Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-02 / 5. szám

Tanácsadó 2000. február 2. 11 Kedvező mikroklímát teremt a nedves tőzeggel teli tálba süllyesztés Szobanövények télen A legegyszerűbb párásítási módszer a gyakori vízpermetezés. Reduktív és oxidatív borok A fehérborokkal végzett műve­leteket két alapvető csoportba: reduktív és oxidatív technológi­ákra különíthetjük el. Reduktív eljárás esetén a cél az, hogy a bor minél ritkábban érintkezzék közvetlenül a leve­gővel. A reduktív bor fejtését zártan végzik, a tárolóedények lehetőleg pórusmentesek (üveg, műanyag), és mindig tele vannak. Az oxidatív bort lehet nyíltan fejteni, hosszan tárolni, érlelni, és az sem nagy baj, ha a hordó olykor nincs szí­nükig tele. A reduktív borra az elsődleges, szőlőre emlékeztető illat- és za­matanyagok a jellemzőek, a színe zöldesfehér vagy ezüstfe­hér, azaz világos, összességé­ben friss, könnyű és üdítő hatá­sú. Az oxidatív bor mindennek az ellenkezője. A reduktív bor ál­talában fiatal, az oxidatív idő­sebb. Ha a borízlést figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy az oxidatív bor a múlté, a re­duktív a jelené. Azaz aki ma a borát el akarja adni - akár ide­haza, akár külföldön -, ha tet­szik, ha nem, csak a reduktív technológiát alkalmazhatja. A rothadt szőlőből készült bor különösen hajlamos a barnatö­réssel járó korai öregedésre. A reduktív technológiát segíti a rendszeres kénezés, amely gá­tolja az oxidációt, és így fiatal marad a bor. Kertészet és Szőlészet Ilyentájt nemcsak a nappalok rö- videbbek, hanem gyengébb a fényerősség is. A szobanövények többsége ugyan nem kíván nyu­galmi időszakot, fejlődésük folya­matos, de a téli fény- és párahiány lelassítja életműködésüket is. A lassúbb anyagcsere miatt keve­sebb vizet igényelnek, mint nyá­ron, ezért elég hetente öntözni őket. Alkalmanként csak kis víz­adagokat adjunk. Elég, ha csak annyira öntözzük meg a földjüket, hogy csupán egy-két csepp szivá­rog át az alattuk lévő tányérba. Er­re különösen ügyeljünk, mert akad olyan növény (p. a Pisonia), amely különösen érzékeny a pan­gó vízre. A túlöntözést a levélszé­lek sárgulása jelzi. Tudni kell azonban azt is, hogy a tőzeg köny- nyen átereszti, a különféle földke­verékek pedig jobban visszatart­ják a vizet. Az öntözővíz hőmér­séklete lehetőleg azonos legyen a levegőével. Megéri a fáradságot esővizet vagy hólevet gyűjteni. Látványos a különbség a csapvíz­zel és a lágy vízzel öntözött növé­nyek között. A tápoldatozást télen se szüntessük be. Havonta egy­szer tegyünk az öntözővízbe Wuxalt, Fonikát vagy más tápsót. Feltétlenül törődjünk a párásítás­sal. A monsztéra, a pálmák, a krotonok, diffenbachiák, broméli- ák, pileák, páfrányok páraigénye­sek. Kedvező mikroklímát teremt, ha a növényeket nedves tőzeggel teli tálba süllyesztjük. Tőzeg helyett használhatunk 1-2 cm vastagság­ban homokot, melyet apró kavi­csokból álló réteggel lefedünk, s ál­landóan nedvesen tartunk. A ki­sebb cserepeseknél jól alkalmazha­tó párásítási módszer, hogy egy víz­zel telt lapos edénybe egy kisebb, lefelé fordított tányért teszünk, s erre állítjuk a virágcserepet. A legegyszerűbb természetesen az, ha rendszeresen finom porlasztá­sé vízszóróval permetezünk. Ezt leginkább a szobapáfrányok s vala­mennyi sima levelű dísznövény meghálálja. Az átlagosnál jobban tűri a száraz levegőt az Aloe, Agave, Aglaonema, a Sanseveria, Zebrina és a Senecio fajok. Ügyeljünk a szellőztetéssel is. So­ha ne nyissunk ablakot közvetle­nül a növényekre. Ezt lehetőleg a helyiség másik oldalán tegyük. A téli levélhullás egyik oka a megfá­zás. Különösen érzékeny a huzat­ra a szobafenyő és a Diffenbachia. A Kertbarát Magazin nyomán Fagymentes időben vágjuk ki a fák rákos sebeit egészen az egészséges állományig Tél végi teendők a gyümölcsösben Ha az ősszel elmulasztottuk vol­na, akkor a vegetációs nyugalmi időszak végén okvedenül gereb­lyézzük össze és semmisítsük meg a gyümölcsfák alatt felgyülemlett tavalyi lombot. Erre az egyszerű növényvédelmi munkára elsősor­ban azokban a kertekben van szükség, ahol tavaly az alma- és körtefákon varasodást, illetve a cseresznye- és diófákon levélfolto- sodást, a kajszinál pedig levélbar- nulást tapasztaltunk. Fagymentes időben vágjuk ki a fák rákos sebeit egészen az egész­séges állományig, majd a helyet fertőtlenítsük ecettel. Várjuk meg, míg megszárad, majd kenjük le fabalzsammal. Használhatunk latex alapanyagú festéket is, eh­hez azonban keverjünk 2%-nyi Fundazol 50 WP-t. A fagykár elle­ni meszelés hasznosságával szinte minden kertészkedő tisztában van. Kevésbé közismert azonban, hogy a kajszi esetében ezzel a módszerrel a sziromfakadást is hátráltathatjuk. Ha fáink törzsét lemeszeljük, s mésztejjel még a koronát is kezeljük, akkor nagy valószínűséggel a virágzás idejét a kora tavaszi fagyok utáni idősza­kig kitolhatjuk. A gyümölcsfákat és a szőlőt a vegetációs nyugalmi időszak második felében Arborol M-mel mossuk le. Téli lemosó per­metezésre Nitrosan 25 is alkal­mas, ámde ezzel nem pusztíthat­juk el a takácsatkák petéit. A kaj­szit és az őszibarackot ezekkel a szerekkel csak január, a köszmé­tét és a ribiszkét február végéig kezelhetjük. Más gyümölcsfajnál még később is (de csak rügyfaka- dás előtt) elvégezhető a lemosó permetezés. Azokat a facsemeté­ket, amelyek még nem hoznak vi­rágrügyeket, okvetlenül kezeljük. A virágot hozó fákat csak akkor részesítsük kezelésben, ha a kár­tevők száma meghalad egy bizo­nyos, kritikus mennyiséget. A kár­tevők állománysűrűségét a követ­kezőképpen határozzuk meg: ker­tünk öt fájáról, a korona különbö­ző pontjain egy-egy 20 cm hosszú, 2-3 éves ágacskát metszünk, majd egy jó nagyító segítségével számoljuk a rajtuk levő kártevő­ket. Almafákon a gyümölcsfa-ta- kácsatka petéiből (apró, piros pontocskák az ágacskák hónaljá­ban és a rügyek körül) a kritikus mennyiség 1000, az almafa- levélbolha petéiből 50 (0,4x0,14 mm-es narancssárga pettyek a rügyek körül), a levéltetvekéből 25 (0,6x0,2 mm-es fényes fekete képletek a rügyek közelében), il­letve 2 db a kistéliaraszoló petéi­ből (0,8x0,5 mm nagyságúak, na­rancssárgák). Ha a felsorolt kárte­vők közül csak a takácsatkák pete­száma haladja meg a kritikus mennyiséget, akkor az Arborol M helyett használjunk valamilyen atkaölő szert, pl. Omitét. A be­avatkozásra akkor kerüljön sor, amikor a lárvák 70-80 százaléka már kikelt. Ugyancsak szükség van a téli lemosó permetezésre, ha pajzstetvek jelenlétét tapasz­taljuk. Az Arborol és a Nitrosan ki­juttatásakor ügyelnünk kell rá, hogy a szerek ne kerüljenek a sza­móca vagy az áttelelő zöldségfé­lék, dísznövények ágyásaira. Ha ezt nem tudjuk elkerülni, akkor takarjuk le ágyásaikat fóliával, vagy rögtön a szerek kijuttatása után öntözzük, mossuk le a növé­nyeket. I. d. Megkérdeztük a szakértőt Köteles az öcsém azonnal kifizetni? Hogyan oldjuk meg? jeligére: „Az öcsém megnősült, s mivel szüléink már Idősek, öcsémék maradtak otthon, a szülői ház­ban. Jövőre szeretnénk a há­zat átépíteni és kibővíteni. Mi­vei a ház még a szüléink tulaj­dona, úgy gondoltuk, hogy az építkezés előtt az öcsém nevé­re íratnánk, feltéve persze, hogy amikor örökösödésre ke­rül a sor, megkapom az 1/2 részemet Hogyan kell azt írás­ba foglalni, hogy jogilag is ér­vényes legyen a dolog? Köte- les-e az öcsém rögtön kifizetni engem?” Ahogy látom, a szülők az Ön öccsére óhajiják íratni a házat. Ezt kétféleképpen tehetik meg: ajándékozási szerződéssel vagy adásvételi szerződéssel. Mivel az öccse úgyis kiadásokba fog bocsátkozni, azt hiszem, szülei az ajándékozást fogják válasz­tani, hiszen az adásvételi szer­ződés esetében meg kell venni a házat. Ha az öccse nevére ke­rül a ház, ő lesz a tulajdonos, s ha ezzel kapcsolatban örökösö­désről beszélünk, akkor le kell szögezni, hogy a házat ezek után már csak az öccse után örökölhetik meg annak gyer­mekei, valamint a többi örökö­södésre jogosul személy (há­zastárs stb). Ha a szülei a házat ajándékozzák, akkor a szülők utáni örökléskor Ön felhozhat­ja azt a tényt, hogy az öccse még a szülők életében ingyen kapott tőlük olyan vagyont, melynek értéke meghaladja az általános vagy szokványos ajándékozások értékét. Én azt gondolom, hogy a házat úgy is Szabó Elena jogász el lehet osztani, hogy a felét Önre írják, felét pedig az öccsé­re, utána pedig Ön eladhatná az 1/2 részét az öccsének. Ily módon megkapná a részét. A másik probléma, hogyan lehet a szülőknek bebiztosítani az ott lakást, szintén megoldható szerződéses úton: ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot kell a szülőknek biztosítani, amelyet majd az ingatlan-nyil­vántartásba is bejegyeznek, te­hát ami az ingatlant terheli (a tulajdonlap C részében. A szer­ződés ugyanis önmagában a haszonélvezeti jogot még nem hozta létre, az csupán kötelmi jogcím arra, hogy a jogosult (a szülők) a haszonélvezeti jog létrehozását követelje. A ha­szonélvezeti jog keletkezéséhez arra is szükség van, hogy a ha­szonélvezetijogot az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezzék. Tehát a szerződés, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegy­zés után az öccse lesz majd a tulajdonos, a szülőknek pedig haszonélvezeti joguk lesz éle­tük végéig. Mindezt azonban szakmailag pontos és követke­zetesen megfogalmazott szer­ződésben kell megírni, úgy­hogy csak azt tudom javasolni, forduljanak ügyvédhez. Grafológia Jelige: Szerencse Az embert különböző módo­kon érheti szerencse! A szaka­dás átmeneti válságot okozott Önnél, és úgy érezte, hogy ketté törött az élete. Titkait hordozza kézírása. Betűi röpködnek, tán­colni szeretne, majdnem kibújik a bőréből. Mégis kisebbségi ér­zéssel küzd, mert sérült, sértett az önérzete, mely hurokként fonódott lelki életére. Ön be­széd közben gesztikulál. Az ér­zelem, a jóindulat jellemzi. Nyitott, szeretetéhes. Minde­nét odaadná egy kis figyele­Bartalos Mária grafológus mért, szeretetért, de fél, hogy kihasználhatóvá válik mások számára, ezért a maga módján védekezik. Képes az emberek közötti diszharmónia feloldá­sára. Életenergiája hatalmas. Ez a legnagyobb szerencséje! Gyermeklélektan Jelige: Aggódó szülők. „Kislá­nyom diagnózisa elektív mutiz- mus. Bizonyos helyeken bizo­nyos emberekkel nem beszél. Hároméves volt, amikor először fordultunk szakemberhez prob­lémánkkal. Ők azt állították, hogy ez majd magától elmúlik. De mikor? Öt évig járt óvodába, s ott is csak a gyerekekkel vál­tott pár szót Az iskolában is hasonló a helyzet. Örömmel jár, az osztálytársai elfogadták, be­szélgetnek vele, de a tanító né­nivel nem kommunikál. A többi­ekkel együtt hangosan olvas, számol, szlovákul beszél, de egyedül nem. A pszichológusok azt mondták, az ilyen gyerek nem a kisegítő iskolába való, mert visszafejlődhet. Akkor az ilyen gyerekekkel mi van? Mit tehet érte az iskola?” Ha a kislányuk nem értelmi fo­gyatékos, akkor nem való kise­gítő iskolába, mert valóban visszafejlődne. Törvényeink megengedik, hogy különféle fejlődési rendellenességekkel és zavarokkal küzdő gyermekek alapiskolába járjanak. Az osztá­lyozáskor figyelembe kell venni a rendellenességet, amely ha­tással lehet az egyes tantár­gyakban való előmenetelére. Az Ón kislánya esetében pl. mate­matikából az írásos felelet jöhet számításba. Az olvasással egy kicsit bonyolultabb a helyzet, de nem megoldhatatlan. A taní­tó néni mond egy betűt, s azt a kislányának meg kell mutatnia. Azután szavakat, esetleg rövi- debb mondatokat mond, s azt kell kikeresnie és megmutatnia az olvasmányból. Ha képes a Dr. Hadas Katalin feladat elvégzésére, az azt bizo­nyítja, hogy ismeri az ábécét, és tud olvasni. Van egy másik trükk is, amellyel letesztelheti kislá­nyát: egy másik gyerekkel, aki­vel szokott beszélgetni, bent hagyja egy helyiségben, hogy olvassanak, közben ő a szom­széd helyiségből hallgatja, mi történik. Vagy Önök kölcsönöz­zenek ki egy videokamerát, s otthon rögzítsék, hogyan olvas. Ezt aztán az iskolában az osz­tály előtt is levetíthetnék, hogy mindenki megbizonyosodjon róla, hogy valóban tud olvasni. Az Önök kislánya megválogatja az embereket, hogy kikhez szól, kikhez nem. Mivel Önnel beszélget, ezért Önre hárul az a feladat, hogy megértesse, elfo­gadtassa vele, hogy miért fon­tos az iskolában beszélnie. Jelige: Illemtan. „Gyermekem ősszel kezdett óvodába járni, s egyre több csúnya, trágár kife­jezést hoz haza. Férjemmel együtt tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk, mitévők legyünk.” Csúnya szavakat, gorombasá­got, trágárságot, káromkodást általában 3-4 éves kor körül mondogat először a kisgyer­mek. Ebben az életkorban még a szavak jelentését nem fogja fel, de megtanulja őket a többi kifejezéssel együtt. Ugyanis a beszédfejlődésnek abban a kor­szakában van, amikor minden új szót, amit hall, megjegyez, és alkalomadtán maga is fel­használ. Nem célravezető, ha a szavak hallatán a felnőtt nagy megrökönyödést mutat, vagy kétértelmű nevetéssel reagál. A gyermek ugyanis örül, hogy ily módon a figyelem középpontjá­ba került, és igyekszik majd mi­nél gyakrabban kiváltani ezt a hatást. Kicsi gyermek esetében jó módszer, ha a szülő úgy tesz, mintha észre sem venné a go­rombaságot, mert ezzel eléri, hogy a gyermek nem ismételge­ti, és hamarosan elfelejti ezeket a kifejezéseket. Nagyobb gyer­meknek komolyan és határozot­tan meg kell mondani, hogy nem kívánják ezeket a szavakat hallani, mert sértik az ízlésüket. Természetesen nem várhatják el a gyermektől, hogy leszokjon a csúnya szavak használatáról, ha a család egyes tagjai indula­tos állapotban gorombán be­szélnek. Sem az óvodai, sem az iskolai nevelőket nem lehet okolni a csúnya szavak haszná­lata miatt, de barátaitól sem ér­demes eltiltani, hiszen semmi­lyen módon nem akadályozha­tó meg, hogy a gyermek e sza­vakkal és jelentésükkel is meg­ismerkedjen. A családi otthon legyen olyan légkörű, olyan ne­velő hatású, hogy a gyermek tudja, érezze, nem méltó hozzá a csúnya beszéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom