Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-25 / 43. szám

2000. október 25. Sport Kiss László, Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó edzője még a sydneyi játékokon úgy döntött: nyugdíjba vonul, de nem teszi le a stoppert A görögök ajánlatát is elutasította Sál Endre _________________ áö vidnadrág, póló, stopper a kézben. Kiss László. Harminchét éve szinte minden hajnalban ott áll a medence partján. Ezentúl kicsit másképp lesz. Kiss László ugyanis - nehéz elhinni - kor­kedvezménnyel nyugdíjba vo­nul. Ő döntött így. Kicsit elfá­radt. Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly. Hat olim­piai bajnoki cím, három világ- bajnoki győzelem, tizenhét Eu- rópa-bajnoki arany. A közös nevező: Kiss László. Aki azt mondja, szó sincs búcsúról, csu­pán visszavesz a tempóból. Elfáradt? Nem tagadom, érzem az elmúlt évtizedeket. A szorongásokat, idegeskedéseket, örömet, bána­tot - mondja a szövetségi kapi­tány. - Magamban hordozom Güttler Karcsi szöuli száz melles döntőjét, azt a bizonyos egyszá- zados ezüstöt, Egerszegi Kriszti barcelonai négyszáz vegyesének izgalmát vagy éppen Kovács Ági sydneyi kétszázas győzelmét. Csak azt ne mondja, hogy a győ­zelmekben fáradt el... A győzelem is stresszel jár, kifa­csarja az embert. Félre ne ért­sen, rengeteg csodát éltem meg a medence partján, de én is fára­dok. Egér szöuli győzelmét szá­raz szemmel néztem végig, ami­kor Atlantában nyert, sírtam, mint egy gyerek, és most Syd­neyben Ági olimpiai bajnoki cí­mét is megkönnyeztem. Az idő múlásával mindenre érzéke­nyebb az ember. A sikerekre, a kudarcokra, az idegeskedésre, az uszodai harcokra, mindenre. Nem szabad továbbfeszíteni a húrt. Meg aztán az embernek sokszor nagyobb a szeme, mint az étvágya. Tudni kell lassítani. A szakma iránt mindig alázattal voltam, és alázattal is leszek. A versenyeken cipeltem Egér sze­relését, mostanában vittem Ági papucsát, nem csináltam belőle gondot. Ezért is vagyok, de im­már - remélem, nem hangzik önzőnek - magamra is szeret­nék időt szentelni. Magamra és a családomra. Nem fogok egy ár­nyékos helyen hin­taszékben szunyó­kálni, elmélázni... Ez rendjén is van, de nehéz el­képzelni, hogy mi lesz ezután. Azt például el sem tudom hinni, hogy mondjuk, reggel hatkor ne a Kőér utcai uszodában vezé­nyeljen edzést. Ne a nekrológomat írja, attól, hogy nyugdíjas leszek, szeret­nék dolgozni, maradt bennem annyi energia. Én soha az élet­ben nem fogok egy árnyékos he­lyen hintaszékben szunyókálni, elmélázni a régi szép időkön. Az nem én vagyok. Tenni akarok, már most azon jár az eszem, hogy mit lehetne csinálni azért, hogy az athéni olimpián is jó csapatunk legyen. Tehát tovább dolgozik? Persze! Mindig azt mondtam magamról, én edző vagyok, nem szövetségi kapitány. Most ez megváltozik, szövetségi kapi­Kovács Ágnes olimpiai aranyéremmel tért haza Sydneyből Archív felvétel tány leszek, aki összefog, figyel a műhelymunkára, segít a fiatal edzőknek, szól, hogy hol mit kel­lenejavítani, vagy éppen mit kel­lene másképp tenni. Ha már em­lítette, a Spartacusba is lejárok majd, persze hogy lejárok, de ott januártól Túri Gyuri veszi át a stafétabotot. Tizenhét évet töl­töttünk együtt, nyugodt vagyok, már mindent tud a szakmáról. És mi lesz a Kiss László-Kovács Ági sikerpárossal? Azt szoktam mondani, az edző munkája állandó búcsúzásból áll. Nevelsz, és megint újakat nevelsz. Úgy tudom, Ági arra az egyetemre megy az Egyesült Ál­lamokban, ahol a kétszáz mel­len ezüstérmes amerikai Kristy Kowal edzője is dolgozik. Irigy­lem azt az embert. Eddig volt egy ezüstérmese, most kap egy olimpiai bajnokot. Sokat hallot­tam róla, mindenki azt mondja, felkészült szakember. Persze ha Ági nyaranta hazajön, és igényli, örömmel segítek a felkészülésé­ben. Tudja, nagyon jólesett, hogy amikor az olimpiai bajnoki győzelme után odamentem hoz­zá, és azt mondtam: »Látod, megcsináltad!", nyomban kijaví­tott: »Laci bácsi, megcsináltuk!" Ebben minden benne van. Szóval kapitány marad, jár-kel, segít a fiatal edzőknek. De hol itt a lassítás? Egyszer-egyszer el fogok menni úszni, ide Százhalombattára, kerékpározni, kutyát sétáltatni. Most vettem egy aranyos német Kiss László Egerszegi Krisztinával érte el első sikereit. Vlado Gloss felvétele dogot. És itt van például a súlyom is. Leszoktam a cigarettáról, erre feljött tíz kiló. Azt is illene lead­nom. Már beszéltem a haverok­kal, jó lenne egy-két lábteniszpar- td, meg ott a horgászás is. A minap lent voltam, nyomban fogtam há­rom pontyot. A haverok persze ugrattak, azt mondták, tudták, hogy jövök, azért telepítettek. Jó a parton. A vízparton. Korábban szó volt róla, a syd­neyi olimpia után esetleg görög kapitány lesz. Ezek szerint nem... Amikor a görögök kapitánynak hívtak, tetszett, hízelgett, de rájöttem, nem nekem való. Nem kell nekem sok, de példá­ul nem tudnék meglenni a haj­nali napfelkelte nélkül. Tudja, milyen szép a Duna-part ősz­szel, mikor ébred a természet? Ez mind szép, de miért pont most fejezi be az edzősködést? Miért nem, mondjuk, a jövő évi világbajnokság után? Kovács Ági olimpiai győzelme után Egerszegi Kriszti küldött egy sms-t. Csupán annyit írt: »A csúcson kell abbahagyni, gratu­lálok!" Tökéletesen ért engem. Elúszott álmok Ahogy múlnak a napok, az olimpiai aranyak felértéke­lődnek. Kovács Ágnes négy éve úszásban még egy arany­érmes úszó versenyző lett volna a sportágban, most vi­szont Kovács az egyik arany­érmes versenyző a teljes ma­gyar csapat három olimpiai bajnoka közül. Jobban meg kell becsülni. Ót is, és hogy a sportág egy magyar győztest mégiscsak felmutatott... Min­den más összevetés, értéke­lési szempont elkedvetlenítő. Ha az úszás önmagát önma­gához, egykori olimpiai helytállásait a jelenlegihez méri, akkor nagy a vissza­esés. Egerszegi Krisztinát és Darnyi Tamást, az ötszörös és négyszeres olimpiai bajno­kot nem tudta pótolni. Egy ilyen kettőst egyetlen ország sem tudna. A trónörökös Ko­vács Ágnes fejlődése töret­len, világbajnoki győzelme és hét Európa-bajnoki címe után már ő is olimpiai baj­nok. 200 mellen. Százon még „csak” 5. helyezett. Ne feledjük, egykor, 1988-ban az olimpián „Egér” is 200-on nyert először. 100-on, 200- on és 400 vegyesen „csak” legközelebb, négy év múlva, Barcelonában. Ági 19 éves. Athénban még előbbre lesz. 100 m-en Syd­neyben Európa-csúcsot dön­tött, és tisztes helyezést ért el. A magyar csapatban több Kovács Ági, illetve hasonló tudású versenyző nincs. Leg­alábbis egyelőre. Czene Atti­la ugyan még nem múlt, de négy éve nemcsak a helyezé­se, hanem az ideje is sokkal jobb volt. Széchy Tamás mes­teredző ragaszkodott Czenéhez, Czene nem ra­gaszkodott Széchyhez. Ez lett belőle. A negyedik hely mindenki mástól bravúr lett volna, tőle nem az. Rózsa Norbert esete még bonyolultabb, Széchyvel ő is a csúcsok csúcsáig elju­tott, világcsúcs, három világ- bajnoki aranyérem és persze Atlantában olimpiai... Aztán hazatért Zemplényi, Perth- ben Norbert csak harmadik lett, a sportoló elhagyta mes­terét, új vizekre evezett, és... Ellentétben Czenével, Rózsa Norbert teljes odaadással edzett, minden edzői igényt kielégített, de az eredmé­nyek elmaradtak. Amilyen hirtelen vált meg Széchytől, ugyanúgy tért vissza, és az „Öreg” első szóra visszafo­gadta. Fáziskésésben volt, ta­lán ha fél évvel előbb tér vissza a pápához, vagy fél évvel később rendezik a játé­kokat, akkor célba ér. így ti­zenkettedik lett. Ami az eredményességet illeti, a sor­ban Güttler Károly, Zubor At­tila és Horváth Péter követ­kezik. Güttler mindenképpen többet érdemelt volna, mind­össze két századmásodper­cen múlott a döntőbe jutása. Ő folytatja, Rózsa viszont be­fejezi... Sport Plusz Továbbpasszoljuk Figyelmeztető lövések Dél-Afrikában A rendőrségnek csak három fi­gyelmeztető lövéssel sikerült megfékeznie a dél-afrikai Moroka Swallows labdarúgó- csapatának feldühödött szur­kolóit, akik a klub elnöke és az edző ellen fordultak. A Moroka otthon 2:0-ra kikapott a Bloemfontein Celtictől, és ezután történt a rendbontás. A tömeg a pályára özönlött, majd megrohamozta a díszpá­holyt. Ekkor dördültek el a lö­vések. Dávid Chabedi elnök és Zeca Marques edző, valamint a csapat tagjai az öltözőben ta­láltak menedéket, s csak közel félórás várakozás után vonul­hattak el biztonságos helyre. Iverson botrányos raplemeze Az észak-amerikai profi kosár­labda-bajnokság (NBA) veze­tése úgy döntött, hogy nem bünteti meg Allén Iversont, a Philadelphia 76ers játékosát, aki egy botrányosnak tartott raplemez kiadására készül. A CD februárban kerül a boltok­ba, de a rádióállomások már ezen a héten játszottak róla egy-két számot. Iversont az an­tiszociális, erőszakra felhívó, a homoszexuálisokat, a nőket és a színes bőrűeket gyalázó szö­vegek miatt támadják. „Iverson dalai sértik csapattár­sait és általában a profi baj­nokság minden játékosának érzéseit - mondta Dávid Stern, az NBA komisszárja. - De azt gondolom, hogy az NBA nem szólhat bele a popüzletbe, és nem korlátozhatja a művészi kifejezőkészséget.” Újságírók szerint azért nem büntették meg Iversont, mert a játékos a Sternnel való találkozó előtt kicserélte a számok szö­vegét, és egy „fésültebb” vál­tozatot mutatott be az NBA első számú vezetőjének. Szingapúri fogadások Hat embert tartóztattak le til­tott szerencsejáték miatt Szingapúrban: azzal vádolják őket, hogy több millió dollár értékben szerveztek fogadá­sokat európai labdarúgó-mér­kőzésekre. A letartóztatottak­nál a Bajnokok Ligája, az UEFA Kupa és az angol baj­nokság mérkőzéseire lehetett fogadni, csak nagy tétekben. A rendőrség egy bérelt apart­manban csapott le a banda tagjaira, és mivel sikerült „ak­ció” közben tetten érni őket, nem tudják letagadni az ille­gális szerencsejáték tényét. Rudi Völler hajthatatlan Rudi Völler, a német labdarú­gó-válogatott jelenlegi megbí­zott szövetségi kapitánya semmiképpen sem kíván 2001. június 1. után a váloga­tottnál dolgozni. „Döntésem végleges. Jövőre, a megbe­szélt időpontban átadom a helyem Christophe Daumnak” - nyilatkozott a válogatottal az elmúlt három hónapban három győzelmet arató kapi­tány. „Nagyon szeretném, ha Rudi valamilyen formában to­vábbra is a válogatott mellett dolgozna. Megpróbálom erre rábeszélni, hiszen bizonyára találnánk neki olyan funkciót, amelyet betöltve továbbra is segíthetné a csapatot” - mondta Franz Beckenbauer, a szövetség alelnöke nagyra ér­tékelve Völler érdemét abban, hogy a német válogatott Eu- rópa-bajnoksági „mélyrepülé­se” óta sikert sikerre halmo­zott. Holyfield jövőre Kínában mérkőzik Az Ökölvívó Világszövetség (WBA) amerikai nehézsúlyú bajnoka, Evander Holyfield jövő májusban Pekingben kí­ván kötelek közé lépni. A 37 éves ökölvívó a tervei szerint az összecsapás után visszavo­nul. Holyfield legszívesebben a brit Lennox Lewisszal csa­tázna, azonban riválisa - aki tavaly legyőzte őt - nem iga­zán szeretne újra találkozni vele. Elképzelhető, hogy Mike Tyson vagy Roy Jones látogat el a kínai fővárosba. A pekin­gi mérkőzés összköltsége 40 millió dollár lesz. A kínaiak szeretnék a bokszgálát a 2008-as olimpiai kandidálá- suk szolgálatába állítani. A NOB jövő júliusban Moszkvá­ban dönt az ötkarikás hely­színről. Peking Oszakával, Torontóval, Isztambullal és Párizzsal versenyez a rende­zésért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom