Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-04 / 27. szám

Nagyvilág 2000. július 4. 7 A fekete dobozok nem feketék, hanem narancssárga színűek Milliárdosok háborúja Utolsó moszkvai látogatása so­rán Bili Clinton felkereste az Eho Moszkvi rádióadót. Az amerikai elnök gesztusa azon­ban hiábavalónak bizonyult; a rádió tulajdonosát, Vlagyimir Guszinszkijt azóta letartóztat­ták. Guszinszkijt hűtlen keze­léssel vádolják, a „hűtlenség” összege százmillió dollár. Sem­mi kétség, hogy az orosz stílu­sú vállalkozások esetében bár­kire előhúzhatnak valami ter­helőt. Guszinszkij azonban ak­kora kaliberű nagyvad, hogy csak a Kremlnek állhat érdeké­ben a félreállítása. Az első orosz oligarcha tehát oda ke­rült, ahová többé-kevésbé való. Az eset azonban ennél bonyo­lultabb. Guszinszkij vállalata, a Media-Moszt birtokolja ugyan­is az egyetlen független orosz tévéállomást, az NTV-t. Az im- périumhoz tartozik még az Eho Moszkvi rádió, a Szegod- nya napilap és az Itogi hetilap. Mindhárom médium kritikus szemmel figyelte a csecsen háborút. Ellenpólusa az ŐRT állami adó volt, amely egy má­sik oligarcha, Borisz Bere- zovszkij felügyelete alá tarto­zik. S éppen az ŐRT alakította ki Vlagyimir Putyin kultuszát, háborús hőst és a legnépsze­rűbb orosz politikust kreálva a szürke kremli hivatalnokból. Guszinszkij az elnökválasztási kampány kulisszái mögött (az ŐRT gusztustalan kampányá­val ellentétben) a Kreml nagy ellenfelét, Luzskov moszkvai polgármestert támogatta. Guszinszkij letartóztatásának napján adta hírül a La Razón spanyol napilap, hogy Putyin titokban meglátogatta Bere- zovszkijt spanyolországi villá­jában. A spanyol kémelhárítás forrásaira hivatkozva a lap azt is megírta, hogy Putyin tavaly öt alkalommal járt inkognitó­ban az angol fennhatóságú Gibraltárban, onnan magán­jacht szállította át Berezovszkij spanyolországi luxusvillájába. Guszinszkij letartóztatásával egy hajtóvadászat vette kezde­tét, melynek célja az oligar­chák kiiktatása. Ezek az „urak” Jelcin kormányzása alatt szed­ték meg magukat, és akkora a hatalmuk az orosz politikában, hogy paralizálják az állam mű­ködését. Azét az államét, amelyből Putyin ismét nagyha­talmat akar kiépíteni. A pesszi­mista forgatókönyv arról szól, hogy Guszinszkijt az a „brancs” próbálja megrendelésre kivon­ni a forgalomból, amely Oroszországot uralja. A mosta­ni Kreml ugyanis annak a Bo­risz Berezovszkijnak a meg­hosszabbított keze, aki meste­rien megalkotta Putyin kultu­szát. Reflex rekeit ultrahangos vizsgálatnak vetik alá. Nem túlzott az állítás, hogy a fe­kete dobozok a világ legellenál- lóbb tárgyai közé tartoznak, hi­szen ki kell bírniuk az ütődést, a tüzet, a robbanást, a nagy nyo­mást és a sós tengervíz hatását. Több mint 30 percig kell ellenáll­niuk 1100 °C hőnek, 2200 kg nyomást kell kibírniuk, és har­Egy olajkutató Pilhál György __________ Én n em tudom, kinek van igaza ebben az egész mocskos olajügyben, ki, mikor és ho­gyan szőkített, csalt, zsarolt, rabolt, vesztegetett, falhoz ál­lított, illetőleg tarkón lőtt - én csak azt tudom, hál’ Istennek végre életre pofoz­tak egy mestersé­gesen elszenderí- tett ügyet, amely­ben egy komplett országot lopott meg néhány milli­árdossá lett va­gány, akik között politikus, nyak- kendős bűnöző éppúgy akad, mint régi masszív lator és bérgyil­kos. És ez jó. Már­mint hogy akadt ember, aki nem hagyta elaludni a nagy ma­gyar panamát. Nem hagyta, hogy szép csöndesen elsüp­pedjen a langyos dagonyában egy sokszorosan sérült ország gazdasági megcsonkolása. Magam személyesen még so­ha nem találkoztam Pallag László olajbizottsági vezérrel, rokonságban, perben, harag­ban nem vagyok vele, mind­össze tisztelem a bátorságá­ért, ahogyan bele mer tenye­reim egy csalánnal benőtt, ta­posóaknákkal betelepített, in­goványos trágyagödörbe. Tet­szik, nem tetszik, kell egy ilyen ember. Sőt, több ilyen ember kellene... Persze, lehet, hogy Pallag olajkutató imitt- amott falsot fogott, mellé­nyúlt, olyan embereket vá­dolt, akiket nem kellene - de ez ilyen esetekben, sajnos, előfordul. Őket mindenkép­pen rehabilitálni kell, ártatla­nok, áldozatok valamennyi­en. Vajha akadt volna több Pallag László, több „olaj­kutató”, akkor ta­lán a diagnózis is pontosabb, a lele­tek is egyértelműb­bek. De csak egy legény volt a vidé­ken... Őt is most akarják meghurcol­ni a boldogtalant. Mert talán formai hibát követett el az­zal az idő előtti saj­tótájékoztatóval, talán idő előtt dobott be neve­ket a nyilvánosság elé, talán szangvinikusabban, tempera- mentumosabban kezeli az egész olajügyet, mint ahogy azt kéne... Lehet. De kezeli. Ahogyan ötvenhat sortüzeinek ügyét is kezelni kellene valaki­nek, meg a szégyentelen pri­vatizáció haszonélvezőinek a torkát is szorongatni kéne, meg a Tocsikokét, Princz Gá­borokét, Boldvai Lászlókét, Hujber Ottókét... Megkérdezni tőlük: hogyan is volt az, fiúk (lányok)? Kell egy Pallag. (Sőt, több.) Akadt egy ember, aki nem hagyta elaludni a nagy magyar panamát. Ha felidézzük, hogy mintegy két éve, a baloldali Primakov kormányzása idején éppen Berezovszkijt fenyegette a le­tartóztatás veszélye, konstatál­hatjuk, hogy az orosz oligar­chák szerencséje forgandó. Optimista forgatókönyv szerint Sok esetben fatális hibák miatt történt a szerencsét­lenség. Egy-egy repülőgép-szerencsét­lenség után azonnal a fekete do­bozt keresik, amely elárulja, ho­gyan történhetett a katasztrófa. A szerkezet a kritikus pillanatok­ban mindent rögzít: a személyzet utolsó kiáltásait, a gép haladási sebességét, a motorok munkáját, az üzemanyag mennyiségét és több tucat fontos adatot. A kato­nai repülőgépeken, ahol a piló­ták olykor eszméle­tüket vesztik, a meg­terhelést és a vérnyo­mást is regisztrálja. Nevükkel ellentétben a fekete dobozok flu­oreszkáló, élénk na­rancssárga színűek, hogy könnyebb le­gyen megtalálni őket. A repülőgépe­ken két fajtájukat használják, de újab­ban kezdik bevezetni a harmadik típust is. Az -FDR (Flight Data Recorder) típusmérete 60x20x 150 cm, és elsősorban a műszaki adatokat rögzíti. A CVR (Cockpit Voice Recorder) másfélszer olyan hosszú, és azt jegyzi fel, mi hangzott el a pilótafülkében az utolsó percekben. Mindkét szer­kezetet a repülőgép farkában he­lyezik el, ahol a leginkább sértet­lenek maradnak. Az FDR-t ötven éve használják, a CVR csak 1974 óta számít a repülőgépek kötele­ző tartozékának, miután 1972- ben a BFA repülőtársaság Trident típusú gépe lezuhant. A pilóta rö­viddel a felszállás után infarktust kapott, a szerencsétlenségben 118 utas vesztette életét. A CVR azóta minden gépen megtalálha­tó. Ennek köszönhetően sok eset­ben kiderült, milyen fatális hibák miatt történtek a szerencsétlen­ségek. A dobozok segítségével az esetek többségében meg tudják állapí­tani a baleset okát, ezért felhasz­nálási körük egyre bővül. Amikor 1988-ban a német Inter City Express karambolozott, több mint százan vesztették életüket. A fekete doboz segítségével sike­rült megállapítani, hogy a bal­esetet egy kerék repedése okoz­ta. Azóta minden vasúti kocsi ke­1985-ös katasztrófáját, amikor az Lockerbie-nél a tengerbe zu­hant, vagy a TWA társaság gépé­nek 1996-os balesetét. Az EgyptAir 990-es gépének tavalyi katasztrófája esetében a fekete doboz csak komplikálta a helyze­tet. Rögzítette ugyanis a pilóta utolsó szavait, aki Allahhoz fo­hászkodott. A nyomozók szerint a pilóta akkor fakadt imára, ami­kor látta, hogy a gép feltartóztat­hatatlanul zuhanni kezd, míg más vélemények szerint egy ön­gyilkos imájáról volt szó, aki uta­sait is a halálba rántotta. Előfor­dultak olyan esetek is, amikor visszaéléseket követtek el a szer­kezettel. Az olasz főügyész pél­dául a fekete doboz adatainak megsemmisítésével vádolja az amerikai hivatalokat a Dolomi­tokban történt baleset után, ami­kor a pilóta nekirepült a felvonó acélsodronyának, és húsz ember halálát okozta. Mindezek ellenére a fekete dobo­zok felhasználási köre egyre bő­vül, Amikor 1994- ben Ayrton Senna a San Marinó-i nagydíj versenyén életét vesztette, felerősöd­tek a versenyzők na­gyobb biztonságát követelő hangok. A sebesség csökkentésével a Forma-1 veszítene a népszerűsé­géből, ezért a szövetség úgy dön­tött, hogy a Forma-l-es gépko­csikat modifikált fekete dobozzal kell ellátni, amely rögzíti, mi tör­tént közvetlenül a baleset előtt és után. Nagysága egy kisebb könyvének felel meg, s az üzem­anyagtartály alatt helyezkedik el, a versenyző mögött. Rögzíti a külső szenzorok adatait (ke­rekek fordulatszáma, gázadagolás stb.) és azokat a pillanatokat, amikor a kocsi el­lenőrizhetetlenné válik. Ha nem történik semmi, a doboz törli az adatokat, és az újakkal helyette­síti. Mihelyt valami szokatlan történik, az adatokat automati­kusan fixálja, és újabb szenzoro­kat indít be. Újabban a brit rendőrség gépko­csijaiba is kezdik beszerelni a fe­kete dobozokat, mivel a rendőr­kocsival történő gázolások szá­ma növekedik. A mobiltelefonja­iról ismert amerikai Motorola cég például a Ford Fiesta gépko­csik számára fejleszt ki olyan fe­kete dobozt, amely maga képes a kritikus helyzeteket megoldani. Ha például a kocsiban felejtjük a kulcsot, parancsot ad az ^jtó ki­nyitására. Balesetkor kapcsolat­ba lép a megfelelő központtal, és jelenti, milyen állapotban van a gépkocsi. Az Európai Unió országai példá­ul két év alatt kötelesek lesznek minden hajójukat fekete doboz­zal ellátni. Ezeket VER-nek (Voyage Event Recor­der) nevezik, és min­den parancsot, párbe­szédet feljegyeznek, ami a hajóhídon vagy a gépházban elhang­zik, de rögzítik a ra­darok és a navigáció, a sebesség és a haladás adatait is, A kisebb hajókon, beleértve a komphajókat, a dobozok a hajó­hoz lesznek rögzítve, a nagy ten­gerjárókkal történő balesetkor katapultálnak, hogy a víz színén lebegve könnyebb legyen megta­lálni őket. A Focus alapján Személyau­tókon, hajó­kon is hasz­nálatba jön. Guszinszkijnek Jelcin idején jól ment a sora. Archív felvétel minc napig a tengervíz sóját. Amikor a fekete dobozt megta­lálják, az általa rögzített adato­kat számítógépbe táplálják. Hogy ne szenvedjenek sérülést, titánból van a burkolatuk, s a bel­sejükben semmilyen mozgó al­katrész nem található. A leg­újabb típusok memóriaegysé­gekkel vannak ellátva, s az ada­tokat azonnal mikrocsipre viszik. A régebbi típusok mindössze hat alap­vető adatot tároltak. A legmodernebb be­rendezések már több száz fontos adatot rögzítenek másod­percenként. A fekete dobozoknak köszönhetően tuda­tosították a repülő- társaságok például azt is, hogy a legmo­dernebb repülőgépek túl bonyo­lultak a pilóták számára. Az 1994-ben Japánban lezuhant kí­nai óriásgép estében kiderült, hogy a pilóta erőszakkal ki akar­ta iktatni a robotpilótát, A számí­tógép képtelen volt végrehajtani az utasítást, a repülőgép veszített a sebességéből, és lezuhant. 264 utas halt meg. Sok esetben még a fe­kete doboz sem segít. Nem sikerült meg­állapítani például, mi okozta az Air India társaság re- pülőgépének Oroszországi ablak Budapesti level Ha infarktust kap a pilóta

Next

/
Oldalképek
Tartalom