Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-04 / 27. szám

Politika 2000. július 4. 3 Tisztelt Ház------------------------------------------------------------------­Nem lehetünk elégedettek Úgy látszik, a tekintélytiszteletre való nevelést Szíriában sem lehet elég korán elkezdeni. A mamát még Hafez Asszad imádatára nevel­hették, a gyerek már az utód, Bassár el-Aszad képét ölelgeti. Szíria új, valószínűleg a papához hasonlóan mindenható vezetője olyan széles körű változásokat ígér, amelyek kihatnak majd az ország társadalmi és gazdasági életének minden területére. TA SR/AP Dömötör Ede felvételei Farkas Pál: „Nem lehetett elvárni, hogy június végén megmondjuk, hogyan szavazzanak képviselőink októberben” . Három hónapnyi esély a megegyezésre Dolník Erzsébet ____________ Ma jdnem egybeesik a tanév vé­ge a parlament és a kormány munkájának félidejével. A közel kétéves munka után jó lenne fá­radtan, ugyanakkor elégedet­ten felsóhajtani: nehéz időszak van mögöttünk, de megérte, mert született egy sor jó tör­vény, melyek segítségével talpra áll a szétzilált, elszegényedett szlovákiai köz- és felsőoktatás. Sajnos, fáradtak lehetünk, de elégedettek nem. Született ugyan néhány jogszabály, köz­tük olyan is, mely a magyar tan­nyelvű iskolákat is (esetenként pozitívan) érinti, de az oktatási rendszer átfogó reformja még várat magára. Az utóbbi hetek­ben elfogadott jogszabályok kö­zül figyelmet érdemel az Éva Rusnáková által kidolgozott - a közoktatási törvényt módosító - törvény, melynek értelmében megváltozik azoknak az oktatá­si és nevelési intézményeknek a megnevezése, melyeket a testi, értelmi, érzékszervi fogyatékos gyermekek látogatnak. Azon­túl, hogy a „speciális iskola” ke­vésbé megbélyegző a gyermek számára, ezekben az intézmé­nyekben lehetőség nyílik a fo­Malinák István _________________ Jú nius 24-én vitatta meg az MKP Országos Tanácsa (OT) az alkotmánymódosítással kapcso­latos problémákat. Az ülés utáni nyilatkozatok lényege: a párt rendkívül fontosnak tartja az alaptörvény módosítását, de az egyértelmű támogatást bizo­nyos feltételekhez köti, a nyári hónapokban további tárgyalá­sokat kíván folytatni koalíciós partnereivel az MKP számára prioritást jelentő kérdések meg­oldásáról. Erről kérdeztük Far­kas Pált, az OT elnökét. Elnök úr, az ülés előtti nyilatko­zatok alapján markánsabb ál­lásfoglalást is el lehetett volna várni a testülettől a tekintet­ben, hogy az MKP mely feltéte­lek teljesülése esetén fogja tá­mogatni az alkotmány módosí­tását. Szeptemberben tárgyalja máso­dik olvasatban a parlament az alkotmánymódosítást, s nem valószínű, hogy október előtt el­fogadják. Tudjuk, a számunkra fontos kérdésekből - preambu- lum, nevesítetlen földek, ön­gyatékosság milyensége és foka szerinti belső differenciálás megvalósítására is. Nagy jelen­tősége van a fogyatékos gyer­mek gyakorlati életre való felké­szítésének folyamatában az ún. gyakorlati oktatást (képzést) biztosító iskolának. E törvény kapcsán azonban egy komoly problémával szembesülünk: biztosítani kell a magyar ajkú fogyatékos gyermekek számára is ezeket az oktatási intézmé­nyeket, hogy az egyébként is hátrányos helyzetben lévő gyer­mekek alkotmányos jogai ne sé­rüljenek azzal, hogy szlovák tannyelvű iskolába kényszerül­nek. (S van-e, lesz-e elég szak­képzett magyar pedagógus ezekben az iskolákban?) Élénk vitát váltott ki az a tör­vény is, amely az egyetemisták által igényelhető tanulmányi kölcsön feltételeit szabályozza, illetve módosítja. A törvénymó­dosításra szükség volt, a jogsza­bály végső változata mindenki számára elfogadhatónak bizo­nyult, elsöprő többséggel meg is szavaztuk. Egyetlen szépséghi­bája van csak a dolognak: az előterjesztő képviselő asszony oktatási miniszterként miért nem állt elő ezzel a javaslattal? kormányzati reform - nem sok minden került bele ebbe a javas­latba. Ezért nem lehetett elvár­ni, hogy június végén meg­mondjuk, hogyan szavazzanak képviselőink októberben, illetve azt, hogy veszni hagyjuk azt a két-három hónapot, amely ad­dig rendelkezésünkre áll a koa­líciós partnerekkel folytatandó tárgyalásokra. Szerintem bölcs döntés volt a mostani abból a szempontból, hogy lehetőséget nyújt a politikai vitákra, egyez­tetésekre. Nemcsak a koalíciós partnerekkel, hanem - az OT-n elhangzott felszólalások tanú­sága szerint - egyes kérdésekről a párton belül is. A nyári egyez­tetőmunka eredményeit pedig szeptemberben vagy október elején ismét megvitatja az OT, s akkor már határozottabb állás- foglalásra lehet számítani. Rendkívüli OT-ülés összehívásá­ra gondolnak? Nem, szerintem őszig még sok minden történik a politikában. Az SDK-ban is zajlik az élet, az SDE-ben is tisztázódhatnak a vi­szonyok, napirenden van az SOP és a szociáldemokraták Miért csak most vette észre, hogy az érvényben lévő törvény nem igazán jó? Egy sor fontos jogszabály még várat magára, közülük különös jelentőségű az iskolák finanszí­rozásáról szóló törvény. Az okta­tási bizottságban már több alka­lommal folyt parázs vita a készü­lő jogszabályról, s erélyesen hal­latják hangjukat a magán- és az Az oktatási rend­szer átfogó reformja még várat magára. egyházi iskolák társulásai. Félel­mük indokolt: ezeknek az isko­láknak a léte múlhat azon, hogy milyen mértékben támogatja őket az állam. Szerintem megen­gedhetetlen, hogy a szülők, gyer­mekek iskolaválasztási jogát kor­látozza egy - esetleg diszkrimi­natív - jogszabály. A felsőoktatá­si intézmények esetében is fontos ez a kérdés. A készülő törvény­nek ugyanakkor számolnia kell a tervezett közigazgatási reform következményeivel is. Meggyő­ződésem, hogy az oktatási rend­szer átfogó reformja - melynek szorosabb együttműködése. Te­hát őszig a koalíciós politika ke­retében is sok vitás kérdés fel­merülhet, amelyekre az MKP- nak reagálnia kell. Olyan fontos kérdések lesznek ezek, ame­lyekre a választ az elnökség - mert nincs rá mandátuma - nem adhatja meg, hanem csak az OT. Egyébként is terveztünk őszre egy OT-ülést, amelynek elő kell majd készítenie a no­vemberi országos közgyűlést. Vegyük sorra az MKP prioritá­sait és a velük kapcsolatos 0T- álláspontot. Azt már sokszor elmondtuk, miért tartjuk fontosnak az or­szág demokratikus fejlődése szempontjából azf alkotmány- módosítást. Ami az alaptör­vény számunkra diszkriminatív bevezetőjét illeti, továbbra is az a véleményünk, hogy vagy meg kell változtatni, vagy el kell tö­rölni. Az ismeretlen tulajdonú földek kezelését illetően a kor­mányprogramban is szerepel, hogy az önkormányzatokra kell őket átruházni. Ezzel az SDK egyetért, az baloldal ellen­zi, az SOP pedig kétféle nézetet függvénye az iskolák optimális fi­nanszírozása is - nem valósítha­tó meg a közigazgatási reform nélkül, melynek stratégiáját és elveit az MKP is támogatja. Mi­közben várjuk a ^ormánytól az újabb törvényjavaslatokat, meg­döbbenéssel tapasztalom, hogy még mindig nem tanultuk meg: nem elég a törvény, a belőle adó­dó jogokkal élni is kell. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy a jog­szabályt megismerjük, s helye­sen alkalmazzuk. Igen, az iskola- tanácsokról (iskolaszékekről) van szó. Igaz, sem a törvény, sem a hozzá kapcsolódó rendelet nem tökéletes, mindamellett meglepő, hogy egyesek félnek tőlük, mások megpróbálnak visszaélni az iskolatanácsok ösz- szetételét szabályozó rendelettel, s előfordult az is, hogy az első ap­ró kudarc után a tanácstagok le akartak mondani. Az iskolata­nácsnak, mint minden önkor­mányzati szervnek, pótolhatat­lan szerepe van. Hajói végzi dol­gát, gyermekeink, nemzeti kö­zösségünk látja hasznát, mivel is­koláink színvonalasabb munká­ját segíti elő. A szerző a parlament oktatás­ügyi bizottságának tagja. is vall. Az MKP szerint az alkot­mányba be kellene építeni, hogy a községek ne csak saját vagyonukat kezelhessék, ha­nem a törvénnyel rájuk ruhá­zott vagyont is. Jelenleg a baloldal részéről erre nincs meg a politikai akarat. Az al­kotmánymódosítás kapcsán felmerülő kérdés még az új te­rületi felosztás és a magyar kar létrehozása valamelyik felső- oktatási intézmény keretében. Mi a közigazgatási reform alapelveit támogatjuk, de azt nem akarjuk, hogy szétszab­dalják a történelmileg kialakult régiókat; Szeretnénk elérni, hogy Szlovákia déli és délkeleti részén olyan kerület alakuljon ki, amelybe azok a járások tar­toznának, ahol túlnyomórészt magyarok élnek. Tehát az OT döntése értelmében az elkövet­kező két-három hónapban e kérdések megoldásáért kell az MKP-nak fokozott erőfeszítése­ket tennie. Az említett problémák mind­egyike évek óta húzódik. Mi lesz akkor, ha szeptemberig egyikben sem sikerül előrelép­ni? Mert ez is benne van a pak­liban... Ilyen esetben az Országos Ta­nács valóban hozhat majd olyan határozatot, hogy nem javasolja a képviselőknek az al­kotmánymódosítás támogatá­sát. Ezt minden koalíciós part­nerünknek tudatosítania kell. Itt utalnék vissza arra, mennyi­re racionális volt az a mostani OT-döntés, hogy még három hónapot adott a megoldások keresésére. Az OT-ülés előtt olyan hírek is megjelentek a sajtóban, hogy esetleg az MKP koalíciós szere­pének átértékelésére is sor ke­rülhet. Volt szó ilyesmiről? November 25-én lesz az MKP országos közgyűlése, s akkor kell majd megvonni a mérleget, hogy a kétéves kormányzás szá­munkra mit jelentett, mit jelen­tett a szlovák demokrácia szá­mára, jó-e az az irány, amelyet követünk. Akkor talán több olyan kérdésre is választ lehet majd adni, amelyek most még tisztázásra várnak. Ezért nem kapott most akkora hangsúlyt ez a téma. Párkány Az MKP OT határozata Az alábbiakban az MKP Orszá­gos Tanácsának június 24-i pár­kányi ülésén elfogadott terjedel­mes határozatból idézünk: Mi­vel az SZK „területi felosztásáról szóló törvény alapelvjavaslata a nagyobb területi egységek létre­hozását úgy javasolja, hogy a Dunaszerdahelyi járás Pozsony megyéhez kerül, Nagyszombat megyében pedig csak Galánta marad, miközben Nyitra megyé­hez csatolnák a szlovákok lakta Privigyei járást, Nagykapos és Királyhelmec térségét pedig le­választanák Kassa megyéről, egyértelmű, hogy olyan változá­sok állnának be, amelyek nega­tívan befolyásolnák a magyar ki­sebbség életét...megváltozna a lakosság nemzetiségi összetéte­le is az említett új területi egysé­gek határain belül, ami ellenté­tes Szlovákia nemzetközi válla­lásaival és az általa ratifikált szerződésekkel.” Az OT ezért „megbízza az Or­szágos Elnökséget, hogy a köz- igazgatási reformról szóló tör­vények előkészítése során egy­séges követelményként az aláb­bi szempontok érvényesítésére törekedjen: az új területi elren­dezések során úgy jöjjenek létre nagyobb területi egységek, hogy megalakulhasson a jelenleg lé­tező Komáromi, Dunaszerda­helyi, Galántai, Vágsellyei, Ér­sekújvári, Lévai (Szenei) járást magában foglaló megye; Bod­rogköz és Ung-vidék térsége a Tőketerebesi járással egyetem­ben legyen Kassa megyéhez so­rolva; a Nógrád-gömöri területi egységben azonos mértékben kell figyelembe venni az ott élő magyar lakosság érdekeit a töb­bi érdekkel; legye.nek megala­kítva az olyan történelmi ha­gyományokkal rendelkező járá­sok, mint Somorja, Ógyalla, Párkány, Ipolyság, Zseliz, Fü­lek, Tornaija, Szepsi, Király­helmec, kibővítve Nagykapos térségével.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom