Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-26 / 47. szám, hétfő

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 26. Könyvbemutató a Magyar Intézetben Pozsony. Könyvbemutató színhelye lesz szerdán 16 órától a Ma­gyar Intézet pozsonyi székháza. Kugler József Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön című munkáját Szarka László történész, Lans- tyák István A magyar nyelv Szlovákiában című tanulmányát pedig Kontra Miklós nyelvész ismerteti, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző 11 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 10 Esküvő 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: 102 kiskutya (am.) 14, 16 Magányosok (cseh) 18 Szere­lem a szerelem? (svéd) 20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16.30, 19.45 CHARLIE CENTRUM: A sebezhetetlen (am.) 20.30 Human Traffic (angol) 21 A harc mestere (am.) 17.15 Jég és föld között (am.) 18.15 Segíts, majd segítek (cseh) 17.30 Tájkép (szlovák-cseh) 18 Hana és fivérei (szlovák) 19 Gyalog-galopp (angol) 20 KASSA DRUZBA: Jég és föld között (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Szökés­ben a vőlegény (am.) 16,18,20 ÚSMEV: 102 kiskutya (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Sikoly 3 (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Grincs (am.) 17,19 Megtartotta első közgyűlését a Gábriel Polgári Társulás A jövő szolgálatában ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. „A szlovákiai katolikus magyarok eddig na­gyon keveset tettek azért, hogy megnyerjék maguknak az ifjúsá­got. Valljuk be, nem sokat mun­kálkodtunk azon, hogy. a jövő nemzedékét segítsük” - mondta szombaton Zsidó János esperes a Gábriel Polgári Társulás első köz­gyűlésén. „Ezért is hoztuk létre társulásunkat - hogy segítsük, tá­mogassuk a fiatalokat” - tette hozzá a katolikus társulás alelnö- ke. Ajpek Gabriella elnök ezután bemutatta az elnökség többi tag­ját - Kiss Róbert dunaszerdahelyi plébánost, Nagy Attila szerkesz­tőt és Radványi Zoltán vállalko­zót -, majd részletesen ismertette a társaság eddigi tevékenységét, így a budapesti Országos Lelki­pásztori Intézettel együttműköd­ve Komáromban zajló négysze­meszteres kisközösségi vezető­képző tanfolyamot, a 2000 végén megrendezett I. Felvidéki Katoli­kus Médiatalálkozót, valamint az egyéb ifjúsági programokat, ver­senyeket, egyebek között a mint­egy kétszáz vallásos diákot meg­mozgató Magyar szentek a törté­nelemben című millenniumi ve­télkedőt. „Mivel rendezvényeink visszhang­ja, fogadtatása szinte követelte a folytatást és a folytonosságot, úgy döntöttünk, szervezettebb formá­ban teszünk ennek eleget. Társulá­sunk célja hatékonyabbá tenni azt a szervezőmunkát, amelyet eddig végeztünk. Lehetőségeink és az igények szerint konferenciákat, fesztiválokat, versenyeket, vetél­kedőket, ifjúsági találkozókat, tá­borokat, kulturális és sportrendez­vényeket akarunk szervezni a ka­tolikus fiatalok számára” - mond­ta. Hozzátette, hogy ugyancsak fontos feladatuknak tartják a kis­közösségi vezetőképzés és tovább­képzés felvállalását, továbbá egy „médiaháló” létrehozásával segíte­ni kívánják a (katolikus és világi) médiák tájékoztatását, „hírellátá­sát” az egyházközösségek, plébá­niák, katolikus szervezetek stb. életéről, rendezvényeiről. Munkájukban számítanak a papok és a laikusok segítségére, s várják olyan katolikus kisközösségek (plébániák) jelentkezését, ame­lyeknek segítségre lenne szüksé­gük, vagy érdeklődnek a társulás programjai iránt. Tájékoztatás az alábbi telefon­számokon, valamint e-mail címe­ken kérhető: 0709/552-10-70, 0903/476-253, ajpek@freemail. hu vagy katedra_szerk@yahoo. com. (na) Ui ALBUM Az angol Placebo zenekarnak sike­rült az, amivel a hozzájuk hasonló együttesek közül nem túl sokan di­csekedhetnek: az alternatív műfaj­ból indulva muzsikálták be magu­kat a fő zenei áramlatba, rajongó- táboruk ugrásszerűen megnöve­kedett, s a siker érdekében még csak le sem kellett térniük arról a zenei ösvényről, amelyen pár évvel ezelőtt elindultak. Az áttörést leg­újabb - sorrendben harmadik - al­bumuk, a Black Market Music hoz­ta meg számukra, amelyet nem­csak a közönség, hanem a kritika is elismeréssel fogadott. Ebben per­sze nem kis szerepe van a Placebo karizmatikus énekesének, Brian Molkónak és összetéveszthetetlen, karcos-selymes, „kétnemű” hang­jának. A Black Market Music talán nem kínál olyan fülbemászó sláge­reket, mint az előző korongokon hallható Nancy Boy vagy a Pure Morning, ám sokkal kompaktabb, egyenletesebb színvonalú. Termé­szetesen nem lehet szó nélkül hagyni a kiváló, modern hangzást sem. Egyértelműen érzékelhető, hogy a csapat nem toporog egy helyben, ugyanakkor nem veszítet­ték el a megszokott, régi hangzásu­kat sem. Az albumon található da­lok komor hangulatából és szöve­géből adódóan a Placebóval kap­csolatban egyre gyakrabban merül fel a gótikus rock megjelölés. S bár néhány kritikus kifogásolja, hogy a szövegek semmi újat nem monda­nak, csupán régóta ismert dolgo­kat ismételgetnek, sőt, időnként giccsbe hajlanak, a Placebo - és a hallgatók - elégedettek lehetnek a Black Market Music-kal. (me) Léteznek már virtuális könyvtárak, galériák és képtárak, azaz lassanként valamennyi művészeti ág magára talál a neten A háló szőtte cselekmény Az alkotók rájöttek, hogy sokkal több emberhez juttathatják el üzeneteiket a net segítségével, mint hitték. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Regényt olvasni sokfélekép­pen lehet. Legtöbben a fekvő testhelyzetet szeretik, néhá- nyan a kényelmes karos­székre szavaznak, akad olyan is, aki vonaton, autó­buszon szeret belemerülni a cselekménybe. A számítógép monitorjáról való regényol­vasás nem divat. Még. JUHÁSZ KATALIN „Harmincöt éves múltam, s még nem öltem embert. Mifelénk a tyúklopás is nagy ügynek számít, nemhogy az emberölés. Soha, egyeden gondolatom sem forgott a gyilkosság körül, bár meg kell adni, ölni azért öltem néha. Falu­helyen az ember nem menekülhet meg az ilyesmitől” - így kezdődik Majoros Sándor új regénye, amely kizárólag az interneten olvasható, mivel nyomtatásban egyáltalán nem jelent meg. A szerző tavaly májusban az Első Magyar Online Regénypályázatra küldte be a Ha­zatérés szinopszisát, melyet a zsűri hat másik induló próbálkozásával együtt folytatásra érdemesnek ta­lált. Ők heten aztán hetente közzé- tehették a neten regényük egy-egy fejezetét, augusztusban pedig a közönség két héten át szavazhatott kedvencére. Többen kihasználták az internet adta lehetőségeket, és képeket, hangokat, linkeket fűztek műveikbe. Az olvasók és a három­tagú szakmai zsűri (György Péter esztéta, Závada Pál író és Morcsá- nyi Géza, a Magvető Kiadó igazga­tója) végül kiválasztotta azt a há­rom szerzőt, akik ez év február kö­zepéig folytathatták a heti online alkotást. Ravasz húzásként, talán a nagyobb médiafigyelem érdeké­ben, győztest csak április végén, a Könyvfesztiválon hirdetnek, addig lehet ízlelgetni Garaczi László, Majoros Sándor, valamint egy Jake Smiles művésznév alatt futó titokzatos alkotó internetes regé­nyét, és lehet elmélkedni az új szá­zad új médiumának ilyetén kihasz­nálásáról. Mivel a világhálóra gyakorlatilag bárki bármit feltehet, illetve bárki írónak, költőnek kiálthatja ki saját magát, az internetet az irodalmi elit sokáig dilettánsok játszóteré­nek tekintette. Aztán a dolog foko­zatosan a mainstream média min­denhatósága elleni harccá komo­lyodott, az alkotók rájöttek, hogy sokkal több emberhez eljuttathat­ják üzeneteiket a net segítségével, mint hitték. Vegyük csak azt a tényt, hogy manapság az elektroni­kus napilapok olvasottsága frisses­ségük miatt a nyomtatott lapokéval vetekszik, sőt túl is szárnyalja azo- két, többen hallgatnak és töltenek le zenét a hálóról, mint ahányan a lemezboltokban válogatnak, létez­nek már virtuális könyvtárak, galé­riák és képtárak, azaz lassanként valamennyi művészeti ág magára talál a neten. Az irodalom sem ki­vétel. Egyre több irodalmi folyóirat olvasható a monitorra meredve is, visszajelzéseket pedig e-mailen fo­gad a szerkesztőség. Könyvkiadók nyomtatásban megjelent köteteire is lehet szavazni, a netes sikerlisták akár a kiadó további terveit is befo­lyásolhatják, nem beszélve az on­line könyvvásárlás lehetőségéről. Magyarul is több online regénypró­bálkozás indult, legtovább a Dark Future Fantasy című, kalákában íródó folytatásos mű jutott, amely társaival együtt a www.origo.- hu/kultura címen tekinthető meg, sőt, akár folytatható is. Ez persze csupán kísérlet, az új mé­dium próbálgatása. Irodalmi érté­ke, néhány tehetségesebb hozzá­szóló fejezetét leszámítva, nem igazán van. Komoly írók kísérletez­nek viszont az úgynevezett hyper- link-megoldással, a monitoron megjelenő szöveg egyes szavairól, mondatairól való ugrási lehetőség­gel, ami egyfajta referenciát, meg­jegyzést, lábjegyzetet helyettesít­het. A modern irodalmi szövegekre amúgy is jellemző az állandó láb­jegyzetelés, a lábjegyzet lábjegyze­telése, alternatív jelentéstartalmak felvillantása. És akkor még nem szóltunk a képanyag, a hanganyag, a mozgókép csatolásának lehetősé­géről, amely kis túlzással akár egy író által létrehozott minimozit is eredményezhet. Lehetőség van to­vábbá a teljes inkognitóra, a sze­mélyazonosság eltitkolására, kü­lönböző álneveken való alkotásra, valamint az identity hack-re, ami egy személyazonosság illetéktelen használata a hálózati kommuniká­ció során, vagyis a szerző akár Es­terházy Péter néven is nyomulhat a neten. , Az első magyar online pályázatta beérkező szinopszisok alapján ki­mondható, hogy az írók csak az új médium kóstolgatásánál tartanak, legtöbbjük fejében ugyanis a bene­vezés idején már kész történet volt, nem kívántak tehát valamifé­le véletlenszerű csapatmunka so­rán új ötleteket beiktatni. Márpe­dig ha abból a sokak által titkolt tényből indulunk ki, hogy minden író kíváncsi az olvasó reakcióira, illetve kollégái kritikai észrevétele­ire, a kezdeményezésnek nagy jö­vőt jósolhatunk. Komoly kihívás­nak tekinthető, ha egy alkotó kiké­ri a közönség véleményét könyve folytatását illetően, négy öt alter­natívát kínál fel, és a reakciók tük­rében szövi tovább a cselekményt. Az ilyen interaktív folyamat során az olvasó bepillanthat az alkotó műhelyébe, maga is megcsillant­hatja alkotói képességeit, az író pedig olyan használható ötletekkel gazdagodhat, melyek esetleg ak­kor és ott nem jutottak volna eszé­be. Ehhez persze művelt olvasók, ha úgy tetszik, önjelölt írók szük­ségeltetnek, olyan érzékeny befo­gadók, akik megértik az alkotó szándékát és azonosulni tudnak céljaival, nem igyekeznek saját gl- képzelésüket mindenáron ráeről­tetni a szerzőre, akinek egyébként az a dolga, hogy szemléletét elfo­gadtassa az olvasóval. A köz tehát csak annyira szólhat bele a folya­matba, amennyire az író engedi, például amikor a felkínált alterna­tívák közül kiválasztható, merre folyjon tovább a cselekmény. így a mű teljes egészében az író alkotása lesz, a fejezetek tartalmáról vi­szont az olvasók dönthetnek. A kérdés már csak az, hány író lesz hajlandó vállalni ezt a „képesség- fejlesztő” kihívást. A pályaművek hozzáférhetőek a www.magveto . hu honlapon. Boros Miklós is jelen volt a Jókai-egyesület emlékestjén Környezetvédelem és Duna tévés ajándékkazetták Szellemi világítótorony ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Katedra új számából LAPAJÁNLÓ Komárom. Szombaton az egykori Kultúrpalota (ma a Duna Menti Múzeum főépülete) dísztermében műsoros esten emlékeztek meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület megalakulásának ki­lencvenedik évfordulójáról. A ren­dezvényt megtisztelte jelenlétével Boros Miklós, Magyarország po­zsonyi nagykövete, továbbá jelen voltak a Jókai család leszárma­zottai is. Az egyesület irányításában annak idején részt vett többek között Szíjj Ferenc nyugalmazott polgár- mester, Alapy Gyula, Baranyai Jó­zsef és Fülöp Zsigmond. Számos kiállítás, előadás, tudományos ér­tekezletjelezte működését: a Kul­túrpalotában 1924-ben Bartók Béla adott hangversenyt, 1927- ben Móricz Zsigmond és felesége, Simonyi Mária tartott irodalmi estet, ugyanitt 1928-ban Mécs Lászlót köszöntötték, 1934-ben pedig Feszty Masa tartott előa­dást a Körkép alkotójáról, Feszty Árpádról. A Jókai Egyesület leg­nagyobb érdeme mindenképpen az volt, hogy névadójuknak szob­rot állítottak a városban: Berecz Gyula alkotását 1937. november lí-én avatták fel. Az egyesület működését 1945-ben egyetlen tollvonással megszüntették. A több évtizedes szünet után tavaly - Jókai születésének 175. évfor­dulója alkalmából - mintegy 70 személy jött össze az író nevét vi­selő színházban, hogy újraalakít­sa a gazdag múltú egyesületet. A tömörülés korábbi tevékenységé­ről és a tavalyi újraalakulásról a szombati emlékesten dr. Szabó Iván egyetemi tanár, a Jókai Köz- művelődési Egyesület elnöke be­szélt. Felidézte, milyen hangulat uralkodott Komáromban azok­ban az évtizedekben, amikor az egyesület működött. „Kilencven­éves múlt után ismét a kezdetek­nél tartunk”- hangsúlyozta. Dr. Szénássy Zoltán, az egyesület tiszteletbeli elnöke elmondta: ta­valy azért alakították újra az egyesületet, „hogy Komárom vá­ros örök büszkesége - Jókai Mór neve és szellemi hagyatéka soha ki nem hunyó fénnyel világítson az elkövetkező évtizedekben és századokban is”. Kiemelte: mű­ködése idején az egyesület való­ságos szellemi világítótornya volt a város kulturális életének, s az újraalakult egyesület tagjai foly­tatni kívánják elődeik munkáját. Az emlékesten fellépett többek között a Concordia vegyeskar, Boráros Imre színművész és a Bo­rostyán együttes, (km) Színes olvasnivalóval várja az ér­deklődőket a februári Katedra. Barak László vezércikkéből meg­tudhatjuk, milyen legyen a jó pe­dagógus, de arra is fény derül, mi­ként vélekedik Miklós László mi­niszter a környezetvédelem okta­tásáról. A múlt utoléri a jelent - mondja Kiss József történész, aki cikkében egy pedagógus életútján keresztül vetíti elénk a múlt és a je­len kapcsolatát, Szilvássy József pedig a jelen sikereit állítja példa­képül a jövő elé: azokat a kimagas­ló eredményeket, amelyeket szlo­vákiai magyar iskolákból kikerült diákok értek el. Rockenbauer Zol­tán, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere az egyetemes kultúra védelmére, megőrzésére és támogatására hívja fel a figyel­met írásában, Gyömbér Béla egy hajdani szlovenszkói magyar pe­dagóguslapra, a Magyar Tanítóra emlékezik, Lampl Zsuzsanna szo­ciológus pedig arra keresi a vá­laszt, hogy ma hogyan látjuk isko­láinkat - mindezt egy tanulságos felmérés tükrében. Olyan kényes, ugyanakkor idősze­rű témákkal is foglalkozik a folyó­irat, mint a szexuálisan zaklatott gyermekek kérdése, a televízió (már szinte közhelyszerűen emle­getett) lélekromboló hatása, vagy beszédünk leggyakoribb (sokszor észre sem vett) hibái. Természetesen a pedagógusok is haszonnal forgathatják a Katedra februári számát, hiszen ismét meg­találhatják a matematika, a magyar és az angol nyelv, a történelem, a nevelés, a kémia, az alsó tagozat és az óvoda rovatait, de informálód­hatnak a Duna Televízió ajándék vi­deokazettáival kapcsolatban is. Emellett folytatódnak a Katedra­versenyek, valamint a színes föld­rajzi posztersorozat is. (N. A.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom