Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-11-29 / 48. szám

Politika 2000. november 29. 3 Angyal Imre oszágos rendőrfőkapitány-helyettes szerint nem lehet pontosan tudni, hogy Lexa jelenleg hol tartózkodik Globalizáció - a szervezett bűnözésben is Gaál László A kormány kétéves értékelésé­ben a belügyminisztérium köze­pes osztályzatot kapott. A rend­őrség jelentős eredményeket ért el a nagy botrányt kavart bűn­ügyek kivizsgálásában, de végleg még egyiket sem sikerült lezárni. Angyal Imre ezredessel, az or­szágos rendőrfőkapitány első he­lyettesével beszélgettünk. Hol tart a nemzetközileg körözött Iván Lexa utáni nyomozás? A leg­utóbbi „konkrét" Információ az volt, hogy a Dél-afrikai Köztársa­ságban tartózkodik, de aztán valahogyan nyoma veszett Csak a külföldi partne­reinktől kapott tájé­koztatásra támaszkod­hatunk. A Dél-afrikai Köztársaságban szep­tember 23-áig volt ér­vényes a beutazási en­gedélye, de még an­nak lejárta előtt eluta­zott onnan. Azt nem tudjuk pontosan, hogy jelenleg hol tartózko­dik. Nem szeretnék olyan spekuláci­ókba bonyolódni, hogy nagy ak­ció, kis akció, mennyibe kerülne, és így tovább. Tény, hogy érvény­ben van a nemzetközi elfogató­parancs Lexa ellen, s eszerint amelyik országban felbukkan, az az ország köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket. Csak az a kérdés, hogy éppen müyen álnéven szerepel, milyen útleve- let használ. Most már csak hamis papírokkal tud utazni, hiszen diplomata-útlevelét is bevonták, és minden úti okmánya érvény­telen. Ha most a körözés alapján bármely országban felismerik, és rábizonyítják hogy igenis ő az, akkor világos lesz, hogy hamis okmányokat használt, amiért csaknem minde­nünnen kitolonco­den ország- ^jár. Az Inter- polon ke­resztül min­jük, váijuk, mikor és hol bukkan fel. Egy dolog Lexa hollétének kP nyomozása, másik dolog lenne az elfogatása és hazatoloncolá- sa. Ő nagyon jól tudja, ml vár rá Szlovákiában, állítólag százmilli­ókat juttatott külföldre, s ebből már egy kisebb hadsereget Is bérelhet, hogy megvédje őt Ami azért sem okozna neki gondot, mert állítólag már itthon is jó kapcsolatai voltak az alvilággal. Ilyen esetben hogyan történne a letartóztatása? Kommandósak­ciót szerveznének? A szlovák szervek külföldön sem­miféle akciót nem hajthatnak végre, ezért Lexát csak az adott ország rendőri vagy más szervei foghatnák el. Az Interpolon belül létezik egy nemzetközi megegye­zés arról, hogy a bűnözők ellen kiadott elfogatási parancs min­den országban érvényes, s leg­gyakrabban az anyaországnak adják ki az ilyen személyeket. bán kerestet- Lexa ellen nemcsak szabotázs, illetve ff]. Kovác elrablása miatt folyik eljárás. Több gazdasági bűncselekménnyel is gyanúsítják, egyesek százmilliós nagyságrendről beszéltek. Tud­ják már, hogy mekkora összeget szerzett törvénytelen úton, illet­ve menekített külföldre? Ebben az ügyben még folyik a vizsgálat, de valószínűleg hama­rosan lezárul. Az összeg nagysá­gáról addig ne beszéljünk, amíg az illetékes vizsgáló át nem adja az egészet az ügyészségnek. Vannak olyan országok is, ame­lyek nem adják ki a bűnözőket. Ha nagy akciót kellene szervez­ni Lexa elfogására, az nem kis pénzbe kerülne. Ki térítené a ki­adásokat? Az elfogatást kérő vagy a végrehajtó ország? Felmerült, hogy az orosz maffia segített neki a vagyon külföldre menekítésében, majd pedig túszként tartották fogva a kislá­nyát, nehogy „kiadja” őket. Be­bizonyosodott valami ezekből a feltevésekből? Voltak ilyen információk, de egy­előre nem sikerült őket bizonyí­tani. De folyik ilyen irányú nyomozás? Igen, ebben az irányban is foly­tatjuk a kivizsgálást. Nagy port vert fel a tavaly márci­usi tízszeres dunaszerdahelyi gyilkosság, a Pápay-csoport tag­jainak lemészárlása. Hol tart a nyomozás? Nagyon jó úton haladunk, sok jó tanút kihallgattunk, az ő vallo­másaik bizonyítják az elkövetők cselekményeit. Most dolgozunk azon, hogy azonosítsuk a lövése­ket leadó két személyt. Ebben együttműködünk a magyar rendőrséggel, és már sikerült be­határolnunk azt a csoportot, amelyhez a tettesek tartoznak. Annak idején arról volt szó, hogy a két elkövető oroszul beszélt. Ha most a magyar rendőrséggel együttműködve akarják őket el­fogni, ez azt jelenti, hogy a ma­gyarországi alvilághoz tartoz­nak? Magyarországon tartózkodó orosz ajkú személyekről van szó. Sikerült már a személyazonos­ságukat Is megállapítani? Erről majd később beszélgethe­tünk. Akkor egy hipotetikus kérdés: ha valakiről nagy valószínűség­gel tudják, hogy részt vett egy súlyos bűncselekményben, de még nem sikerült százszázalé­kosan bizonyítani, adhatnak ki ellene nemzetközi körözést? Körözést igen, de letartóztatási engedélyt nem. Ezt csak akkor adhatjuk ki, ha az illető ellen már bűnvádi eljárás indult. A tízszeres gyilkosság értelmi szerzője Sátor Lajos volt... Mi őt nagyon hiányoljuk! Min­dent elkövetünk, hogy sikerüljön letartóztatni. Az Interpolon ke­resztül minden országban keres­tetjük, váijuk, mikor és hol buk­kan fel. Annyit legalább tudnak, hogy melyik országban tartózkodik? Igen, de ennél többet valóban nem árulhatok el. A nemrég lezajlott nagymegyeri lövöldözésnek szintén köze volt a Pápay-leszámoláshoz... Igen, de még előtte is volt egy lö­völdözés, a nádasdi, amely szin­tén leszámolásnak készült. An­nak a tettesei már vizsgálati fog­ságban vannak, s ők szintén mint tettesek vettek részt a Pápay- gyilkosságban. Hol tart a nagymegyeri leszámo­lás kivizsgálása? Annyit tudunk, hogy két tettes adta le a lövéseket, a harmadik a gépkocsiban várt rájuk. Ennek az ügynek a kivizsgálása is jól ha­lad. Az információkból következ­tetni tudunk arra, hogy ki volt a megrendelő, ki volt a szervező, ki volt az elkövető. Most az a fel­adatunk, hogy ezek ellen a sze­mélyek ellen olyan bizonyítéko­kat szerezzünk, amelyek alapján megindíthatjuk a büntetőeljá­rást, és vizsgálati fogságba he­lyeztethetjük őket. Jozef Rohác ellen is nemzetközi körözést adtak ki, őt az ifj. Kovác elrablásával kapcsolat­ban meggyilkolt Róbert Remiás elleni robbantásos merénylet elkövetésével gyanúsítják. Állí­tólag köze volt a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai robbantáshoz is. Hol tart ma a Rohác utáni nyo­mozás? A Remiás-gyilkosság gyanúsí­tottjaként nemzetközi letartóz­tatási parancsot adtak ki ellene, ugyanakkor más ügyekről is szí­vesen elbeszélgetnénk vele. Milyen ügyekről van szó? Nem volna célszerű erről most a nyilvánosság előtt beszélni. Annak idején a magyarországi sajtó az ún Meciar-komman- dóról is cikkezett. Olyan szlová­kiai bűnözőcsoportról lett volna szó, amelynek tagjai a szomszé­dos államokban, így Magyaror­szágon és Ausztriában Is követ­tek el robbantásos merénylete­ket. Később éppen Rohácot hoz­ták kapcsolatba ezzel az állítóla­gos kommandóval... Nem tudom, honnan a Meéiar- kommandó elnevezés, de nem hiszem, hogy kimondottan vala­mely politikai csoporthoz tarto­zott volna. Volt egy szervezett csoport, amely Szlovákia és Ma­gyarország területén is műkö­dött, de hát ez jellemző a szerve­zett bűnözésre. A globalizáció nemcsak a politikában vagy gaz­daságban érezhető, hanem már a szervezett bűnözés terén is. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Nehéz például bizo­nyítani, milyen össze­függések vannak az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai bű­nöz csoportok között, hiszen itt nincsenek nyelvi akadályok, nyu­godtan együtt tudnak működni. Ugyanez ér­vényes a szlovák és a cseh bűnözőcsopor­tokra is. Somogyi Tibor felvételei lenleg milyen ügyeken dolgozik együtt a szlovák és magyar rend­őrség? Nagyon sok érdekes eseten dol­gozunk, de ezt nem szeretném konkretizálni. Annyit mondha­tok, hogy együttműködünk a már említett robbantás kivizsgá­lásán és több közös bűnözőcso­port felgöngyölítésén, de etikai szempontból sem árulhatok el többet, hiszen a magyar rendőr­ség munkáját is akadályozhat­nám. Azt azonban elmondha­tom, hogy legutóbb Pozsonyban találkozott az öt szomszédos or­szág belügyminisztere, és jó ala­pokat raktak le a Lengyelország, Csehország, Ausztria, Magyaror­szág és Szlovákia közötti együttmű­ködéshez. hzek az em­berek ter­mészetesen a családju­kat is féltik, ezért nem mernek be­szélni. Ha már Csehországnál tartunk: az utóbbi hetekben a mírovi bör­tönből megszökött kétszeres gyilkos, Jlrí Kajínek ügye foglal­koztatja a sajtót. A hírek szerint Kajínek több más - lengyel és német börtönökből szökött - gyilkoshoz hasonlóan Szlovákiá­ba igyekszik, hogy itt hozzanak létre egy nemzetközi profi bér­gyilkoscsoportot. Mit tudnak er­ről? Lehet, valaki azt szeretné, hogy Szlovákiában ilyesmi történjen, de nekünk erről nincs semmilyen megalapozott információnk. Kajíneket állítólag többen Is lát­ták Szlovákiában. A rendőrséghez is befutott több információ, valamennyit ellen­őriztük, de egyik sem bizonyult igaznak. Említette a szervezett bűnözés globalizációját, illetve a dél-szlo­vákiai és észak-magyarországi csoportok együttműködését. Je­Továbbl érdekes té­ma a szlovákiai ro­mák ún. etnotu- rlzmusa. Többen el­mondták már, hogy e mögött szerve­zett roma csopor­tok állnak, ame­lyek ráveszik a töb­bi romát a kiván­dorlásra. Sikerült már ezt bizonyíta­ni? Nagyon nehéz a bizonyítás. Következtetni tudunk a szerve­zők személyére, de nem tudunk bizonyítékokat szerezni, mert egyrészt erős az összetartás a romák között, másrészt azok, akiket rákényszerítenek az uta­zásra, nem hajlandók semmit elmondani. Általában nagy adósságaik vannak a szervezők­kel szemben, akik a nehéz szo­ciális helyzetben lévőknek nyújtanak hitelt havi uzsoraka­matra. Az adósok a szociális juttatásukból igyekeznek tör­leszteni, de sosem tudják visz- szafizetni a teljes tartozásukat. Ekkor nem marad más választá­suk, mint külföldre utazni, de a hitelezőik ott is mindjárt a se­gély kifizetésekor beszedik tő­lük a pénzt, úgyhogy a legtöbb­ször üres zsebbel térnek haza. De még így is sokkal jobban él­nek kint, mint itthon. Tudjuk, hogy kik a szervezők, az uzso­rások. Nem fehér emberek, ha­nem mind romák. Miért nem hajlandók feljelen­tést vagy vallomást tenni a meg­zsaroltak? Annyira félnek, vagy eleve averzióval viseltetnek a rendőrökkel szemben? Egyértelműen félnek. Ha valaki közülük feljelentést tenne, so­sem térhetne vissza a roma te­lepre, de ugyan hová mehetne? Nagyon bonyolult kérdés ez. Tü­dőm, Csáky Pál szintén kap ilyen információkat a titkosszolgálat­tól is, meg tőlünk is. Nem elég, ha mi ismerjük a szervezőket. Tanúvallomás nélkül semmit nem lehet rájuk bizonyítani. Köztudott, hogy a szervezett al­világgal szembeni harcban már alkalmaznak informátorokat, beépített ügynököket. A roma kivándorlás szervezőinek lelep­lezésére nem lehetne valami ha­sonlót „bevetni”? Informátoraink vannak, de az in­formációknak nincs bizonyító erejük. A szervezők leginkább sokgyerekes családokat külde­nek ki, hogy minél több támoga­tást kapjanak külföldön. Ezek az emberek természetesen a család­jukat is féltik, ezért nem mernek beszélni. Ezekben az esetekben még a hírszerzési technikát sem nagyon tudjuk alkalmazni, ho­gyan és mikor szerelnénk be va­lamilyen lehallgatóberendezést a cigány kunyhókba? Egyáltalán ki tudna oda észrevétlenül bejut­ni?! Más téma: nemrég egy rádiómű­sorban a pozsonyi prostituáltak azzal vádolták meg a rendőrö­ket, hogy Ingyenes szexuális szolgáltatásokat követelnek tő­lük, ellenkező esetben különféle mondvacsinált Indokokkal előál­lítják őket a rendőrőrsre. Miután ez a vád elhangzott, az országos rendőrfőkapitány nyü- vánosan felszólította őket: azon­nal panaszt tehetnek, feljelent­hetik az ilyen rendőröket. De ed­dig ilyen jellegű panasz nem ér­kezett. Számunkra ez nagyon kellemetlen ügy, egyáltalán nem használ a rendőrség imidzsének. Ugyanakkor ez a vádaskodás egyfajta védekezés is lehet a prostituáltak részéről, talán így próbálják elérni, hogy hagyjuk őket békén. Mert a rendőreink gyakran előállítják őket. Ha tréfára akarnám venni a dol­got, az igazságügyi minisztert is idézhetném, aki azt mondta: mindennap elő kell őket állíta­ni. Viszont a prostitúció Szlovákiá­ban nem büntetendő cseleke­det. Akkor milyen címen állítják elő a prostituáltakat? Való igaz, hogy a prostitúció nem büntetendő, és ezek az elő­állítások is nagyon kellemetle­nek. De mindig lehet valami okot találni az előállításra, pl. felme­rül a zsebtolvajlás gyanúja vagy hasonló. De hagyjuk a témát, ez nem is igazán a rendőrség dolga, inkább szociális probléma, amelynek megoldása inkább a városatyákra tartozik. Mint mondtam, a prostitúció nem büntetendő, de a prostitúció szervezése, a kuplerájok működ­tetése már bűncselekmény. Ezeknek a szervezői büntethe­tők. Mennyire eredményesek a futta­tók lefülelésében? Ez is azért nehéz, mert bár tud­juk, hogy kikről van szó, de megint csak nehéz bizonyítéko­kat találni. Szerintem inkább po­litikai és szociológiai kérdés az, hogyan váljék Szlovákiában a prostitúció büntetendővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom