Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-04 / 3. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJSZÓ 2001. JANUÁR 4. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rekord alacsony mérleghiány Varsó. Lengyelországban a folyó fizetési mérleg hiánya 2000 novemberében 320 millió dollárra csökkent az októberi 852 millióhoz és az előző év hasonló időszaki 1024 millióhoz képest. A hiány jóval kisebb, mint amire az elemzők számítottak, akik 760- 785 millió dollárra becsülték a deficitet. A novemberi mérleghiány szintje az 1998 augusztusi érték (281 millió dollár) óta most volt a legalacsonyabb. A lengyel piac a hírre a zloty azonnali erősödésével reagált. Megfigyelők szerint az alacsony novemberi deficit főként az export erősödésének és az import lassulásának köszönhető. (MTI) Újabb per a Microsoft ellen Washington. Hét alkalmazott pert indít a világ legnagyobb programgyártója, a Microsoft és elnöke, Bül Gates ellen faji megkülönböztetés miatt. Úgynevezett class action (egységes kereset) pert terveznek, vagyis ha győznek, azonos feltételekkel más panaszosok már egyszerűsített eljárásban, kisebb bizonyítási teherrel juthatnak kártérítéshez. Az ügyvédek szerint a Microsoft megkülönböztető módon bánt néger alkalmazottaival értékelésükben, előléptetésükben, munkaszerződéseik felmondásakor és egyes munkahelyi vétségek megtorlásában. (MTI) Az Apple kiárusítja régi modelljeit Washington. Az Apple Computer Inc. új termékeinek piacra dobása előtt csökkenti egyes régi modelljeinek árát, így próbálva meg lefaragni készleteit. Az sem mellékes szempont, hogy a kedvezőbb árak nagyobb forgalomhoz és bevételhez juttathatják a közelmúltban többször is profit wamingot bejelentő céget. Megfigyelők szerint a társaságot a gazdaság lassulása mellett a termékei iránti kereslet csökkenése is sújtja, így nem meglepő, hogy az Apple az elmúlt év utolsó negyedére már veszteséget prognosztizált. (NGO) Olcsóbb lapkával próbálkoznak San Francisco. A vüág legnagyobb lapkagyártója, Intel bemutatta legfrissebb, Pentium 4-es mikroprocesszorának legújabb, olcsó változatát. A cég azt reméli, hogy az árcsökkentéstől nőni fog a kereslet. A legújabb Pentium 4- es 1,3 gigahertzen fut, valamicskét lassúbb, mint a jelenlegi 1,4 és 1,5 gigahertzes változat, ám 409 dolláros ára csak kicsit több mint a fele a leggyorsabb Pentium 4-es árának. Az Intelnél remélik, hogy az új változattal készülő személyi számítógépek 1500 dollár körüli áron értékesíthetők. A Pentium 4-es eddigi változatait használó gépek ára 2300 és 2500 dollár között van. (MTI) A Renault növeli részesedését Párizs. A Renault autógyár bejelentette, hogy 10%-ról 14,9%-ra növelte részesedését a svéd AB Volvoban és szándéka szerint a következő hat hónapban 20%-ra növeli tulajdoni arányát. A Renault ezzel a Volvo legnagyobb egyedi részvényese lesz. A Volvo júniusig 5%-ot ad át a franciáknak, további 0,1%-ot a szabadpiacról vásárolnak fel. (MTI) Az Aventis eladta részesedését Strasbourg. Az Aventis gyógyszeripari konszern bejelentette, hogy eladja a Messer-Griesheim ipari gázokat gyártó vállalatban lévő 66,6%-os részesedését. A részesedést az Allianz vagyonkezelő leányvállalata, az Allianz Capital Partners, és a Goldman Sachs amerikai befektetési bankhoz tartozó Goldman Sachs Funds veszi át. A fennmaradó rész a Messer család tulajdona marad. A német Hoechst AG és a francia Rhone-Poulenc fúziójából létrejött Aventis így a gyógyszerágazatra összpontosít. (MII) A svéd elnökség alatt nagyobb az esély a gyorsításra Postai szolgáltatások liberalizálása az EU-ban ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A postai szolgáltatások piacának megnyitásáról az EU-tag- államok ugyan már több mint tíz éve vitatkoznak, a mostani miniszteri találkozón a várakozásoknak megfelelően nem született érdemi előrelépés. A brüsszeli bizottság ajánlásában foglaltakat ma még nyolc tagállam ellenzi; áttörésre megfigyelők szerint csak a soros svéd elnökség idején nyílik mód. Az EU-tagországok postaügyben illetékes minisztereinek találkozója eredménytelenül zárult, mivel az évi 80 milliárd euróra becsült piac tervezett liberalizálása több tagállam határozott ellenállásába ütközik. Megfigyelők szerint a most kezdődő svéd elnökség alatt talán némi előrehaladás érhető el e politikailag is érzékeny területen. A brüsszeli bizottság legutóbbi javaslata szerint 2003-ig a postai piac liberalizált szeletét az 1997-ben elfogadott 3 százalékról legalább 20 százalékra kellene növelni és a küldemények kézbesítésére vonatkozó monopólium felső küszöbértékét a jelenlegi 350 grammról 50 grammra kellene csökkenteni; Hollandia olyan kompromisszumot javasol, amely a küszöbértéket 100 grammra, a határidőt pedig 2007-re módosítaná. Bár a márciusi lisszaboni csúcstalálkozón az EU vezetői elvi megállapodást kötöttek e terület - a közüzemi szolgáltatásokéhoz hasonló - liberalizációjának felgyorsításáról, a soros elnöki tisztséget betöltő francia kormány nem merte kenyértörésre vinni a dolgot a piaci nyitást keményen ellenző postai szakszervezetekkel. A liberalizáció ugyanis főként a vidéki körzetekben jelentős létszámleépítést vonna maga után, ami egyrészt politikailag népszerűtlen, másrészt a központi kérdésként kezelt foglalkoztatás szempontjából is kedvezőtlen lépés lenne. A levél- és csomagkézbesítés állami monopóliumának megtörése elsősorban a gyorspostai szolgáltatásokra szakosodott nagyvállalatoknak - többek között a United Parcel Services Inc.-nek, a FedEx Corp.-nak, a DHL-nek - az érdeke, amelyek az előbbieket azzal vádolják, hogy a monopóliummal védett tevékenységből származó haszon egy részével megtámogatják az általuk is végzett expresszkéz- besítés jövedelmezőségét, ami számukra tisztességtelen versenyelőnyt biztosít; hozzájuk hasonlóan azonban az EU két tőzsdén jegyzett postájának, a Deutsche Post AG-nak és a holland TNT Post Groep NV-nek is szándékában áll tevékenységét a többi tagállam területére is kiterjeszteni. Svédország, amelyben a postai szolgáltatásokat már hét éve liberalizálták, 6 hónapos EU-elnöksége alatt jóval nagyobb eséllyel láthat neki egy elfogadható kompromisszum kidolgozásának. (Az NG alapján) Sajtóhírek szerint Varsó mégis engedett a Gazprom nyomásának - befejezéséhez közeledik a gázcsata Egyelőre nincs norvég segítség (Archív felvétel) usban megállapodott, hogy gázvezetéket építenek Norvégiából Lengyelországba a Balti-tenger alatt. Az emlékeztetőben az áll, hogy Lengyelország 2004-től évente legalább 5 milliárd köbméter norvég földgázt importál. A részletes megállapodás kidolgozását a kormányok részint a Statoilra, részint a lengyel PGNiG gáztársaságra bízták. Norvégiában közben kiderítették, hogy a vezeték csak akkor térül meg, ha Lengyelország évente 8 milliárd köbméternél több földgázt vásárol. Ám korántsem biztos, hogy Lengyelország ennyit el tud fogyasztani vagy akár tovább tud importálni - írta a Rzeczpospolita. Egy korábbi, 1999. májusi megállapodás értelmében Lengyelország évi 500 ezer köbméter földgázt importál Norvégiából. Épülő gázvezeték. Szlovákia is érdekelt az olaj- és gáztranzit növelésében. Varsó. Az orosz Gazprom nyomására a lengyelek kapituláltak az idei orosz föld- gázimport feltételeinek ügyében, és számukra előnytelen függeléket írtak alá, amelyet az orosz fél csatolt a kész szerződéshez. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Gazeta Wyborcza a Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalattól (PGNiG) származó nem hivatalos értesülésre hivatkozva azt írta, hogy december 29-én a lengyel nagyvállalat hozzájárulását adta a függelékhez, amelyet a Gazprom megbízásából a szerződés ügyében eljáró Gaz-Trading illesztett a hónap közepén már aláírt, kész szerződéshez. Ez egyebek között lerövidíti a fizetési határidőket, és megemeli a késedelmi kamatokat. A rossz pénzügyi helyzetben lévő PGNiG nem tehetett mást, mint hogy elfogadta a megváltoztatott feltételeket - írta a legnagyobb példányszámú lengyel napüap. Lengyelország évente mintegy 11 milliárd köbméter földgázt használ fel, ebből 4 milliárd köbméter saját forrásból származik, a többi importból, túlnyomórészt Oroszországból. Az orosz import 20 százaléka érkezik a Gaz-Tradinggel kötött megállapodás révén; ezenkívül 1,5 milliárd köbmétert importál a Bartimpex a Moszkva várossal kötött szerződés alapján, míg a többi földgázt, jelenleg mintegy 4 milliárd köbmétert, a Jamal-gázvezeté- ken Nyugat-Európába juttatott orosz földgáz tranzitjáért kapja Lengyelország. A Gaz-Tradinggel aláírt szerződés fizetési feltételei titkosak, de nem hivatalos értesülések szerint Lengyelország mintegy 130 dollárt fizet ezer köbméter orosz földgázért. A lengyel fél kiszolgáltatott helyzetén úgy próbál segíteni, hogy más forrásból is igyekszik kielégítem földgázszükségletét. Jelenleg folynak éppen a tárgyalások a norvég kormánnyal ottani földgáz lengyel importjáról, ám - lapjelentések szerint - ez sem ígér gyors megoldást. Elmaradt, és néhány hónapon belül alig is várható a lengyel-norvég gázmegállapodás decemberre tervezett aláírása - jelentette a Rzeczpospolita. Az újság szerint az a bökkenő, hogy a norvég állami Statoil olajtársaság több évre szóló garanciát kért a lengyel kormánytól az átveendő földgáz mennyiségére. A lengyel és a norvég kormány júliPozsony lépéskényszerben Pozsony. A lengyel-orosz megállapodás ránk is hatással lesz. Mikulás Dzurinda kormányfő december derekán úgy fogalmazott, hogy Szlovákia ugyan a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik Ki- jewel, ám ha az Ukrajnát elkerülő gázvezeték valóra válik, Szlovákia számára mindennél fontosabb lesz az állam gazdasági érdekeinek biztosítása. Korábban Varsó sem akart egyetérteni az olyan gázvezeték megépítésével, amely kikerülné Ukrajnát, (ú) Enyhén emelkedik a kőolaj ára - az OPEC-tagországok további termeléscsökkentést szorgalmaznak Naponta mínusz 2 millió hordó kőolaj? MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szingapúr/London. A jelek szerint egyelőre véget ért a kőolaj több mint egyhónapos szabadpiaci olcsóbbodása, az amerikai hideg és a termeléscsökkentéssel való OPEC-fenyegetődzés miatt. A New York-i árupiac (NYMEX) szingapúri elektronikus kereskedésében közép-európai idő szerint tegnap reggel 27,28 dollár volt - az egy nappal korábbi 27,19 dollár helyett - a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate könnyűolaj fajta hordója februári szállításra, 7 centtel drágább, mint a keddi New York-i zárásban. Kedden 27,21 dolláron zárt ez a kontraktus, 41 centtel drágábban, mint pénteken. Pénteken 95 centtel drágult a legközelebbi határidő. Az OPEC azért riogatja a piacot, mert az év utolsó munkanapján már a hetedik egymást követő munkanapon volt hordónként 22 dollár alatt az OPEC-olaj átlagára. Pénteken 21,75 dollár volt az áüagár. Tíz munkanap után a szervezet ármechanizmusa napi 500 ezer hordós csökkentést ír elő. Tavaly az OPEC négy alkalommal összesen napi 3,7 millió hordóval növelte termelését, miután az ár tartósan 28 dollár fölé került. Az európai szabadpiaci referenciatípus, az északi-tengeri Brent könnyűolaj kedden hordónként 24,30 dolláron zárt februárra a londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE), 43 centtel drágábban, műit pénteken. Pénteken 16 centtel drágult ez a kontraktus. Szaúdi vélemény szerint az OPEC- nek másfél millió hordóval kellene csökkenteni napi termelését, hogy a nyersolaj árát 25 dollár közelében lehessen tartani. A szaúdiak szerint az úgynevezett öböl menti együttműködési tanács többi olajtermelője, azaz Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Katar illetékesei is egyetértenek a termelés visszafogásával, korábban pedig már Irán, Líbia és Venezuela képviselője is ennek szükségességéről beszélt. Az OPEC miniszterei január 17-én tanácskoznak következő lépésükről. Legutóbbi összejövetelükön már elvben felvetették a szervezet tagországai együttes termelésének esetleges újbóli csökkentését január közepén. A Reuters úgy értesült, hogy egyes tagországok nagyobb, azaz napi 2 millió hordós korlátozásért szállnak síkra, mivel a múlt hónapban az árak vészesen mérséklődtek, már 23 dollár alá is esett a nemzetközi olajár, az OPEC olaj átlaga pedig 22 dollárig is leereszkedett. A Brent ára is emelkedett London. Tegnap kora délután hordónként 24,64 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén az északi-tengeri Brent könnyűolaj februári határideje, a keddi 24,30 dolláros zárás és a szerdai 24,50 dolláros nyitás után. Csak egy év múlva válik az euró hivatalos fizetőeszközzé a Európai Unió tizenegy tagállamában Ki fizeti majd az átállási költségeket? MTI-JELENTÉS Berlin. Egy évvel a közös európai fizetőeszköz bevezetése előtt Németországban magasra csaptak a vita hullámai arról, ki viselje a márkáról euróra való átállás tetemes költségeit. Hivatalosan 2002. január elsején válik törvényes és kizárólagos fizetőeszközzé az euró a valutaunióhoz csatlakozott 12 EU-tagál- lamban. Németországban már idén december 17-én forgalomba kerülnek az eurós (és centes) bankjegyek és érmék, hogy a lakosság megbarátkozhasson velük, mielőtt két héttel később végleg búcsút mond a dédelgetett márkának. Bankok adatai szerint 2002 első két hónapjában összesen 270 milliárd márkányi készpénzt kell majd átváltani az új fizetőeszközre Németországban. A német kiskereskedelmi szövetség (BVdE) szóvivője 12 milliárd márkára becsülte a kiskereskeJön az euró (Fotó: Ekonom) delmi hálózatot terhelő költségeket: ekkora összeget kívánnak fordítani a kereskedők a már- ka-euró átállás technikai-pénzügyi feltételeinek megteremtésére. A szóvivő, Dieter Pellengahr egyúttal állami segítséget sürgetett e példátlan méretű feladat sikeres megoldásához. A kereskedelemhez hasonlóan a német bankok is panaszkodnak: országos szövetségük számításai szerint az átállás 6,7 milliárd márkába fog kerülni a pénzintézeteknek - azaz egy-egy bankfiókra átlagosan 139 ezer márka extra kiadás esik majd. A berlini kormány viszont értésre adta, hogy sem a bankszektor, sem a kiskereskedelem nem számíthat állami támogatásra az euró bevezetése kapcsán. A pénzügyminisztérium állásfoglalása rámutat, hogy „a költségeket annak kell viselnie, akinél azok jelentkeznek”. Kari Diller pénzügyi államtitkár hozzáfűzte: a,kormány kellő mértékű segítséget nyújt a bankoknak a pénzcseréhez. Emellett az euró bevezetésével járó ráfordítások vállalati költség gyanánt - leírhatók az adóalapból, vagyis a szövetségi állam „adómérséklés révén amúgy is átvállalja az euró bevezetésével járó költségek egy részét” - hangoztatta az államtitkár. Ráadásul az Európai Központi Bank is igyekszik kedvében járni a bankoknak: a jó előre leszállított euró bankjegyek utólagos átszámítása révén a pénzintézetek csinos kamatnyereségre tehetnek szert - mutatott rá Diller.
