Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-18 / 42. szám
2000. október 18. 15 Kópé Benedek Elek A kolozsvári bíró- Indulj már!- Jó, jó, de mit fizet kend?- Ezt, né! - ordított a hajdú, s még jobbat húzott Mátyás hátára. - Indulj előttem! Mit volt mit tenni, Mátyás elindult a hajdú előtt.- Be a bíró udvarára, vágjad a fát, hosszú orrú! A bíró ott könyökölt a tornácon. Mátyás megszólította:- Kigyelmed a bíró?- Én hát. Mi közöd hozzá?- Ahhoz nekem semmi közöm, de szeretném tudni, mit fizet a favágásért?- Ejnye, ilyen-olyan, szedte- vette parasztja - káromkodott a bíró -, mindjárt fizetek én neked! Húzz rá! - parancsolta a hajdúnak. No, annak nem kellett parancsolni, harmadszor is ráhúzott, hogy csak úgy porzott Mátyás zekéje. Jól van... Mátyás többet egy szót sem szólt, vágta a fát, meg hordta a bíró pincéjébe, de közben, mikor senki sem látta, veres krétával három hasábra ráírta a nevét. Este csöndesen továbbkullogótt, de másnap megint beállított Kolozsvárra, most már nem zekében, hanem királyi ruhában, s nem ült le a mészárszék elé, hanem fölment az ő palotájába. Egyszeriben hívatta a bírót s az egész tanácsot mind közönségesen. A bíróhoz volt az első szava:- Mi hír a városban, bíró uram?- Semmi nevezetes, felséges uram. Csöndben, békében élünk, amiért áldjuk is felséged nevét lefektünkben- felkeltünkben.- Úgy? Hát a szegény föld népe? Nem sanyargatják az elöljárók?- Nem sanyargatja senki, felséges uram. Soha nem volt ilyen jó dolga a föld népének.- Jól van, bíró uram. Hanem szeretnék végigsétálni a városon, hadd lássak mindent színről színre. Tartsanak utánam kigyelmetek. Elindult Mátyás király, utána a bíró s mind a tanácsbéDe hogy szavamat össze ne keverjem, Mátyás király bement Kolozsvárra, paraszti ruhában, s ottan leült a mészárszék elé, éppen szembe a bíró házával. Hiszen jókor ült a mészárszék elé. Nagy sereg nép hordotta a fát a bíró udvarára, egy csomó ember meg vágta a fát az udvaron. Mellettök a hajdúk, s pálcával biztatták a szegény népet: hordjad, vágjad, paraszt! Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt. - Ne, te, ne - mordult rá a hajdú -, hát te mit lopod Isten áldott napját?! Kelj föl, ne lógasd a hosszú orrodat, hitvány paraszt! S hogy szavának nagyobb foganatja legyen, pálcájával jót húzott a „hosszú orrú” paraszt hátára. Mátyás fölállott, megvakarta a hátát, de nem indult. Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyaroknak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt nyugodalma Budavárában - álruhába öltözött, s úgy ment színről színre, látni a valóságot. A többiek közt hírül adják, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet. Hiszen nem kellett több Mátyás királynak. Majd megnézi azt ő a maga szemével, s jaj lesz annak a bírónak, ha igaznak látja a sok sűrű panaszt. Máskülönben is már rég vágyódott Kolozsvárra. Hogyne vágyódott volna, hisz ebben a városban látta meg először Isten áldott napját. (Még most is áll az ő szülőháza: nézzétek meg, ha Kolozsvárt jártok.) liek. Mennek utcáról utcára, s egyszerre csak megáll a bíró udvara előtt.- Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram!- Isten megsegített - mondta a bíró alázatosan.- Hát az istenen kívül más nem segített? Kik hordták ide ezt a sok fát?- A népek, felséges uram.- S mit fizetett nekik?- Ingyen, szeretetből tették - mondotta a bíró.- Na, én mintha másként hallottam volna... Hé, legények - fordult a király a szolgáihoz -, hányjátok szét a kazalt! A legények serény munkához láttak, széthányták a kazalt, Mátyás meg csak nézte erősen, hogy mikort kerül elé az ő három fája. Eléke- rültek azok is.- Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni?- Tudok, felséges uram - hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt.- Olvassa, mi áll ezen a három hasábon?- Mátyás... Mátyás... Mátyás... - dadogott a bíró.- Bizony, ha Mátyás, úgy tudja meg kend, hogy azt én írtam oda. Én voltam az a hosszú orrú paraszt, akire háromszor vágatott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani a fát!- Ó, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek! Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak:- Te állj fel! Szolga vagy, azt tetted, amit az urad parancsolt. Hanem kendet, bíró uram, példásan megbüntetem. Akasztófát érdemelnél, de fejedet üttetem, szegény népnek sanyargatója! A népek, kik ezt hallották, lelkesen kiálták:- Éljen Mátyás király! Ez az igazság! Hanem Mátyás halálával meg is halt az igazság. Még ma is mondja a nép: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság...” Verssarok Kányádi Sándor Ha a napnak Ha napnak lába volna, bizonyára gyalogolna. Ha pedig keze is lenne, akkor ő is cipekedne, s leülne, ha elfáradna, ide mellénk, a kis padra. Kérges kezét térdre ejtvén, merengne a holdas estén. Úgy várná be, szépen ülve, hogy őt a föld megkerülje. Hajnalban a csillagok Hajnalban a csillagok lehullnak a földre, mint a fáról a gyümölcs: alma, szilva, körte. Szunyókálnak szelíden késő délelőttig, mustillatú sugarak amíg föl nem költik. Akkor aztán napsugárszálakba fogózva föllibbennek, mint a pók, újra a magosba. Tudod-e? Igazságszolgáltatási legek Az első törvénykönyv A legrégebbi fennmaradt törvénykönyv a sumer Ur- Nammu király nevéhez fűződik, aki Kr. e. 2110 körül a mai Irak területén lévő Ur városában uralkodott a III. dinasztia tagjaként. A leghosszabb peres ügy Az emberiség történetének leghosszabb peres ügye 761 éven át tartott. Az indiai Púna városában 1205-ben Maloi Thorat a bírósághoz fordult a közösségi és vallási ceremóniákon való elnöklés jogáért. Kérelmét 1966. ápr. 28-án kedvezően bírálták el, de ennek már csak 30 emberöltővel fiatalabb leszármazottja, Balaszaheb Patlodzsi Thorat örülhetett. A leghosszabb tárgyalás A leghosszabb tárgyalásra a jogtörténetben az 1984. febr. 6-án kezdődött, „Kemner és társa kontra Monsanto company” ügyben került sor, ezt 556 napos tárgyalássorozat után, 1987 áprilisában még mindig tárgyalta az Illinois állambeli (USA) Belleville-ben működő bíróság. A legnagyobb hallgatóság A legnagyobb közönség előtt a 108 rendbeli gyilkossággal vádolt 51 éves kubai Jesus Sosas Blanco őrnagy ügyének tárgyalása zajlott. 1959. január 22-23-án du. fél 6-tól másnap reggel 6 óráig, 12 és fél óra alatt összesen 17 ezer ember volt jelen a tárgyaláson a havannai Sportpalotában. A vádlottat 1959. február 18-án kivégezték. Magyar atomocska 15. Kés, villa, olló... Ozogány Ernő ______________ .. . gyerek kezébe nem való - mondja az anya csemetéjének, ha valami veszélyes játékot szeretne űzni. De vajon nem a felnőttek veszélyes játéka-e az atomenergia? A válasz: igen. Felvetődik a kérdés: mi a teendő? Az atomerőműveket ma már aligha lehet leállítani, de nem is érdemes. Kevesen tudják, de minden anyag tartalmaz radioaktív, tehát sugárzást kibocsátó részecskéket. Erre a legjellemzőbb példa éppen a szén. A hőerőművekben elégetett szénből évente sokkal több radioaktív sugárzás szabadul fel, mint az atomerőmű működése közben, mégsem retteg tőle senki. Az ellenérv ilyenkor: bezzeg ha felrobban... Itt kerül a képbe a kés, a villa és az olló. Maga Teller Ede mondta a hasonlatot, hogy a magenergia olyan, mint a konyhakés egy gyerek kezében: ha nem tudja használ ni, megvágja a kezét vele. Ilyenkor két lehetőség adódik: vagy kidobjuk a kést, vagy megtanítjuk vele a gyereket bánni. Mindenki saját ta- Lukács Zsolt és Rácz Noémi illusztrációja pasztalatából tudja, hogy az előbbi esetben a kés marad. Olyannyira személyes tapasztalatra épül ez a kijelentés, hogy velem is megesett: a csontig hatoló penge nyoma ma is jól látszik a kezemen. Miközben a bő vérzést igyekezett édesanyám elállítani, közölte velem: a késsel az embernek tudnia kell bánni. Ugyanez vonatkozik a felnőttek , játékára” is. A modem atomerőműveket úgy tervezik, hogy robbanásbiztosak legyenek. A Szovjetunióban gyártott Wigner-típusúak esetében ma már kiépült a nemzetközi felügyelet, amely javaslatokat tesz biztonságossá tételükre. Ha erre nincs mód, akkor le kell őket állítani. Gondot okoz ugyan a kiégett fűtőanyag tárolása, ám ez a probléma is megoldható. Ki emlékszik ma már arra, hogy környezeti katasztrófát okozott Görögországban az Athén környéki erdők kivágása, mely azért történt, hogy a szenvedélyes hajós görögök eljussanak a vüág minden pontjára? Ma Athén a legszennyezettebb levegőjű európai főváros. Felelős hozzáállással az atomenergia biztonságosan felhasználható. Ugyanis minden berzenkedés ellenére nagyjából kétszáz éven belül valamennyi hagyományos energiaforrás kimerül. Érthető ugyan a környezet- védők félelme az „atomtól”, viszont elszántságuknál csak következetlenségük nagyobb: elvetik a magenergiát, eközben autókon és repülőkön száguldoznak, tovább apasztva a hagyományos fűtőanyagok mennyiségét, használják a modern társadalom minden vívmányát, a rádióban, tévében tiltakoznak. Atomerőmű nélkül ezt aligha tehetnék meg, hiszen egy pillanat álatt összeomolna a világ minden részén az áramtermelő rendszer, ha lekapcsolnák róla az atomerőműveket. Kialakult egy olyan világ, amely nem tud meglenni a magenergia nélkül. Ideje megtanulniuk a gyereknek, hogy a kést szabályosan, jól, önmaguk és mások veszélyeztetése nélkül tartsák a kezükben.
