Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-11 / 41. szám

Öntözéskor vigyázzunk, hogy ne kerüljön víz a gumóra _________________Tanácsadó 20 00. október 11. 11 Ciklámen otthon Megkérdeztük a szakértőt­Fogadjon ügyvédet! Becsület hiányossága jel­A tél alá vetés fortélyai A lassan szikkadó, kötöttebb tala­jokon a kora tavaszi vetéseket csak később lehet elkezdeni. így a hagyma, a sárgarépa, a petrezse­lyem, a pasztinák vagy a borsó február vége, március eleje he­lyett esetleg csak március végén kerül a talajba, amikor egyes zöldségféléknél homokon már megindult a kelés. A tél alá vetés­sel a lassan szikkadó talajokon is idejében megkezdődhet a csírá­zás. Az említett növényeknek a magágyat már szeptemberben, a vetés előtt legalább 2-3 héttel el­készítik, hogy a talaj ülepedjen. Ezeket a növényeket nem szoktuk istállótrágyázni, mert az rontja minőségüket, de jól fejlődnek pa­radicsom, paprika, uborka, diny- nye és a káposztafélék után, ame­lyek egy évvel korábban bősége­sen kaptak szerves anyagot. Ok­tóberben a talajok lefagyása előtt - amely a hónap végén, novem­ber elején bekövetkezhet - a tava­szihoz hasonlóan vessük el a ma­gokat. A borsót 5-8 cm mélyre, az apróbb magvű hagymát és sárga­répát 2-3 cm-re ültessük. A bor­sót és gyökérzöldséget 20-25, a hagymát 25 cm-es sortávolságra célszerű vetni, hogy a sorközmű- velést kapával kényelmesen elvé­gezhessük. Sajnos, a tél alá vetés ki van téve az időjárás viszontag­ságainak. Az előbújt növények ki­fagyhatnak, vagy a földbe került magvakat a rágcsálók kiszedhe­tik. A gyökérzöldségek túl korai vetése azzal is járhat, hogy a még ősszel kikelt növények a tél előtt megerősödnek, és jarovizálód- nak. Ennek következtében ta­vasszal, nyár elején terméskép­zés nélkül fejlesztenek maghá­zat. -ksz­A dísznövényeknek is megvannak a maguk sajátos kórokozói és kár­tevői. Ugyanezek a kórokozók más növényekre, például a gyü­mölcsfákra is átterjedhetnek. Nem ritkán megtörténik, hogy a kertünkbe telepített tűnyalábos fenyőkkel (pl. Pinus flexilisszel) rozsdagombákat (Cronartium ribicola) hurcolunk be, amelyek nyáron átterjednek a feketeribisz­kére, s annak korai levélhullását okozzák. Különféle borókafajok­kal (Juniperus) pedig a körterozs­dát (Gymnosporangium sabinae) és a galagonyarozsdát (G. cla- variiforme) terjeszthetjük. Gom­bafonalaik a fertőzött tűlevelűek­ben egész éven át megtalálhatók, s lassan a gazdanövény pusztulá­sát okozzák. Tavasszal - március, április folyamán - a beteg, de még Szobanövénynek csak a nemzet­ség egy faját, a Cyclamen persi- cumot nemesítették, abból azon­ban igen sokfélét. A ciklámen té­len virágzik. Őse Görögország és Törökország hegyeiben, hűvös, árnyas helyeken tenyészik. Ezért a lakásban is hűvös, nem napos helyre tegyük. A legjobb helye a keleti fekvésű ablakban van. Télen 12-15 Celsius-fokon érzi magát a legjobban. Fűtött szobá­ban hamar tönkremegy, rosszul tűri a nagy hőmérsékleti ingado­zásokat is. A virágzás alatt sok vizet igényel. Öntözéskor azonban vigyázzunk, hogy ne kerüljön víz a gumóra, mert könnyen megrothad. Leg­jobb, ha alulról öntözzük. Nem árt, ha párásítjuk a levegőt, ugyan­is a magas páratartalmat kedveli. A virágokra ne permetezzünk vi­zet, mert az foltot hagy a sziromle­veleken. Az