Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-09-13 / 37. szám

Tanácsadó 2000. szeptember 13. Megkérdeztük a szakértőt Leggyakrabban az ültetvények öregedésével jelenik meg a kór A szőlő gutaütése II. Teljesen elhalt, kiszáradt fürtök A gyors, akut lefolyású kóreset ritkábban fordul elő, mint a kró­nikus. Ennek során a korábban ismertetett levéltünetek elma­radnak, s többnyire, július, au­gusztus folyamán a levélzet hir­telen elhervad. Ilyenkor a farész olyan mértékben károsodik, hogy a vízellátás összeomlik. Fiatal ültetvényekben nem jele­nik meg ez a kórokozó. Az ültet­vények öregedésével azonban a gutaütést mind gyakrabban megfigyelhetjük. Az ismertetett különböző betegségtüneteket (levélszíneződés, fekete himlő a bogyón) minden esetben a ká­rosodott tőkék farésze egy ré­szének pusztulásával vagy a vá­gási sebbel vannak összefüg­gésben. Az említett gombák el­len közvetlen védekezés nem lehetséges. A közvetett védeke­zés pedig abból áll, hogy lehe­tőleg kerüljük a sebzéseket, mert leggyakrabban ezek a fer­tőzés helyei is. Az idősebb ré­szek vágási felületét gombaö- lőszer-tartalmú készítménnyel (Magyarországon Fixpol, Cellcid) kezeljük. A kar elhalt részét (ha a tőkének csak egy része fertőződött) az egészsé­ges részig vissza kell vágni. Ab­ban az esetben, ha a tőke felső része beteg, egészen az oltás A gyógyító pasztinák A kerti pasztinák vagy mezei pet­rezselyem (Pastinaca sativa) er- nyősvirágzatú, mint a petrezse­lyem, a sárgarépa és a zeller. Eu­rópai növény. Elterjedési területe északabbra nyúlik, mint rokona­ié, mert hidegtűrőbb. Kétéves növény. Az első évben hozza leveleit és kifejlett, húsos, sárgásfehér karógyökerét. Apró sárga virágokból álló összetett er- nyős virágzata a második évben „termérdek üres kórón” fejlődik. Késő őszre érleli csaknem kerek lependék terméseit. A termések felületén két sötétebb csík jelzi az éterikusolaj-tartókat. A pasztinák vetésére „legalkalmasabb idő a ki­kelet, mikor (...) sekélyen, 30-40 cm távolságú sorokba vetik (...) és mikor kinőnek, igen kedvez nekik a szorgalmas gyomlálás” - írja Lippay. Ilyenkor a nedvessé­get nagyon kedveli, mert száraz körülmények között már az első évben meghozza virágszárát, és gyökere elfásodik, élvezhetetlen lesz. A kötött talajt nem kedveli. Ősszel a gyökereket kiszántják, összeszedik, vermelik. Ha folya­matosan kívánják fogyasztani, akkor kissé nyirkos homokba ágyazva pincébe teszik. A mag­nak szánt növények a talajban maradnak, mert a téli fagytól nem károsodnak. Hosszú, fél­hosszú (40-20 cm), sőt kerek fajtái is vannak. Ez utóbbi in­kább nyári fogyasztásra alkal­mas. Tápértéke a sárgarépáéhoz és a petrezselyeméhez hasonló, ízében inkább a zellerhez áll kö­zel. Nagy C-vitamin-, kálium- és fosz­fortartalma a szervezetre frissítő hatású. Száz gramm pasztinák 350 mg kénmentes éterikus ola­jat tartalmaz. Olaja vaj-, heptil-, kapronsav-észterekkel társul. Zsíros olaja 46% petroselin, 21% linói, 1% palmitinsav, 32% olaj alkotórészekből tevődik össze. Ezekkel függ össze a nép­gyógyászatban való használata gyomor- és húgyhólyagbántal- mak ellen, illetve a vízhajtással kapcsolatban. Kőoldó hatását is meg kell említeni. Kertbarát magazin helyéig (az oltvány testén) visz- sza lehet metszeni. Utána a fő­hajtásokból új törzset kell kiala­kítani. Saját gyökerű tőkék ese­tén a visszametszést addig foly­tathatjuk, amíg a metszlap a bélszövet körül már egészséges. A visszavágott beteg tőkék, el­halás veszélye nélkül, újra Közismert ősszel virágzó, de ma­napság nem éppen népszerű ős­honos növényünk az őszi kikerics (Colchicum autumnale). Mérge­ző mivoltát jól ismerték már a ré­giek is, ennek ellenére beenged­ték kertjeikbe. (A növény minden föld feletti része egy mérgező al­kaloidot - kolchicint - tartalmaz.) A Himalájából származó és medi­terrán rokonai már évszázadok óta díszítik Nyugat-Európa kertje­it. Manapság néhány hibridjük is terjedőben van. A kikericsek a laikusok számára könnyen összetéveszthetők a sáf­rányokkal, ámde ezekkel ellentét­ben többségük ősszel virágzik, s ilyenkor soha nincsenek leveleik. A mintegy 50-60 vadon élő euró­pai és ázsiai szpeciesz közül a kertkultúrákban mintegy tucatnyi ősszel virágzó és néhány tavasszal szirmokat bontó faj terjedt el. Hib­ridjeik közül (ezeket a C. speciosum és a C. sibthorpii ke­resztezésével állították elő) nép­szerű a Colchicum hybridum The Giant, melynek különösen attrak­tív rózsaszínes virágai gomba módjára, sűrűn egymás mellett törnek fel a talajból. Egy-egy gu­móból több virág is ered. Különösen szép és értékes kike­ricsfaj a Kis-Ázsiából származó C. bornmuelleri. Érdekessége, hogy felszedett és el nem ültetett gumói egészségesen fejlődhetnek és teremhetnek, ha időben eltávo­lítjuk a beteg tőkerészt, mert ilyenkor az új hajtások még a tél beálltáig beérnek. A beteg tőkerészeket az ültetvényből el kell távolítani, és el kell égetni. A Kertészet és Szőlészet nyomán is kivirágozhatnak. Különben mély, humuszban gazdag, közép­nehéz talajt igényel. Az idősebb növények jóval több virágot hoz­nak, mint az újonnan kiültetettek. A töveket évente trágyáznunk kell. Hazai őshonos fajunkat, az őszi kikericset (C. autumnale) is betelepíthetjük kertünkbe, habár ott nem díszük olyan szépen, mint eredeti élőhelyén. Az őszi fajok­nak virágzásuk idején nincsenek leveleik, ezért ültethetünk közvet­len közelükbe valamüyen szép le­velű lágyszárút, pl, kertigyopár- tövet (Helychrisum petiolare Vareigatum’), illik melléjük az in­digókék virágú Liriope muscari, amely a fürtös gyöngyikére emlé­keztet, de attól eltérően nem ta­vasszal, hanem ősszel virágzik. A kikericsek sziklakertekbe, ágyá­sok szegélyébe, sztyeppi jellegű, napos pázsitrészekre, egyes cser­jék előterébe alkalmasak. Szoba­növényként nincs jelentőségük. Nagyon jó hátterül szolgálnak számukra a madármályvabokrok (Lavatera olbia). Helyük megvá­lasztásakor azonban arra is gon­dolnunk kell, hogy a kikericsek tavasszal viszonylag nagy, széles levelű tövekké fejlődnek, ame­lyek a nyár folyamán elszáradnak (június-júliusban visszahúzód­nak), s a száraz „kórójuk” egy ide­ig rontja kertünk képét. Visszahú­zódásukat követően pedig helyük üres marad. Tanácsos ezért köze­lükbe olyan lágyszárú évelőket telepíteni, amelyek leveleikkel a nyár folyamán eltakarják helyü­ket. Ilyenek pl. az Aster armellus, Oenethera missouriensis, a Potentilla atrosanguinea, P. nepalensis, Sedum spectabile, S. telephium, Scabiosa caucasica, Saponria fajok. Az őszi virágzó fa­jok saijgumókkal jól szaporítha­tok. A gumókat erőteljes, 3-5 éves növényekről júniusban (mikor a leveleik már megbámulták) vá­lasszuk le. Az augusztusi kiülteté­sig szellős, +20 Celsius-fokos he­lyen tároljuk őket. Homok- vagy agyagtalajokba, nagyságukhoz mérten 7-20 cm mélyre kerülje­nek, -pr­Hogyan béreljünk lakást? Nagyon sok olyan levél érkezik a Vasárnap szerkesztőségébe, amely a lakásbérletről, a lak­bérhátralékról és annak lehet­séges következményeiről szól. A kérdések sokszor ismétlőd­nek, sokan pedig azt kívánják, hogy levélben válaszoljunk a leírt problémára, az újságban semmit ne közöljünk róla. Ezt a kérést sajnos, nem áll mó­dunkban teljesíteni, mivel ta­nácsadó rovatunkat éppen azért tartjuk fenn, hogy nfin- den olvasó megismerkedhes­sen egy esetleges jogi problé­mával és annak lehetséges megoldásával. Reméljük, hogy alábbi általános cikkünkben többen tanácsra lelnek. A bérleti szerződést a Polgári Törvénykönyv 663-723. §-ai szabályozzák. A bérletről álta­lában azt kell tudni, hogy a használatra irányuló szerződé­sek alaptípusa, de mindenek­előtt tudatosítani kell, hogy ez is szerződés, tehát olyan jog­ügylet, amely általában két fél között köttetik, és mindkét fél­nek vannak a másikkal szem­ben kötelezettségei és jogai. Mikor bérel valaki valamit? Ál­talában akkor, amikor a dolog használatára igényt tartó sze­mély nem tudja, esetleg nem akarja megvenni az igényelt dolgot. A bérlő használja a bé­relt dolgot, bérleti díjat fizet ezért, amellyel lényegében a használt dolog értékcsökkenés­ét kell(ene) megfizetnie. Bérleti szerződéssel tehát a bérbeadó a dolgot a bérlőnek ellenszolgáltatás (bér) ellené­ben átengedi, hogy azt a bérlő időlegesen (a megegyezés szerinti időben) használhassa. Bérelni lehet ingó dolgot vagy ingatlant is; ha a bérlet tárgyát lakás képezi, lakásbérletről van szó, és a Polgári Törvénykönyv idevágó szabályait kell alkal­mazni (685-716. §). Ezek le­szögezik, hogy a lakásbérlet bérleti szerződéssel jön létre, mellyel a bérbeadó átengedi a bérlőnek a lakást használatra, bér ellenében, éspedig határo­zott időre, vagy az idő megha­tározása nélkül; a bérleti szer­ződés általában tartalmazza a lakás állapotának leírását is. Ha a felek nem egyeznek meg másként, csak a törvényben (711. §) feltüntetett okok miatt mondható fel a lakásbérlet. A szerződésnek tartalmaznia kell a használat mértékét, a bérleti díj összegét, a lakás használatával kapcsolatos szol­gáltatásokért járó térítés össze­gét vagy eme összeg kiszámo­lásának módját. Ha a lakásbér­leti szerződést nem írásban kö­tötték meg, akkor tartalmáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a bérlet időtartamában nem egyeztek meg a felek, ak­kor a bérlet határozatlan időre megkötöttnek minősül. A bérbeadó köteles a lakást a bérlőnek olyan állapotban át­adni, hogy az megfeleljen a rendeltetésszerű használatnak, és köteles biztosítani a lakás használatával kapcsolatos jo­gok teljes és zavartalan gyakor­lását. Ha a bérleti szerződés nem tartalmaz más megegye­zést, a lakás használatával kap­csolatos kisebb javításokat, va­lamint az általános karbantar­tással (pl. a lakás festésével, a vakolatjavításával, a parketta rendben tartásával, a beépített bútorok javításával) összefüg­gő kiadásokat a bérlő téríti. Ha szövetkezeti lakás bérletéről van szó, akkor a fent említett kérdéskörben a szövetkezet alapszabálya az irányadó. Ha a bérlő nem biztosítja idejében a kisebb javítások elvégzését vagy a lakás általános karban­tartását, a bérbeadó ezeket el­végezheti a saját költségére a bérlő előzetes figyelmeztetése után, és aztán követelheti ezeknek a költségeknek a bérlő általi megtérítését. A bérbeadónak kötelessége - a fent említett kisebb javításokat kivéve - olyan állapotban tar­tani a lakást, hogy az megfelel­jen a rendeltetésszerű haszná­latnak. Ha a lakásban olyan hi­bák vannak, amelyek gátolják a bérlőt a rendeltetésszerű hasz­nálatban, vagy amelyek által a bérlőnek ez a joga veszélyeztetve van, a bérbeadó­nak meg kell szüntetnie ezeket a hibákat; ha ezt nem teszi meg, a bérlőnek a bérbeadó előzetes figyelmeztetése után jogában áll a hibákat a szüksé­ges mértékben kiküszöbölni és követelni a bérbeadótól a ki­adások megtérítését. A kiadá­sok megtérítésének jogát a bér­beadónál kell érvényesíteni, mégpedig felesleges haladék nélkül; a jog megszűnik, ha a hibák kiküszöbölésétől számí­tott hat hónapon belül nem lett érvényesítve. A bérlő felesleges haladék nél­kül köteles a bérbeadóval kö­zölni, ha olyan munkálatok el­végzésére van szükség, ame­lyek a bérbeadót terhelik, és le­hetővé kell tennie ezeknek a munkálatoknak az elvégzését; ellenkező esetben felel a kelet­kezett kárért. A bérlő köteles eltávolítani azokat a károsodá­sokat és hibákat, amelyeket sa­ját maga okozott, vagy amelye­ket azok okoztak, akik vele együtt laknak. Ha ezt nem tel­jesíti, a bérbeadónak joga van egy előzetes figyelmeztetés után ezeket a hibákat eltávolí­tani és kérni a bérlőtől a kiadá­sok megtérítését. A bérlő nem eszközölhet a bér­beadó beleegyezése nélkül át­építéseket a lakásban, és nem végezhet a lakásban semmilyen alapvető változtatást sem, még a saját költségére sem! Vigyá­zat: a bérbeadó beleegyezése nem egyenlő például egy eset­leges építési engedéllyel (pl. ha olyan változtatásról van szó, amelyhez ez az engedély szük­séges). A félreértések elkerülé­se végett a bérbeadó engedé­lyét ildomos írásban kérni. Á bérlő legfontosabb kötele­zettsége a bérleti díj rendes fi­zetése. Talán nincs is olyan bér­leti szerződés, amelyben ne volna a bérleti díj összege pon­tosan megszabva, valamint le­írva, hogy mikor, illetve med­dig kell a havi bérleti összeget kifizetni. A bérleti díjjal együtt fizeti a bérlő a lakás használa­tával kapcsolatos szolgáltatá­sok ellenértékét is. Ha nem fi­zeti ki a bérleti díjat vagy eze­ket a szolgáltatásokat az esedé­kességtől számított öt napon belül, akkor köteles a bérbe­adónak késedelmi „kamatot” fizetni, melynek mértékét egy rendelet a késedelmes összeg­ből számított napi 1/2 ezrelék­ben állapította meg. Ezenkívül ha a bérlő a fent említett fizeté­sek valamelyikével több mint három hónapot késik, súlyos szerződésszegést követ el, ame­lyet a törvény azzal is szankcio­nál, hogy a bérbeadónak jogot ad - igaz, a bíróság beleegyezé­sével - felmondani a lakásbér­leti szerződést. Ha a bíróság ezt a beleegyezést megadja, akkor meghatározza a napot, amelly­el a bérleti jogviszony megszű­nik, határoz a kilakoltatásról, valamint az eset sajátosságaitól függően az esetleges pótlakás­ról is dönt. Sziklakertekbe, ágyások szegélyébe alkalmas A kert ékessége a kikerics 11 Szabó Elena jogász Sokan kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy csak átmenetileg nem tudják fizet­ni a lakbért vagy a szolgálta­tások díját. Az ilyen esetek­ben valóban mérlegelnie kell a bíróságnak, hogy beleegye­zését adja-e a lakásbérleti szerződés felmondásához, vagy ne. De a késedelmi „ka­matot” a bérbeadó igényel­heti, mégpedig a fent említett mértékben. A bérbeadó - ha nincs más megoldás - sokszor bírósághoz fordul, és kéri, kötelezze a bíró­ság a bérlőt a lakbér, a szolgáltatások ellenértéke, va­lamint a késedelmi „kamat” megfizetésére. Némelyik bérlő ilyenkor úgy gondolja, hogy „ez minden”. Viszont ha a bérlő huzamosabb ideig nem fizeti ezeket a térítéseket, a bérbeadó amiatt is bírósághoz folyamod­hat (és sokszor folyamodik is), hogy adja meg a beleegyezést a felmondáshoz, és lényegében tegye lehetővé a lakbért nem fi­zető lakó kiköltöztetését. A bér­beadónak joga van ahhoz, hogy ezt kérje a bíróságtól, a bíróság pedig, miután mérle­gelte a helyzetet, és elvégezte a bizonyítást, kiadja a határoza­tot, mely szerint vagy beleegye­zik a felmondásba, vagy eluta­sítja a bérbeadó kérelmét. A lakbér fizetésére ezért oda kell figyelni; nem sok olyan egyértelmű szerződésszegés van, mint a lakbér nem fizeté­se. Egyik olvasónk levelében egy régebbi ügyre tér vissza. Elma­radt lakbér miatt majdnem ki­lakoltatás fenyegette a bérlőt. A kilakoltatás végül is nem tör­tént meg, de a lakásszövetkezet jogásza kérelmet nyújtott be a bíróságra, a bíróság határozott a kérelem felől: 85 000 korona késedelmi „kamatot” kell a bér­lőnek fizetnie. Kedves olvasónk ezt az eljárást felháborítónak tartja, hiszen a lakbérhátralé­kot fokozatosan fizette. Azzal sem ért egyet, hogy a bírósági tárgyalásra a bíró nem engedte be az élettársát, aki elkísérte őt. Először talán le szeretném szö­gezni, hogy a bírósági tárgyalá­sok a polgári perrendtartás sze­rint nyilvánosak. Néhány kivé­tel persze van, amikor ki lehet zárni a tárgyalóteremből a nyil­vánosságot, de ezek pontosan le vannak szögezve a törvény­ben. Másodszor pedig utalni szeret­nék a fenti cikk tartalmára. A lakbérhátralék után a bérbeadó jogosult követelni a késedelmi „kamatot” is; jobban mondva a törvény megfogalmazása sze­rint a bérlő köteles ezt a kése­delmi szankciót a bérbeadónak megfizetni. Ha a késedelmes összegből kiszámolja a kedves olvasó az 1/2 ezrelék napi szankciót, akkor ezt a 85 000 koronát kellene eredményül kapnia. Borzasztó nagy összeg, én tudom, de a leírottak alap­ján a lakásszövetkezet jogsze­rűen kéri. Javaslom, próbálja­nak valami ésszerű megegye­zésre jutni a szövetkezettel, pl. kérjék írásban, hogy a pénzbeli szankciónak legalább egy ré­szét engedje el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom