Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-04 / 3. szám, csütörtök

Csütörtök, 2001. január 4. 4. évfolyam, 1. szám Beszélgetés Peter Dragún bűnügyi igazgatóval a Vágsellyei járásban elkövetett bűnözésről;,,Ami a bűnözést illeti, a mi járásunk sem különbözik a többitől" Uzsorások, autótolvajok, drogtermesztők fegyvertartás címén kel­lett fellépni egy itteni la­kossal szemben. Az illető lakásán géppisztolyt, söré­tes puskát, golyóspuskát, kézigránátot, tölténytárat, lőszert, TNT-robbanóany- agot és gyutacsokat talál­tak. Azt nem sikerült bizo­nyítani, hogy mire szánták ezeket a dolgokat, de miu­tán lelepleztük a tettest, a környéken abbamaradtak az azelőtt elég gyakori robbantások, olyanok, amikor gépkocsiban, bolt­helyiségben robbant po­kolgép. Az eset júniusban történt, a tettest akkor le­tartóztatták, ma pedig már szabadlábon van. Nem akarom a bíróságok munkáját minősíteni, de ha a tettes arra számíthat, hogy egy súlyos bűncse­lekmény elkövetése után is csak három-négy hóna­pot kell a rács mögött töl­tenie, akkor kiszabadulva bátran fogja folytatni a bűnözést. A másik dolog, hogy a mi felszereltsé­günkkel nem vehetjük fel a versenyt a bűnözőkkel. Mikor egy súlyos bűncse­lekménynyel kapcsolatban előállítunk egy gyanúsí­tottat, akkor derül ki, hogy két-három mobilte­lefonja is van, nem beszél­ve arról, milyen autókon furikáznak ezek az embe­rek. Semmi értelme nem lenne a mi öreg Ladáink­Vágsellye kis város, mi­lyen mértékben van itt je­len a prostitúció? Nincs róla tudomásunk, hogy itt a városban prosti­tuáltak kínálnák magukat az utcán. Ellenben foglal­koztunk egy sókszelőcei esettel, mikor egy 12 éves lányt árultak, esetenként harminc-ötven koronáért, ruháért vagy torkosságért. Nem mondható, hogy a kis­korút kényszerítették, mert neki is tetszett a dolog, ké­sőbb már maga kínálko­zott, akár cigarettáért is. A faluból állítólag harmincán is lefeküdtek vele, de csak nyolc esetet sikerült bizo­nyítani. A lány futtatója az­óta már rács mögött van. Zsarolók nem tevékeny­kednek a járásban? Olyan értelemben, hogy úgynevzett védelmi pén­zért zsarolnák a vállalko­zókat, talán nem, viszont koronát, hiszen már tudta, hogy legfeljebb tízezret adhatnak visz- sza. Ilyen formán a megszorult családtól hónapok során mintegy ötvenezer koronát szedett ki. Az uzsorához kapcsolódott aztán egy rablás is, szintén Sókszelőcén, két elkövető egy idős férfitől követelte az állítólagos tartozás megtéríté­sét, mégpedig úgy, hogy kést szo­rítottak a torkának. Hiába leplez­tük le a tetteseket, nem vették vizsgálati fogságba őket, és a sér­tett már szeretné visszavonni a vallomását. Vannak idényjellegű bűncselek­mények is? A szabadságok idején leginkább a lakásbetörések szaporodnak meg. A mi felszereltsé­günkkel nem vehet­jük fel a versenyt a bűnözőkkel. Úgy hallottam, hogy itt a Vág- parton egy időben a nudisták­kal is gond volt, nem engedték meg, hogy nudistatelepet hoz­zanak létre. Erről én nem tudok, mi nem zavar­juk őket, úgy tudom, most is van egy helyük, ahová nyaranta kijár­nak. Ha nekik ez az életformájuk, és nem bántanak vele másokat, nekünk sincs okunk, hogy fellép­jünk ellenük. Viszont volt itt a Vág- parton egy másik eset, egy exhibi­cionista férfi feltűnése tartotta iz­galomban az embereket. Főleg fia­tal lányoknak mutogatta magát, és sikerült is beazonosítanunk, hogy kiről van szó, de mivel senki nem volt hajlandó feljelentést tenni, mi sem léphettünk fel ellene. Úgy tű­nik, az emberek csak olyan eset­ben hajlandók valamit tenni, ami­kor súlyos baj történik. esetek. Például Sókszelőcén lep­leztünk le két munkanélkülit, akik a padláson szárították a marihuá­nát. A két szelőcei férfi, mielőtt le­lepleztük őket, fél kiló drogot már eladott a faluban, de még több mint három kiló félig kiszárított füvet találtunk náluk, amiből két és félezer cigarettát lehetett volna készíteni. Nehéz megmondani, hogy ez pénzben mekkora össze­get tesz ki, mert a marihuánának idénytől függően változó az ára. Nyáron olcsóbb, 20-30 koronáért is kapható egy szál cigaretta, télen az ár ennek duplája is lehet. Voltak olyan súlyos eseteik, hogy a készültségi alakulatot, az úgynevezett csuklyásokat kellett bevetni a bűnözőkkel szemben? Ezt az alakulatot csak különleges esetekben veszik igénybe, ha pél­dául különösen veszélyes fegyve­res bűnözőt kell elfogni. Volt egy esetünk, amikor egy férfi prosti­túcióra próbált eladni Vágsellyén egy érsekújvári kiskorú fiút. Egy másik esetben illetéktelen előfordul az uzsorásko'dás. Főreg a roma lakosság körében dívik ez a szokás. Nemrég sikerült egy esetet felgöngyölítenünk, amikor a meg­szorult családnak a tehetősebb ro­ma ismerőse ötezer koronát köl­csönzött élelmiszerre - százszáza­lékos kamattal. A következő hó­napban tízezret kellett visszaadni, viszont a család egész jövedelme, szociális segélye ennyi, úgyhogy az összes pénzt oda kellett adniuk a hitelezőnek, aki pedig megint kölcsönzött, de megint csak ötezer kai vagy Favoritjainkkal üldöző­be venni őket. Szervezetten elkö­vetett fegyveres rablás is előfor­dult már a városban. Az egyik éj­jeli mulatóban, miután a többi vendég távozott, két férfi pisz­tollyal fenyegette a személyzetet, a napi bevételt és iltalt követelve. Ugyancsak sokat foglalkozott a sajtó annak a török állampolgár­nak az esetével is, aki egy kiskorú lányt erőszakolt meg a városban. Körülbelül egy éve, szinte az összes újságban szerepelt az a vágsellyei ügy, ami­kor egy fej nélküli hullát vetett partra a Vág. Hol tartanak ennek az ügy­nek a kivizsgálásában? Nem mindennapi gyilkos­ságról volt szó, az áldozat az egyik szovjet utódállam­ból származott, de Szlová­kiában élt. Az ügyet nem raktuk félre, jelenleg is fo­lyik a nyomozás, éppen ezért egyelőre nem mond­hatok konkrétumot. LÁSZLÓ BENEDEK elyek a leggyak­rabban előforduló bűncselekmé­nyek, hogyan dol­goznak a bűnül­dözők az 1996-os területi felosztás során létreho­zott, 55 ezer lakosú Vágsellyei já­rásban? Erről beszélgettünk Pe­ter Dragúnnyal a Vágsellyei Járá­si Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőjével Leggyakrabban gépkocsilopások­kal találkozunk, néha szervezett formában dolgoznak az autótol­vajok, és megrendelésre lopják el a gépkocsikat. Nem ritkán maga a tulajdonos rendeli meg a lopást, hogy aztán a biztosítótól igényelje a kártérítést. De az sem ritka, hogy a lopott kocsit alkatrészként érté­kesítik. Több autótolvajt sikerült már lefülelnünk, de ez nem köny- nyű dolog, mert hiába érünk tetten valakit, ha az azt állítja, hogy a jár­művet kölcsönkapta a tulajdono­sától. A tulajdonosnak kell felje­lentést tennie, hogy eljárhassunk a tolvajjal szemben. Hasonlóan gya­koriak az autófeltörések is. Ami a bűnözést illeti, a mi járásunk sem különbözik a többitől, itt is előfor­dulnak lakásbetörések, családi ve­szekedések és gazdasági jellegű bűncselekmények. Működnek itt alvilági csoportok, esetleg kábítószeres bűnözéssel foglalkozó társaságok? Olyan formában, mint például Nyitrán vagy Dunaszerdahelyen, nálunk nem létezik alvilág. A mi járásunk az említett csoportok és a pozsonyi alvilág által ellenőrzött területek határán fekszik, így ná­lunk kevésbé észlelhető ezeknek a tevékenysége. A szomszéd járás­ban Galántát és Szeredet nevez­hetnénk kábítószeres központnak, persze, azért a mi járásunkban is előfordulnak droggal kapcsolatos

Next

/
Oldalképek
Tartalom