elhervadt virágok szá­rát ne vágjuk, hanem egy határo­zott mozdulattal tépjük ki. Elvi­rágzás után fokozatosan csök­kentsük a vízadagját, amíg a lombja lassan leszárad. Az elszá­radt leveleket tépjük ki, majd a cserepet május végétől 1-2 hó­napra a kert vagy terasz félárnyé­kos részére tegyük, és csak annyit öntözzük, hogy a gumó ne szárad­jon ki teljesen. Amikor a nyugalmi idő letelt, vegyük ki a gumót a cse­répből, fejtsük le róla a földet, és vágjuk le az elszáradt gyökereket. Tegyük friss földbe, és kezdjük el rendszeresen öntözni, tápoldatoz- ni. Szeptember vége felé vigyük a lakásba vagy a házba, és hűvös he­élő ágacskákon apró, sárga hólya- gocskák jelennek meg - ezek a gomba szaporítóképletei, melyek számos spórát tartalmaznak. A spórákat a szél, a csapadék és az öntözővíz viheti át a fenyőkről a körtére, ribiszkére, galagonya le­velére, ahol kedvező körülmények lyen, magas páratartalom mellett tartsuk. Nagy hiba, ha meleg szo­bában neveljük. Hűvös helyen túlzott nedvesséd esetén szürkerothadás lép fel. En­nek első jelei a sárguló, majd ned­ves levélszél, amelyen később pe­nészgyep alakul ki. A ciklámenat­ka kártétele nyomán torz virágo­kat és leveleket, csavarodott szá­rat és satnya bimbókat látunk. A lakásban ellenük szinte alig lehet védekezni. A vincellérbogár lyu­kat rág a leveleken. Lárvája a föld­ben fejlődik, és a gumót rágja. Ez­zel a növény pusztulását okozhat­között a belőlük kifejlődő gomba­fonalak behatolnak a gazdanö­vény szöveteibe. A fertőzés első je­lei -vöröslő, fokozatosan növekvő foltok - 2-3 hét múlva jelentkez­nek. A tűlevelűek néha már a fais­kolákban megfertőződnek, de gyakoribb, hogy a későbbiekben telepedik meg bennük a gomba. Tanácsos ezért az említett fenyők egészségi állapotát folyamatosan szemmel tartani, s a kórokozók ál­tal megtámadott részeket lemet­szeni és megsemmisíteni. Említést érdemel még a juharfák levelem fekete foltosodást kiváltó Thy- tisma acerinum, hársak antra- kózisát okozó Gloesporium tiliae, valamint a platánok és a hársak hasonló megbetegedését kiváltó G. nervisequum. E két utóbbi gombafaj a leveleken kiterjedt fol­ja. Ha kártételét tapasztaljuk, ak­kor távolítsunk el a növényről minden földet - ezzel a lárvától és a petéktől is megszabadítjuk -, majd alaposan mossuk át a gyöke­reket, s a gumót ültessük át új földbe. A leszedett földet és a régi cserepet is dobjuk ki. A ciklámen hervadásos betegségét talajlakó gombák okozzák. Először a leve­lek hervadnak el, majd lassan az egész növény elpusztul. Nem tu­dunk ellene hatásosan védekezni. Levéltetvek, takácsatkák és liszt­harmat is károsíthatja növényün­ket. Kertbarát Magazin tosodást és korai levélhullást, ese­tenként pedig ágelhalást okoz. A felsorolt kórokozók ellen elméleti­leg vegyszerekkel is védekezhe­tünk, ezt azonban a gyakorlatban nehéz megvalósítani. így a véde­kezés általában csak a megelőzés­re korlátozódik. Ennek fontos ré­sze a lehullott levelek gondos ösz- szegyűjtése és megsemmisítése. A Záhradkár nyomán igére. Tisztelt Asszonyom, lehet, hogy a vagyonelosztásról szóló határozat már idő­közben meg is született, mivelhogy a hozzánk érke­ző levelek mennyisége mi­att sok levélre csak bizo­nyos idő elteltével tudunk válaszolni. Leveléből nem nagyon tudom kivenni a pontos tényállást, de meg­próbálok a felvetett problé­mákra válaszolni. Amit az Ön fia a házasság előtt szerzett, az nem része a házastársi közös vagyon­nak, így nem lehet eloszta­ni sem. „Házassági szerző­dés” megkötését 1983-ban a mi jogszabályaink nem tették lehetővé, és ilyen formában nem teszik lehe­tővé ma sem. Egyértelmű szabályát rög­zít a Polgári Törvénykönyv, melyek szerint ha a házas­társak valamelyike a házas­ságkötés előtt kapott, szer­zett valamilyen ingó vagy ingatlan dalgot, az az ő sa­ját tulajdona marad. Ha a házasság fennállása alatt a házastársak valame­lyike ajándékba kapott va­lamit, vagy örökölt, az is csak az ő tulajdona, nem tartozik bele a házastársi vagyonközösségbe. A joggyakorlat szerint ha a kizárólag saját tulajdont képező pénzből a házastárs valamit vesz, az is kizárólag az ő tulajdona, mivel mint­egy átváltotta a pénzt más A bor barnássárga, csokoládé­barna, zavaros. Szaga, íze az aszalt gyümölcsére emlékeztet, majd pedig üres lesz. Kezelési próba: 4 fehér, literes palackot megtöltünk törött borral. Az első palackba 0,1 g csersavat te­szünk, az anyagot rázogatással feloldjuk. 0,15 g zselatint kevés borral, vízzel, kavargatás mellett tűzön hígfolyóssá teszünk, és a literes palack tartalmával jól összerázzuk. A második palack­ba 0,15 g csersavat és 0,2 g zsela­tint juttatunk. A harmadikba 0,5 g színtelenítő szénkészítményt teszünk, és gondos, többszöri rázással elke­verjük. 10-20 perc múlva a pa­lack tartalmát ismét felrázzuk, és 0,1 g csersavval, valamint m. Szabó Elena jogász dologra, de a tulajdonvi- szonyi jogállás nem válto­zott. Ha ingatlan megszer­zéséről nincs szerződés ír­va, az nem kerülhetett át az ún. vevő tulajdonába, így nem lehet semmilyen elosz­tás tárgya sem. Ugyanis hajói értem, a fia eladta a lakását egy harma­dik személynek, és család­jával az apósa házába köl­tözött, amiről viszont nincs adásvételi szerződés. Az apósék pedig megvették ama bizonyos harmadik személy házát. Papíron mindent rendez­tek, csak éppen az Ön fiá­nak a tulajdonjogi helyzetét nem. Ez elég nagy problé­ma, mivel az ingatlan tulaj­donjogát az ingatlan­nyilvántartási hivatal általi bejegyzéssel lehet megsze­rezni. Ha nincs szerződés, nincs bejegyzés sem. Megítélé­sem szerint itt nagyon-na- gyon sok múlik majd a va- gyonelosztás során a bizo­nyításon. Javaslom, hogy - ha eddig még nem tette meg - fogadjon ügyvédet. 0,15 g zselatinnal (mint az első palackban) derítjük. A negyedikkel hasonlóan járunk el, mint a harmadikkal, ehhez 1,0 g szénkészítményt, 0,1 g csersavat és 0,15 g zselatint kell felhasználni. A palackokat gyen­gén ledugaszolva, 2-3 napig áll­ni hagyjuk. Utána kiválasztjuk az optimális kezelést. Nagyban a próbaderítés szerint kezeljük a bort. Ha csak csersav-zselatint kell alkalmazni, akkor a derítési csapadékról két hét múlva fejt­sük le a bort, ha azonban szénke­zelésre is szükség volt, akkor egy hét múlva mindenképpen le kell fejteni az üledékéről (szénvízve- szély). Előnyös, ha a fejtést szűréssel tudjuk összekapcsolni. -sz­A dísznövényekről a gyümölcsfákra is átterjedhetnek Rozsdagombák és antrakózis A próbaderítés szerint kezeljük a bort A fejtést a szűréssel Gyermeklélektan Jelige: Mire figyel a gyerek? „Harmadikos a fiunk, és kez­denek vele problémák lenni az iskolában. Jófejű gyerek, de az iskolában panaszkod­nak rá, hogy gyakran nem fi­gyel, képtelen összpontosíta­ni a feladatokra. (Viszont a számítógépezésbe, az őt ér­deklő tevékenységbe annyira bele tud merülni, hogy se lát, se hall.) Arra is panaszkodik a tanító néni, hogy nem szor­galmas, nem igyekvő. Romla­nak az iskolai eredményei, a férjem hangoztatja, hogy csa­lódott benne... Pedig köny- nyen tanul! Vigyem őt orvos­hoz vagy pszichológushoz?” Kedves olvasónk, igaza van, a figyelemről, a gyermekek koncentrációs képességéről már írtunk rovatunkban, de szívesen válaszolunk az Ön le­velére is. Tehát: fontos tudni, hogy ha a gyermek az őt ér­deklő dolgokra képes oly el- mélyülten figyelni, hogy a külvilág szinte teljesen meg­szűnik számára, akkor az ő esetében nem lehet figye­lemzavarról, a koncentrációs képesség zavaráról beszélni. Léteznek olyan jó képességű gyerekek, akiknek érdeklődé­se speciális, vagy esetleg sok­felé ágazó, de nagyon eleven, intenzív. Az iskolai feladat vi­szont untatja őket, kevés vagy érdektelen számukra. Ilyen esetekben ha még többet gya­koroltatják, amit a gyermek elutasít (mert van, ami igazán érdekli), akkor nem a Kállay Jolán feladatmegoldási eredmény javul, nem a szorgalom erősö­dik, hanem az érdektelenség, az averzió. Nyolc-tíz éves kor körül még nem tudatos és irá­nyítható, de határozott elfor­dulása válhat még erőtelje­sebbé. A fiúk általában nem nagyon szorgalmasak. Sőt, a tehetséges és intenzíven ér­deklődő gyerekek iskolai érte­lemben általában nem szor­galmasak. Jól-rosszul „felta­lálják” magukat feleléskor, gyakran változik a teljesítmé­nyük az iskolai feladatok megoldásában. A kisiskolások ha jól érzik ma­gukat a világban, testileg-lel- kileg egészségesek, még nem törekvők. Tudatosítanunk kellene azt is, hogy némely gyerekek számá­ra az iskolai munkafüzeti fel­adatok egy része érdektelen vagy nehéz, ezért nehezebben tudnak odafigyelni a megol­dásukra. Ez persze negatívan befolyá­solja az eredményességet, és így „összejönnek” a rossz je­gyek... (A gyereknek viszont tudnia és éreznie kell, hogy a szülei szeretik és elfogadják őt a rosszabb eredményeivel is, hogy értékeit nem az isko­lai osztályzatok alapján mé­rik.) Visszatérve a figyelemkon­centráció kérdéséhez: Azt is tudni kell, hogy a túlzott szá­mítógépezés, a televíziónézés sajátos rongálója lehet az el­mélyült, belülről fakadó fi­gyelemnek. A képernyő hosz- szú ideig tartó nézése sajátsá­gos módon megváltoztathatja az agy elektromos hullámai­nak szerkezetét, és a szem koncentráló figyelmét is, né­mileg szétszórja fókuszálását is. Ha a tanulók csak a képernyő előtt tudnának figyelni, elmé­lyülni, de tanulni, memorizál­ni nem, akkor indokolt lenne orvosi vagy pszichológiai vizsgálat. A legtöbb diák tud tanulni, gyorsan memorizál, az iskolai tananyagra is képes odafi­gyelni, de egy idő után meg­unja a számára érdektelen és néha nem is életkorának megfelelő feladatokat. Kedves anyuka, hogy meg­nyugodjon Ön és férje is, és hogy a gyermeknek tudjanak segíteni, nyugodtan keressék fel a pszichológiai tanács­adót, ahol a szakember segít­ségével biztosan megtalálják a probléma megoldásának kulcsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom