Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-06 / 30. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 6. Roma rádiót szerveznek Budapest. Egy hónapon ke­resztül - február 11-től- már­cius 11-ig - napi 24 órában sugároz műsort a Rádió C az FM 88,8 ideiglenes frekvenci­án -jelentették be a tegnap Budapesten. A közösségi rá­dió, amely elsősorban a Bu­dapesten és a főváros környé­kén élő több mint százezer romához akar szólni. A rádió főszerkesztője Kerényi György újságíró, az Amaro Drom (Keserű Út) című roma lap főszerkesztője. (MTI) Átmenetileg leáll a Daewoo autógyár Szöul. A csődbement dél-ko­reai Daewoo Motor autógyár tegnap bejelentette, több mint 3 hétig szüneteltetni fogja a termelést két legna­gyobb dél-koreai üzemében, hogy ezzel is csökkentse rak­tárkészleteit. További terve, hogy elbocsátja dolgozóinak mintegy egyharmadát. A Daewoo-nál csak januárban - éves összehasonlításban - 52 százalékkal csökkent az autó­eladások száma. (MTI) Hajlandók kiadni bin Ladent? London. Az Afganisztán nagy részét ellenőrzése alatt tartó tálib vezetés hajlandó lenne egy harmadik országnak át­adni az Egyesült Államok ál­tal terroristaként körözött Oszama bin Ladent, ha bizto­sítékokat kapna, hogy cseré­ben elismerik Afganisztán tör­vényes kormányának - állítot­ta egy brit lap, a tálib külügy­minisztert idézve. Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdost azzal gyanúsítják, hogy ő az 1998-ban két ame­rikai nagykövetség ellen elkö­vetett bombamerényietek szervezője. (MTI) Bin Laden (Archívum) Németország kiadja Sirvent Frankfurt. Németország ma este átadja Alfred Sirvent, az Elf francia olajvállalat sikkasz­tással gyanúsított egykori ve­zérigazgatóját a francia ható­ságoknak -jelentette be teg­nap az ügyben eljáró frankfur­ti ügyészség szóvivője. Sirven politikusok bizalmi embereit alkalmazta magasan fizetett fiktív állásokban, mintegy 220 millió frankot osztogatott szét készpénzben. A perben közja­vakkal való visszaélésben vál­lalt cinkossággal vádolják Ro­land Dumas volt francia szoci­alista külügyminisztert. (MTI) EU-bírákat képeznek Brüsszel. Az Európai Bizott­ság és az Európai Közigazgatá­si Intézet 1,3 millió euró költ­ségvetésű programot indít EU- tagjelölt országokbeli bírák­nak az uniós jogban való to­vábbképzésére -jelentették be tegnap Brüsszelben. Az unió valamennyi tagjelölt esetében kiemelkedő feladatként kezeli az igazságszolgáltatás reform­ját és korszerűsítését. (MIT) (tTK/AP-felvétel) Tessék (engem) választani! Ariel Sharon óriásplakátja és egyik potenciális választója. Barak híveinek kiábrándultsága a Newsweek szerint erősebb, mint Sarontól való félelmük Élet vagy halál kérdése Jeruzsálem. Izraelben a mai előrehozott miniszterelnök­választás előtt Ariel Sáron, a jobboldal jelöltje tartja tete­mes előnyét Ehud Barak ügyvezető kormányfővel szemben. MTI-HÍREK A Gallup közvélemény-kutató inté­zet szerint Sáron támogatottsága 55, Baraké 36 százalék. A vasár­nap végzett felmérés szerint mint­egy tíz százalék azoknak az ará­nya, akik elutasítják mindkét jelöl­tet és nem kívánnak szavazni. A negyedik hónapja tartó intifáda még azokat az izraelieket is elide­genítette Ehud Baraktól, akik vi­lágéletükben a Munkapártra sza­vaztak, Ariel Saront, a miniszterel­nök választási ellenfelét pedig har­cias és felelőtlen egoistának tartot­ták - állapította meg legutóbbi számában a Newsweek. Az ameri­kai hírmagazin tudósítója szerint Barak számos korábbi hívének ki­ábrándultsága sokkal erősebb, mint Sarontól való félelmük. A kampány utolsó teljes napján Ehud Barak a sajtó útján levélben for­dult a választópolgárokhoz. Han­goztatta, hogy „ez a választás élet vagy halál kérdése”. - Izrael elér­hető közelségbe került nemzedé­kek álmához, a százesztendős vér­ontás befejezéséhez. Másfelől a zsidó állam önkéntelenül is bele­sodródhat a gyűlölködés, a bánat újabb hullámába - figyelmezte­tett. Barak az izraeli arabokhoz fordulva sajnálkozását fejezte ki az erőszakos cselekmények áldozatai miatt. Az izraeli katonák vasárnap lelőt­tek egy palesztin „bombakészítőt”, aki egy robbanószerkezettel pró­bált Izrael területére bejutni a Gá­zai övezetből. Az el Fatah palesztin mozgalom vezetősége vasárnap este közölte: a szervezet hajlandó lesz tárgyalni Ariel Saronnal, az izraeli jobboldal jelöltjével - akinek választási győ­zelme a Fatah szerint is valószínű­nek látszik -, „ha Sáron tisztelet­ben tartja a nemzetközi megálla­podásokat”.' „Terroristának” minősítette vasár­nap a hivatalos damaszkuszi rádió Ariel Saront, az izraeli jobboldal miniszterelnök-jelöltjét. „A terro­rista Sáron is az időhúzás taktiká­jához folyamodik” - utalt a rádió a Sáron által vasárnap előadott el­képzelésre, amely a palesztinokkal való „szakaszosan megvalósítan­dó” békeszerződésről szólt. A Szíri­ái rádió szerint így az izraeliek csu­pán egy „rossz és egy még rosz- szabb” jelölt közül választhatnak Az USA békés választásokat akar Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy tartózkodjanak a provoká­cióktól az izraeli kormányfőválasztás előtt. Az amerikai külügymi­niszter nem volt hajlandó jóslásokba bocsátkozni a választások eredményét illetően. Hasonlóan nyilatkozott vasárnap Condo- leezza Rice, George W. Bush nemzetbiztonsági főtanácsadója is. Mint fogalmazott, az izraeliekre fontos választás vár ma, de ez az ő ügyük, (m) Összehasonlították a volt és a jelenlegi miniszterelnök külföldi útjainak költségeit Horn Gyula drágábban utazott ORIGO-HÍR Budapest. A Miniszterelnöki Hiva­tal honlapján közzétette Orbán Viktor miniszterelnök 1999-es, és elődje, Horn Gyula 1995-ös utazá­sainak költségeit. Horn útjait 1999- es árakon tüntették fel. Az összeha­sonlításból kiderül: Horn 50 millió forinttal többet költött, mint utód­ja. Ez annak köszönhető, hogy Horn szeretett különgéppel utazni. A legolcsóbb Orbán két napos prá­gai útja volt, 4500 forint, a legdrá­gább pedig a jelenlegi miniszterel­nök egy hetes részvétele a NATO 50. évfordulós ünnepségén, ami 26 millióba került. Orbán Viktor 1999- ben 31-szer utazott külföldre. Ösz­szesen valamivel több, mint 127 millió forintot költött az utakra - áll a Miniszterelnöki Hivatal hon­lapján. Ebből 31 millió forintba ke­rültek a menetrend szerinti repülő­jegyek és 51 millió forintba a kül- öngépek. Orbán legolcsóbb útja két napos prágai látogatása volt, ami a MeH táblázata szerint 4500 forintba került. A miniszterelnök pozsonyi egy napos útja a visegrádi csúcsra ugyanakkor 210 ezer fo­rintba került, szintén egy napos szlovákiai útja pedig 331 ezer fo­rintba. Három nappal később vi­szont több, mint 5 és fél millióért járt Albániában. A miniszterelnök messze legdrágább utazása egy he­tes részvétele volt a NATO 50. év­fordulós ünnepségén 26 millió fo­rintért. 16 millió forintba került négy napos kanadai látogatása, 10 millióba pedig a NATO zászlófelvo­náson való részvétele Brüsszelben. Horn Gyula összesen 27-szer uta­zott. Horn láthatóan jobban szere­tett különgéppel utazni: 1999-es áron 127 millióba kerültek a kü- löngépei, miközben 13 milliót köl­tött a menetrend szerinti repülője­gyekre. Az útiköltséget leszámítva viszont Horn külföldi útjai olcsób­bak voltak. Legdrágább útja egy moszkvai-almatai-taskenti utazás volt 1995 márciusában több, mint 20 millió forintért. Legkevesebbet pedig egy két napos szlovákiai útra költött, 185 ezer forintot. Kezdeményezik az információs kapcsolatteremtést a Magyarok Világszövetségében Tárgyalóbizottság alakul az MVSZ-ben MTI-HIR Budapest. Tárgyalóbizottság felál­lításáról döntött a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ) elnöksége, és már a napokban kezdeményezik a kormánynál, az országgyűlésnél, valamint a hazai és a határon túli magyar politikai pártoknál az in­formációs kapcsolatteremtést - kö­zölte tegnap a vüágszövetség elnö­ke. Patrubány Miklós elmondta: a tárgyalóbizottság tagjai - Tőkés László püspök, Tempfli József püs­pök, Esterházy Alice, Patrubány Miklós, Király Zoltán elnökhelyet­tes, Toró T. Tibor erdélyi RMDSZ politikus és a régióelnökök - ismer­tetni akarják az MVSZ-ben zajló valódi folyamatokat, és az illetékes döntéshozókat szeretnék tájékoz­tatni a vüágszövetség elért ered­ményeiről is. Az elnök elmondta, 2001. május 10-11-én tartják vala­melyikvidéki településen a Magya­rok Világszövetsége soron követke­ző küldöttgyűlését, amelyen a Kár­pát-medence régiójából, a nyugati régióból és az anyaországi régióból is száz-száz küldött vesz részt a két­naposra tervezett küldöttülésen. - A világszövetségnek nincs pénze, ezért arra kérjük a küldötteket, hogy lehetőségeik szerint járulja­nak hozzá a küldöttülés költségei­hez - mondta Patrubány Miklós. Colin Powell külügyminiszter cáfolta a kivonulás tervi Maradnak a Balkánon az amerikai csapatok Washington. Colin Powell ameri­kai külügyminiszter vasárnap az ABC tévéhálózatnak adott nyüatko- zatában megerősítette: az amerikai csapatok a közeli jövőben nem fog­nak távozni a Balkánról. A kérdés annak nyomán vetődik fel nap mint nap újra, hogy George Bush, a re­publikánus pártállású új amerikai elnök - valamint nemzetbiztonsági tanácsadója, Condoleezza Rice - többször hangoztatta: felül kell vizsgálni a külföldi amerikai kato­nai kötelezettségvállalások indo­koltságát, hiszen a haderőnek alap­MTI-HÍR Róma. Carla Del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze biztos abban, hogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt még ebben az évben Hágába lehet „citálni”. A La Stampa tegnapi szá­mában megjelent interjúban a fő­ügyész Milosevicsnek ugyanebben a lapban napvilágot látott szombati interjújára reagál. A volt szerb ál­lamfő „náci módszerek” alkalmazá­sával vádolta a törvényszéket, ame­lyet szerinte azért hoztak létre, hogy „megbüntessék” az Egyesült Államokkal szemben „engededen” államokat Ás politikai vezetőket. Del Ponte asszony szerint Milo­sevics azért nyilatkozik így, mert megértette végre, hogy nem kerül­heti el a felelősségre vonást a nem­zetközi igazságügyi fórumon. Az olasz lapnak adott nyüatkozata nem más, mint elkeseredett kiáltás véli a főügyész. Carla Del Ponte nem tagadja, hogy legutóbbi belg­rádi tárgyalásairól részben elége­detlenül tért vissza. Vojiszlav Kos­tunica elnök például nem párbeszé­det folytatott vele, hanem saját mo­nológját adta elő, alaptalan vádak­kal illette a svájci nemzetiségű fő­ügyészt. Kostunica sok kérdésben ugyanazt az álláspontot vallotta, mint Milosevics. Del Ponte remény­keltőnek nevezi, hogy a kormány törvényjavaslatot készül a parla­ment elé terjesztem, amelyben meghatároznák az együttműködés módjait a hágai törvényszékkel. Carla Del Ponte úgy véli, hogy Mi- losevicset még ebben az évben sike­rül Hágában bíróság elé állítani. Varsó kész lenne nagyobb engedményekre is Lengyelország új uniós tárgyalási stratégiája MTI-HÍR Varsó. Az EU-csatiakozási tárgya­lások gyorsítása, áttörés elérése érdekében Lengyelország kész len­ne nagyobb engedményekre Brüs­szellel szemben - írta hétfői szá­mában a Gazeta Wyborcza. A leg­nagyobb példányszámú lengyel napilap egy bizalmas dokumen­tumhoz jutott, amely az új tárgya­lási taktika egyik változatát tartal­mazza. A dokumentum szerint Lengyelország a 41 átmeneti ha­lasztáskérelem közül akár húsz­ban is kész lenne engedményekre. Nem tartana például „védőernyőt” a LOT lengyel légitársaság, a Len­gyel Államvasutak vagy az Autó- közlekedési Vállalat fölé. Szó van a gázpiac korábbi liberalizációjáról vagy a különleges gazdasági öve­zetek védelmére kért határidő le­rövidítéséről. A szakértők mérle­gelik egyebek között annak lehető­ségét, hogy Lengyelország lemon­dana az uniós jogszabályok és szabványok halasztott bevezetésé­ről különböző területeken: a halá­szattól a környezetvédelemig, a munkabiztonságtól az adókig és a mezőgazdaságig. Az új tárgyalási taktika kidolgozása folyamatban van, döntés még nem született, a végső szó a miniszterelnöké - írta a lap. A lengyel tárgyalók még az idei első félévben, a svéd elnökség alatt 11 további fejezetet szeretné­nek lezárni. Varsó eddig 13 feje­zettel „végzett” a 29 közül. Először a jugoszláv fővárosba a NATO-csapások óta Javier Solana még ezen a héten Belgrádba megy MTI-HÍR Belgrád. Az Európai Unió kül­döttsége Belgrádban tárgyal majd csütörtökön, s a delegációnak tagja lesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője, a NATO volt főtitkára is - közölték hétfőn a jugoszláv fővá­rosban. A látogatást az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédor­szág belgrádi nagykövetsége je­lentette be. A küldöttséget várhatóan fogadja Vojiszlav Kostunica jugoszláv el­nök, Zoran Djindjics szerb kor­mányfő és Goran Svilanovics ju­goszláv külügyminiszter is. A megbeszéléseken a térségbeli helyzet és együttműködés, közte a Jugoszláviát alkotó Szerbia és Montenegró viszonyáról, vala­mint a dél-szerbiai helyzetről esik majd szó. Megfigyelők különösen nagy jelentőségűnek tartják Solana látogatását. A NATO akko­ri főtitkáraként ugyanis 1999 márciusában a franciaországi Ko- szovó-tárgyalások kudarca után ő rendelte el az atlanti szövetség ju­goszláviai katonai fellépését, amelyek egyik velejárója az volt, hogy a szerbiai Koszovó tarto­mányt ideiglenes ENSZ-közigaz- gatás alá helyezték. Az emiatt Szerbiában sokáig kifejezetten gyűlölt Solana most először láto­gat Belgrádba a NATO-csapások óta, amelyek nyomai ma is látsza­nak a jugoszláv fővárosban, pél­dául a külügyminisztériummal szemben, a vezérkar épületén. vetően az esetleges háborúkat kell megnyernie, és nem az egyes etni­kai közösségek békés együttélésé­nek a keretein való őrködés a fel­adata. Azonban már a republikánus kormányzat hivatalba lépése előtt Bush és munkatársai mindehhez hozzátették: a koszovói és a boszni­ai békefenntartó misszióból való amerikai erőkivonás csupán a szö­vetségesekkel való konzultációk nyomán, és semmiképpen sem „máról holnapra” történik majd. Powell most az ABC-nek úgy fogal­mazott, hogy a NATO-csapatok még évekig az említett balkáni tér­ségben fognak maradni. Milosevicset még idén sikerülhet bíróság elé állítani Elkeseredett kiáltás és náci módszerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom