Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-03 / 2. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 3. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 51-52. számában feltett kérdésre összesen 719 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Fülöp Gábor nagykaposi, Jánosfalvi Katalin komáromszentpéteri és Radics Ró­bert köbölkúti olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: november 30-án. Magyar jelképek és történelem Galánta, Nagymagyar. Január 5-ig a Galántai Magyar Tannyelvű Alapiskolában, január 15-től 19-ig pedig a Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskolában tekinthető meg a Magyar jelképek és tör­ténelem elnevezésű kiállítás, amely a magyarság történetét/törté- nelmét mutatja be a kezdetektől napjainkig címerek, valamint más jelképek fejlődésén keresztül, (ú) Egészséget és telt házat Nyitra. Egészséget és telt házat kíván a nyitrai Andrej Bagar Szín­ház az új esztendőbe. A társulat négy bemutatót tart ebben az év­ben, és a hazai vendégszerepléseken kívül négy európai országban is fellép. A Macbethet márciusban Budapesten, majd Angliában egy Shakespeare-fesztiválon mutatják be. Ugyancsak ezzel a darabbal mutatkoznak be a lengyelországi Gdanskban. Csehov Sirályával ka­rácsony előtt Moszkvában, ezt követően pedig Novoszibirszkben vendégszerepei a társulat. December elején mutatja be a színház a Zorba, a görög című musicalt, Jozef Bednárik rendezésében. (SITA) SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dínó (amerikai) 14, 16 A kupa (bhutáni-ausztrál) 18, 20.30 OBZOR: Blöff (amerikai) 15.30,18,20.30 MLADOST: Boiler Room (amerikai) 15, 17.30 Magnólia (amerikai) 19.45 CHARLIE CENTRUM: Cella (amerikai) 20.30 Temetetlen múlt (amerikai) 18.15 Megszállottság (francia) 17.30,21 Űrcowboyok (amerikai) 19 Tájkép (szlovák) 18 Öcsém születése (cseh) 17.15 Eső előtt (angol- francia-macedón) 20 Rózsaszín álmok (szlovák) 19.30 KASSA CAPITOL: Királylány a malomból 2 (cseh) 15.45 Cool túra (ameri­kai) 18, 20 ÚSMÉV: Charlie angyalai (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Múmia (amerikai) 16.15, 19.15 DRUZBA: Dínó (ameri­kai) 15.30 Shaft (amerikai) 18,20 TATRA: Charlie angyalai (ameri­kai) 16,18 Himalája, karaván (svájci-angol) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Árnyék nélkül (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Királylány a malomból 2 (cseh) 16.30, 19.15 GALÁNTA - VMK: Bölcsek kövére 2 - A Klump család (amerikai) 17.30, 20 Aranykönyv - A Magyar Művészetért 2000 Művészi hitvallások MTI-HÍR Budapest. A Magyar Művészetért díj kitüntetettjei közül hetvenkét alkotó életművét, ars poeticáját összegzi az Aranykönyv - A Ma­gyar Művészetért 2000 című al­bum. A bibliofil kiállítású album­ban valamennyi művészeti ág jeles képviselői szerepelnek az 1988 és 2000 között díjazottak közül. So­raikban is igen hangsúlyosan a rendkívüli kulturális kincset képvi­selő erdélyi művészek. Az intetjük, illetve az időközben elhunyt mű­vészek esetében az egykori újság­cikkek, a könyvbe válogatott kép­zőművészeti alkotások, a színpadi és filmvilág nagy pillanatait meg­örökítő fotók által mintegy átte­kinthető az elmúlt század magyar történelme, vagy éppen évezredes magyarságunk. Az Aranykönyv­ben összegzi művészi hitvallását például Ágh István költő, Csete György építész, Gink Károly fotó­művész, Kányádi Sándor költő, Kokas Ignác festőművész, Korniss Péter fotóművész, Kő Pál szobrász- művész, Kunkovács László fotó­művész, Lajkó Félix hegedűmű­vész, Melocco Miklós szobrászmű­vész, Sára Sándor filmrendező, Szokolay Sándor zeneszerző, Taub János rendező, Törőcsik Mari szín­művész és Zsuráfszki Zoltán tán­cos. A borító díszlemezét az ugyancsak Magyar Művészetért díjjal kitüntetett Asszonyi Tamás szobrászművész tervezte a koro­názási paláston található Szent Ist­ván képmás alapján. FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rima- szombati Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meg­hirdeti a IX. Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt. A verseny­be a vers- és prózamondás kategó­riába minden versenyző két szaba­don választott verssel, illetve pró­zával nevezhet be. A verseny kategóriái: I. kategória: az alapiskolák 1-3. osztályos tanulói II. kategória: az alapiskolák 4-6. osztályos tanulói III. kategória: az alapiskolák 7-9. osztályos tanulói IV. kategória: középiskolások V. kategória: egyetemisták, felnőt­tek (felső korhatár nélkül) VI. kategória: énekelt versek - 15 éves kortól egyénileg vagy 2—4 fős csoportokban A verseny fordulói: 1. osztály, iskolai és szükség szerint körzeti fordulók, amelyeket az is­kolák és a Csemadok területi vá­lasztmányai szerveznek meg. 2. a járási fordulók megvalósításá­nak határideje: 2001. március 10. 3. kerületi fordulók, megvalósítási határidejük: 2001. március 31. 4. Az országos elődöntő és döntő kétfordulós, helyszíne Rimaszom­bat, időpontja 2001. május 4-6. A járási és kerületi versenyeket a Csemadok területi választmányai szervezik, a jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányain szerezhetők be, ahol bővebb infor­mációkkal szolgálnak a területi tit­károk. Tizenkilenc képzőművész illusztrációiból látható Illusztrált könyv címmel kiállítás a Kortárs Magyar Galériában Nagyon fontos az iskolázottság Dunaszerdahely. Illusztrált könyv címmel látható kiállí­tás a Kortárs Magyar Galériá­ban. A tárlaton tizenkilenc képzőművész, Almási Ró­bert, Balázsy Géza, Bugyács Sándor, Dolán György, Ferdics Béla, Fodor Kata, Jaksics Ferenc, Kopócs Tibor, Lábik János, Lőrincz Zsuzsa, Lukács Zsolt, Nagy József, Nagy Zoltán, Németh Ilona, Rácz Noémi, Szabó Ottó, Szkukálek Lajos, Takács Já­nos és Varga Lajos van jelen munkáival. TALLÓSI BÉLA Vesztróczy Éva művészettörténészt, a kiállítás kurátorát arra kértük, hogy értékelje hazai illusztrátoraink munkáját és magát a tárlatot. Mire figyelt a bemutatott anyag válogatásakor? Nem válogattam. Abból indultam ki, hogy az első, 1992-ben rende­zett tárlat seregszemle jellegű volt, kurátora arra törekedett, hogy egy­általán feltérképezze, milyen ered­mények születtek a korábbi húsz­harminc évben, mi az, ami a leg­jobb. Én nem változtattam ezen a felfogáson, ugyanúgy seregszemle jellegű ez a kiállítás is, tehát nem arra törekszik, hogy nagyon meg­válogassa az anyagot, és tényleg csak a minőséget mutassa be. Az Il­lusztrált könyv most már biennále formájában valósul meg. A véleden hozta így. Az első ’92-ben volt, a következő ’94-ben, majd ’96-ban, s megmutatkozott, hogy két év alatt születik annyi anyag, hogy be tud­juk mutatni. Természetesen annak ellenére, hogy szemlejelleggel vo­nultatjuk fel a két év termését, mindig kiemeljük az értékeket is, s felhívjuk rá a közönség figyelmét. Akkor tehát kétévenként azzal a szándékkal kerülnek az illusztrá­ciók a panelokra, hogy képünk legyen róla, mi született az eltelt időszak alatt. Nem teljesen csak ezért. Az illuszt­ráció meglehetősen problematikus műfaj, hiszen alkalmazott és sza­bad műfaj egyszerre. Ellentmondá­sosan viszonyulnak hozzá a ki­adók, nem maradéktalanul veszik figyelembe az illusztrátorok elkép­zeléseit, és nem ahhoz igazodnak. venes vagy akár, a nyolcvanas évekhez viszonyítva, magasabb szinten van ma az illusztráció. Te­hát egyfajta felfeléívelés van. Ám az összképet tekintve, ha egyéni eredményeket, egyes illusztráto­rok munkáit nézzük, akkor na­gyon kevesen vannak azok, akik tényleg komoly értéket hoznak. Mennyire kortárs a kiállított anyag? A kortárs vizuális kultúra és a kor­társ képzőművészet hat a műfajra. Ugyanakkor olyan értelemben, mint a szabad képzőművészeti mű­fajoknál, nem beszélhetünk kortárs illusztrációról. Úgy érzem, pillanat­nyilag nem lehet olyasmit megfo­galmazni, amire azt mondhatnánk, hogy ezek és ezek a kortárs illuszt­ráció kritériumai. Vesztróczy Éva: „Értelmetlennek tartom a díjazást, mert annyira vegyes az anyag, hogy mindig ugyanazt az egy-két embert tudnánk díjazni." (Somogyi Tibor felvétele) Ez esetben képes-e ez a kiállítás a huszadik század vegét, a huszon­egyedik század elejét tükrözni? Nyilván igen. Azok az illusztrációk mindenképpen, amelyek a műfaj kifejezésbeli lehetőségeit tágítják. Ez a műfajhatár- és eszközhaszná­lat-tágítás, mondjuk, hogy a fiatal illusztrátorok nemcsak vonalakkal és színekkel, ceruzával és festékkel dolgoznak, hanem esetenként a fo­tóval is, mindenképpen kortárs je­lenségnek tekinthető. És az is, hogy sokkal nagyobb teret kap az illuszt­ráció a szöveg rovására. Nem egy példa van arra is, hogy az illusztrá­cióba épül be a szöveg. Valahol a szöveg inkább csak kíséri az illuszt­rációt. Ellentmondásos az is, ahogy a teo­retikusok viszonyulnak hozzá. Van, aki kimondottan alkalmazott mű­fajnak tekinti, és alábecsüli, de van olyan csoport is, amelyik, ellenke­zőleg, abszolút szabad képző- művészeti műfajként kezeli, vi­szont ugyanúgy nem értik az il­lusztráció lényegét, mint az, aki alábecsüli. Ezekre a problémákra is szeretné felhívni a figyelmet az Il­lusztrált könyv című kiálllítás. Én úgy gondolnám, hogy egy ilyen kiállításon, ahol nem szö­vegkörnyezetben szemléljük a rajzot, mindenképpen szabad műfajként nézhetjük csak. Kiállítottuk a könyveket is, tehát a látogató meg tudja nézni, hogy nyomtatott formájában hogy él a szövegben. Az illusztráció az iro­dalmi szöveggel abszolút egyen­rangú, legalábbis ezt az elvet valjuk. Az irodalmi szövegből indul ki, ugyanakkor nem egyszerűen csak tolmácsolja, vagy képileg passzív módon ábrázolja, hanem valamilyen párbeszédet folytat az irodalmi szöveggel. Esetleg vitat­kozhat is vele, tehát mindenkép­pen a saját eszközeivel fogalmazza újra a szöveget egyéni, autonóm formában. Tapasztalható-e valamiféle vál­tozás az előző biennálékhoz ké­pest? Kirajzolódik, hogy igenis, fontos az iskolázottság. Ma már a főisko­lákon tanítják az illusztrációs könyvművészetet, s akik kép­zőművészetin végeznek, azoknál nagyon is érezhető, hogy bizonyos minőségi szinten dolgoznak. Az alacsonyabb minőségi szintű munkáknál épp az iskolázottság hiánya ütközik ki. A hatvanas, het­Ez nekem azt juttatja eszembe, hogy ilyenformán valahol elsik­kad az irodalmi szöveg, s egyszer csak képregényeket fogunk raj­zolni. Ha arra gondolunk, hogy a vizuális kultúra korát éljük, akkor azt hi­szem, valahol megvan a helye an­nak a felfogásnak, amely inkább a vizualitásra helyezi a hangsúlyt. Ezek után hadd kérdezzem meg, az Illusztrált könyv kiállításon mit látunk a falon? Irodalmat, képes irodalmat, képeket? Képzőművészeti alkotásokat, ame­lyeknek megvan az autonóm kife­jezőerejük, vagy legalábbis erre tö­rekszenek, ugyanakkor nem vo­natkoztathatunk el attól, hogy iro­dalmi szöveg mellé készültek. Te­hát valahol tudat alatt a könyvet is ott látjuk. Januári bemutatók a hazai mozikban. Hollywoodból érkezett: Az utálatos após, A vörös bolygó, A hatodik nap Új évezred, megszokott filmsztárokkal AJÁNLÓ Úgy tűnik, jó darabig az új évez­redben is a régi sztárok fogják uralni a mozivásznat. Legalábbis erre lehet következtetni azoknak a filmek az alapján, amelyeket janu­árban mutatnak be a hazai mozik. Holnaptól vetítik Jay Roach rende­zését, Az utálatos após című ame­rikai vígjátékot, amelyben Holly­wood állócsillaga, az ezerarcú Robert de Niro komédiázik. A Csak semmi pánik depressziós maffiafőnöke után ezúttal egy CIA-ügynöki múlttal rendelkező családapát játszik, akinek Pamela (Teri Polova) nevű leányába szeret bele a mit sem sejtő Greg (Ben Stiller). Ám a féltő apa nem enged be senkit egykönnyen a családba, és eltökélt szándéka, hogy csak olyan embernek adja szeretett lá­nya kezét, akit ó is méltónak talál rá. Greg mindent megtesz annak érdekében, hogy megnyerje jöven­dő apósa bizalmát. Kis hazugsá­goktól sem riad vissza, hogy minél jobb fényben tüntesse fel magát. A kis hazugságok azonban nagy ka­lamajkába keverik Greget. Tavaly a Mars mentőakció révén utazhattunk a Földdel szomszédos égitestre, ebben a hónapban Antony Hoffman új sci-fije, A vörös bolygó segítségével tehetjük meg újra az utat. A történet szerint a 21. század elejére az emberiség teljesen tönkretette a Föld ökológi­ai egyensúlyát. Új lakóhelyet kell tehát keresnie, és egyedül a Mars jöhet számításba. A tudósok speci­ális mikroorganizmusokat tartal­mazó szondát küldenek a vörös bolygóra, a mikroorganizmusok feladata az lenne, hogy az élethez elengedhetetlen oxigént gyártsák. Pár év elteltével a mikroorganiz­musok rejtélyesen eltűnnek, így tudósokból álló expedíció indul a Marsra, hogy kiderítsék, mi tör­tént, valamint hogy választ kapja­nak arra a kérdésre, van-e esélye az emberiségnek a túlélésre. Jeff Goldblum és Val Kilmer partnere Carrie Ann Moss, akivel a Mátrix Trinityjeként ismerkedhetett meg a nagyközönség. Ugyancsak a - nem is olyan távoli - jövőben játszódik a Robert Spottiswoode rendezte thriller, A hatodik nap, amely január tizen­egyedikétől látható a mozikban. Az élet számtalan területén hasz­nált klónozásnak köszönhetően az élet szinte paradicsomivá vált a Földön. Persze, azért nem műkö­dik minden tökéletesen. Ezt Adam Gibson (Arnold Schwarzenegger) volt harci pilóta a saját bőrén ta­pasztalja. Egy meglehetősen nehéz munkanap után hazatérve meg­döbbenve veszi tudomásul, hogy míg ő dolgozott, helyét tökéletes, Robert de Niro, az utálatos após klónozott mása foglalta el a csa­ládjában. Nem marad azonban sok ideje, hogy megeméssze a történe­teket, mert a bőrét kell mentenie: (Archív felvétel) valakik ugyanis el akatják tenni láb alól. Azon persze nem kell so­káig törni a fejünket, hogy végül ki húzzaarövidebbet... (me)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom