Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-09-20 / 38. szám

2000. szeptember 20. Sport Csollány Szilveszter Európa-bajnok és Világ Kupa-győztes tornászt az motiválja, hogy az ötkarikás játékokon legyőz mindenkit Sydneyben jöhet(ne) az áttörés Csollány Szilveszter, a gyűrű(k) ura Kép: Nemzeti Sport Talán a magyar himnuszt is hallhatja majd szeptemberben a sydneyi SuperDome közönsé­ge, hiszen egy harminceszten­dős fiatalember, a dunaújvárosi Csollány Szilveszter a gyűrű egyik aranyesélyeseként léphet a szerhez. Az olimpiai ezüstér­mes Csollány lassan már egy évtizede a szám egyik legjobb versenyzőjének számít a vilá­gon, s az olimpiai bajnok Juri Chechi visszavonulásával meg­nyílt az út előtte, hogy valóra váltsa nagy álmát, vagyis a do­bogó legfelső fokára álljon fel. Bár az idén sincs könnyű hely­zetben a magyar tornász, hi­szen a kínai Tong Csen, a görög Dimosztenisz Tambakosz, a fe­hérorosz Iván Ivankov és a bol­gár Jordán Jovcsev személyé­ben kemény ellenfelekre lelt. A kínai versenyző a tiencsini vi­lágbajnokságon, görög riválisa az idei brémai Európa-bajnoksá- gon győzte le őt, a montreux-i Világ Kupa-viadalon pedig a fe­hérorosz Ivankovtól szenvedett vereséget; azonban az elmúlt tíz nemzetközi versenyen nyúj­tott átlaga alapján (hét győze­lem, három második hely) na­gyon jók az esélyei Csol- lánynak.- Nem én kezdtem el tornászni, hanem a bátyám. Eljártam vele edzésre, aztán otthon ugyanazt megcsináltam, amit ők. Ez Győ­rött volt, hatéves koromban. Egyszer aztán valaki szólt, hogy ha már ott vagyok, szálljak be - és beszálltam. Úgy tűnt, hogy játék meg mulatság az egész, de valójában munka volt, hi­szen mindennap edzettünk. Az­tán hetvenhatban igazolt le a Rába ETO - emlékszik vissza a kezdetre. Az elejétől ez vezérli: jobb lenni a többieknél. Az óvodai futó­versenyen az is zavarta, ha előt­te futott valaki. Mivel élénken élnek gyerekkori emlékei, fel­nőttként értékeli a kicsik telje­sítményét, ugyanis tudja, mennyit dolgoznak. Nekik - mint neki is hajdan - sokkal több edzésre van szükségük, mint egy élsportolónak. Bármi­re megkérhetik, ugyanúgy cipe­li a bálát, mint más. Nincs olyan, hogy ő a király.-Voltak hullámvölgyek, amikor nagyon elfáradtam. Nem fizikai fáradtság volt, hanem agyi. Odaálltam a szerhez, tudtam, mit kéne csinálni, és egyszerű­en nem mertem. Nem láttam a mozdulatsort, nem hittem ma­gamban. Féltem! Azt mondtam, kész, abbahagyom, megyek a bátyám után focizni. Édes­anyámmal és az edzőmmel megbeszéltük; tartottam pár nap szünetet, elkezdtem újra az alapoktól. Szülei elváltak, négyéves korá­tól édesanyja nevelte, s mindig támogatta sportpályafutását. Idestova tíz éve a feleségének kell elviselnie őt. Túl volt egy Eb-bronzérmen, amikor talál­koztak, és elfogadta, hogy a torna áll az élete középpontjá­ban.- A legrosszabb a kajálás. Illet­ve a nem kajálás. Elég hülyén hangzik, ha azt mondom, meg­híztam, hiszen észre sem venni azt a két kilót rajtam. Fönn a gyűrűn viszont rengeteget szá­mít, nem jó, ha a gyakorlat vé­gére elfáradok. Nem azt mon­dom, hogy zabálnék, de kegyet­len tud lenni, hogy vasárnap délben összeül a család, ott az asztalon a pacal vagy egy jó piz­za, vagy akármi, mindenki eszik, én meg nyelek nagyokat, mert másfél óra múlva verseny van. Nézem az asztalt, fogom a táskámat, és elköszönök: »Szi- asztok!« Nem is tudom, kinek köszönök, nekik vagy a töltött káposztának. Kilencvenhatban fogta magát, és a feleségével elment Ameri­kába. Edzőnek: - Megérte, mert felnőttem. Nem számít­hattunk senkire, csak magunk­ra. Gyerekekkel foglalkoztam. Csollány Szilveszter szereti a gyerekeket. Néha szigorú, néha taktikus és ravasz. Van, hogy cukkolja őket, máskor meg di­cséri, aztán kemény is tud len­ni. Azt vallja, mindenképpen a gyerek érdekei a fontosak, és ezt éreztetni kell vele.- Amerikában történt. Leszállt a kissrác a szerről, és kapásból nekem jött. Reflexből fenéken billentettem, persze finoman. Egyből kirohant a teremből, te­lefonált az anyjának; az rövide­sen megérkezett, s nekem esett. Szerencsére voltak tanúk, akik látták a balhét. Ugyanez az anya gratulált később, mikor az első siker - egy hibátlan gya­korlat - megérkezett: belátta, hogy ami történt, az a fia érde­kében történt. Nem azért, mert bunkó vagyok. Szilveszter egyszerűen nem tudja elképzelni az életét torna nélkül. Már huszonöt éve tor­názik. Hiába, ez érdekli. Pró­bálkozik mással is, de minden, amihez hozzákezd, a tornába fut bele, vagy abból indul ki. Már többször hangsúlyozta: a sporton kívül semmi nem ér­dekli! A tanulás viszont benne van a pakliban. Már eldöntötte, hogy még négy évig folytatja - a tornát. Szerencsére a sérülé­sek is elkerülik, és mint mondja, öregnek sem érzi ma­gát. Az motiválja, hogy a syd­neyi olimpián legyőz minden­kit.- Szeretnék rendesen tudni an­golul, szeretnék érteni a számí­tógéphez - mert játszani, azt már nagyon tudok -, és szeret­nék valami olyan iskolát végez­ni, amely több szakmára is ké­pesít. Hangosan gondolkodom: reklám vagy marketing... Korábban sok gondja volt, ugyanis makacs embernek tart­ják. Pedig csak más a tempója. Bement kilencre edzeni, és ron­tott fogás nélkül megcsinálta az adagját fél tizenegyre. „Az edzés délig tart, mi az, hogy a Csollány végzett?” - tették fel a kérdést a többiek. Ó viszont kitaposta a sa­ját útját, a pályán töltött hosszú idő és az eredményei őt igazol­ják.- A gyűrű választott ki engem. A talajt utálom, de ebben a sport­ban mind a hat szert tudni kell. Szerencsére vannak szerenkénti versenyek, egyre inkább speciali­zálódnak a versenyzők. - A gyű­rűt tartják a legnehezebbnek, ne­ki ez megy a legjobban. Éppen ezért első akar lenni Sydneyben. Azzal viszont tisztában van, hogy ha olimpiai aranyéremét akar, va­lami újjal kell előállnia - a ponto­zók már megszokták a gyakorla­tát, és az áttöréshez ez nem elég. Az áttöréshez. Csollány Szilvesz­ternek, aki a szer egyik legjobb (ha nem a legjobb) versenyzőjé­nek számít a világon, ugyanis az aranyérem maga lenne a csoda. Tíz év alatt - vagyis azóta, amióta a lausanne-i Európa-bajnokságon egy bronzéremmel letette a név­jegyét - ugyanis mindössze egy­szer, a két évvel ezelőtti szentpé­tervári Európa-bajnokságon sike­rült győznie, ám szinte műiden esztendőben felállhatott a dobo­góra. A helyzete kísértetiesen ha­sonlít az úszó Güttler Károlyéra. Kiss László tanítványa akárcsak Csollány, eddig nem tudott kibúj­ni az örök második szerepéből. CSOLLÁNY SZILVESZTER Született: 1970. április 13., Sopron Egyesülete: Dunaferr Edzője: Limperger István Legjobb eredményei: gyűrűn - olimpiai ezüstérmes (1996), világbajnoki ezüstér­mes (1992,1996,1997,- Akkor el tudom képzelni, hogy ő is milyen lelkiállapotban van. A különbség az, hogy az ő sportágában egyértelműek a helyezések, nálunk azonban sokszor szubjektív elemek alapján döntenek. Szóval na­gyon bosszantó ez a szerep. Fő­leg azért, mert tudom, képes vagyok a győzelemre. Éppen ezért el is várják az aranyat. Nem vagyok bonyolult lelküle­tű ember, de nehéz ezt a terhet a vállamon cipelni. Még akkor is, ha itt belül érzem, hogy csa­lódott lennék, ha nem győznék az olimpián. De én ié csak em­ber vagyok, és becsúszhat egy- egy hiba. A régi gyakorlatom erős, tíz pontból indul, de so­kak szerint már »lerágott«, és nem biztos, hogy aranyat hoz­na. Ezért mindenfélét próbál­gattam. Elővettem például a ki- lencvenhatos olimpián bemu­tatott gyakorlatomat, és össze­hoztam egy egyedülálló új erő­elemet is. Feldolgozás 1999), Európa-bajnok (1998), Európa-bajnoki ezüstérmes (2000), Európa- bajnoki bronzérmes (1990, 1992, 1994), Világ Kupa­győztes (1998) ; lólengésben Európa Kupa-győztes (1991), hússzoros egyéni magyar baj­nok Névjegy Ötkarikás kaleidoszkóp Emelkedő közvetítési jogdíjak Minden eddiginél magasabbak a sydneyi olimpia televíziós közve­títési jogdíjai. A tendencia folyta­tódik, hiszen már ismertek az athéni és a 2008-as ötkarikás já­tékok adatai is Az NBC amerikai tv-társaság 725 millió dollárt fi­zetett a jogokért, és 900 millió dolláros reklámbevételt tervez az ötkarikás játékok ideje alatt. Harminc másodperc hirdetés főműsoridőben egymillió dollár­ba kerül. A televíziós közvetítési jogdíjak a nyári olimpiákra az amerikai társaságok számára 1960-tól, Európában 1992-től, USA-dollárban -1960, Róma: 394 000 dollár (CBS); 1964, To­kió: 1,5 millió (NBC); 1968, Me­xikóváros: 4,5 millió (ABC); 1972, München: 7,5 millió (ABC); 1976, Montreal: 25 mü- lió (ABC); 1980, Moszkva: 87 millió (NBC) ;1984, Los Angeles: 225 millió (ABC); 1988, Szöul: 300 millió (NBC); 1992, Barce­lona: 401 millió (NBC), 28 millió (EBU); 1996, Atlanta: 456 millió (NBC), 250 millió (EBU); 2000, Sydney: 725 mülió (NBC), 350 millió (EBU); 2004, Athén: 793 mülió (NBC), 394 millió (EBU); 2008: 894 mülió (NBC), 443 millió (EBU). Gerevich Aladár hat olimpián indult A legtöbbször szereplő magyar sportolók listája: Gerevich Aladár vívó hatszor indult: 1932, 1936,1948,1952,1956,1960. Ötször - Földi Imre (súlyemelő): 1960,1964,1968,1972,1976; Gyarmati Dezső (vízüabdázó): 1948,1952,1956,1960,1964; Kamuti Jenő (vívó): 1960,1964, 1968,1972,1976; Kovács Pál (vívó): 1936,1948,1952,1956, 1960; Kun Szilárd (sportlövő): 1952,1956,1964,1968,1972; Rejtő Ildikó (vívó): 1960,1964, 1968,1972,1976. Láncé Armstrong rajthoz áll Láncé Armstrong, a Tour de Francé profi kerékpáros körver­seny kétszeres győztese biztos az olmpiai részvételben. A vüág- sztár elsősorban a hosszú repü- lőúttól tart. - Óvatos vagyok a sydneyi esélyekkel kapcsolatban, de leginkább a huszonnégy órás utazástól félek - mondta Armstrong. - Napról napra job­ban érzem magam, bár a nya­kam még kissé érzékeny. Ez első­sorban éjszaka és reggel okoz gondot. Láncé Armstrongot és edzőtársát augusztus végén edzés közben ütötte el egy gép­kocsi Frandaországban, s a né­hány nappal később elvégzett röntgenvizsgálat gerincsérülést mutatott ki. Az amerikai kerék­páros az országúti versenyben, valamint (nagy esélyesként) az egyéni időfutamban szerepel Sydneyben. Illemkódex újságíróknak Az Ausztrál Demokrata Párt lis­tán tette közzé a sajtóban talál­ható szexista szóhasználatnak gátat szabó javaslatait Az inst­rukciók szerint az olimpia alatt a médiában kerülendők az olyan kifejezések, műit „passzív höl­gyek” vagy „aktív lányok”. Más szavakkal tanácsos helyettesíteni a „formás”, „csinos” és „herceg­nő” szavakat is. A fotósokat óva intik attól, hogy a nőket szexuá­lis tárgyakként örökítsék meg. Maurice Greene nagyon magabiztos Csak én tudom legyőzni maga­mat -jelentette ki Maurice Greene, a 100 méteres síkfutás vüágcsúcstartója (9,79 mp), aki hétfőn érkezett meg Sydneybe. - A legnagyobb kihívás én vagyok saját magam számára - mondta a 26 éves amerikai sprinter, aki az olimpia előtti utolsó verse­nyén 9,86 mp-cel a vüág idei leg­jobb eredményét érte el Berlin­ben. Greene saját bevaüása sze­rint az aranyéremért érkezett az ötkarikás játékokra. Az amerikai válogató 200 méteres döntőjé­ben megsérült, így csak 100-on indul Sydneyben. A legnagyobb érdeklődéssel várt adétikai szám fináléjára szeptember 23-án ke­rül sor. Közel 4 milliárd tévénézőt várnak A szervezők szerint összesen 3,7 milliárd tévénézője lesz a syd­neyi olimpiának. Dick Pound, a NOB alelnöke kijelentette, hogy 220 országban közvetítik az öt­karikás játékok eseményeit. - Az érdeklődés 700 miUióval múlja majd felül az adantai olimpia ha­sonló számadatát - fogalmazott Pound. Megannyi ezüstérem után Sydneyben végre a dobogó tetejére szeret­ne állni Kieb Attila felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom