Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-09-27 / 39. szám

Tanácsadó 2000. szeptember 27. 11 Lilaakác A lilaakác vesszői hajlékonyak, így könnyen szaporíthatjuk bujtással. Szaporítás után 15-18 hónappal kapunk átülte­tésre alkalmas növényt. A bujtás lépései: 1. válasszuk ki a talajhoz legkö­zelebb eső vesszőt; 2. a kiszemelt ágat óvatosan hajlítsuk le; 3. középső részéről szedjük le a leveleket, mielőtt a talajba ke­rül; 4. ássunk néhány cm mély ár­kot; 5. tegyük a vesszőt az árokba és kampózzuk le; 6. a bujtványt takarjuk könnyű homok és kerti föld keveréké­vel, lábbal tömörítsük, s tartsuk nedvesen a talajt; 7. a talaj felszíne fölé ívesen visszavezetett hajtásvéget kö­tözzük karóhoz. A meggyökeresedés még tél előtt megindul, de igazán csak tavasszal ered és erősödik meg a bujtvány, ezért az elválasztás­sal várjuk meg a következő őszt. Pépezés, ültetési mélység, földlabdás szaporítóanyag Gyümölcsfa-telepítés Az agyagpépbe talajfertőtlenítőt is tegyünk. Az ültetés előtt jól elő kell készíte­ni a szaporítóanyagot. Kiterme­léskor többnyire erősen megcson­kolják az oltványok gyökerét, ezért fölösleges vagy káros annak további kurtítása; ezért csak az el­halt, roncsolt gyökérrészeket metsszük vissza az ép, egészséges részig. A jobb megeredés végett célszerű pépezni is a gyökereket, mert az megóvja őket a kiszáradástól, és némi védelmet nyújt a betegsé­gekkel szemben is. Ehhez ássunk egy akkora gödröt, hogy a legerő­sebb csemete gyökérzete is bele­férjen. A gödörben terítsünk el néhány lapáttal az agyagos alta­lajból, és vízzel elkeverve készít­sünk belőle pépet. Célszerű talaj­fertőtlenítő szert tenni hozzá, amely megóvja a gyökérzetet a talajban lévő kártevőktől. Az elő­készített szaporítóanyag gyökér­zetét mártsuk meg a pépben úgy, hogy ez bevonja az egészet, s úgy ültessük el. Általában olyan mélyre ültes­sünk, amilyen mélyen a faiskolá­ban volt a növény. A gyümölcsfa­oltványok ültetésekor ügyeljünk, hogy gyökérnyakuk (az oltásfor­radás helye) 2-3 cm-rel a talajfel­szín fölött legyen. A ribiszkebok­rokat ugyanennyivel mélyebbre ültessük (mint a faiskolában vol­tak), hogy jobban bokrosodjanak. Az elültetett szaporítóanyag kör­nyékén alaposan öntözzük be a talajt, de úgy, hogy a víz most még közvetlenül ne étje a frissen pépezett gyökereket. Később (né­hány nap elteltével) az ültető­gödör teljes felületén öntözhe­tünk. Ekkor már tömörítsük is a talajt a gyökérzethez. Ügyeljünk, hogy a fácska, vessző függőlege­sen álljon. A konténeres növé­nyek ültetőgödrét is úgy készítsük el, mintha szabad gyökerű bokrot ültetnénk. Ha a növény fóliazacs­kóban van, akkor ezt éles késsel vágjuk fel az egyik oldalon, majd óvatosan göngyöljük le, ügyelve, hogy a földlabda ne essen szét. Ültetéskor kétszer akkora térfoga­tú földet emeljünk ki az ültető­gödörből, mint a burkolóanyagá­tól megszabadított szaporítóanyag földlabdájának térfogata. (A föld­labdát mindig fogjuk meg alul, úgy emeljük; soha ne fogjuk meg a növényt a törzsnél, mert a labda széteshet, a gyökerek elszakad­hatnak.) Állítsuk a növényt a gö­dör közepébe, hozzuk megfelelő magasságba, aztán kezdjük el a betemetést. A talajt jól tömörítsük a földlabdához, ezért gyakran ta­possuk meg. Amikor a földlabda már felerészben fedett, jól öntöz­zük be. Ezután temessük tovább, és ha elkészültünk, ismét alapo­san öntözzük be. Kertbarát magazin Megkérdeztük a szakértőt Nem kell megindokolni a felmondást? A munkaszerződésemben három hónapos próbaidő­ben egyeztünk meg. A há­rom hónap még el sem telt, amikor a munkaadóm írás­ban közölte velem, hogy fel­mondtak. Az okot nem tün­tették fel. Én úgy tudom, hogy ha felmondanak vala­kinek, azt meg kell indokol­Szabó Elena jogász ni. Ön jól tudja, hogy egy fel­mondás érvénytelen, ha hi­ányzik belőle mind a valódi indok feltüntetése, mind az idevágó jogi formulák idézé­se, de felhívom a figyelmét arra, hogy az Ön esetében nem felmondással állunk szemben, hanem próbaidő­ben megszüntetett munkavi­szonnyal. A Munka Törvénykönyve 42. §-a kimondja, hogy a mun­kaviszonyt a következőképpen lehet megszüntetni: 1. meg­egyezéssel, 2. felmondással, 3. azonnali megszüntetéssel, 4. próbaidőben történő megszüntetéssel. A megha­tározott időre kötött munka­szerződés természetesen ennek az időnek az eltelté­vel megszűnik. A munkavi­szony próbaidőben történő megszüntetését a Munka Törvénykönyvének 58. §-a szabályozza, amely kimond­ja, hogy próbaidőben mind a munkaadó, mind a mun­kavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt írásos alak­ban bármilyen okból, illetve az ok feltüntetése nélkül. A munkaviszony megszünteté­séről szóló írásos értesítést általában három nappal a munkaviszony befejeztének napja előtt kézbesíteni kell a másik félnek. Természetesen a próbaidő­ben történő megszüntetés azt jelenti, hogy a munkavi­szony megszüntetésének eme módját csakis a próba­idő alatt lehet alkalmazni, nem utána, sem pedig visz- szamenőleg. Levelében valószínűleg azt akarta kérdezni, hogy érvé­nyes-e az ok feltüntetése nélkül egy ilyen megszünte­tés: a leírt rövid tények alap­ján azt tudom mondani, hogy igen. Csak laboratóriumban mutatható ki a megtámadott növényekről A burgonya-fonalféreg A burgonya-fonalféreg (dobo­déra rostochiensis) a burgonya­rákkal (Synchytrium endo- bioticum) együtt ún. karantén­kártevő, illetve -kórokozó, ame­lyek ellen kötelező a védekezés. A burgonya-fonalféreg Dél- Amerikából származik. Nálunk 1954 óta ismert. Elsősorban a burgonyát és a paradicsomot tá­madja meg, de ezek rokon növé­nyein is előfordul. A talajban betokozódott állapotban fordul elő. Az ilyen tok (ciszta) gömb alakú, barna színű, csillogó. Szabad szemmel alig látható; át­mérője mindössze 0,2-1 mm. Egy-egy cisztában 200-300 pete található, melyekből a növény gyökere által kibocsátott anya­gok hatására féreglárvák kelnek ki. Ezek behatolnak a növényi szövetekbe, s a növény nedveit szívogatják. A burgonya-fonalféreg mikrosz­kopikus méretű, ezért a megtá­madott növényeken csak labora­tóriumban mutatható ki. Kárté­tele óriássejtek képzésével és fo­kozott gyökérképzéssel, vala­mint tápanyag-szállítási zava­rokkal jár. Kisebb fertőzés ese­tén a növény föld feletti részein semmiféle elváltozást nem ta­pasztalunk. Elszaporodásuk ese­tén a növények sínylődnek, s a burgonyatermesztés gazdaság­talanná válik. A fonalférgek ültetőanyaggal s a fertőzött talajjal együtt is na­gyon gyorsan elterjedhetnek. A védekezés alapfeltétele az ültetőanyag gondos ellenőrzése, illetve az ellenálló fajták ter­mesztése. Ilyenek a Krasa, Koruna, Dita, Lipta, Lada, Ausonia, Glorita, Nicola, Santé, Tempóra stb. Nem ajánlatos az étkezési célokra árusított burgo­nya ültetésre való felhasználása sem. A Záhradkár nyomán Hogyan tehetjük tartósabbá a virágot? Hasznos tanácsok Lássunk néhány ötletet, amivel tartósabbá tehetjük a vázában díszlő vágott virágot: 1. a törékeny szárat erősítsük meg vékony fémhuzallal; 2. a rövid vagy eltört szárat húzzuk szalma- vagy szívószál­ba; 3. A fás szárú virágot hosszabb ideig tarthatjuk vázában, ha előtte kissé szétzúzzuk a szárvé­get, például kalapáccsal. Illatos fürdő Ha a kertben gyógy- és fű­szernövényeket is neve­lünk, akkor most megkezd­hetjük a begyűjtést. Az első szedéskor a leveles hajtá­soknak csak a negyedét vágtuk le, hogy a növények tovább fejlődhessenek, s az év folyamán újra vághas­sunk. Közvetlenül a begyűjtés után kössük a hajtásokat fa­jonként csokorba, és lógas­suk a kötegeket sötét, szá­raz helyiségben fejjel lefelé. Két-három hetes szárítás után tegyük a növényi ré­szeket kis zacskókba, s ezeket aztán akasszuk a fürdőbe. A párás levegőben jó illatot árasztanak. A kis zsákocskák készítésé­hez nincs másra szüksé­günk, mint egy-egy 20x20 cm-es szövetdarabra, ma­réknyi gyógynövényre és egy szalagra, amellyel be­kötjük a zacskó száját. Gyermeklélektan Jelige: Kisfiú-kislány. Olvasónk nem akarja, hogy idézzünk le­veléből. Az aggasztja, hogy nem baj-e, ha a kisfia az autó­kon kívül sokat játszik az uno­katestvérétől örökölt babaház­zal, babákkal, mindenféle tör­téneteket kitalálva. Nem válik túlságosan kislányossá a sok „babázástól”? Kedves apuka, köszönöm tar­talmas levelét, és örülök, hogy írt nekünk, hogy megosztotta velünk aggodalmait. Külön öröm, hogy apuka létére jelent­kezett, ugyanis az a tapasztala­tom, hogy inkább az anyukák írnak, az apukák sokkal ritkáb­ban. Tudom, hogy őket is ér­deklik a gyermekük fejlődésé­nek kérdései, csak talán nincs idejük vagy kedvük írni, ugye? Rátérve a kérdésre: Az ugyebár örvendetes dolog, hogy a mai gyerekek is szeretnek bábokkal, babákkal játszani. Egész törté­neteket találnak ki, fantázia­dúsak, különböző szerepekbe bújnak. Ilyenkor gyakran fény derülhet félelmeikre, szorongá­saikra és azokra a dolgokra, amelyek foglalkoztatják őket. A gyerekek nagyon hálásak azért, ha van játéksarkuk, ahol nem kell mindig elrakni a játékot, ahol megmaradhat egy-egy vár, összerakott ház vagy „színpad”, ahol a különféle játékfigurák más-más szerepkörben és mi­nőségben fordulnak elő. Néha a Kállay Jolán szülők aggódnak, (általában tényleg az apukák), ha a fiúk játszanak a házikóval, esetleg babafigurákkal. Attól félnek, hogy talán a túlságosan „lá­nyosnak” ítélt játékok kórosan hatnak a fiúk „férfias” fejlődé­sére. Nem kell aggódni, hogy talán a kisfiú „túl lányos”, ha bábokkal, babákkal játszik egy-egy törté­netet, amelyet maga talál ki. Ami ebben a játékban fontos, az a történet, amely valahol mindig róluk szól, és amelynek lejátszásával érzelmileg fejlőd­nek a kicsik. És persze fontosak a figurák, az alakok - tehát a bábuk és babák, illetve állatfi­gurák, vagy néha csak egy-egy fadarab, amely „megelevenedik” a gyermek fantáziájában és kezében. Az ilyen jelenetekhez jó a színpad, a babaház, ahol minden olyan kicsiben, mint a valódi világ­ban. Sok gyerek maga készíti el a babaházi kellékeket persze a szülők, nagyszülők segítségé­vel. Ilyenkor remekül lehet kö­zösen szórakozni, játszani: fel­nőttek és gyerekek - kisfiúk és kislányok - közösen. Nagyon jó, hogy amikor egy kisgyermeknek testvérkéje szü­letik, neki is vesznek babát, akár fiú, akár lány, hogy amíg az anyuka a kicsit öltözteti, für deti, eteti, addig a nagyobbik gyermek is csinálhassa ugyan­ezt a babával. Ettől a játéktól a fiúk nem lesznek lányokká, ugyanúgy, ahogy a lányok sem lesznek fiúkká, ha autókkal is játszanak, vagy érdeklődéssel figyelik a Forma-l-es versenyt. Más módon is szokott minden gyermek „babázni”, például az állataival, függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány. Amit tehát fontos tudni a szülőnek, hogy nem „lányos” dolog babaházzal játszani, babaházban - mint va­lami összetett színpadon bá­bukkal - történeteket előadni, eljátszani. Sőt, az egészséges szellemi és főleg érzelmi fejlő­dés szempontjából nagyon fon­tos és pótolhatatlan tevékeny­ségről van szó. A gyermekek já­tékukkal sokkal többet kifejez­nek magukról, érzelmeikről, mint szavakkal. Érdemes odafi­gyelni játékaikra, mert meg­nyilvánulnak benne érzelmeik és esetleges szorongásaik, félel­meik, egész viszonyuk a család­hoz és a külvilághoz egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom