Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 17. HETI RECEPTÜNK Friss gyümölccsel is díszíthetjük Ajánlatunk Somlói galuska tíz személyre Hozzávalók 10 személyre: az I. tésztához: 3 tojás, 3 evőkanál kristálycukor, 3 evőkanál rétesliszt, késhegynyi sütőpor a II. tésztához: 3 tojás, 17 dkg cukor, 2 dkg kakaó, 3 evőkanál víz, 7 dkg rétesliszt az összeállításához: 1 csomag vaníliás krémpor, 1 csomag vaníliás cukor, 5 dl tej, 2-3 evőkanál rum, 1 narancs reszelt héja, 10 dkg mazsola (vagy összevagdalt cukrozott gyümölcs), 10 dkg étcsokoládé, 4 dl tejszín, 1 csomag habfixáló, 1 kiskanál kakaópor. Elkészítése: Először a kétféle tésztát sütjük meg. Az I. tésztához a tojássár­gáját a cukorral és a sütőporral fehéredésig keverjük, majd a lisztet és a habbá vert tojásfe­hérjét felváltva forgatjuk bele. Kizsírozott, kilisztezett kisebb (20x25 cm-es) tepsibe simítva forró sütőbe toljuk, majd öt perc múlva a lángot takarékra állítva tűpróbáig sütjük. Desz­kára borítva hűtjük ki. AII. tésztához a tojássárgáját a cu­korral, a kakaóval és a vízzel habosra keverjük, majd a lisz­tet és a habbá vert tojásfehérjét felváltva hozzáadjuk. Ugyan­úgy sütjük, hűtjük, mint az I. tésztát. (Ha le akarjuk rövidíte­ni a somlói galuska készítését, a kétféle - sárga és csokoládés - piskótát készen is megvásá­rolhatjuk.) Mialatt a tészta sül, a krémport három deci tejjel és a vaníliás cukorral alaposan felverjük. A csokoládét gőzön vagy mikrohullámú készülék­ben felolvasztjuk, és keverget- ve mártássá főzzük. A reszelt narancshéjat a maradék két de­ci tejben 2-3 percig forraljuk, majd átszűrjük, és a rummal ízesítjük. A kétféle tésztát koc­kákra vágjuk, összekeverjük, és a narancsos-rumos tejjel meg­locsoljuk. A tésztát a pudinggal rétegezve tányérokra halmoz­zuk, a csokoládémártással meglocsoljuk, és a maradék, habfixálóval habbá vert tej­színnel (esetleg friss gyü­mölccsel is) díszítjük, kakaó­porral megszórjuk. Elkészítési idő: 2 óra. Tanácsok Ha elszíneződtek, már ne használjuk A házipatikát időről időre érdemes ellenőriznünk, és kidobnunk azokat a gyógyszereket, amelyeknek lejárt a szavatossági idejük. A pontos dátum a csomagoláson olvasható, de a különféle készítmé­nyek eltarthatósága változó. ♦ A szemcseppek legföljebb néhány hétig állnak el, utána könnyen elszaporodnak bennük a kórokozók, és megfertőzik a szemet. ♦ A tabletták általában két évig tarthatók el, kérdéses esetben gyógyszerészhez forduljunk tanácsért. ♦ A tubusos krémek szavatossági ideje általában egy év, de ha nincs bennük konzerválóanyag, csak egy hét. Ne használjunk el- színeződött, szemcséssé vált, megváltozott küllemű krémet! ♦ A drazsék és a kapszulák általában három-öt évig használhatók. Ha elszíneződtek, dobjuk ki őket! NEVELEMZES XI. rész CLU FOX 9 BKT ENW 8 AJS DMV 7 CLU 6 IR BKT 5 HQZ AJS 4 GPY 3 FOX IR 2 ENW HQZ 1 DMV GPY Ha hiányzik a névből a 7,8,9. számhoz tartozó GPY-HQZ-IR: nincs tudatában annak, hogy léte­A vastagbél falára vastag rétegben lerakodott, megkeményedett „gumiköpeny" gátolja a nyirok méregtelenítését Nyiroktisztítás csecsemőmirigy zik magasabb szintű szellemi tudás. Ennek hiánya akadályt jelent céljai elérésében. Amikor hiányzik a névből a 4,5,6. számhoz tartozó DMV-ENW-IR: térigénye, terjeszkedési vágya nagy. Minden szintre kiterjeszti egyénisé- , gét. Ha hiányzik a névből az 1,2,3. számhoz tartozó AJS-BKT-CLU be­tűk: mivel az EGÓ-ját nem erősíti betű, az érzetei és érzelmei sem korlátozzák munkájában, ezért szinte a személytelenség, „névte­lenség” homályában létezik. Nincs szándéka kiugrani az átlagból... (Folytatjuk) Bartalos Mária ÖSSZEÁLLÍTÁS A sejtek az őket körülve­vő sejt közötti állo­mányból veszik fel a tápanyagokat és az oxi- gént. Ugyanide ürítik a számukra használha­tatlan salakanyagot és a mérgeket. Ezek elszállításáért a vérkeringés és a nyirokrendszer felelős, így ezek épsége a szervezet egészsége szem­pontjából elengedhetetlen. A nyirokrendszert nyirokkapillári­sok, nyirokerek és nyirokcsomók alkotják. Az intercelluláris (sejt kö­zötti) térből a nyirokkapillárisok veszik fel a salakanyagok mintegy 10%-át, a többit a vérkeringés szál­lítja el. A kapillárisok egyre vasko­sabb erekbe szedődnek össze. Az erek elágazásainál nyirokcsomók találhatók, ezek a szervezet véde­kezésében játszanak szerepet (itt érnek be egyes fehérvérsejtek). A főerek végül a mellkas területén a vérkeringésbe torkollanak. Nyi­rokkapillárisok a szervezetben jó­formán mindenütt előfordulnak. A legtöbb élettankönyv szerint a nyi­rok áramlása egyirányú a nyirok­hajszálerektől a vérkeringésig. A nyirokkeringés mégsem egyirányú? Jó okunk van feltételezni, hogy bizonyos esetekben ez nem így zajlik: a nyirok visszafelé is képes haladni, például a vastagbél irá­nyába, ahol nyálkaanyagainak je­lentős része és vele a nyiroknedv is a bélfalon át a vastagbél üregébe jut, és onnan a széklettel együtt távozik. Több megfigyelés is alátá­masztja a fenti hipotézist. A len­gyel dr. Olszewski tudományosan bebizonyította, hogy a testfelszín­re kifejtett mechanikus ingerlés (például a bőr kefével történő dör­zsölése) fokozza a nyirokkerin­gést. Loren Berry, a speciális nyi- rokkeringés-serkentó masszázs­technika kidolgozója észrevette, hogy megfázással, influenzával küszködő betegei a masszázst kö­vetően gyakran ürítettek olyan székletet, amely nagy mennyiség­ben tartalmazott világos színű, nyálkás anyagot. Ha a melléküre­gek is be voltak dugulva, a széke­lést követően csökkent a pangás, javulás állt be a betegek állapotá­ban. Az egész úgy festett, mintha alul kihúznának egy dugót, és a lég- utakban feltorlódott váladék a vas­tagbélen keresztül el tudna távozni. Az orvostudományban ismert je­lenség, a „reflexus chyli” (nyirok­visszaáramlás), amikor is a nyirok a test alsó felében található gyűjtő­ciszternából visszaáramlik a vas­tagbél, illetve egyéb szervek felé. Ezt azonban patológiás (kóros) je­lenségként tartják számon, vagyis a jelenleg elfogadott nézet szerint be­tegség, illetve stressz váltja ki. Mi történik, ha megbetegszünk? Akut megbetegedések során a nyi­rok általában toxikus és sűrűn fo­lyó, viszkózus állagú, akárcsak az intercelluláris (sejt közötti) folya­dék. Gyakran előfordul, hogy a be­teg elveszíti étvágyát, és szerveze­te átáll böjti anyagcserére, amely­nek során a sejtekből és a sejt kö­zötti alapállományból fokozott mennyiségben szabadulnak fel a mérgek és a salakanyagok. Ezek jelentős részét a nyirokkeringés szállítja, és „nyálkaburkot” készít a toxikus anyagok köré, hogy szusz­penzióban (oldatban) tartsa őket és megakadályozza kicsapódásu­kat a nyirokerek falára. Ennek két kellemetlen következménye is van: egyrészt a fehérvérsejtek, a szerve­zet katonái, nehezebben mozog­nak a sűrű közegben, másrészt ha a nyirokrendszerben feldúsulnak a nyálkaanyagok, megnő az erekben a nyomás, és ez feszítő érzést, fáj­dalmat okoz a környező izmok­ban. A megfázás, influenza sok­szor hőemelkedéssel jár együtt. A láz fontos élettani funkciói közül az egyik éppen az, hogy serkenti a nyirokkeringést. Mivel magasabb hőmérsékleten hígabbá válik a nyi­rok, könnyebben is áramlik. Ha elfogadjuk, hogy a vastagbél falán keresztül zajlik a nyirok mé­regtelenítése, hangsúlyossá válik a bélnyálkahártya állapota. Ameny- nyiben a vastagbél az évek során elszennyeződött, falára vastag ré­tegben rakódott le a salakanyag, ez a megkeményedett „gumikö­peny” gátolja a nyirok méregtele­nítését. Ilyenkor a máj veszi át a vastagbél méregtelenítő szerepét is, és a kiválasztott mérgeket az epével együtt a vékonybél lumené­be juttatja. Ha viszont az epe mennyisége ettől túl sok lesz, könnyen előfordulhat, hogy visz- szaáramlik a gyomorba, s hányin­gert, hányást és rosszullétet okoz. A nyirokrendszer méregtelenítése ♦ Az első feladat tehát minden­képp a vastagbél-nyálkahártya megtisztítása például kolon- hidroterápia vagy böjtkúra segít­ségével. nyirokcsomók mellvezeték A nyirokcsomó ♦ Ezzel párhuzamosan néhány hónapon keresztül naponta dör­zsöljük át jó alaposan a testünket egy kefe segítségével. A masszázs egy alkalommal legalább öt percig tartson. Akárcsak a vastagbélben, a nyirokrendszeren belül is előfor­dulnak lerakódások, plakkok, amelyek gátolják a lympha (nyi­rok) áramlását, ezeket fellazítja a masszázs. A javulás első jele, hogy a széklet­ben nagyobb mennyiségű nyálka jelenik meg. Ez zselészerű, legin­kább a vazelinhez hasonlító anyag, színe változó, a teljesen átlátszótól a sötétbarnáig terjedhet, de állaga miatt jól meg- különböztethe- —♦ tő az emésztő- Qf traktusból szár­mazó nyálkától (az inkább ra­gacsos, fapa­dos). ♦ Ha a vastag­belet sikerült megszaba- A nyirokér dítani lerakódá­saitól, fontos, hogy tisztán tartsuk. Ennek érdekében ügyeljünk a he­lyes táplálkozásra, kerüljük a nyálkaképződést serkentő élelmi­szerek (tej) nagymennyiségűbevi­Tisztító növények ♦ aloe ♦ medveszőlő, ♦ balzsamnyár rügye* ♦ kék és zöld alga ♦ gyömbér ♦ vérontófű ♦ jégsaláta* ♦ tarackgyökér* ♦ gumiarábikum* ♦ zabszalma ♦ élesztő ♦ erdei fenyő olaja (kis mennyiségben) ♦ káposzta ♦ kasvirág ♦ vöröshere virága ♦ zsálya ♦ kakukkfű ♦ búzafű ♦ citromfű A *-gal jelzettek nem növelik a vér toxicitását. telét, és ren- dszersen vé­gezzük a test­masszázst! ♦ A nyirok­rendszer meg­tisztításában nagy segítsé­günkre lehet­nek a táblázat­ban szereplő gyógynövények. ♦ Mivel a lég­zés aktiválja a nyirokkerin­gést, a nyirok­rendszer megtisztításának elen­gedhetetlen része a légzőtorna. Belégzéskor ugyanis csökken a mellkasban uralkodó nyomás, és ez szívóhatást fejt ki a vénás és a nyirokkeringésre. Ráadásul a hasi szervek, így a bélnyálkahártya és a máj véráramlása is javul, ami a méregtelenítés hatásfokát tovább fokozza. ♦ A böjt a legintenzívebb nyirok­tisztító módszer, még akkor is, ha a kúra alatt átmenetileg a nyirok­ban és a vérben megnő a salak­anyagok mennyisége. ♦ A szauna, a hideg-meleg vál­tott fürdők, leöntések és az iz­zasztó pakolások szintén hatásos nyiroktisztítók. Ilyenkor ugyanis a szövetnedv és a sejtnedv hígítja fel a vért, és választódik ki a ve­rejtékkel. ♦ Nyirokmasszázs során a pangó, sa- lakanyagokban gazdag szövetnedv visszajut a vér- és nyirokutakba, és felgyorsul a kerin­gés is. Tehát javul a salaktalanítás, az addig „eliszaposo­dott” szövetek elkez­denek ismét regenerálódni a kúra hatására. ♦ A rendszeres torna mértékletes sport során az aktív izomtevékeny­ség pumpálja tovább a nyirkot és segíti annak megtisztulását. Érde­mes hát napi fél órát vagy heti há- rom-négyszer két órát sportolni. ♦ Ételeink közül a nyirokkeringést- serkentik: árpa, rizs, hajdina, zab, búza, burgonya, gyökérfélék, olajos magvak, gyümölcsök és zöldségek, sok ásványvíz;- lassítják: édességek, zsírok, to­jás, tej, húsok, belsőségek, konzer- vek, sültek, füstöltáru, élvezeti szerek (alkohol, cigaretta, kávé, drogok). ♦ A nyiroktisztítást feltétlenül ér­demes vitaminok és ásványok be­vitelével kiegészíteni, mert ezek nemcsak a sejteket védik a kúra alatt, hanem például a máj méreg­telenítését is támogatják (B-vita- minok, béta-karotin, cink, kalci­um, a C- és az E-vitamin, szelén, és az aminosavak közül az argimin, a metonin és a risztéin). Voltakép­pen két külön folyamatról van te­hát szó: az egyik a lympha méreg­telenítése, a másik a rendszer megtisztítása a lerakódásoktól. A nyirokerek hálózata nyirok állapota állandóan változik, ingadozik, összetéte­lét már egyetlen étkezés is je­lentősen befolyásolja. Bár a lympha könnyen és gyorsan megtisztítható (mindössze pár órát vesz igénybe a folyamat), a nyirokrendszer teljes kitisztulá­sához hosszú hónapokra van szükség. A nyiroknedv méregte­lenítését serkentő szerek csök­kentik a nyálkaanyagok mennyi­ségét a lymphában. (Azonban nyálkaképződést csökkentő hatásssal nem rendelkeznek.) A hígabb nyirok gyorsabban jut el a vastagbélig és könnyebben lépi át annak falát. Ugyanakkor a nyál- kaburokból felszabadított méreg­anyagok egy része nem ürül ki a vastagbél üregébe, hanem tovább­ra is a nyirokrendszeren belül ma­rad és a nyirokkeringés útján a vér­be kerül. így aztán a legtöbb olyan szer, amely a nyirok méreg­telenítését segíti, egyúttal növeli a vér toxicitását (salak- és méreg- anyag-tartalmát). Érdemes tehát a tökéletesebb hatás érdekében egyúttal vértisztító gyógynövénye­ket is alkalmazni (csalán, zsálya, gyermekláncfű...), (be-gy) A nyirok A lympha (a görög szó jelen­tése forrásvíz) szalmasárga folyadék, mely az erek falán át kipréselődött vérplazmá­ból és a sejtekből kiáramló fo­lyadékból áll össze. Feladatai: ♦ A vér és az erek számára el­érhetetlen sejtek közötti anyagcserét bonyolítja. ♦ A nyirokszövetekből a vér­keringésbe szállítja a fehér­vérsejteket és számtalan, az immunrendszerhez tartozó alkotóelemet. Mennyisége függ a vérnyomástól, a szö­vetek folyadékellátásától és egyes szervek, például az izmok aktivitásától. A nyirokcsomók A nyirokkeringés szűrőberen­dezései; lencsényi-babnyi mé­retű és alakú képletek. Egyes szervzónákban különösen sok található belőlük, például állkapocs, nyak, mellkas- és hasüreg. Feladatuk: ♦ A nyirok kitisztítása: a sejttörmelékek, idegen be­tolakodók, salak- és méreg­anyagok, allergének stb. el­távolítása. ♦ A csecsemőmirigyben, lép- ben és csontvelőben terme­lődött fiatal fehérvérsejtek itt érnek tovább, és ismerik fel az idegen és káros anya­gokat, hogy aztán ellentá­madásba kezdve megsem­misíthessék azokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom