Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-13 / 37. szám
Politika 2000. szeptember 13. 3 Tisztelt Ház Gazdasági érdekek Hóka László ________________ A politika nyári állóvizét kavarta fel a területi és közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos felemás kormánydöntés meg az MKP reagálása a történtekre. De nem ezzel szeretnék foglalkozni, már sokan kifejtették róla a véleményüket, tettek különféle javaslatokat. A politikai, etnikai, regionális és egyéb érvek mellett kevés szó esett a leglényegesebbről, az egymásnak feszülő gazdasági érdekekről. Pedig nagyon is léteznek. Már az előző társadalmi rendszerben is megvoltak Észak és Dél, Kelet és Nyugat között, parlamenten, kormányon, párton kívül és belül. Megnyilvánultak az eltérő bérekben,.kvótákban, és nem véletlen az sem, hogy a burgonya dotációja 15 ezer korona hektáronként, míg a gabonaféléké csak 900. Ha Turócszent- mártonban valamelyik privatizált vállalatnál veszélybe kerül néhány munkahely, könnyen kerül állami mentőöv, de a komáromi hajógyár már nem ennyire egyértelmű eset. Nem esetleges kudarcaink men- tegetéseként soroltam fel ezeket a példákat, csupán azért, hogy szembenézzünk a mai szlovákiai valósággal. Amikor az MKP belépett a kormányba, a párt vezetése mérlegelte, mit nyerhet, és mit veszíthet a kormányzással. Minden koalíciós együttműködés velejárója a kompromisszum és bizonyos mértékű arculatvesztés. Az elmúlt két évben többször volt politikai vészhelyzet, s valószínűleg az elkövetkező két évben is lesz. A politikában nincs most és soha többé, ha pedig úgy alakul, hogy a fal már nem enged, vesszük a kalapunkat, és tisztességgel elköszönünk. A bennmaradástól, illetve kilépéstől függetlenül van néhány dolog, amit meg kell tennünk a jövőnkért, lehetőleg sürgősen, mivel már így is késésben vagyunk. A polgári társadalom jövője, vagy ha úgy tetszik: a szlovákiai magyarság jövője a stabil gazdasági háttér. Nem a privatizációra gondolok, mivel a privatizáció elsősorban tulajdonosorientált, és nem feltétlenül munkahelyteremtő. A stabil gazdasági háttér azt jelenti, hogy tisztességes megélhetést biztosító munkahelyeket teremtek egy adott régióban, lehetőleg úgy, hogy független legyen a mindenkori hatalomtól. Ezért a gazdasági háttér megteremtésének egyik lehetséges módja a régiófejlesztés, amelynek az MKP prioritásai közé kell tartoznia. Ha másért nem, hát azért, mert ez a terület a mi kezünkben van, egészen a legfelsőbb kormányzati szintig. Lehet hivatkozni tisztázatlan hatáskörökre, amelyek ennek az évnek az elejéig hátráltatták a hatékony munkát, lehet hivatkozni a sokáig hiányzó intézményi háttérre, a mindmáig létre nem jött regionális önkormányzatokra. Mindez nem mentesít bennünket a felelősség alól. Az elmúlt időszakban történt ugyan bizonyos előrelépés, de inkább csak az EU-kapcsolatok tervezése regisztrálható, és született néhány országos szintű pályázat. Az EU várható prioritásai közé tartozó kistérségi fejlesztési tervekkel még az elképzelések szintjén sem foglalkozott(-zik) senki. A vállalkozásfejlesztést, a külföldi tőke beáramlását elősegítő ipari parkok létrehozásával még törvény-előkészítői szinten sem foglalkozunk. Ha valami véletlenül mégis elindul, mint pl. a Hegyháton tervezett ipari park esete is mutatja, azonnal beleütközik a hiányos törvényekbe, főleg a tulajdonviszonyok rendezését illetően. Ha ma egy potenciális külföldi beruházó felkeres egy önkormányzatot azzal, hogy nagyobb telket szeretne venni felépítendő üzeme számára, az esetek 99 százalékában az a válasz, hogy nincs. Néhány fanatikust kivéve nem is nagyon akad, aki belevág az évekig tartó telekrendezési procedúrába. De az állam sincs sokkal jobb helyzetben. Átgondolt és összehangolt munkára lenne szükség, mert beszélni már beszélünk róla. Bár, választópolgári megállapítás szerint, a politikusokkal csak két gond van: vagy túl keveset beszélnek, vagy túl sokat... Bízom abban, hogy az ipari parkok kérdését rövidesen kormánykezdeményezésre sikerül komplex módon törvényileg megoldani, és nem lesz szükség képviselői kezdeményezésre a parlamentben. Mert, ugye, még benne vagyunk a kormányban? A szerző a parlament privatizációs bizottságának tagja. A szlovákiai magyarság jövője a stabil gazdasági háttér. Rudolf Schuster államfő november 11-ére írta ki a Meciarék által kezdeményezett népszavazást az Idő előtti választásokról, miután az általa felkért jogi szakértők többsége nem találta alkotmányellenesnek a referendum kérdését. A kormánypártok remélik, hogy a népszavazás érvénytelen lesz; az MKP is arra szólította fel választóit, hogy ne menjenek el szavazni. TA SR Kvarda József: a rozsnyóiak joga dönteni, a Bodrogköz meg az Ung-vidék inkább Kassához tartozhatna Tévedés csak magyar megyéről beszélni Somogyi Tibor felvétele Gaál László _____________ Ne héz követni az MKP által felvetett 13. megye körüli politikai vitákat. Miután a szlovák kormánypártok elutasították a hat járás alkotta, magyar többségű Komárom megye gondolatát, Bugár Béla a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzött, amit az MKP partnerei politikai zsarolásként értelmeztek. Ezt követően került sor - augusztus 28-án - az MKP vezetőinek, Mikulás Dzurinda kormányfővel való találkozójára, de nem öntöttek tiszta vizet a pohárba. A találkozó eredményeit egyes szlovák híreszközök úgy értelmezték, hogy elmúlt a koalíciós válság veszélye, az MKP nem lép ki a kormányból, lemondott a 13. megyéről, elképzeléseinek megvalósítását a 12 megyés rendszer keretében is kivitelezhetőnek tartja. Vagyis szlovák részről úgy fogták fel, az MKP számára az a fontos, hogy a hat járás egy megyéhez kerüljön (Nyitrához? Nagyszombathoz? Pozsonyhoz?), ,s az MKP csak később pontosított: ragaszkodnak ahhoz, hogy a hat járás külön megyét alkosson - ami nem mindegy! Mindenesetre fura nyelven folyhatott az egyeztetés, ha ilyen alapvető dologban félreértették egymást. Vagy nem értették félre? Elfogadható magyarázatot kellene rá adni. Már csak azért is, mert szlovák szakértők azonnal közölték, a 12-es rendszerben a külön „magyar megye” kivitelezhetetlen. Lapzártakor ott tartott a dolog, hogy a Dzurindával történt megegyezés szerint nem tekintették lezártnak a kormány által korábban jóváhagyott 12 megye ügyét, lehetőnek látták a további tárgyalásokat. Kvarda Józsefet, az MKP közigazgatási szakértőjét a magyarság számára más fontos megyékről is kérdeztük. Nem gondolja, hogy az MKP tényleg későn állt a nyilvánosság elé a 13. megyével? Javaslatunk - nevezzük Komárom megyének, Déli megyének vagy bármi másnak - nem olyan új, ahogyan azt most be szeretnék állítani. Tavaly augusztusban a kormány elfogadja a reform stratégiáját, egy térkép is készült hozzá, bár azt nem hozták nyilvánosságra. Ezen 12 megye, ha úgy tetszik: magasabb szintű területi egység szerepelt. Csáky Pállal együtt már a múlt év végén megvitattuk ezt Viktor Niz- nansky kormánybiztossal, s közöltük: e koncepció éppúgy elfogadhatatlan számunkra, ahogyan 1996-ban is elfogadhatatlan volt a Meciarék által kierőszakolt megoldás, elsősorban a Nagyszombati és a Nyitrai kerület. Elmondtuk: Dél-Szlová- kiában a Csallóköz és Má- tyusföld központú területi egységre is kellene építeni egy régiót. Azóta kétszer tárgyaltunk róla Niznansky úrral. Azt mondta, ő személy szerint nem ellenezné, de sehol nem hajlandó előállni a dologgal. Idén áprilisban a Közigazgatás című szaklap hátoldalán is megjelent egy térkép, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi kerületeknél rosszabb megoldás is létezik. A mai Nagy- szombati kerületben kb. 25 százaléknyi magyar él, a leendő Nagyszombati megyében, amelyhez három további járás, Szene, Bazin és Malacka is tartozna, a magyar lakosok aránya alig haladná meg a húsz százalékot. Ez számunkra azért fontos, mert a nyelvtörvény is erről szól, és ha a parla-. ment ratifikálja a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, akkor ez a húsz százalék regionálisan is fontos lesz. Az MKP Közigazgatási Tanácsa is úgy határozott, olyan régiókat kell létrehozni, amelyeket a polgárok maguk is védelmeznek, hogy ne kelljen a közigazgatási beosztást háromévenként átértékelni. A közigazgatási tanács ülései után az Országos Tanács június 24-én megfogalmazta: a pártnak arra kell törekednie, hogy a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Galántai, Vágsellyei, Lévai és Érsekújvári járásból alakuljon egy déli megye, ezt nevezték el Komárom megyének. Hozzá kell tennem: tévednek, akik ezt magyar megyének titulálják, ugyanis öt- ven-ötven százalékos arányban élnének benne magyarok és szlovákok. Felmerült, hogy esetleg petíciót indítanának Komárom megye létrehozásáért. Ez mennyire lehet célravezető? Szeptember 22-ére összehívtuk a dél-szlovákiai települések polgármestereit. Nem azért, hogy megkérdezzük, mi a véleményük ezekről a kérdésekről, hiszen ezt már sokkal korábban megvitattuk. Arról lesz szó, mitévők legyünk akkor, ha esetleg úgy tűnik, nincs esély arra, hogy koalíciós partnereink hajlandóak legyenek az olyan közigazgatási reformra, amelyet nem kellene két-há- rom év múlva módosítani. Ezen a tanácskozáson felmerülhet majd az az igény is, hogy a petícióhoz, mint a legitim nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodjunk. Az MKP-nak a területi beosztás reformjával kapcsolatban nemcsak Komárom megyére vonatkozóan vannak módosító javaslatai. Érdekes módon a kormányjavaslatban a legjobb megoldásnak éppen Nógrád és Gömör térsége tűnik. Itt a Rozsnyói járás jelent alapvető gondot. Szerintem Rozsnyó természetileg a gömöri régióhoz tartozik, de a rozsnyóiak legitim joga eldönteni, hogy ehhez vagy pedig Kassa megyéhez akarnak-e tartozni. Keletebbre a leendő Zemplén megyével van gond. E nagy megyében, Királyhelmec és Nagykapos térségében nyelvhasználati, kulturális és egyéb szempontból a kisebbségi jogok elérhetősége a minimumra cspkkenne, hiszen a megyében nagyon alacsony, csupán néhány százalékos lenne a magyarság aránya. Jobb megoldás lenne ezért, ha a Bodrogközt és az Ung-vidéket Kassa megyéhez csatolnák. Az MKP azt is javasolta, hogy Dél-Szlovákiában hozzanak létre kilenc-tíz régi-új járást. Nem mond ez ellent annak a Niznans- ky-féle javaslatnak, mely szerint megszüntetnék a járási hivatalokat, és ún. specializált államigazgatási rendszert hoznának létre? Ajelenlegi integrált járási hivatalok elvesztik létjogosultságukat, ha az önkormányzatok átveszik a jogköreiket. Ám az összes többi államigazgatási struktúra valamilyen körzeten belül valósul meg. Például megmaradnának a járásbíróságok, a járási rendőrparancsnokságokra, földhivatalokra stb. úgyszintén szükség van. Ennek kapcsán felmerült: a jelenlegi járások közötti óriási aránytalanságok sem maradhatnak fenn, és ha valamilyen átszervezés indulna, akkor főleg a történelmi járások, illetve az 1960-ig létezett járások kérdését kellene szorgalmazni. Ilyen szempontból merült fel a Somorja, Nagymegyer, Zseliz, Ógyalla, Párkány, Ipolyság, Fülek, Tornaija, Szepsi, Királyhelmec (vagy Nagykapos) központú járások létrehozása. Románia Kolozsvári gödörháború Újabb gödörháborúra készül Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, mivel Bogdán Cerghizan Kolozs megyei prefektus utasítást adott a Kolozsvár főterén éktelenkedő két régészeti ásatási gödör betemetésére. Utasítása szerint a közterület-fenntartó vállalat munkásai hozzá akartak kezdeni a munkálatokhoz, de a polgár- mester ellenőrei leállították a terep előkészítését, s Funar felszólítására a téren megjelent a csendőrség és a rendőrség is. A Krónika című napilap szerint a megyei prefektus sem tágít szándékától, és Funar is mindenre elszánt. Emlékeztetőül: a kolozsvári főtéren 1994-ben kezdtek Funar kezdeményezésére ásatásokat, hogy megtalálják a Kolozsvár helyén egykoron állt római település, Napoca fórumát. A dáko-román kontinuitáselmélet igazolását szolgáló ásatások kevés tudományos eredménnyel jártak, a régészek mindössze egy római kori épület alapjaira bukkantak. Az akció súlyos etnikai feszültséget okozott a városban, mivel az ásatások ürügyén Funar el szerette volna távolíttatni a főtérről Mátyás király lovas bronzszobrát, de a város magyar lakosai ezt megakadályozták. Tavaly a megyei kulturális felügyelőség, a kolozsvári Történelmi Múzeum, a román kulturális minisztérium történelmi emlékművek bizottsága arra az eredményre jutott, hogy az ásatásokat nem érdemes folytatni, az addig feltárt szerény értékű leletek megőrzésének legjobb módja az, ha a gödröket betemetik. Már akkor tettek egy tétova kísérletet erre, de miután Funar utasítására az éj leple alatt elhordták a gödrök feltöltéséhez kiszállított földet, minden maradt a régiben. Az RMDSZ támogatja a betemetést; erre az volt Funar válasza, hogy a magyarok elföldelnék a román nép folytonosságát és latin eredetét bizonyító leleteket.
