek. A beruházáshoz 20 millió koronát a Phare-programból sikerült meg­szerezni, további 25 millió koronát kölcsön formájában vett fel az ön- kormányzat, 5 milliót pedig a víz- és csatornaművektől kapott. Az építkezés négy szakaszban valósul meg, az első, legfontosabb sza­kaszt az idei év végéig szeretnék befejezni. A másik nagy beruházás a községi lakásépítés. „Annak ide­jén azzal az ígérettel foglaltam el a polgármesteri széket, hogy leg­alább hetven lakást építünk fel Galántán - idézi 1998-as terveit a polgármester - Akkor úgy gondol­tam, hogy a város központjában, a Jednota irodaház mögötti telken építenénk egy hetvenlakásos tömb­házat, egy- és kétszobás lakások­kal. A város adta volna a telket és készíttette volna el a terveket, és az érdeklődők közül kiválasztottunk volna hetven embert, akikkel ér­demben lehet tárgyalni”. Végül a polgármester tervei - nem az ő hi­bájából, hanem érdeklődők hiá­nyában - meghiúsultak. Nem mint­ha nem lenne elég lakásigénylő Galántán, sőt, sokkal többen van­nak, mint amennyit a város ki tud elégíteni, de menet közben kide­rült, az „érdemben tárgyalni” annyit jelent, hogy az érdeklődő­nek legalább kétszázezer koroná­val kellett volna hozzájárulnia a la­kás építéséhez, a többit pedig a VÚB Wüstenrot adta volna lakás- építési hitel formájában. Az érdek­lődők közül azonban csupán 15 család akadt, amely ezt a feltételt tudta volna teljesíteni. Pedig a pol­gármester legalább negyven család érdembeli érdeklődésére biztosan számított: „Öt évvel ezelőtt még az elődöm negyvenkét úgynevezett startlakást adott át fiatal házasok­nak azzal a feltétellel, hogy lakásta­karékossági számlát nyitnak, annak segítségével öt-hat éven belül saját lakást szereznek, és a stardakáso- kat további ifjú házasoknak enge­dik át. Ezekre a családokra számí­tottunk, azt hittük, most kihasznál­ják az alkalmat és bekapcsolódnak a községi lakásépítési programba, de kiderült, hogy időközben két Néhány ház már tető alatt ál... Itt állítólag még az Idén egy- és kétszobás lakások lesznek (A szerző felvételei) Záreczky János polgármester: „A legjobb megoldás az lenne, ha itt új üzemek létesülnének1 család kivételével mindannyian fel­mondták a lakástakarékossági szer­ződésüket”. így a hetvenlakásos tömbház építése elmaradt, és a ki­szemelt helyen a Billa üzlethálózat áruházát kezdik építeni áprilisban. A beruházó ígérete szerint azt há­rom hónap alatt fel is építik. Azért a polgármester sem adta fel választá­si ígéretét, mert ha nem is hetven, de 23 bérlakás építése már megkez­dődött. A város megvásárolta a taksonyi út mellett álló egykori gép- és traktorállomás (STS) iroda­épületét, és ebben alakítanak most ki egy- és kétszobás lakásokat. Ezek úgynevezett szociális lakások lesz­nek, és elsősorban ifjú házasoknak szánják azokat. Az előbbi tervvel szembeni lényeges különbség az, hogy ehhez a beruházáshoz a jö­vendő lakóknak nem kellett hozzá­járulniuk. Az átalakítás költségeit fele-fele alapon az állami lakásfej­lesztési alapból kapott 4,5 millió koronás támogatásból, illetve váro­si költségvetésből térítik. A tervek szerint a lakások az év végéig elké­szülnek, azok a város tulajdonában lesznek és a lakók bérlőként hasz­nálhatják azokat. Rengeteg kér­vény van, de hogy kik kapják meg a lakásokat, arról majd egy bizottság dönt. Ugyancsak az STS területén, de az előbb említett egykori iroda­háztól teljesen elkülönítve, további lakások építését is tervezik, 11 szükséglakás épülne ott, ahová a városi bérlakásokban lakó, de lak­bért nem fizető családokat telepíte­nének ki. Ez azonban egyelőre táv­lati terv, a szükséglakások építésére jelenleg nincs anyagi fedezet. A szociális lakásokon kívül más lakás­építés is folyik Galántán, az előbbi­től merőben eltérő formában: a Safárik utcából nyíló újonnan meg­nyitott Strand utcán önerőből épí­tett családi házakról van szó. Igaz, az itt épülő 29 lakást megfelelő anyagi háttérrel rendelkező ma­gánemberek a saját költségükön építik, ám, hogy ezt megtehessék, a városnak kellett megteremtenie a feltételeket. Négymillió koronás ál­latni támogatásból a város utat, vil­lany-, víz-, és gázvezetéket épített ki az új utcában. A lakáshiánynál ta­lán még nagyobb gondot jelent a munkanélküliség, habár a 19,3 szá­zalékos járási munkanélküliségi aránnyal szemben a járási székhely 14,7 százaléka enyhének számít. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sok galántai jár Pozsonyba dolgozni. Az így sem csekély mun­kanélküliség elsősorban annak „kö­szönhető” hogy Galántán sok egy­kori, járási viszonylatban számítva nagyüzemnek számító vállalat csődbe ment. Ilyen üzemek közé sorolható az egykori szerszámgép- gyár, vagyis a TOS, a bútorgyár, a járási ipari vállalat, az OPP, a már említett STS, az Agrostav és mások. A megoldás az lenne, hogy itt léte­sülnének új üzemek. Már kilátás­ban van egy külföldi beruházás: a jászberényi Jász-Plasztik Kft. amely már ma is egy nagyszombati cég beszállítója, a volt STS két csarno­kában fröccsöntő üzemet készül be­rendezni, ahol közel 100 embert al­kalmaznának. További ötven új munkahelyet az említett Billa bevá­sárlóközpontjelent. Ha már a beruházásokról beszél­tünk, megemlítettem a polgármes­ternek egy olyan új létesítményt is, amely sok helyi lakosnak a jóérzés­ét bántja, ez pedig a pozsonyi úton található új üzemanyagtöltő állo­más. Azért bánija ez a galántaiak - de nem csak a galántaiak - szemét, mert a benzinkút közvetlenül a tenyészcélokat szolgáló halastó partjára épült, és éppen emiatt fu­ra, hogy egyáltalán kiadták rá az építési engedélyt. A polgármester elmondta, ez az egész dolog neki sem tetszik, de megakadályozni nem tudta: „Igaz, hogy a városnak minden építkezéshez véleményt kell írnia, de ez az egész dolog a városon, sőt a járási hivatalon kí­vül ment. Mert ugyan a járási hi­vatal környezetvédelmi és építési osztályának kell megadnia az en­gedélyt, és az említett osztályok támasztottak is különféle feltétele­ket, de a beruházó közvetlenül az illetékes minisztériumokból ho­zott engedélyeket és beleegyezést. Az építési terület pedig magánte­rület volt, úgyhogy a város ebből a szempontból sem tudott beleszól­ni az engedélyezésbe”. ...másutt csak készülődnek az építkezésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom