Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-15 / 62. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 15. Richard Fajnor szlovák képzőművész kiállítása április elsejéig látható a kassai Löffler Béla Múzeumban Megrendezni a helyzeteket Pozsonyi műtermek - kiállításmegnyitó Komárom. Holnap 17 órakor nyitják meg a komáromi Cse- madok-galériában a Pozsonyi műtermek IV./2001 című kiállí­tást, melyen Barta Gyula, Szapu Barta Ildikó, Bánhegyi Éva, Bánhegyi László, Jaksics Fe­renc, Jankovich Imre, Kalita Gá­bor, Mag Gyula, Nagy József és Nagy Zoltán munkáiból látható válogatás, (tb) Kalita Gábor: Béta Pictoris SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Vihar 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Női vágyak (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOST: Szerelem a szerelem? (svéd) 15.15, 17.30, 20 MÚZEUM: Az élet vonata (fr.- hol.) 19 CHARLIE CENTRUM: Segíts, majd segítek (cseh) 17 102 kiskutya (am.) 17 Magányosok (cseh) 18.45, 20.30 Sikoly 3 (am.) 18 Az utolsó tangó Párizsban (ol.-fr.) 18 Minden, amit tudni akarsz a szexről... (am.) 20.30 Végzetes találkozás (am.) 20.15 Gombolko- zók (cseh) 20.30 KASSA ÚSMEV: Női vágyak (am.) 16,18.15, 20.30 CAPITOL: Az uralkodó új arca (am.) 15, 16.30 2001: A Space Travesty (am.) 18.15, 20.15 DRUZBA: Az uralkodó új arca (am.) 15.30, 17 Family Man (am.) 18.30,20.30 TATRA: Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyáron (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: 102 kiskutya (am.) 17,19 LÉVA - JUNI­OR: A sejt (am.) 16.30,19 AZ IFJÚ SZIVEK MAI FELLÉPÉSEI Pelsőc, vmk, 10.00,11.30 Szepsi, vmk, 18.00 Shaffer darabját holnap mutatja be a Jókai Színház A zseni és a középszer Richard Fajnor a földön, édesapja öltönyében (Gabriel Bodnár felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Sokaknak mind a mai napig a fülében cseng Tom Hulce, alias Mozart hiénakacaja Milos Forman Amadeus című filmjében. A mozgókép 1985-ben nyolc Os- cart hozott az alkotóknak - töb­bek között Peter Shaffernek, aki saját drámáját dolgozta át film­forgatókönyvvé. Wolfgang Ámadeus Mozart Anto­nio Salieri általi „meggyilkolásá­nak” legendája az isteni zseni és a középszer összecsapásának szim­bólumaként tulajdonképpen For­man filmjének köszönhetően ke­rült be a köztudatba. A darabot most más megközelítés­ben is megismerhetjük: Peter Shaf­fer Amadeusát holnap este hét óra­kor mutatja be a Jókai Színház kassai vendégművészekkel kiegé­szült fiatal csapata. A főbb szere­pekben Mokos Attilát, Öllé Eriket, Vincze Emőkét, Fabó Tibort, Lucskay Róbertét és Benkő Gézát láthatjuk. A díszleteket és a jelme­zeket Gadus Erika tervezte; a ren­dező Czajlik József, (as) A kassai Löffler Béla Múze­um az utóbbi időben a meg­szokottnál nehezebben beso­rolható képzőművészeknek ad otthont. Ezzel nemcsak városi, hanem országos vi­szonylatban is figyelemre­méltó feladatra vállalkozik. Az avantgárd képzőművé­szettől és a performansztól ugyanis évtizedeken át el vol­tak zárva a hazai tömegek. JUHÁSZ KATALIN Richard Fajnor Brünnben élő szlo­vák művészt jól ismerik azon a szűk szakmai közösségen belül, amelynek munkásai nem keveseb­bet szeretnének, mint átjárhatóvá tenni, sőt, megszüntetni a kultúra különböző területeit elválasztó ha­tárokat. E célból akár a legellent­mondásosabb dolgokat, jelensége­ket is bátran párosítják és vegyítik. A magas és kommersz műfajokat, a mélyértelmű jelképeket és a divat­cikkeket, a vallási szertartást és az obszcenitást, a megnevettetést és a megbotránkoztatást. A kassai múzeumba belépő látoga­tót egy fotógyűjtemény fogadja a falon: legalább száz fotón megany- nyi új házioltár, azaz tévékészülék. Sokat elárul az emberről, a kedves nézőről, hogy hol (hűtőn, polcon, asztalkán, földön) tartja a készülé­ket, van-e rajta kis hímzett terítő vagy kerámiaszobrocska, esetleg újsághalom. A másik fontos kellék, a mobiltelefon szintén jelen van, a szemközti falon találjuk gyurma­képbe ágyazva, épp csak a monitor látszik ki. Van aztán egy régi fa utazóláda, benne maga Amerika, legalábbis videóról mennek a jel­legzetes nagyvárosi utcarészletek, néha vált a kép kifelé kukucskáló ijedt férfiarcra. Érkezésünkkor a művész, aki jelenleg a prágai Kép­zőművészeti Akadémia (AVU) ta­nársegédje és a brünni képzőmű­vészeti főiskola tanára, sablonok­kal és festékszóróval épp kezelés­be vette az egyik falat, majd eltűnt, hogy később, a megnyitó alatt ha­son kúszva téijen vissza édesapja öltönyében, egy népdalt énekelve - mintegy jelezve múlt és jelen összefonódását, hagyomány és újí­tás összeférhetóségét. SIMON HUNOR Fodor Sándor 1927-ben született Csíksomlyón. Szerkesztőként dol­gozott, előbb az Irodalmi Kiadónál, majd a Napsugár gyermeklapnál (1956-1988). 1990-91-ben a ko­lozsvári Keresztény Szót szerkesz­tette. Számos regényt és elbeszé­lést írt, legnagyobb sikerét az öt nyelvre lefordított Csipike-gyer- mekregényekkel aratta. Á Románi­ai írószövetség, a Magyar írószö­vetség és a Pen Klub tagja. Ha jól számolom, ez a negyedik írói díja. 1966-ban román író­szövetségi díjat, majd 1983-ban román akadémiai díjat, a közel­múltban pedig kolozsvári író­egyleti díjat kapott. Mi hozta meg a József Attila díjat? Az, hogy öreg vagyok. De, gondo­lom, tulajdonképpen a Csipike- regényeket tüntették ki a díjjal, amelynek nagyon örvendek, de meg kell mondanom, hogy húsz év­vel ezelőtt még jobban örvendtem volna, mivel akkor túlélést jelentett volna, és ösztönzést is. Ebben a kor­ban engem már nem kell ösztönöz­nie senkinek sem. Későn, de persze nem túl későn jött ez a díj. A Csipike-könyveken (Csipike, a gonosz törpe, Csipike, és Kuku- csi, Csipike, a boldog óriás, Csi­pike és Tipetupa, Csipike és a Gonosz Ostoba) több nemzedék nőtt fel, a Bábszínház is bemu­tatta. Mi lesz Csipike további sorsa? A konceptuális művészet egységes nemzetközi kontextuson belül ér­telmezhető, és bizonyos közlés­rendszer szabályai szerint műkö­dik, írni róla épp ezért szinte lehe­tetlen. Rendelkezik persze helyi sajátosságokkal is, ezért nem ér­tették volna meg mondjuk New Yorkban Fajnor rituális kassai be- kúszását, vagy az említett prepa­rált útazóládát. Az alkotó ember helyett magát az ötletet, a gondo­latot előnybe helyező konceptuá­lis művészet kritikájaként értel­mezhető performanszt viszont bárhol dekódolni tudják. A mű­vész, miután részletet olvasott fel egy művészettörténeti kézikönyv definíciójából, kitépte a lapot a könyvből, és az odakészített sze­meteskukába helyezte, melyet fé­Természetesen nem hal meg. Je­lenleg a Szivárvány című gyermek­lap az otthona, ő válaszol a gyer­mekek leveleire. Én azonban nem a Csipike-regényeket szeretem a leg­jobban, hanem a Magvető Kiadó­nál nemrég megjelent Gimbi tábor­nok című kötetemet, amelyről nyu­godtan kijelenthetem, hogy elég jó könyv. Visszatérve a gyermekirodalom­ra: miért vonzotta ez a műfaj? Úgy kezdődött a vonzalom, hogy annak idején, 1956-ban, Asztalos István kolozsvári író maga köré gyűjtött néhány pályakezdőt, Bajor Andort, Bálint Tibort, Szilágyi Do­mokost, Kányádi Sándort, jómagá­mat és másokat, hogy csináljunk gyermekirodaimat. Ez meg is tör­tént, mivel mindannyiunkat érde­keltek a gyermekek, és azt is tud­tuk, hogy az irodalom révén bizto­san megtanulják az anyanyelvűket, hogy igénylik a mesét, amelyben sztori is van. Immár ötven éve él Kolozsvá­ron. Az önéletírásaiból viszont kiviláglik, hogy a szíve Csíksze­reda, Csíksomlyó fele húzza. Nemcsak a szívem, hanem az emlé­keim, a levegő, minden. Kolozsvár­hoz csak egy-két barát és a kislá­nyom súja köt. Viszont itt mara­dok, és írok tovább. Még sokat vá­rok az élettől, még sok mindent kellene írnom, és újraírnom a meg­cenzúrázott régi könyveket. Azt ké­rem az Úristentől, hagyjon engem élni, ameddig dolgozni tudok. lig megtöltött vízzel. Ezután levet­te a nadrágját, és úgy fűzte fel egy fogasra, hogy az újabb idézeteket követően fölé férjen az ing, a mel­lény, a zakó - és kész is volt az em­ber nélküli forma. A kiállításmeg­nyitó performanszokhoz nem szok(tat)ott közönségének csak egy része vette az adást. Ez persze nem az ő hibájuk, ha­nem azoké, akik évtizedeken ke­resztül ellenséges és információ­szegény közeget tartottak fenn ha­zánkban, gátolták az avantgárd művészet és a tömegkommuniká­ciós eszközök együttműködését, sőt, igyekeztek szembeállítani őket egymással. Az avantgárd tö­rekvések ennek köszönhetően még mindig marginális helyzetből kénytelenek indulni, ezért a hely­A Szlovákiai Magyar Folklórszö­vetség, az Ifjú Szivek és a Hagyo­mány Alap meghirdeti az Észter- lánc Szlovákiai Magyar Gyermek- néptáncfesztivált. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2001. szeptember 29-30., Losonc. Részvételi feltételek: 1. A fesztiválra a Kárpát-medence néptánckultúráját és hagyományát ápoló minden szlovákiai magyar gyemektáncegyüttes jelentkezhet. 2. Maximum 20 perces műsorral lehet nevezni, népi hagyományok és gyemekjátékok feldolgozásával, táncprodukciókkal. A produkció több részben is bemutatható. 3. A csoport maximális létszáma 45 fő, a zenekart is beleszámítva, indokolt esetben a létszám a ren­dezők beleegyezésével túlléphető. 4. A nevezési díj 1000 Sk. ELŐZETESÜNK Losonc. A Csemadok Losonci Alap­szervezete és Területi Választmá­nya, a Polgári Kör, a Phoenix Lutetia Polgári Társulás, a Palóc Társaság és a Losonci Nógrádi Művelődési Köz­pont idén is megrendezi a Kármán Napokat. Ma 17 órakor a Kármán- emlékmű megkoszorúzásával kez­dődik a rendezvénysorozat, 18 órá­tól pedig ünnepi műsorral folytató­dik az Európa Művelődési Központ­ban, ahol Csúsz Péter, a losonci já­rás elöljáró-helyettese mond ünnepi köszöntőt. A műsorban a Losonci zetért a tömegkommunikációt hi­báztatják, amely helyzeténél fog­va egyre inkább egy sajátos kultú­ra hordozójává válik. A minden­napok mesterkéltsége elleni harc­ban ezért válhat már Duchamp óta egy használati tárgy műalko­tássá, illetve egy cselekvés jelkép­szerűvé. Richard Fajnor, aki Rónai Péter tanítványaként végzett a nyitrai egyetem képzőművészeti karán, nem húzódozik semmitől, ami bármilyen módon szolgálhat­ja az önkifejezést. A kassai akció­sorozat részeként például video­kamera segítségével rögzítette, milyen meglepett, feszengő, két­ségbeesett vagy érteden arcot vágnak a közönség tagjai, ha bará- tian átöleli őket. Ezután a sznobok kaptak egy finom fricskát. Belé­péskor a terem egyik falát mini képkeretek díszítették, melyekből merőlegesen egy-egy drót lógott. Az egész a Mediális képek címet kapta, és a kiállításra érkezők kö­zül bizony sokan bennfentes ábrá- zattal nézegették a félkész művet, melyet Fajnor csak egy óra múltán fejezett be úgy, hogy a drótok vé­gére apró képeket ragasztott. Ha elfogadjuk a Concept Art meg­határozását, hogy létezik ötletmű- vészet, hogy maga az ötíet is művé­szetnek tekintendő, akkor bátran kijelenthetjük, hogy Fajnorra észre­vehetően hatással volt ez az irány­zat. Egy-egy ötíet megvalósítását persze ma már nem szükségszerű­en a semmiből kell kezdem, fel- használhatók a múlt hagyatékai, régi mesterek festményei, giccses képeslapok, tárgyak. Ha jól emlék­szem, a Periferikus művészet címet kapta egy falra ragasztott képeslap­gyűjtemény, amelynek darabjai ke­retekből álltak, azaz a képek köze­pét kivágta a művész. Volt köztük Miró-festmény, gyanítható virág­csokor, tájkép-keret. Tapéta-verzió­ban is megjelent ugyanez a másik falon, ahol egymásra erősített, egy­re kisebb átmérőjű festmény-repro­dukciók díszelegtek. Nem lenne rossz, ha Löffler Béla egykori házában valamiféle kelet­szlovákiai modern művészeti pa­radicsom alakulna ki. A döntés­ben illetékesek jelenleg nyitottak minden új iránt, reméljük, ez to­vábbra is így lesz. Nagyon megér­demelnénk. 5. Visszalépés esetén a rendezők a nevezési díjat nem térítik vissza. 6. A fesztiválra pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a pontos mű­sort tartalmazó videokazetta be­küldésével lehet nevezni. 7. A fesztivál nem versenyjellegű, a szervezők a bemutatott műsor­számok alapján döntenek a feszti­válon való részvételről. Jelentkezési határidő: április 30. Részletes tájékoztatást és nevezési lapot az alábbi címen kaphatnak az érdeklődők: Farkas József, Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes, Mostová c. 8., 811 02 Bratislava, tel./fax: 07/544 10 310, 0903/209 615. E-mail: ifjuszivek@pobox.sk A felhívás és a nevezési lap letölt­hető az együttes honlapjáról: www.iQuszivek.sk . Pedagógiai és Szociális Akadémia és a Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulói, valamint Tóbisz Tibor rima- szombati énekmondó lép fel. Márci­us 19-én Őseink házai - házaink ősei címmel Böszörményi István tart előadást a Magyar Kulturális Központban. Március 30-31-én ke­rül sor a könyvkiadók és -terjesztők könyvvásárral egybekötött fórumá­ra. Március 31-én az Európa Műve­lődési Központban rendezik meg a Mikszáth Prózamondó Verseny döntőjét, április 7-én pedig a Csiri­biri Játszó- és Táncház várja a gyer­ekeket. (P. J.) Mozartot Öllé Erik, Constanze-ot Vincze Emőke alakítja (Dömötör Ede felvétele) Fodor Sándort tegnap József Attila-díjjal tüntették ki FELHÍVÁS Későn, de nem túl későn Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok Változatos műsorral

Next

/
Oldalképek
Tartalom