Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-24 / 46. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 24. Cserebere fogadom, többet vissza nem adom? Szó sincs róla. Tony Blair brit kormányfő Chretien asszonynak, Jean Chretien kanadai miniszterelnök pedig Blair asszonynak csak hivatalos puszit adott. A kanadai látogatáson tartózkodó Blair tegnap továbbutazott az USA-ba. (TASR/EPA) Negyedszer ültek össze a délkelet-európai országok állam- és kormányfői Megálljt az erőszaknak A NATO a jövő héten tárgyal az övezetről Belgrád szűkítene MTI-JELENTÉS szültségról, valamint a terület gaz­dasági küátásairól cseréltek véle­ményt a résztvevők. A nap folyamán Trajkovszki macedón és Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök ellátta kézjegyével a két ország közötti ha­táregyezményt. Az első balkáni csúcstalálkozót 1997-ben rendezték meg. A mosta­ni tanácskozást, amelyre árnyékot vet a törökországi belpolitikai vál­ság, az együttműködési folyamat je­gyében hívták össze. Az állam- és kormányfők - a nyilatkozat szerint - a jószomszédi viszony, a stabilitás, a biztonság és a demokrácia megszi­lárdításának eszközeit vették górcső alá. A vendéglátó macedón elnök megnyitóbeszédében úgy véleke­dett, hogy az együttműködési folya­mat „kedvező irányú szakaszba” lé­pett. Több balkáni ország külügymi­nisztere már előző nap megérkezett a macedón fővárosba, hogy tanács­kozzék a feszült dél-szerbiai hely­valy november óta feszült a hely­zet, miután Koszovóból beszivár­gott szakadár albán fegyveresek támadásokat kezdtek a szerb biz­tonsági erők ellen. Az öt kilomé­ter széles (szerb területen fekvő) övezetbe csak könnyűfegyverzetű szerb rendőrök léphetnek be. Belgrád egyebek között szeretné leszűkíteni az övezetet, hogy csökkenjen a gerillák mozgástere. George Robertson NATO-fótitkár már kifejezte az atlanti szövetség készségét az eseüeges változtatá­sok megvizsgálására, de azok fel­tételéül szabta, hogy ne teremtse­nek biztonsági űrt, és ne vezesse­nek az erőszakos cselekmények kiterjedéséhez. Faith szerint Robertson és a NATO vezetése a jövő héten tekinti át a változtatá­sok lehetőségeit. Brit bírálat a szövetségesek címére Irak miatt Nincs jobb megoldás MTI-JELENTÉS Indiai rakétaprogram Újdelhi. Indiában megkezdő­dött az Agni-2 hadműveleti­harcászati rakéta sorozat- gyártása, amelynek 2500 ki­lométeres a hatótávolsága és egy tonna tömegű hagyomá­nyos vagy atomrobbanófejet képes célba juttatni. Pakisz­tán bejelentette, hogy nukleá­ris robbanófejjel felszerelt ra­kétákat telepíthetnek tenger­alattjáróikra, mondván: nem akarnak lemaradni vetélytár- suk, India mögött, amely ha­sonló célt tűzött ki. (MTI) Moratórium a civileknek Washington. Az amerikai vé­delmi tárca úgy döntött, hogy átmenetileg kitiltja a civileket a katonai eszközök vezérlőál­lásaiból. A moratóriumot a napokban írja alá Rumsfeld védelmi miniszter. A tilalmat, amely hajókra, repülőgépekre és harckocsikra vonatkozik, az amerikai tengeralattjáró és a japán halászhajó február 9- ei, kilenc halálos áltozatot kö­vetelő összeütközése miatt határozták el. (MTI) Ivanov feloszlatná Moszkva. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálá­sára létrehozott hágai Nemzet­közi Törvényszékre immár nincs szükség, ezért - Oroszor­szág szerint - eljött az ideje, hogy az ENSZ BT megvitassa e testület feloszlatásának kérdé­sét. Ezt Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter mondta tegnap Moszkvában, azzal érvelve, hogy ma már Horvátország­ban, Bosznia-Hercegovinában és Jugoszláviában is demokra­tikus vezetés van. (MTI) Ivanov többször vádolta elfo­gultsággal és részrehajlással a törvényszék tagjait. (TASR/EPA) Etnikai zavargások Jakarta. Száznegyvenhárom áldozata van az indonéziai Borneo szigetén, Sampit vá­ros és környékén ötödik napja tartó etnikai zavargásoknak. A sziget 700 kilométerre északkeletre fekszik Jakartá- tól. Egy orvos állítása szerint az utcákon számtalan holttest hever, ezek többségét a táma­dók lefejezték. Az őslakos dayak törzs tagjai bozótvágó késsel és fejszével vadásznak a Madura szigetéről származó bevándorlókra. (MTI) Ecuador segítséget kér Quito. Gustavo Noboa Bejaranno ecuadori elnök szerint a Kolumbiában zajló fegyveres konfliktus lassan átterjed a határokon, és erő­szakot exportál a térség or­szágaiba, köztük a hagyomá­nyosan békés Ecuadorra is. Az északi határ mentén ecua­doriak százai kényszerültek elhagyni otthonukat kolum­biai csoportok ismételt fenye­getései miatt. (MTI) Szkopje. Borisz Trajkovszki macedón elnök nyitotta meg tegnap a délkelet-európai országok állam- és kormány­főinek negyedik csúcsérte­kezletét. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A tanácskozáson Albánia, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Görögor­szág, Jugoszlávia, Macedónia, Ro­mánia és Törökország vezetői mel­lett megfigyelőként jelen volt Hor­vátország képviselője is. A nemzet­közi közösséget Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője, Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolat- okért felelős biztosa és Bodo Hom­bach, a balkáni stabilitási egyez­mény főkoordinátora képviselte a tanácskozáson. Tegnap elsősorban a Presevo-völgyben uralkodó fe­Belgrád. A NATO kész megvizs­gálni a Koszovó menti biztonsági övezettel kapcsolatos esetleges változtatásokat - erősítette meg Belgrádban Peter Faith, az észak­atlanti szövetség politikai igazga­tója. Faith vezetésével csütörtö­kön a NATO, az EU és az EBESZ képviselőiből álló küldöttség Go­ran Szvilanovics jugoszláv kül­ügyminiszterrel tárgyalt Belgrád­ban. Koszovó és Közép-Szerbia köz- igazgatási határán másfél éve, a jugoszláv hadsereg koszovói kivo­násakor létesítettek biztonsági övezetet, s ennek az esetleges megváltoztatásáról van szó. Az övezet délkeleti részén és a szom­szédos dél-szerbiai térségben ta­Zágráb. A jobboldali erők már át­meneti kormányzásra és idő előtti parlamenti választásokra készü­lődtek Horvátországban, mert ab­ban bíztak, hogy a Norac-ügy mi­atti országos tiltakozások nyomán megbukik az egy éve hivatalban levő balközép hatpárti koalíció. Horvát tömegtájékoztató eszkö­zök szerint az indulatok felkorbá­csolásának hátterében a néhai Franjo Tudjman alapította nacio­nalista Horvát Demokratikus Kö­zösség (HDZ) állt, amely tavalyi választási veresége óta nem mon­dott le a hatalom gyors visszaszer­zésének a reményéről. A Nációnál című lap úgy tudja, a védelmi tárca már egy hónappal ezelőtt tudott arról, hogy nyugalmazott „pucs- csista tábornokok” és a néhai Franjo Tudjman alapította HDZ jobbszárnya rendkívüli helyzet ki­alakítására készül. A háborús bű­nökkel gyanúsított Norac tábor­nok támogatására rendezett szá­zezres spliti gyűlés szervezői arra számítottak, hogy az országos til­takozások nyomán kilép a hatpárti balközép koalícióból a Drazen Bu­disa vezette Szociálliberális Párt (HSLS), így megbukik a koalíció, és két hónapon belül rendkívüli parlamenti választásokat tartaná­zetről. Görögország a térségben úr­rá lett erőszak leküzdésére terjesz­tett elő javaslatokat, mivel úgy látja, hogy a dél-szerbiai események egy­értelműen veszélyeztetik a térség biztonságát. A görög közlemény szerint a koszovói albán fegyveres csoportok terrortámadásai az EU érdekeit is veszélyeztetik. A Reuters brit hírügynökség a csúcstalálkozóhoz közel álló forrá­sokból úgy értesült, hogy a szakér­tők - lapzártánk idején is - lázasan egyeztettek a zárónyilatkozat szö­vegén, mert az albán kormány elle­nezte azt a kitételt, amely szerint a szkopjei csúcstalálkozó „határozot­tan elítéli a szélsőséges albán cso­portok erőszakos és törvénytelen tetteit Szerbia déli részén”. A záró­közlemény figyelmeztetni kívánja Montenegrót, a kisebbik jugoszláv köztársaságot is, hogy ne ragasz­kodjon a függetlenséghez, töreked­jen inkább kiegyezésre Belgráddal. Négyen meghaltak Lavinaomlás Tirolban Bécs. A nyugat-ausztriai Tirolban négy ember vesztette életét, és töb­ben eltűntek a Gurgler-völgyben be­következett hóomlásokban. Hatal­mas hótömeg zúdult egy hágó 300 méteres szakaszára a népszerű sípa­radicsom, Obergurgl közelében, és betemette az éppen ott haladó gép­kocsikat. Három helikopter és számtalan mentőegység - mintegy 100 ásókkal felszerelkezett ember - sietett a helyszínre, hogy kiszabadít­sa a hó fogságába került embereket. Négy személyt holtan találtak egy autóban, amelyet összezúzott a lavi­na. Egy másik helyszínen két em­bert sértedenül kiemeltek a hóréteg alól. Több síparadicsom is megkö­zelíthetetlen, turisták ezrei rekedtek az üdülőközpontokban. (MTI) nak. A HDZ növekvő népszerűsé­géről szóló számításaiknak azon­ban a közvélemény-kutatási ada­tok ellentmondanak. A Nációnál megjegyzi: a jobboldal tévedett az új amerikai kormányzat megítélé­sében is, amikor arra számított, hogy a Bush-adminisztráció a hi­vatalba lépése után támogatni fog­ja azokat a horvátországi erőket, amelyek a kommunisták visszaté­résének veszélyét látják a balközép zágrábi kormányban. A lap úgy fo­galmazott, hogy „a HDZ-felkelés csúcspontján” érkezett Zágrábba Bush elnök üdvözlete, amelyben támogatásáról biztosította a jelen­legi horvát kormányt. London. Sir Michael Boyce tenger­nagy, a héten hivatalába lépett új brit vezérkari főnök burkoltan tá­madta Nagy-Britannia szövetsége­seit, amiért bírálták az Irak ellen múlt pénteken végrehajtott ame­rikai-brit bombázásokat. A vezér­kari főnök a brit napilapok védelmi szakértőivel folytatott beszélgeté­sén ingerültségének adott hangot amiatt, hogy „azok az országok, amelyek állítólag barátaink, ellen­séges megjegyzéseket tettek” az Irak elleni amerikai-brit fellépésre. Kijelentette, „bizonyára megkérdő- jelezhetők a katonai fellépés egyes motívumai”, de mint hangsúlyoz­ta, a repüléstilalmi övezetek fenn­MTI-HlREK Jeruzsálem. Ariel Sáron megvá­lasztott izraeli kormányfő úgy vé­lekedett, hogy az izraeli-amerikai kapcsolatok keretében nem sza­bad csak a palesztin kérdésre kon­centrálni. Közben újabb összecsa­pások voltak tegnapra virradóra a megszállt területeken. Sáron, aki holnap találkozik Colin Powell új amerikai külügyminisz­terrel, amerikai zsidó szervezetek képviselői előtt kijelentette, hogy az elmúlt időszakban túlságosan nagy hangsúlyt fektettek a közel­MTI-HÍR Kijev. Leonyid Kucsma ukrán el­nök szerint a jelenlegi, átmeneti időszakban a parlamentáris köz- társasági államforma katasztrofá­lis lenne Ukrajna számára, rend­kívüli állapot bevezetésére azon­ban nincs szükség. Kucsma sze­rint világszerte hatékonyabbak­nak bizonyulnak az elnöki köztár­saságok, mint a parlamentiek. Is­mételten kijelentette, hogy ön­ként nem hajlandó lemondani. MTI-HÍR Prága. Václav Havel egészségi ál­lapota javult, így a hét végén vár­hatóan hazaengedik a kórházból - közölte tegnap Ladislav Spacek el­nöki szóvivő. A cseh államfőt im­már 12 napja krónikus hörghurut­tal a prágai központi katonai kór­házban kezelik. Hazaengedését az orvosok már a múlt hét végén is Róma. Az olasz katonai elhárítás (SISMI) 1979 és 1981 között meg­figyelés alatt tartotta a Vatikánt és magát II. János Pált is - derült ki a tegnapi olasz napilapokból. A La Stampa és a Corriere della Sera most előkerült, korabeli dokumen­tumok alapján adott hírt arról, hogy a SISMI megkülönböztetett figyelmet szentelt a Szentszék te­vékenységének, különös tekintet­tel az újonnan trónra lépett pápá­ra. A katonai titkosszolgálat elhá­rító részlegét akkor az a Giuseppe Santovito tábornok vezette, aki ké­sőbb az államellenes szervezkedés miatt leleplezett P-2 szabadkőmű­ves-páholynak is tagja volt. A SISMI akkoriban három szálon folytatta megfigyeléseit. Az egyik II. János Pálnak a lengyel válság­ban játszott szerepét és a Szovjet­tartása az egyeden lehetséges mód arra, hogy véget vessünk az iraki kurdok és síiták elleni helikopteres támadásoknak. „Nem azt mon­dom, hogy amit teszünk, az tökéle­tes. Azt próbálom megértetni, hogy egyelőre nincs alternatív megol­dás.” Nagy-Britannia keresi a lehet­séges megoldásokat, de kísérletei egyelőre sikertelenek voltak - ma­gyarázta. A The Daily Telegraph szerint Sir Michael bírálata elsősor­ban Franciaország ellen irányult, amely a legélesebb bírálattal illette a légi csapásokat. A franciák óriási kampányt folytatnak annak érde­kében, hogy vállalataik számára üzleteket szerezzenek Irakban, amint feloldják a bagdadi rezsim elleni szankciókat - írta a lap. tervezték, de mivel állapota szom­baton éjjel váratlanul rosszabbo­dott, még egy hétig a kórházban tartották. A szóvivő szerint Havel a jövő hetet a Prágához közeli elnöki rezidencián, a Lány kastélyban szeretné tölteni, hogy erőt gyűjt­sön. Várhatóan ott fogadja majd Rudolf Schuster szlovák államfőt, aki március 1-jén és 2-án hivatalos látogatást tesz a Csehországban. unióhoz fűződő viszonyát próbál­ta kideríteni. A második a Szent­széknek az olasz belpolitikával kapcsolatos irányvonalát elemez­te. A harmadik szálon a SISMI megpróbálta bemérni azokat a bí­borosokat, akik a Római Kúrián belül kevéssé számítottak a len­gyel pápa híveinek. A titkosszol­gálat állítólag korrumpált egyes főpapokat, sőt, a dokumentumok­ból az is kiolvasható, hogy az olasz kémelhárítók „poloskákat” helyeztek el a Bronzkapu mögötti hivatalokban. A La Stampa az ak­kori időket rekonstruálva felidézi: a katonai titkosszolgálatok min­dent megtettek, hogy megakadá­lyozzák az ellenséges, elsősorban kommunista hírszerzők beszivár­gását a Vatikánba. A lap emlékez­tet arra, hogy a katolikus világ központja mindig is kémek gyűj­tőhelye volt. A Tudjman-párt nem mondott le a hatalom gyors visszaszerzésének a reményéről Kormányzásra készült a jobboldal MTI-JELENTÉS Ma kezdődik Colin Powell közel-keleti látogatása Taktikázik a Munkapárt Kucsma elutasítja a parlamenti köztársaságot Nem lesz erőszak Václav Havel a hét végén várhatóan hazamehet Találkozó Schusterrel A Vatikán mindig is kémek gyűjtőhelye volt Megfigyelték a pápát MTI-JELENTÉS keleti békefolyamatra és ennek a kétoldalú kapcsolatok látták kárát. Szerinte a jövőben Izrael és az USA közös céljaira kell összpontosítani, többek között össze kell hangolni a terrorizmus elleni harcot. Még mindig nem dőlt el, hogy a Munkapárt vállalja-e a nagykoa­líciót és ha igen, milyen tárcákat akar magának. A párt hétfőre hívta össze központi bizottságát az ügyben. Az elmúlt napokban a párt, taktikát váltva, a védelmi tárca helyett a pénzügyet kezdte követelni, ezt azonban a Likud mindeddig elutasította. Egyben közölte, kizártnak tartja annak eshetőségét, hogy rendkí­vüli állapotot kelljen bevezetni az országban. Az ellenzék december óta követeli a szeptemberben el­tűnt Georgij Gongadze internetes újságíró ügyében személyes érin­tettség gyanújába keveredett Kucsma távozását, és többen par­lamentáris köztársaság megte­remtését szorgalmazzák. Tegnap Juscsenko kormányfő is kizárta a belpolitikai válság erőszak alkal­mazásával történő megoldását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom