Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-24 / 46. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 24. Politika 5 Boros Zoltán: „Egyik-másik faluvezető elmondta, hogy a losonciak agresszivitása elgondolkodtatta őket" Losonc vagy Rimaszombat? Országos kérdéssé dagadt a Losonc és Rimaszombat közti vita arról, melyik város legyen Nógrád-Gömör megye székhelye. A losonciak látványosan kampányolnak városuk mellett, a rimaszombatiak ritkán hallatják hangjukat. Ezúttal Boros Zoltánt, a Rimaszombati Járási Hivatal elöljáróját szólaltattuk meg. FARKAS OTTÓ Mikor és miért tört ki ez a heves csatározás Losonc és Rimaszombat között a megyei székhely elnyeréséért? Kilencvenkilenc novemberében még egy akaraton voltunk. Itt, Rimaszombatban tartottuk azt a konferenciát, amelyre meghívtuk a Nagykürtösi, a Poltári, a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járás államigazgatási szerveinek képviselőit, illetve az önkormányzatok vezetőit. Kétszáznál többen jöttünk össze, és mivel a tanácskozásnak a közigazgatási reform volt a fő témája, megjelent Viktor Niznansky kormánymegbízott is. A hatáskörök átviteléről, az önkormányzati egységek megszervezéséről tárgyaltunk. A zárónyilatkozatot Rozsnyó alpolgármestere olvasta fel. Ebben az állt, hogy tartozzon egybe az a három járás - a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati -, amely majd a határ túloldalán lévő településekkel megalakítja az eurorégiót. A majdani megyét pedig az a hat járás alkossa, amelynek képviselői akkor és ott megjelentek. A Rozsnyói járás polgármesterei közül akkor senki \\ Kilencvenkilenc no- r vemberében még egy akaraton vol- . . tunk. \\ nem emelt kifogást az elhangzottak ellen. 1999 végén a Rozsnyói járás képviselői, szó szerint sebtében, aláírattak a polgármesterekkel egy nyilatkozatot, hogy mégiscsak Kassa-vidékhez szeretnének tartozni. Ezt helyi viszonylatokban nem előzte meg semilyen önkormányzati döntés. Értesüléseim első kézből, az érintett polgármesterektől származnak. Ekkor kezdett kiéleződni a megyeszékhely körüli vita is? lobbitevékenység a magyar parlamenti képviselők irányába is, számolva annak esélyével, hogy a parlamentnek kellene döntenie a megyeszékhelyről. Az MKP Besztercebányai Kerületi Tanácsát négy járás képviseli, a Nagyrőcei, a Losonci, a Nagykürtösi és a Rimaszombati. A tizenkét tagú tanács hogyan döntött ebben a kérdésben? Utolsó megbeszélésünkön a tanács úgy látta helyesnek, hogy a Rozsnyói járással együtt lenne gazdaságilag is erős ez a területi egység. Szükségesnek tartjuk a további tárgyalásokat a rozsnyói képviselőkkel. A megyeszékhely meghatározásával kapcsolatosan eltérnek a vélemények, de felsőbb érdek, hogy a magyarság szempontjából egy erős megye jöjjön létre, tehát a terület kialakításában már egyezett a véleményünk. Döntésünkről természetesen tájékoztattuk az országos elnökséget is. Mindezek ellenére úgy tűnik, „Mi rendszeres és korrekt munkát végzünk annak érdekében, hogy Rimaszombat legyen a központ." (Somogyi Tibor felvétele) Nem, egy kicsit később, amikor körvonalazódott, mi is lesz a magasabb szintű önkormányzati egység, illetve amikor a kormány jóváhagyta a koncepciót, amelyben részletesen megjelölte az egyes jogköröket, a pénz elosztását stb. Ezután került egyre inkább előtérbe a székhely kérdése is. A losonciak lobbizni kezdtek, amikor látták, hogy adottságaiból adódóan csakis Rimaszombat lehet a leendő megye székhelye. Meglehetősen agresszívan kezdték követelni, hogy Losonc legyen a magasabb területi egység központja. Az akciókat nyilvánvalóan az egyes losonci vállalkozói körök irányítják, persze csatlakoztak hozzájuk egyes politikai és közigazgatási tényezők is. Sajnos, sikerült bevonniuk azokat a magyar köröket is, amelyek elvesztették a tájékozódási irányt. Ez a megye nekünk nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem azért is, hogy benne az itt élő magyar kisebbség kellő súllyal érvényesülhessen. Gondolok itt főleg a nyelvi jogainkra. A speciális magyar érdekek Rimaszombatban adottak, Losoncon azonban nem. A Magyar Koalíció Pártja országos vezetése ezt másképpen látja. A lapokban erről éppen fordítva nyilatkozott az MKP egyik frontembere. Azt hiszem, a sajtóban megjelent nyilatkozatok nem voltak kellőképpen megvilágítva. Később ugye olvasható volt az is, hogy az MKP nézete szerint Rimaszombat legyen az önkormányzati központ. Mivel Ön egyben az MKP járási elnöke is, első kézből tájékozódhatott a párt országos és regionális tanácskozásain született határozatokról. Hogyan került központi viszonylatban terítékre ez a kérdés? Elsősorban arról tanácskoztunk, mely járások alkossanak egy-egy területi egységet. Az MKP azt javasolta, hogy a leendő Nógrád- Gömör megyéhez tartozzon a Rozsnyói járás is. A rozsnyóiak képviselői ez ellen kifogást emeltek az országos tanácson. Az ominózus ülésen én is felszólaltam, de nem sikerült őket meggyőznöm arról, hogy egy erős Nógrád-Gömör megye kialakítása nem elhanyagolható érv a magyarságtudat megőrzése szempotjából sem, illetve a kelet felé csatlakozás nekik gazdaságilag is hátrányos lesz. Itt jegyzem meg, hogy folyik bizonyos » Az akciókat nyilvánvalóan az egyes losonci vállalkozói körök irányítják. mintha Losonc javára billenne a mérleg nyelve. Losonc látványosabban, nagyobb csinnadrattával teszi a dolgát. Ez időnként ízléstelenségbe csap át, de ennek megítélése a polgárok dolga. Gyakran elbeszélgetek a Nagykürtösi járás polgármestereivel is, akik természetesen ragaszkodnak Losonchoz, mert közel van. Azonban egyik-másik faluvezető elmondta, hogy a losonciak agresszivitása elgondolkodtatta őket, nem lenne-e jobb Rimaszombat mellé állni. Mi rendszeres és korrekt munkát végzünk annak érdekében, hogy Rimaszombat legyen a központ. A nyelvi charta szerint a hat járás közül egyedül Rimaszombat felel meg annak, hogy a polgár bátran használhassa anyanyelvét a hivatalban is, ezt a tényt, sajnos, a nacionalista szlovák erők meg is lovagolják. Vagyis mind a hat járásban ezek az erők egységesen fejtik ki tevékenységüket ellenünk, különböző sajátos fogalmazványokat íratnak, amelyek időnként kimerítik a rágalmazás fogalmát. Verheugen Csákynál - régiófejlesztés, területi elrendezés, magyar kar, romaprobléma Hanzelék cáfolnak Előtérben a kisebbségi ügyek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Günter Verheugen tegnap találkozott a kisebbségi és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettessel. Csáky Pál a tegnapi alkotmánymódosítási vita kapcsán megerősítette az Európai Bizottság bővítési biztosának, mennyire fontosnak tartja a kormánykoalíció stabilitását, és elmondta, ennek érdekében az MKP a maga szavazatait biztosítja. Verheugen érdeklődött a régiófejlesztésről és a területi elrendezés felől, de szó volt a romakérdés kezeléséről is. A miniszterelnök-helyettes, kifejtette, a megoldás csak a romák szociális felemelkedésével érhető el, biztosítani kell a művelődés feltételeit. Mindehhez természetesen szükség lesz az EU segítségére is. A romák képzését Csáky szerint Nyitrán lehetne biztosítani, az ukrán, ületve rutén nyelvű oktatást pedig Eperjesen. Miklósi Péter, a miniszterelnök-helyettes szóvivője lapunknak elmondta, terítékre került a sokat vitatott magyar kar kérdése is. Verheugen érdeklődött a közigazgatási reform jövőbeli alakulásáról, illetve az MKP elképzeléseiről a megyerendszerrel kapcsolatban. Csáky biztosította vendégét, az MKP akár 24 órán belül megállapodásra kész, azonban tudja, hogy ehhez kölcsönös kompromisszum szükséges. A miniszterelnök-helyettes ismét kifejtette az MKP álláspontját, vagyis azt a kívánságot, hogy a hat magyarlakta járás egy megyét alkosson, (jéel) Áprilisban a parlament elé kerül kormányjavaslat - Franciaország a példakép Készülőben a román nyelvtörvény MTI-JELENTÉS Bukarest. A kormány - francia ihletésre - törvényt szeretne a román nyelvről, közölte tegnap Florin Rotaru, a román művelődési és vallásügyi minisztérium államtitkára. Rotaru azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Rázván Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, a román nyelv használatáról szóló törvény tervezetét a kormány áprilisban a parlament elé terjeszti. Theodorescu úgy fogalmazott, hogy a készülő törvény „nem irányul senki ellen és csupán az a célja, hogy biztosítsa a nyelv romlatlan megőrzését”. „Minden normális ember nacionalista, csak a nem normálisak ultranacionalisták” - jelentette ki a miniszter. A román nyelv védelméről már három évvel ezelőtt törvényjavaslatot kívánt előterjeszteni George Pru- teanu, aki az akkori legerősebb, most pedig a jelenlegi kormánypárt szenátoraként küzdött és küzd azért, hogy Romániában mindenki mindenhol románul beszéljen. Akkor nem lett belőle semmi, mert az RMDSZ joggal tette fel a kérdést akkori koalíciós partnereinek: „A koalíciós megegyezés szellemében miként gondolják törvényben előírni, hogy például az RMDSZ tanácskozásain, kongresszusain kötelezően román nyelvet kelljen használni?” Rudolf Zialc hazatér Pozsony. Elutasította néhány politikusnak a Rudolf Ziak-ügyben tett bíráló kijelentését a Legfőbb Ügyészség, ugyanakkor nem tartja tisztességesnek a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alel- nökének eljárását. Vladimír Palkó ugyanis belső információt hozott nyilvánosságra, melyhez a parlament védelmi bizottságának elnökeként jutott hozzá. Daniela Spac- ková szóvivő szerint Milan Hanzel legfőbb ügyész nem változtatta meg álláspontját a pozsonyi kerületi ügyész döntésével kapcsolatban, aki leállította az eljárást a titkosszolgálat (SIS) szabotázzsal vádolt volt munkatársa ügyében. Hanzel ezzel egyetértett. A Legfőbb Ügyészség tegnapi közleménye szerint abszurdum azt kérni Hanzeltől, hogy ne találkozzon védőügyvédekkel, ugyanakkor a szóvivő tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint a főügyész rendszeresen találkozott volna Juraj Trokannal, Ziaknak, valamint Ivan Lexának, a SIS volt igazgatójának az ügyvédjével. Egyébként Trokan tegnapi tájékoztatása szerint Ziak megköszönte neki eddigi munkáját, s állítólag két héten belül hazatér Szlovákiába. (TASR) RÖVIDEN 1700 pedagógust bocsátanak el Eperjes. 1700 pedagógus kapja meg felmondólevelét az idén, az iskolaügyi tárca költségvetése ugyanis nem rendelkezik elegendő pénzügyi kerettel a bérek kifizetéséhez, vallotta be az oktatásügyi államtitkár. Szigeti László szerint a tömeges elbocsátásokra az egyik kormányhatározat nem teljesítése miatt kerül sor, vagyis a tanárok öt százaléka helyett mindössze 3,5% távozott. A probléma megoldásáról, a kerületi és járási munkahivatalokkal együtt, márciusban dönt a minisztérium. (SITA) Szabályt sértett az UPC Pozsony. Az UPC Slovensko társaság megsértette az árszabályzatot, közölte a Szlovák Távközlési Hivatal, az általa elvégzett vizsgálat adataira hivatkozva. „Belátható időn belül meghatározzuk a büntetés mértékét” - tájékoztatott a hivatal vezetője. Milan Luknár szerint akár egymillió koronát is kiszámlázhatnak majd a kábeltelevíziós társaságnak. (SITA) Honnan van pénze Meciar fiának? Trencséntyeplic. Nyolcvan millió koronát szán a Baracka Szálló felújítására a volt kormányfő fiának cége. Ifj. Vladimír Meciar szerint az építmény átadására már júliusban sor kerülhet. A jelentés szerint a cég saját forrásból fedezi a munkálatok költségeit, ám hitelfelvételről is tárgyal. A kérdésre, milyen tapasztalalatai vannak a bankokkal hitelügyben, Meciar fia megjegyezte: „Ha egy cégnek van pénze, könnyen kaphat pénzt bankoktól. Akinek nincs, az nehezebben. Mi valahol középen vagyunk.” (TASR) Óvatosan optimista az EB bővítési biztosa Egyetlen esélyünk JUHÁSZ LÁSZLÓ Pozsony. Szlovákia egyetlen esélye az Európai Unió bővítésének első körébe kerülni. Ebben Günter Verheugen, az Európai Bizottság (EB) uniós bővítésért felelős biztosa és Pavol Hamzík integrációs miniszterelnök-helyettes is egyetértett. Verheugen tegnap találkozott az ország szinte teljes vezetésével, a köztársasági elnöktől kezdve a külügyminiszteren, a kormányfőn és helyettesein át a házelnökig. Látogatásának végén Verheugen sajtó- tájékoztatón számolt be szlovákiai útjáról. Elmondta, az ország csatlakozását jelentősen előremozdíthatja a lakosság 75 százalékos unió- pártisága. A romakérdésről szólva a biztos rámutatott, egyetlen tagjelölt ország sem lesz képes önmaga megoldani ezt a kérdést a csatlakozás előtt, azonban Pozsony tagságának már nincs politikai akadálya, mindössze a romák helyzetét kell továbbra is figyelemmel kísérni. „Én is ezt tettem Kelet-Szlovákiá- ban” - mondta Verheugen, aki gratulált Szlovákiának, hogy nemcsak a kormány keresi a megoldást, hanem a harmadik szektor is bekapcsolódik a romák javára végzett munkába. A bővítési biztos nem volt hajlandó kifejteni véleményét az alkotmánymódosítás vitájáról, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az ország területi beosztása, illetve a regionalitás elve elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyes régiók támogatáshoz juthassanak az uniós strukturális alapokból. „Az alkotmány további részei az ország belügyét képezik, ezt nem fogom kommentálni” - mondta Verheugen, hozzátéve, elégedettek lehetünk Szlovákia eddigi fejlődésével. Az EB bővítési biztosa reméli, hogy a 2002-es választások után sem következik be számottevő változás Szlovákián belül az uniós csatlakozás támogatásában. Ellenzéki időhúzás még az utolsó pillanatban is Szavazási nagyüzem ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Három heti vita után tegnap a parlamentben az alkotmánymódosításról szóló szavazás volt napirenden. Előtte még Peter Kresák, az alkotmánymódosítás egyik előterjesztője kapott szót, aki a vita eddigi menetét, az ellenzék magatartását, az általa felvetett kifogásokat és bírálatokat elemezte. Szerinte az ellenzék célja nem más, mint az ország demokratikus fejlődésének megakadályozása. Kresák beszédét követően az ellenzék ismét húzta az időt, a tárgyalás, illetve a szavazás elnapolását, a szerdán megszakított vita folytatását kérte, illetve azt kifogásolta, hogy az utolsó pillantban kapták kézhez a módosításokat. Az egyes módosító javaslatokról szóló szavazás során a Fehér Miklós által előterjesztett csomagból 8 pontot töröltek. Három javaslat kivételével a csomagról egyszerre szavaztak, és 91 honatya támogatásával jóváhagyták. Az Állami Számvevőszék hatásköreiről, illetve a külföldi szlovákokról szóló javaslatokat is elfogadták, a városrészek jogállásáról rendelkezőt viszont elutasították. A KDH abortuszt tiltó módosításáról végül is nem szavaztak. Jozef Tuchyna három módosítását nem fogadták el, csakúgy, mint Ján Langosnak a képviselői mentelmi jog korlátozását célzó két javaslatát. Az MKP módosításait sem fogadták el, sőt a preambulumot és a kisebbséget érintő pontokról egyáltalán nem szavaztak. Elfogadták Ján Simko javaslatait a legfelsőbb bíróság elnöke és alelnökei menesztésének körülményeire vonatkozóan. Az államfő jogkörének bővítést célzó felvetése viszont meghaladja a módosítás kereteit, ezért nem bocsátották szavazásra. Hasonló sorsra jutott Peter Tatár javaslata is. A Pavol Kanis és Vladimír Faic baloldali képviselőpáros nyolc módosításból hetet elfogadtak. A négy ellenzéki képviselő által benyújtott módosításokból egyet sem fogadtak el, mert azok túllépték a módosítás kereteit, (szm) HALÁLOZÁS Fájó szívvel tudatjuk, hogy id. KÓSA ZOLTÁN rövid betegség után elhunyt. Temetése 2001. február 26-án, 16 órakor lesz a somoijai temetőben. A gyászoló család S-55
