Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-06 / 30. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 6. Politika 5 Szigeti László: Az elkövetkező öt évben el kellene érni, hogy legalább másfélszeresére emelkedjen a tanárok bére Európai oktatási rendszer kell 1989 óta az oktatásügyben nem történt gyökeres válto­zás, iskoláink egy elavult közoktatási törvény szerint működnek. A Millennium­tervezet 10-15 évre szóló ví­ziót mutat be, megpróbálja meghatározni azt a nyomvo­nalat, amely mentén a szlo­vák oktatásügynek haladnia kellene. A koncepcióról Szi­geti László oktatási államtit­kárral beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Korábban is voltak az oktatás modernizálását, európai szintre való emelését szolgáló progra­mok. A mostani miben különbö­zik a többitől? Tény, hogy volt több olyan koncep­ció, mely arról szólt, mire lenne szüksége a szlovák oktatásügynek, sajnos azonban a kormányzatok gyakori változása miatt egyikből sem valósult meg semmi. A terve­zet megvalósítását olyan mecha­nizmusokkal szeretnénk szavatol­ni, hogy ne következhessen be ugyanez. Konkrétan milyen változásokkal számol a Millennium? Mára átértékelődött az oktatás fo­galma. A Millenniummal olyan tartalmi és szerkezeti változásokat szeretnénk elérni, melyek révén háttérbe szorulna a memorizálás, a lexikális tudásra, a nagy mennyi­ségű tananyagra való összpontosí­tás, előtérbe kerülne a praktikus, az életben fontos ismeretek elsajá­títása. Megváltozna a képzés idő­tartama, átláthatóvá válna az ok­tatás finanszírozása. A hangsúly a nevelésen lenne, ami az utóbbi években háttérbe szorult. A cél olyan kiegyensúlyozott emberek formálása, akik nemcsak tudással vannak felvértezve, hanem har­monikus személyiségek is. Mindez biztatóan hangzik, ám erre a tanárok többsége nincs felkészülve, illetve nincs kellő­képpen motiválva, hiszen a fize­tés alacsony, kiegészítő kereset után néznek. ^ Szerintem nem ** szabad csak gyerekmegőrző­nek használni az . óvodát. \\ Természetesen ez egy új típusú pe­dagógust feltételez, tehát meg kell változtatni a pedagógusképzést. Mindjárt az egyetemen ki kell szűrni a pedagóguspályára alkal­matlan diákokat, és olyan szociális és ösztönző rendszert kell kialakí­tani a pedagógusok számára, mely ezt a pályát attraktívvá teszi. Létezik-e valamilyen harmonog- ram, évekre lebontott időterv? Természetesen létezik harmo- nogram, ám az egész még csak ter­vezet, melyet február 8-tól másfél hónapos társadalmi vitára bocsá­tunk. Ezután következik az anyag Szigeti László: A GDP nagyobb hányadát kell az oktatásra fordítani (Somogyi Tibor felvétele) tárcaközi egyeztetése, majd a kor­mány, ezt követően a parlament elé kerül. Ezek azok a biztosítékok, hogy egy kormányváltás esetén ne kerüljön az anyag az asztalfiókba. Ha a parlament rábólint a terve­zetre, az új közoktatási törvény már erre épül. Még az idén egy eurokompatibilis, terjedelmes köz­oktatási törvényt szeretnénk kidol­gozni, mely 2002 szeptemberétől már hatályos lehetne. Nagyon ap­rólékos jogszabály lesz, hogy mi­nél kevesebb alacsonyabb szintű jogi normával, végrehajtó rende­lettel kelljen szabályozni. A tartalmi változásokra vissza­térve: a memorizálás, lexikális tudás háttérbe szorításán kívül még milyen változásokra lehet számítani? A tananyagot szeretnénk 60- 40%-os arányban két részre osz­tani. 60% lenne a nemzeti alap­tanterv, a 40%-ot pedig helyi programok, helyi tantervek alap­ján állítanák össze. El kell dönte­ni, mely tantárgyakat lehet egy tantárgyba integrálni. Például el­képzelhető, hogy a történelem és a polgári nevelés egy tantárgyat alkotna, vagy bizonyos természet- tudományi tantárgyakat mint tu­dományterületet, szintén egy tan­tárgyba integrálnánk. Természe­tesen erre fel kell készülni, ilyen szellemben kell képezni a peda­gógusokat. Bővülne a választható tantárgyak csoportja. A tartalmi változások három pillérre épülné­nek: a kommunikációra, a be­szédkészség fejlesztésére, amihez az anyanyelv és az államnyelv is­merete szükséges; a másik pillér az idegen nyelv elsajátítása, azaz az általános iskola 3. évfolyamá­tól kötelezővé válna legalább egy idegen nyelv tanulása; harmad­szor pedig fontos a számítástech­nikai és kommunikációs techno­lógiára való felkészítés, a számí­tógépes ismeretek elsajátítása. Megváltozna az óvoda szerepe is? Az óvodát az iskolai intézmények csoportjába sorolnánk, ugyanak­kor meg kell változtatni az óvoda eddigi szociális jellegét. Sokan úgy vélik, az óvodában nem szabad ta­nítani. Szerintem viszont nem sza­bad csak gyerekmegőrzőnek hasz­nálni, az ott töltött időt hasznosan lehetne eltölteni, bizonyos készsé­gek és ismeretek fejlesztésével. Ezek szerint az óvoda kötelező lenne? Igen. Az említett törvény kimon­daná, hogy 5 éves kortól a gyere­keknek óvodába kell járniuk. Eh­hez azt is el szeretnénk érni, hogy az óvodában dolgozók is főiskolát végzett emberek legyenek. És a szerkezeti változások? Az óvodára épülne az alapiskola, ahol viszont szeretnénk visszatér­ni a régi felosztásra: 1-5 lenne az alsó, 6-9 pedig a felső tagozat. A szerkezeti elosztásban az európai országokban bevált háromszintes rendszert szorgalmazzuk. A pri- máris szint az alapiskola 1-5. osz­tálya, a szekundáris képzés alsó szintje az alapiskola 6-9. osztálya, felső szintje a középiskola, ehhez már ma illeszkednek a nyolcosztá­lyos gimnáziumok. A szekundáris képzésbe szeretnénk sorolni az úgynevezett felépítményi és érett­ségi utáni képzést, amely fél évtől két évig tarthat, valamint a felső­fokú szakképzést is. A terciális képzés alsó szintjét képeznék az úgynevezett szakfőiskolák, illetve a baccalaureátusi képzés. Szeret­nénk, ha 10-15 éven belül a fiata­lok legkevesebb 70%-a érettségi­vel rendelkezne, ugyanakkor nö­velni szeretnénk a terciális képzés­ben résztvevők, illetve 35-40%-ra az egyetemi hallgatók számát. Je­lenleg a gazdaságilag aktív lakos­ság 8%-a rendelkezik főiskolai végzettséggel. A képzés időtartama is változ­na? Igen, meg akarjuk hosszabbítani. Jelenleg egy szakérettségi meg­szerzéséhez 14,3 év tanulás kell, ezt 2-2,5 évvel szeretnénk megtol­dani az európai országokhoz ha­sonlóan. A tankötelezettséget fo­kozatosan egy évvel emelnénk. Honnan lesz minderre pénz? Egyetlen program sem ér sem­mit, ha nincs miből finanszíroz­ni. Készült-e 10-15 évre lebon­tott költségvetés? A kormány a múlt héten fogadta el az oktatás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot, mely igazságosabb rendszer, és kompa­tibilis a koncepcióval. A tervezet szerint az iskolák a tanulók szá­mának megfelelően kapnak tá­mogatást, illetve az intézmény működtetéséhez és a beruházá­sokhoz egy normatív rendszer alapján kapja meg az anyagi hát­teret. A közigazgatási reform be­indítása, az úgynevezett fiskális decentralizáció végrehajtása után Az általános iskola ' 3. évfolyamától kö­telezővé válna legalább egy idegen nyelv . . tanulása. \\ ennek óriási jelentősége lesz, hi­szen a régió dönt majd az iskolák finanszírozásáról. Ezek szerint konkrét, évekre le­bontott költségvetés nem ké­szült. Nem. De márciusig meg kell fogal­mazni az első végrehajtó rendele­teket. Sajnos Szlovákiában más or­szágokhoz viszonyítva az oktatás­ba a nemzeti össztermék nagyon kis része, 3,7%-a kerül. Ezen vál­toztatni kell, a GDP nagyobb há­nyadát kell az oktatásra fordítani. Anélkül nehéz lesz komoly előrelé­pésről beszélni. Ha már pénzről beszélünk: a ta­nárok fizetését mikor szándé­kozzák európai szintre emelni? Első lépésben a tervezet számol a közalkalmazotti státustörvény el­fogadásával, ami a pedagógusok­nak 20%-os fizetésemelést jelen­tene. Emellett szeretnénk kialakí­tani egy motivációs feltételrend­szert, például hogy a pályakezdő tanárok kedvezményes kölcsön­höz juthassanak. Tény, hogy a 20%-os emelés kevés. Az elkövet­kező 5 évben el kellene érni, hogy legalább másfélszeresére emel­kedjen a tanárok bére, de ez első­sorban az ország gazdasági hely­zetétől függ. Abortusz, mentelmi jog - alkotmányon kívül Mire jók Jaroslav Ivor titokzatos információi? Csorbíthatatlan tervezet Még nincs bizonyíték TA SR-HÍR Pozsony. A mentelmi joggal illetve az emberélet védelmével foglalko­zó kiegészítő javaslatok nincsenek olyan állapotban, hogy az alkot­mánytervezet tárgyalásánál el­nyeljék a honatyák támogatását, közölte az új alaptörvény egyik elő­készítője. Peter Kresák viszont megjegyezte, a kormánypártok bi­zonyára hozzájárúlnak majd a szlovákiai flóra és fauna védelmé­nek alkotmányba foglalásához. A Magyar Koalíció Pártja által is java­solt, a preambulumra vonatkozó változtatásról nem volt hajlandó nyilatkozni. A tervezet másik elő­terjesztője, Ladislav Orosz leszö­gezte, a Jozef Tuchyna által kidol­gozott - az állam katonai védelmé­vel foglalkozó - módosító javaslat „bizonyos átalakítás után elfogad­ható”. Pavol Hrusovsky, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnöke viszont kijelentette, ha a szakértők egyetértenek, pártja előterjeszti a művi terhességmegszakítást korlá­tozó javaslatot. Hogy bekerül-e az új alkotmányba, „szavazáskor a képviselők döntsék majd el” - hangsúlyozta Hrusovsky. SITA-HÍR Pozsony. Tartogat még meglepeté­seket a Cemák-ügy - jelentette ki a szlovák belügyminiszter a beszter­cebányai maffiavezér tárgyalását követően. Ladislav Pittner ezt egy­előre nem kívánta részletezni, csak annyit mondott, hogy amire gon­dol, csakhamar a bíróság elé kerül. Megerősítette, vizsgálat indul egy bizonyos B. nevű rendőr ügyében, akiről Alexander H. védett tanú tegnapi vallomásában beszélt. Jaroslav Ivor, a belügyminisztériu­mi nyomozóhivatal vezetője azon­ban elmondta, Cérnák volt védői, illetve bizonyos alvilági személyek megpróbálták befolyásolni Alexan­der H.-t, erről azonban nincs a bíró­ság előtt felhasználható bizonyíté: ka. Titokzatosan hozzátette: „Ami ma nem lehet, holnap is megeshet”. Nem tudta megmondani, az általa emlegetett információkat felhasz- nálja-e a most folyó tárgyaláson. Dacára, hogy a védett tanút bizton­ságosan elszigetelték, a „másik ol­dallal” nem volt nehéz kapcsolatba lépnie. Alexander H. valószínűleg megszegte a biztonságát szavatoló szabályokat - jegyezte meg Ivor. ■■■■I. RÖVIDEN WKKKKM Udvariassági látogatáson a kormányfő Luxemburg. Kétnapos hivatalos látogatásra tegnap Luxemburgba érkezett a szlovák kormányfő. Mikulás Dzurinda elsősorban udva­riassági látogatást tesz a miniállam kormányfőjénél, ám a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatok kiszélesítését is szeretné elérni: Luxemburg a Szlovákiába befektető országok között a tizenkilence­dik helyet foglalja el. Dzurindát Jean-Claude Juncker miniszterel­nökön kívül Henri nagyfejedelem is fogadja majd. (TA SR) Ismét drágult az üzemanyag Pozsony. Mától negyven fillérrel drágább a benzin a Slovnaft töl­tőállomásain. A vállalat vezetősége a nyersolaj világpiaci árának és a szlovák koronának az amerikai dohárai szembeni gyengülésére hivatkozva tette ezt a lépést. Tíz fillérrel olcsóbb lett viszont a gáz­olaj, ennek árát ugyanis másképp befolyásolják az árutőzsdén vég­bemenő folyamatok. (SITA) Másfajta „választás" a képernyőn Pozsony. Ma este tíz órakor az SZTV 2 csatornán bemutatják a sziámi ikrek kettéválasztásáról szóló, túlnyomórészt a műtő­szobában készült filmet. Készítői szerint eddig nyilvánosságra nem hozott felvételek is a képernyőre kerülnek majd. A műsor vendége lesz Jaroslav Simán, a műtétet végrehajtó orvoscsoport vezetője is. (SITA) Ne vegyenek maszlagot! Pozsony. A Szlovák Kereskedelmi Ellenőrző Hivatal is figyeli, mindenütt levették-e a polcokról a Herbex édesköményt tartal­mazó gyógyteáját. Nemcsak a patikákban, hanem az élelmiszer- boltokban és a illatszerboltokban is általános ellenőrzés folyik, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gyanús teacsomagokra. Ismeretes, hogy a gyerekeknek szánt gyógyteakeverékbe nagy mennyiségű őrölt maszlag is került, melynek hatóanyaga halált is okozhat. (SITA) Fórum X a KDH ellen Pozsony. Tizennégy, kormányon kívüli társulás összefogásával új kezdeményezés alakult. Tagjai nem kimondottan abortusz­pártiak, mindössze a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alkotmánymódosító törekvéseit kívánják ellensúlyozni. A párt ugyanis be szeretné tiltatni a művi terhességmegszakítást, a teg­nap megalakult Fórum X viszont meghagyná a nők választási le­hetőségét. (SITA) Per a Práca tulajdonosai ellen Pozsony. Még a héten beperelik a Práca korábban eltávolított dol­gozói a napilapot kiadó cég tulajdonosait a főszerkesztő jogellenes leváltása miatt. Ismeretes, hogy a napilap tavaly nyáron gazdát cserélt, jelenleg fele-fele arányban (közvetetten) a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) illetve az Első Médiatársaság Rt. tulajdona. A volt főszerkesztő-helyettes szerint a kiadó tulajdonosai többször is megszegték a törvényt, egyebek között belső cenzúrát vezettek be a Práca szerkesztőségében. (SITA) Világméretű járvány valószínű? Pozsony. Nem tekinthető áttételesnek a Szlovákiát sújtó náthaláz- járvány, közölte a szlovák egészségügyi miniszter, ám megjegyezte, Pozsony mégis ajánlásokat kapott az Egészségügyi Világszervezet­től (WHO), mit tegyen, ha az influenzavírus úgynevezett A varián­sa haszonállatokat is megfertőzne. Az említett új vírussal szemben az emberi szervezet ellenállóképessége rendkívül gyenge, elterje­dése tehát hamar világméretűvé válhat az áttétel - pandémia - kö­vetkeztében. (SITA) Nincs döntés a magánegyetemről Bukarest. A román akadémiai akkreditációs bizottság tegnapi ülé­sén nem hoztak döntést az erdélyi magyar magánegyetem ügyében - közölte loan Mihailescu professzor, a bizottság elnöke. Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozására és működtetetésre alakult Sapientia alapítvány vezetői a hónap elején óvatos derűlátással úgy nyilatkoztak, hogy a néhány tervezett fakultás megkapja az ideiglenes működési engedélyt. A legnagyobb esély erre aCsíksze- redában tervezett szakok esetében látszik. (MTI) Baleset volt Zámbó Jimmy halála Budapest. A szakértői vélemények, valamint a meggallgatott sze­mélyek elmondása és a helyszíni szemle eredménye alapján egyér­telműen megállapították, hogy „Zámbó Imre életének önkezű lö­vés” vetett véget, amely fegyverkezelési hibából eredő véletlen bal­eset volt - áll a Budapesti Rendőr-főkapitányság tegnapi közlemé­nyében. Az énekek halálával kapcsolatos vizsgálatot múlt pénteken zárta le a rendőrség. A balesetben „szerepet játszott Zámbó Imre egész éjszakai ébrenléte, valamint közepes fokú alkoholos befolyá­soltsága” - áll a rendőrségi közleményben. (MTI) „Tűzoltásra" használják a 18 milliárdot Négymillárd kötvényre SITA-HIR Pozsony. A Szlovák Takarékpénz­tár eladásából származó 4,174 mil­liárd koronát a vagyonalapi kötvé­nyek kifizetésére fordítják majd. További 4,3 milliárdot csoportosíta­nak állami garanciával felvett hite­lek fedezetéhez, és 4,239 milliárdot saját kintlevőségeinek kiegyenlíté­sére fordít majd a Nemzeti Vagyon­alap (FNM). A maradék 5 milliárd­hoz egyelőre nem nyúlnak, a rejtett hiány ellensúlyozásánál használják csak fel. A kormány csak a jövő hét folyamán dönt majd, elfogadja-e a gazdasági ügyekben érintett mi­niszterek fent vázolt javaslatát a pénz szétosztásáról, közölte Ivan Miklós. A kormány gazdasági ügyekkel megbízott alelnöke továb­bá elmondta, az érintett tárcaveze­tők átdolgozásra visszaküldték a vasútvonalak 2010-ig történő fej­lesztéséről szóló javaslatot. Ugyan­így visszakerült a gazdasági minisz­térium tervezőasztalára az ipari parkokról szóló törvénytervezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom