Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-26 / 30. szám
Politika 2000. július 26. 3 Tisztelt Ház------------------------------------------------------------Cs ak kölcsönbe kaptuk Köteles László_____________ Élő környezetünk védelme sajátos helyet foglal el mindennapjainkban. Hadd említsem csak az utcán vagy a természetben gátlástalanul szemetelőket, a füstöt ontó kémények látványát, a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése után a szennyvizet az előző generációk által ivásra használt kutakba vezető emberi felelőtlenséget, vagy az utóbbi idők eseményeit: az árvizeket, a Tisza élővilágának kiirtását, a duslói klórszivárgást. Környezetünk riasztó állapotánál már csak törvényhozásunk hozzáállása volt rosszabb. Hiszen a parlament hírhedtté vált környezet- védelmi bizottsága az előző időszakban nem szakmai testületként, hanem politikai gulagként működött. E bizottság összetétele mindig is tükrözte a parlamenti politikai kultúrát és erőviszonyokat; a többség általában ide száműzte kényelmetlen ellenfeleit. Amiről általában megfeledkezik a köztudat: ez az ötlet még a VPN-esektől ered, akik Vladimír Meciarnak, első or- száglása és leváltása után, akarata ellenére a környezetvédelmi bizottsági tagságot szavazták meg. Hozzá kell viszont tenni: Meciar egyszer sem tüntette ki jelenlétével a bizottságot. Ilyen előzmények után szinte meglepetésként hatott, hogy a ’98-as választások után újjáalakult parlament a környezetvédelmi bizottságot már csak „önkéntesekkel” töltötte fel. Ennek ellenére a jelenlegi helyzetre is az jellemző, hogy a bizottsági üléseket folyamatosan akadályozó ellenzék egyik legkonstruktívabb képviselője éppen Július Binder lett. Bizottságunk feladatköre rendkívül széles. Jellemző, hogy az európai integrációs feladatok teljesítésében jogi szempontból a környezetvédelmi tárca helyzete a legjobbak közé tartozik. De azt is tudatosítani kell, hogy e téren hatalmas adósságok halmozódtak fel az elmúlt évtizedekben. Például a 2840 szlovákiai községből 1150- ben, főleg a déli régiókban, még az egészséges ivóvízzel való ellátás sem biztosított, 2400-ban nincs kiépített csatornahálózat. A nagyipar csak az utóbbi években kezdte komolyan venni a környezetvédelmi előírásokat, a kevésbé veszélyes és ártalmas technológiákra való áttérést. Legsürgetőbb feladataink megoldásának költségei megközelítik az egyéves nemzeti jövedelmet. Ezért magánbeszélgetések során gyakran felmerül: van-e értelme annak, amit csinálunk? Meggyőződésem, hogy van. Fontos, hogy a környezetvédelmi tárca élére a magyar koalíció állíthatott egy olyan szakembert, akit még ellenfeleink is elismernek. Az elmúlt időszak visszásságai, a szűk pártérdekek alapján történt támogatások - amikor a keleti magyar régiók a nagykaposi turulmadár miatt büntetésből egy fillér támogatást sem kaptak, amikor Zlocha miniszter a saját választási kampányát fedezte a környezetvédelemre szánt állami pénzekből - után jogos elvárások merültek fel. Az érintett községek, természetes igazságérzetükből kiindulva, a jelenlegi kormánytól szinte csodákat várnak: kiépített víz- és gázvezetéket, csatornázást. Az akarat megvan, bizottságunk is mindent megtesz, hogy a korábban keletkezett egyenlőtlenségeket megszüntesse. Most születtek az első hosszú távra szóló döntések: új támogatási rendszer, törvényjavaslatok az ipari termeléssel járó levegőszennyezés minimalizálására, a természet- és környezetszennyezés korlátozására. A kidolgozás alatt álló hulladéktörvény megmozgatta a nagyipari lobbi és a környezet- védelmi mozgalmak szinte minden rétegét. A gyakran személyeskedésekig fajuló vita hullámai sokszor a bizottsági tagok feje felett csapnak össze. A szlovákiai magyarság tudja a legjobban, hogy nemzeti és kulturális értékeink megőrzése, fejlesztése milyen erőt jelent a kezünkben. Ugyanez vonatkozik természeti értékeinkre is, melyeket elődeinktől csak kölcsönbe kaptunk, és tovább kell adnunk az utánunk következő nemzedékeknek. Ehhez minden érintett személy, közösség véleményét, javaslatát, bírálatát is tisztelettel és köszönettel fogadjuk. A szerző a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. Hatalmas adósságok halmozódtak fel az elmúlt évtizedekben. Az orosz államfő múlt heti pekingi látogatása során Oroszország rendkívül fontos stratégiai partnerének nevezte Kínát. A Vlagyimir Putyin és Csiang Cö-min tárgyalásairól kiadott közlemény leszögezi: Washington rakétavédelmi tervének (NMD) megvalósításával egyoldalú katonai és biztonsági előnyöket kíván kicsikarni. A felek négy másik dokumentumot is aláírtak, amelyek áz orosz-kínai energetikai, illetve pénzügyi együttműködés szorosabbra fűzését írják elő. TA SR/EPA Alexej Fulmek: jelentős változás csak az irányítás szintjén várható, a kiadó a lapok tartalmába nem szól bele Még 100 év a Vasárnapnak és az Új Szónak Szentgáli Anikó ___________ A pozsonyi VMV Rt. és a német Verlagsgruppe Passau Kft. kiadók július elsejével két közös kiadót hoztak létre: a Grand Press Rt. országos napi- és hetilapokat (Új Szó, Sme, Vasárnap, Domino fórum stb.), a Petit Press pedig regionális lapokat ad ki. Alexej Fulmeket, a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt. vezérigazgatóját egyebek között a kiadó Vasárnapra és Új Szóra vonatkozó terveiről kérdeztük. A közelmúltban bevezetett új lapterjesztési rendszerrel nem minden olvasónk elégedett. Várható javulás ezen a téren? Slezákné Kovács Edit saját lapterjesztési rendszert vezetett be. Ez pozitívum, ugyanakkor minden egyes újításnál előfordulhatnak kezdeti nehézségek. Úgy döntöttünk, mi is kipróbáljuk ezt a rendszert, fél év elteltével értékeljük, és megpróbáljuk kiküszöbölni a hibákat. Január elsejétől az összes általunk kiadott sajtótermék áttérne az új terjesztési formára. Egyébként a gondot elsősorban az okozza, hogy az Új Szó, illetve a Vox Nova rossz adatbázist kapott a volt lapterjesztőtől, ezért hiányosak vagy rosszak az előfizetőkre vonatkozó adatok. A két új kiadó nem titkolt célja, hogy megszerezze az első helyet a szlovákiai lappiacon, és bizonyos lépéseket tesz a lapok minőségének javulásáért. Milyen változások várhatók? Jelentős változásra csak az irányítás szintjén lehet számítani. Több lapot jelentetünk meg, biztosítani kell zökkenőmentes együttműködésüket mind a hirdetések, mind a terjesztés, mind a marketing terén. A lapoknál nem tervezünk radikális változásokat. Az olyasmi természetes, hogy a rossz újságírónak mennie kell. Ez a Vasárnapnál és az Új Szónál is kizárólag a főszerkesztő hatáskörébe tartozik. Már korábban felmerült, hogy a Vasárnap színes magazinná alakulna át. Támogatják ezt a kezdeményezést? A Vasárnapnak erős olvasótábora van. Természetesen nem zárjuk ki az említett lehetőséget sem, de erre vonatkozó számításokat - mennyibe kerülne, hogyan befolyásolná a termék árát, stb. - nem végeztünk, a piacot sem térképeztük fel. Tehát ez még a jövő zenéje. Sokkal több reményt fűzök a lapok közötti együttműködéshez. Úgy képzelem, ha egy értékes írás megjelenik a Smeben, akkor azt akár az Új Szóban is közölni lehetne, vagy fordítva, tehát a Sme venne át cikket az Új Szótól. Ezt a lehetőséget a Vasárnappal kapcsolatban komolyan fontolóra vettük. A Vasárnap iránti nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy az embereknek tetszenek az ott megjelent írások. Felmerült, hogy a Sme hetente megjelenő mellékletének színvonalát esetleg úgy lehetne javítani, hogy az igazán érdekes írásokat ott is közölnék. Egyébként az ilyenfajta együttműködés első megnyilvánulása a foci-Eb idején közölt melléklet volt, amely mindkét lapban megjelent. De mi ezt a fajta együttműködést sem kényszerítjük rá senkire, a főszerkesztőkön múlik, élnek-e az ilyen lehetőséggel. A nyolcvanas évek végétől az Új Szó és a Vasárnap példányszáma folyamatosan csökken. Egy nagy német vállalatnak miért volt kifizetődő a két lap megvásárlása? Szlovákiában az egész sajtópiac nagymértékű zsugorodása ment végbe a nyolcvanas évektől, aminek gazdasági okai vannak, és minden újságot érintett. Úgy vélem, a többi laphoz viszonyítva az Új Szó és a Vasárnap példányszáma nem csökkent olyan drasztikusan, sőt az utóbbi 3-4 évben viszonylag kis mértékű csökkenést jegyeztünk. Tény, hogy a magyarlakta területekre korlátozódik az olvasóközönsége, viszont stabil előfizetői tábora van, ebből már fedezhetők a kiadási költségek. Az Új Szó és a Vasárnap többé-kevésbé monopolhelyzetben van Szlovákiában, s szerintem óriási reklámpotenciállal rendelkezik. Az új vezetőség Dömötör Ede felvétele nagy súlyt helyez a reklámtevékenységre, s reméljük, e téren a maximumot sikerül majd kihozni ezekből a lapokból. Inkább úgy tenném fel a kérdést: egy jeles német társaság miért ne vásárolna meg egy erős lapot, melyben nagy lehetőséget lát? Remélem, a Grand Press az elkövetkező 100 évben ugyanúgy jelenteti meg az Új Szót, mint eddig a Vox Nova. Ésetleg még színvonalasabban... Tervezik új előfizetők toborzását? Információim szerint a fiatalok kevésbé olvassák a lapot, őket szeretnénk megszólítani. Ha sikerül felkelteni az érdeklődésüket, tulajdonképpen biztosítottuk a jövőbeli előfizetőket. Nagyobb terveink jelenleg nincsenek; mint említettem, kizárólag a reklámnak, illetve az apróhirdetéseknek szentelünk kiemelt figyelmet. Az előző tulajdonos garantálta a szerkesztői szabadságot, nem befolyásolta a lapok tartalmát. És önök? Mivel nem tudok magyarul, felkértem egy szakértőt, hogy jellemezze a két terméket tartalmi szempontból. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az Új Szó és a Vasárnap demokratikus lapok, nem szolgálnak ki egyetlen politikai erőt sem. Tartalmi változtatásokat kizárólag a fő- szerkesztő eszközölhet. Ami a függetlenséget illeti, azt hiszem, a Sme elegendő garanciát jelent ebből a szempontból, az Új Szónál sem lesz másként. A tulajdonosváltás után különböző rémhírek kaptak szárnyra, pl. hogy a Vasárnap megszűnik, illetve hogy az Új Szó a Sme egyfajta magyar mutációja lesz. Volt szó ilyenekről? Egyértelműen nem. Kizárólag a lapok, a szerkesztők közti együttműködésről volt szó. Akár oly módon is, hogy csak egy tudósítót küldünk külföldre, aki a Smenek és az Új Szónak egyaránt leadná az információt. A magyar mutáció lehetősége szóba sem került. Nemrégiben az Interneten is olvasható volt az Új Szó és Vasárnap. Mikorra várható e szolgáltatás felújítása? Hamarosan elkészül a Grand Press közös weboldala. Mindkét lapot ezen keresztül is meg lehet majd nézni, illetve lesz önálló internetes címük is. Remélem, a műszaki hibát hamarosan sikerül elhárítani, és az érdeklődők az Interneten ismét olvashatják a lapot. Csehország Volt titkos bankszámla A svájci hatóságok a napokban megerősítették: a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) kormányzása idején titkos bankszámlája volt a Crédit Suisse zürichi bankban. Mint ismeretes, a volt cseh kormánypárt pénzügyei körüli botrányok okozták 1997 őszén Klaus jobboldali kabinetjének bukását. A Mladá fronta Dnes azt írta,-'hogy az ODS zavaros pénzügyeit vizsgáló cseh rendőrségi szakértők már 1998 óta többször is felkérték a svájci hatóságokat a közreműködésre, de választ csak most kaptak. Ebben a svájciak megerősítették a sokat vitatott titkos számla létezését, illetve azt is, hogy erről a számláról összesen 45 millió koronát utaltak át Csehországba, mégpedig a CSOB és a Fores bankban lévő magánszámlákra. Ezeket a számlákat - mint a rendőrség már korábban kiderítette - Ludvík Ottó, az ODS irodájának vezetője használta a pártügyek finanszírozására. A prágai városi ügyész helyettese a lapnak elmondta: a svájci hatóságok tájékoztatták ugyan cseh partnerüket a titkos bankszámla létéről, de nem oldották fel annak titkosságát, tehát a pénzmozgás részletei továbbra sem ismeretesek. A svájciak a titkosítás feloldásának elutasítását azzal indokolták, hogy szerintük a számla nem függ össze a cseh Telecom társaság privatizációjával. A cseh hatóságok ugyanis arra hivatkozva kérték a titkos számla ügyének kivizsgálását, hogy arra a Telecom társaság privatizációjakor kenőpénzeket kapott az ODS. Az idézett napilap úgy tudja, hogy Ottó ellen adócsalás miatt már bűnvádi eljárást indítottak. A párt vezetése mind a mai napig tagadja, hogy titkos bankszámlája lett volna Svájcban, illetve hogy a pártot kenőpénzekből is finanszírozták. Klaus nem kívánta kommentálni a lap információit sem.
