Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-11-02 / 44. szám
2000. november 2. Nagyvilág - Hirdetés A kanadai városkában ma már senki sem szégyelli német származását Lunenburg, a gyöngyszem Vannak helyek a földön, ahol szinte megállt az idő, ahol érintetlenül megmaradt a táj több évszázados arculata és hangulata, s az ember úgy érzi, mintha a történelem nyitott könyvében sétálgatna. Ilyen hely az Új-Skóciában fekvő, háromezer lakosú kisvároska, Lunenburg, amely 1995-től az UNESCO kulturális világörökségének listáján szerepel. A városka Kanada legkeletibb részén fekszik, az Atlanti-óceán partján, alig kilencven kilométernyire Halifaxtól. A vidék eredeti elnevezése Marliqueche volt; vadászok, halászok és alkalmilag ide vetődő kereskedők lakták, akik állatprémekért jöttek. 1713-ban Nagy-Britan- nia szerezte meg az eredetileg francia területet. Lunenburgot 1753-ban alapították német, svájci és francia protestánsok. Letelepítésük II. György angol király műve volt, aki ki akarta terjeszteni birodalma érdekszféráját ellenfeleivel, a franciákkal szemben. így vált Új-Skócia első angol telepévé Lunenburg és Halifax. A város tervét Londonban készítették, így aztán nem csoda, hogy az egymást derékszögben keresztező utak néhol meglehetősen meredekek, hiszen a birodalom fővárosában hiányzott a helyi terepismeret. Minden Lunenburg- ba érkező telepes három telket igényelhetett: egyet házépítésre, egyet kertnek a város peremén, egyet pedig földművelésre; azzal a feltétellel, hogy az illető kiirtotta a kimért területen az erdőt. A város központjában a régi főépületek közül ma is érintetlenül áll mintegy négyszáz. A házak az amerikai kontinensen érvényesülő brit koloniáüs építészet tipikus darabjai. Szinte valamennyit fából építették, piros vagy kék homlokzattal. A Gallow-dombon emelkedik az 1894—1895-ben készült lunenburgi akadémia épülete, amely ma is a város minden pontjáról látható, domináns faépítmény. Aulája és könyvtára érintetlenül megmaradt. Az európai bevándorlók annak idején elsősorban farmerek voltak, akik ugyan hozzá voltak szokva a nehéz körülményekhez, ám az itteni köves talaj még rajtuk is kifogott, hiszen mindenre alkalmas, csak mezőgazdasági művelésre nem. Emberfeletti erőfeszítésekkel próbálták termékennyé tenni a földeket, nem sok sikerrel. Az egykori földművesekből halászok és hajósok lettek. Fél évszázadba került, mire megépítették az első szkúnert, aztán úgy belejöttek a hajókészítésbe, hogy a huszadik század elején már százötven hajó ringatózott a lunenbergi kikötőben, szántotta a világóceánokat. Az egyik leghíresebb, Ka- nada-szerte a leghosszabb lunenburgi vitorlás a Bluenose volt, a hajóépítés mesterműve. A szakemberek máig megbecsülik tökéletes arányait. A Bluenose azért is maradt meg jelképnek, mert az újangliai vitorlásversenyeken egyetlen alkalommal sem talált legyőzőre. Az idelátogatók pontos mását, a Bluenose Il-t csodálhatják meg a kikötőben. Ugyancsak itt horgonyzik a Theresa E. Connor szkúner, az egykori halászhajók népes családjának utolsó megmaradt tagja. Ebből a halászflottából alakult ki egyébként a világ egyik legnagyobb halászati társasága, a National Sea Products. A lunenburgi lakosok igyekeznek megtartani óhazájuk szokásait. A város lakosságának nagy része még a világháború előtt német anyanyelvű volt, a háború után azonban jobbnak látták elfelejteni, hogy egy legyőzött nemzet tagjai. Legalábbis egy időre. Ma már senki sem szégyelli német származását, és önfeledten ünnepük az itt is megrendezett Oktoberfestet. A viktoriánus és a klasszikus georgiánus építészet harmonikus keveredése minden évben a turisták ezreit vonzza ide a vüág minden tájáról. Az őslakosok pedig már nem szomorkodnak amiatt, hogy a mélytengeri halászat szinte teljesen megszűnt létezni. Büszkék rá, hogy Lunenburg a vüág egyik legszebb képeslapja, s egész jól megélnek az idegenforgalom bevételeiből. 7 Távol-keleti ablak Kínai feleségek Egyre több tajvani férfi kerekedik fel, és hoz feleséget magának a kontinensen fekvő „óhazából”, Kínából. Ez a szokás főleg az idősebb, jól szituált férfiak között terjedt el, akik közül sokan már rég nyugdíjasok. Az importált kínai hölgyek többnyire nagyon fiatalok és nagyon csinosak. Senki sem kényszeríti őket hazájuk elhagyására. Ellenkezőleg: maguk a lányok igyekeznek gazdag férjet találni maguknak, s ebből a szempontból a kor nem számít. A tajvani hivatalok nemrég megemelték az ilyen házasságokat engedélyező kvótát; hatszázról 3600-ra. Jelenleg 43 000 kínai hölgy él Tajvanon, akik megkapták ugyan a hivatalos engedélyt a házasságkötéshez, ám további tíz évet kell leélniük a szigeten, amíg megszerezhetik a hosszú távú tartózkodási engedélyt. Negyvenezren élnek ebben a helyzetben. A házasságok nagy része érthetően érdekházasság; a kínai lányok többsége szívesen fizet azért, hogy Kínán kívül jobb életet kezdhessen. Az üzletág fellendüléséből természetesen jól profitálnak a kerítők, s az sem számít ritkaságnak, hogy az illető hölgy prostitúcióval keresi a kenyerét, sőt, maga a férj „futtatja”. Előfordulnak persze boldog házasságok is. Az idős férfiak közül sokan fél évszázada hagyták el Kínát a hadsereggel; most nosztalgiával látogatják meg ifjúságuk színhelyét, és hajlandók fiatal arájukkal mindenüket megosztani. Vagyont, szeretetet, toleranciát kínálnak az emlékekért. és mindezek mellé egy „PÉNZTÁRCA" - TELE BONUSSZAL Árengedmények, ingyenes felszereltség, benzinutalvány Ha most megrendeli az Opel bármelyik modelljét a következőket nyeri Lízing 0%-os kamattal • már 45%-os akontációnál • vagy 50%-os akontációnál, hozzá egy év ingyenes balesetbiztosítás vagy 2 év ingyenes balesetbiztosítás # lízing esetén, max. 35%-os akontáció mellett • kárrészesedés 5% vagy 3,4%-os balesetbiztosítás • készpénzes vásárlás esetén # kárrészesedés 5% de minden esetben Zsebben 3Z pi i Opel Assistance 3 évre ingyen # egész Európában segít a nehéz helyzetekben A KOOPERAT1VA POiStOvftA, akciov* *poioí no»í OPEL. LEASINO • a modellek többségénél • max. megtakarítás 69 000 Sk Az Ön stílusában. OPEL ■©■ AlltO PELJX s.r.o. Az OPEL szerződéses forgalmazója Neratovické námestie 1, 929 01 Dunajská Streda, tel.: 0709/551 70 61, fax: 0709/551 70 62 Nitrianska 24, 917 00 Trnava, tel.: 0805/55 37 101, fax: 0805/55 37 102 VKV-347/10
