Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-13 / 37. szám
10 2000. szeptember 13. Verssarok Népköltések Zengenek az erdők Zengenek az erdők és a havasok, keresik a rejteket a szép szarvasok. Futnak a kis nyulak sebesen, morognak a medvék dühösen, bimbóm, bimbóm, bimbóm. Egy boszorka van Egy boszorka van, három fia van, iskolába jár az egy, másik bocskort varrni megy, a harmadik itt a pádon a dudáját fújja nagyon, danadana-dan, de szép hangja van. Gondolkodom, tehát... Békarandevú Béka Benő randevúra készül a mocsár legszebb békalányával, Béka Borbálával. Ehhez át kell jutnia a mocsár útvesztőjén. Segíthetsz neki, ha megkeresed a labirintus egyeden járható útját. Nyertes kópék: A lapunk 32. számában feladott rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalmat nyertek: Horváth Balázs és Ádám, Nagyszarva; Bosznay Izabella, Királyhelmec; Bukai Éva, Érsekújvár. A 33. szám rejtvényének megfejtése: A szalmakirály. Könyvjutalmat nyertek: Vasas Zsuzsa, Bátorkeszi; Késő Bertalan, Dobóruszka; Klimácsek János, Dunamocs. A 34. szám rejtvényének helyes megfejtése: a-5, l>-4, c-3, d-1, e-2. Könyvjutalmat nyertek: Kecskés Dávid, Ógyalla; Varga Mónika, Ipolyság; Harangozó Szabolcs, Nagyölved. Kópé dezte:- Felmelegítenél a szárnyaddal? Nagyon fázom!- Megteszem nagyon szívesen, cuk-cuk-curukk... - turbékolta a vadgalamb.- De én csak azt tudom mondani, hogy csip-csirip, csip-csirip!- Akkor bizony szó sem lehet róla, cuk-cuk-curukk - válaszolta bosszúsan a vad galamb. A verébke továbbugrált, és találkozott a kakukkal.- Álmos vagyok, lefektetnél a fészkedben, madár- anyó? - ásított nagyot.- Nekem nincs fészkem, de szajkó szomszédék biztos befogadnak, kakukk-kakukk - hangzott a válasz.- Én azonban nem tudok mást mondani, csak azt, hogy csip- csirip, csip- csirip - felelte félénken a kisveréb.- Akkor bizony nem szállásollak el, hogyisne! - röppent el a kakukk. A verébke továbbvánszor- gott, és meglátta a bagolyt.- Éhes vagyok, adnál nekem valamit enni? - kérdezte tőle.- Szívesen, uhu-uhu-hu-hu- válaszolta a nagy szemű bagoly.- En azonban csak azt tudom mondani, hogy csip- csirip, csip-csirip.- Akkor bizony nem etetlek meg - huhogott a bagoly válaszul. Beesteledett, hidegre fordult az idő. A verébke félt, didergett és éhezett. Csöppnyi erejét összeszedve továbbugrándozott, míg meglátott egy madarat. Az is a fűben ugrált.- Kedves madárnéni - szólt a verébke a madárhoz -, megetetnél, befogadnál a fészkedbe? Nagyon fáradt verébfióka vagyok, és csak azt tudom mondani: csip- csirip, csip-csirip.- Befogadlak, megetetlek, fel is melegítelek, hiszen én vagyok az anyukád! Mindenfelé kerestelek egész nap, és hívtalak hangosan: csip-csirip, csip- csirip! A verébmama boldogan hazavitte fiókáját. Fészkébe tette, megetette, magához ölelte, és melengette szegénykét egész éjszaka. angol mese Juhász Árpád fordítása D Q 0 Lukács Zsolt rajzai A verébmama fészkében kikeltek a tojások: öt csöppnyi verébfióka pislogott a mamára. A verébmama naponta többször is megetette őket, s amikor felcseperedtek, repülni tanította fiókáit. Az egyik közülük ügyesebb és életrevalóbb volt, mint a testvérkéi. Az egyik próbarepüléskor olyan messzire repült a többiektől, hogy szem elől veszítette testvérkéit és a mamáját is. A szárnya már elfáradt, csak bukdácsolt cérnavékony lábacskáin. Nagyon megijedt szegényke. Áddig- addig ugrálgatott, míg egy vadkacsa fészkéhez ért.- Fogadj be a fészkedbe! - kezdte a verébke.- Befogadlak, háp-háp-háp- válaszolt a vadkacsa.- Én azonban nem tudok a te nyelveden, csak azt tudom mondani, hogy csip- csirip, csip-csirip!- Akkor bizony nem fogadlak be, háp-háp-háp - för- medt rá a vadkacsa. A verébke továbbállt. Kisvártatva összetalálkozott a vadgalambbal, és megkérMagyar atomocska 10. Folytassák magyarul! Ozogány Ernő_______________ Tudományos szempontból és sorozatunk tárgya miatt a legfontosabb helyszín az egykor bűnbandáiról és A1 Capone garázdálkodásairól elhíresült Chicago. Az itteni egyetemen dolgozott a fizikai Nobel-díjas olasz Enrico Fermi, aki minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy csak akkor van az atomok viselkedését leíró egyenletnek értelme, ha feltételezzük, hogy a neutronnál sokkal kisebb részecske is van az atomban. Bájos olaszsá- gával ezt kicsi neutronnak, vagyis neutrínónak nevezte el. Á háború alatt Fermire hárult a feladat, hogy plutóniumot állítson elő. Á kutatások ugyanis két irányba mutattak: uránon kívül ebből az mesterségesen előállított elemből is lehet robbanószerkezetet készíteni. Fermi persze a legkiválóbb tudósokat próbálta maga mellé gyűjteni akár rendszeres, akár alkalmi munkára. Természetes, hogy a princetoniakra gondolt elsőként. Itt nem kisebb nagyágyúkat talált, mint Albert Einstein, Wigner Jenő és Neumann János (róla még szót ejtünk). A Plutónium Project fedőnevű akcióban szükségszerűen részt kellett vennie Szilárd Leónak is. Emellett a tudományos kérdések megvitatására felállított szakbizottságban havi rendszerességgel más tudósokkal, többek között az aránylag fiatal Teller Edével is rendszeresen találkoztak. Mivel kizárólag emigránsokból állt a társaság, „hivatalos nyelvként” - micsoda iróniája a sorsnak - a németet használták. A háborús időkből származik a legendás történet, amely szerint az egyik ilyen ülésről, amelyről Éermi betegség miatt hiányzott, Einsteinnek korábban kellett távoznia. Az ajtóból visszafordulva jellegzetes humorával megjegyezte: „Uraim, most már nyugodtan folytassák magyarul!” A teremben Szilárd Leó, Neumann János, Wigner Jenő és Teller Ede maradt. Ma már közismert tény, hogy a Fermi vezette kutatócsoport készítette el a világ első működő atommáglyáját. A nevezetes eseményre 1942. december másodikén került sor. Az előtte eltelt három évben a Fermi vezette csoport gigászi munkát végzett. Ebben a tervezési munka nagy része Wigner Jenőre és Szilárd Leóra hárult, a hozzá szükséges matematikai számításokat Neumann János végezte. A legfontosabb felismerések közül jó néhány a magyar tudósok érdeme. Például kiderült, hogy nem elég megfelelő mennyiségű neutront előállítani, azok akadálytalanul átrepülnek a bombázott anyagon. Szilárd Leó vetette fel, hogy a neutronokat grafittal kellene lassítani. Ő maga dolgozta ki a nagyon tiszta grafittömbök előállításának eljárását is. Módszere nagyon hatásosnak bizonyult, ugyanis a folyamat megindítására, szabályozására és leállítására egyaránt alkalmas volt. Itteni tapasztalatait használta fel Wigner Jenő a világ első működő atomreaktora, a hanfordi erőmű építéséhez is. Tevékenységéről mondta Szilárd Leó: „Wigner volt az egész vállalkozás lekiis- merete. Vegyészmérnöki képesítése volt, tudta a magfizikát, és nem szerette Hiüert. Az ő érdeme annak felismerése, hogy a majdani bomba nem konyhaszekrény nagyságú lesz, ahogy a többiek hitték, hanem mindössze labdányi uránizotóp is túllépi a kritikus tömeget.” Amint a chicagói laboratóriumban folyó munka leírása is bizonyítja, a magyar tudósok nemcsak a húszas-harmincas években játszottak tevékeny szerepet az atommag kutatásában, a későbbiek folyamán is fontos feladatok megoldásán fáradoztak. Most viszont egy kis kitérőt kell tennünk, azzal a tudóssal kell foglalkoznunk, aki tevékenységével talán a legnagyobb hatással volt a huszadik század alkalmazott matematikájára. Éveket kellett volna várni az atombomba megszületésére Neumann János nélkül, akit az iskola- és pályatárs Wigner Jenő így jellemez: „Nagy tudós sok volt közöttünk, de zseni csupán egy: Neumann János.” Lukács Zsolt és Rácz Noémi illusztrációja Mese az eltévedt verébkéről
