Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-04 / 27. szám

4 2000. július 4. Háttér Rudolf Schuster köztársasági elnök élete június 14-e óta többször veszélybe került. Választ kapunk a kérdésekre? Felelőtlenség, felkészületlenség Jó kondícióban, a Krivánon. Archív felvételek PÉTERFI SZONYA___________________ Június elején a nagy hőség el­lenére kemény teniszcsatát ví­vott - és győzött. Azt nyilatkozta, rendkívül szereti a nyertes csata után jelentkező érzést. Június 14-én, elnöklésének egyé­ves jubileumán magas lázzal, de- hidratálódva szállították a bel­ügyminisztériumi kórházba. Or­vosai közölték: legalább 48 órás megfigyelés alatt tartják, lázát antibiotikumokkal csillapítják, szervezetét vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó infúziók­kal erősítik fel. A másnapi orvosi jelentés biztató volt, a diagnózis: a dehidratáció következtében fel­lépő lázas állapot és a szervezet összeomlása, ennek ellenére az elnök épülése ígéretes. De mert voltak már hasonló tünetei, dr. Frantisek Samsely személyi orvos szerint újabb kivizsgálásoknak kell alávetni. Szombaton az elnök kezelőorvosai azt nyilatkozzék, egyre jobban érzi magát, ám hétfőre virradó éjszaka vastag- bél-átfúródás miatt sürgősen megműtik. A több mint kétórás műtét végére megérkezik dr. Júli­us Vajó kassai sebészprofesszor, a minisztérium szakértője. A sze­mélyi orvos nyilatkozata szerint az elnök életét is veszélyeztető szövődmény vasárnap este várat­lanul és hirtelen lépett fel. Ám az átfúródást idejében lokalizálták, az első hivatalos jelentések is ar­ról szóltak, hogy sikerült elkerül­ni a hasüregfertőzést. Több kérdés is felvetődött az el­nök betegsége és műtétje kap­csán. Miként történhetett, hogy környezetében senki sem gondolt arra: a kimerültségtől, a hő­ségtől, a túlhajtottságtól, de még a légkondicionált iroda hiányától sem esik ágynak egy kiváló egész­séggel dicsekvő 66 éves férfi? Furcsa az is, hogy az orvosok fi­gyelmen kívül hagyták az államfő feleségének azt a megjegyzését, hogy férjének hasi fájdal­mai voltak, s ehhez emésztési rendelle­nesség is társult. Mi­ért nem keresték a tünet forrását, s nem vizsgálták meg tetőtől talpig, a bél­rendszert is beleért­ve még azelőtt, hogy az antibiotikumos kezelés ellenére vas­tagbélgyulladása bélfalszakadást okozott? Az is érthetetlen, hogy hivatalból az államfőt (a többi kormánytagot, diplomatát szin­tén) miért a nem éppen legkor­szerűbben felszerelt, légkondici­onáló berendezés nélküli kórház­ban kezelik, amikor Pozsony több egészségügyi intézete is képes jobb körülmények biztosítására. A hangosan feltett kérdéseket a konzíliumra összehívott orvosok sértődötten visszautasították, és a válasszal a mai napig adósak. Holott a java ezután következett. A hét közepén még kedvező híre­ket hoztak nyilvánosságra: az el­nök álma nyugodt volt, s kissé megindult bélműködése is. Kizár­ták a vastagbél daganatos beteg­ségének gyanúját is, de aggoda­lommal állapították meg, hogy az elnök szervezetében egy kórokozó mikroorganizmust kü­lönítettek el, amely nem reagált az addig bevetett anti­biotikumokra. (A bak­tériumot a Nemzeti Onkológiai Intézet munkatársainak bevo­násával vették górcső alá, hogy minél ponto­sabb kezelési tervet ál­líthassanak fel. Az azonosítás sikeres volt, valóban a pseu- domonas eruginosa mikroba okozta a vas­tagbél perforálódását is.) Ezért szökött az elnök láza 39 fok fölé, ám reggelre leszorítot­ták. Azt állították, valószínűleg túljutott a legkritikusabb napon. Tévedtek. A közvélemény megnyugtatására a hamarosan megkezdődő reha­bilitáció is szóba került. Annak el­lenére, hogy az államfő szóvivője klímaberendezés beszereléséről és Rudolf Schuster javuló egész­ségi állapotáról beszél, a sajtó megneszel valamit. Meg nem erősített hírek szerint az elnök lá­za ismét felszökik, arca bedagad, és vannak, akik Ernst Bodner innsbrucki profgsszor meghívá­sát vetik fel. Sajnos, csupán a saj­tó képviselői. Csak kevesen tud­ják, hogy pénteken, miközben az elektronikus médiumok masszí­van etették az embereket a ked­vező hírekkel, több mint négyó­rás hasműtétet hajtanak végre a sebészek. A tájékoztatás persze késik, és amit az orvosi konzíli­um tagjai bejelentenek, a várt­nál is rosszabb. A vastagbél per- forálódása után fellépő súlyos, kiterjedt bakteriális fertőzés, az úgynevezett retroteritoria indo­kolta a második műtétet - mond­ják komolyan, és ettől fogva szer­vezetének tehermentesítése vé­gett lélegeztetőgépen meg mes­terséges álomban tartják a köz- társasági elnököt. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy a média képviselői miért kö­vetelik oly csökönyösen a külföldi szakértők meghívását... Sértő­dötten elutasítják ennek a gondo­latát is, mondván, mit segíthetne a „vidéki” Bodner professzor, és nem tudják azt sem, honnan és minek kerítsenek elő külföldi szaktekintélyeket. Vasárnap az elnök egészségi állapota drá­maian válságosra fordul, kez­dődő tüdőgyulladás miatt gége­metszésre kerül sor. Mivel az or­vosok már óvatosabbak, este újabb CT-vizsgálatra szállítják az onkológiai intézetbe. Először jú­nius 18-án titokban vitte a mentőautó más kór­házba, és a rétegrönt­gen kimutatta a bélfal­szakadást; másodszor éber figyelem kíséri a történéseket. Mint az előző napok során sok minden, ez a szállítás sem volt zökkenőmen­tes. A rossz egyeztetés miatt az elnököt szállí­tó szirénázó mentőau­tónak két percen át várakoznia kellett az intézet zárt kapuja előtt! A CT-vizsgálat eredményét az or­vosok kielégítőnek tartották, ezért ismét a belügyminisztériu­mi kórházba akarták szállítani a lélegeztetőgépre kapcsolt bete­get. Végül este 23.15-kor az egész­ségügyi miniszter utasítására a kramárei Dérer Kórház intenzív osztályán helyezték el. Ezalatt Pozsonyba érkeztek a többnapos késéssel mégis meghí­vott csehországi orvosok, akik két esztendővel ezelőtt Václav Havel gyógykezelését irányították. Szemtanúi voltak az államfő ál­lapota további romlásának, élet­halálharcának, hiszen a kétolda­li tüdőgyulladás és véralvadási rendellenességek komolyan veszélyeztették az életét. Bár ag­gályaik nem csökkentek, hétfőn bejelentették: noha lázmentes az elnök, egészségi állapota nem változott, javulás sem állt be. Nem bocsátkoztak prognózisok­ba, de biztató jelnek tartották a bélműködés megindulását, vala­mint azt is, hogy a műtéti sebek heged­nek, fertőzésnek nyoma sincs. Várható volt, hogy a cseh szakértők - reg­gelre megérkezett dr. Ilja Kötik, Havel sze­mélyi orvosa is - nyilvánosan nem bí­rálják szlovák kollé­gáikat a diagnózis felállítása miatti késedelemért. Nem kifogásolták azt sem, hogy az államfőt válságos állapotban ide-oda szállították. A bél- átfúródásról három könyvet pub­likáló Frantisek Antos professzor a betegséggel kapcsolatban el­mondja: előfordulása gyakori, ám a betegek halálozási aránya is magas. „Rendkívülinek tartom, hogy egy (volt) országon belül két államfőt ugyanaz a betegség támadjon meg”. Huszonhetedikén éjjel az ún. sok­kos tüdő miatt rosszabbodik a szervezet oxigénellátása, és an­nak ellenére, hogy bronchoszkó- piával vérrögöket távolítanak el a légutakból, rendellenes a vese, a máj, de a többi életfontosságú szerv működése is. Ezalatt a csa­lád sem tétlenkedik, és gyakran az állami masinériát helyettesít­ve, kétségbeesve keresi a segítsé­get. Amikor az osztrák köztár­sasági elnök felajánlja az ausztri­ai kezelés lehetőségét, Mikulás Dzurinda kormányfő előbb kor­mánygépet küld a szaktekintély­nek számító innsbrucki pro­fesszorért, majd némi bonyoda­lom után végre sor kerül Rudolf Schuster Innsbruckba szállításá­ra. A köztársasági elnök esete sok mindenre rávilágított: a szlovák egészségügy nyomorúságára, felkészületlenségére. Ez utóbbi nemcsak az egészségügyi létesít­ményekről, hanem az állami szervekről, az elnök közvetlen környezetéről is elmondható. Kérdés, mit fog megállapítani a Dzurinda kormányfő által nagy hirtelen felállított bizottság, amely sokak szerint eleve nevet­séges. Két miniszter irányítja a munkáját. Az egyik Tibor Sagát, akinek eszerint önmaga ellen is vizsgálatot kell folytatnia. A má­sik Ladislav Pittner belügymi­niszter, aki hetekig kórházban volt, szintén műtéten esett át, s amikor a kormányfő a feladattal megbízta, még betegszabadsá­gát töltötte... Az államfő néhány nappal a kórházba szállítása előtt még kemény te­niszcsatákat vívott. A cseh szak­értők nyilvá­nosan nem bírálják szlovák kollégáikat. Mindkét államfőt ugyanaz a betegség tá­madta meg. Kórkép Betegségkronológia Június 14. (szerda): A lázas el­nököt az esti órákban kórházba szállítják, a nyüatkozatok sze­rint Rudolf Schuster állapota nem súlyos, csupán túlhajszol­ta magát, szervezete dehidra- tálódott. Június 15. (csütör­tök): Az államfő állapotának javulásáról szólnak a hírek, a láza csökkent. Frantisek Sam­sely személyi orvos szerint szervezete a nagy hőségre rea­gált. A diagnózist 48 órán be­lülre ígérik. 17.09-kor rosszabbra fordul a helyzet, in­fúziókat, lázcsillapítókat, anti­biotikumokat adnak a beteg­nek. Június 17. (szombat): A hírek szerint tovább javul az ál­lamfő állapota - diétás ebédet fogyasztott, délután aludt. Az emésztőrendszer tervezett vizsgálatát később végzik el. Nem tájékoztattak arról, hogy (az első műtét előtt) CT-vizs- gálatra szállították a beteget. Június 18-19. (vasár­nap-hétfő): Sor keiül az első sürgősségi műtétre a vastag- bél-átfúródás miatt, megálla­pítják a vastagbélfal degenera- tív elváltozását. Június 19. (hétfő): Az operált beteg egész­ségi állapotát az orvosok kielé­gítőnek mondják. Június 20. (kedd): Az államfő kórházi programja: óvatos rehabilitá­ció, bakteriológiai vizsgálat, antibiotikumos kezelés, tévé­zés. Június 21. (szerda): Meg­indult a bélműködés, az éjsza­ka folyamán az elnök belázaso­dott - 39,2 °C. Június 22. (csü­törtök): Ismeretlen baktérium a hasüregben. Az orvosok sze­rint az elnök túl van a legkriti­kusabb napon. Június 23. (péntek): Optimista jelenté­sek: javult az állapota, csök­kent a láz, megindult a bélműködés. A bakteriális fertőzés ellen antibiotikumo­kat vetnek be. Délután újabb, közel ötórás sürgősségi műté­tet hajtanak végre, ugyanak­kor a nyilvánosságot arról tá­jékoztatják, hogy az államfő állapota javul. Pedig mint később kiderült, már délelőtt 11 órától ismét felszökött a lá­za (39 fok), hideglelés. A műtét kezdete 15.30, vége 20 óra után. Június 24. (szom­bat): Stabilizálódott a beteg állapota, lélegeztetőkészülékre helyezték, és mesterségesen al­tatják-jelentik be az első, va­lóban feszült légkörben meg­tartott sajtótájékoztatón. Júli­us Vajó fősebész és az orvos­csoport más tagjai sem tartják indokoltnak külföldi szak­értők bevonását, szokványos betegségről beszélnek. Vajó vidéki orvosnak nevezi Ernst Bodner osztrák professzort, aki Innsbruckban Václav Ha- velt megműtötte. Ezen a na­pon Mikulás Dzurinda kor­mányfő és Tibor Sagát egész­ségügyi miniszter is felkereste a kórházat, hogy meggyő­ződjön az ellátás minősé­géről. A látogatás eredménye: kibővített konzílium. Megkez­dik az elnök fokozatos lekap­csolását a gépekről, hőemel­kedése nincs, megindult a vé­konybélműködés. A pseudo- monas eruginosa baktériumot antibiotikummal kezelik. Júni­us 25. (vasárnap): Hőemelke­dés, oka valószínűleg a kezdődő tüdőgyulladás - röntgenvizsgálat. A tüdőgyul­ladás valószínűségével szá­molva akarják lekapcsolni a lélegeztetőgépről. Délután to­vábbi vizsgálatok mellett dön­tenek. A légzőszervek jobb el­látása végett gégemetszést kell alkalmazni, kezdetét ve­szi a napi hírekből jól ismert éjszakai tortúra. 22 óra után CT-vizsgálatra az onkológiai intézetbe szállítják, várakozás a kapu előtt, majd 23 óra után a Dérer Kórházba viszik a beteget. Június 26. (hétfő): A reggeli konzílium kétoldali tüdőgyulladásról, véralvadási rendellenességről, az állapot rosszabbodásáról tájékoztat. Közben megérkeztek a cseh szakértők, köztük Ilja Kötik, Václav Havel személyi orvosa. Ernst Bodner professzor is be­jelentette: ha hívják, azonnal jön. Június 27. (kedd): Az el­nök állapota válságosra for­dul. Este tízkor megjelenik a kórházban Dzurinda kor­mányfő, különgépet küldenek Innsbruckba az osztrák szak­értőért. Thomas Klestil oszt­rák államfő felajánlja a segít­ségét. Június 28. (szerda): Az államfő fia közli, a család bi­zalma megrendült a hazai or­vosokban. Rudolf Schustert különgéppel az innsbrucki egyetemi klinikára szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom