Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-02 / 5. szám
10 2000. február 2. Kópé s. Gondolkodom, tehát... A vidám fejet ábrázoló betűkből egy női nevet fejthetsz A lapunk 1. számában megjelent rejtvény megfejtői közül az alábbiak nyertek könyvjutalmat: Keresztes Rozália, Géllé; Varga Mónika, Ipolyság; Tóth Mónika, Nagycsalomja. A 2. számban megjelent rejtvény megfejtői közül könyvjutalmat nyertek: Farkas Júlia, Fülek; Vaski Attila, Perbenyik; Ballók Katalin, Nagykapos. A 3. számban megjelent rejtvény megfejtői közül a következők kapnak könyvjutalmat: Bukai Éva, Érsekújvár; Lukács Magdolna, Oroszka; Vörös Szandra, Csallóközaranyos. Tudod-e? A villámlásról A villámcsapások időtartama igen változó. Hegyvidéken, amikor a felhők alacsonyan vonulnak, a villanás 90 m-nél is rövidebb lehet. Sík területen, magasan szálló felhők esetében a felhő és a föld közötti fénycsík hossza elérheti a 6 km-t, de mértek már 32 km hosszú felvillanást is. A villámcsatorna erősen izzó belső magja rendkívül keskeny, egyes szakemberek szerint alig 1,3 cm átmérőjű. Ezt a magot egy burok veszi körül, amelynek átmérője 3-6 m lehet. A kisülés sebessége a levezető szakaszon 160 és 1600 km/s között váltakozik, az erőteljes visszatérő szakaszon pedig eléri a 140 ezer km/s-ot (a fénysebességnek majdnem a felét). Minden egy-kétmilliomodik villám- csapás „óriáskisülés”, amelyben a csapás a villámfelhő tetején indul, és addig hatol. Ezekben az „óriásokban” 3 milliárd joule energia is felhalmozódhat. A hőmérséklet eléri a 30 ezer Celsius-fokot is, amely a Nap felszíni hőmérsékletének az ötszöröse. Verssarok Károlyi Amy Február Én vagyok a zenebohóc. Jónapot kívánok! Fa tetején hegedülök, az ablakon furulyázok, kulcslyukon fütyülök, kéményben dudálok, aztán odébb állok. Ozsvald Árpád Téli rajz Jégpáncél mögé búvik a patak, védi magát a hideg ellen, iszapos ölében süldő halak alusznak korhadt gyökér alatt, álmuk: kövér bogarak tánca! A parton a fűzfák meztelen állnak morcosán és kedvtelen, csupasz derekuk hiába csiklandozza a fránya szél! Ne búsulj, majd a tél haragja olvad és visszajő az arannyal hímzett szép idő! Albán mese A három ökör meg a farkas Kopócs Tibor rajza Három ökör együtt legelt a havasi legelőn. Ott tanyáztak a hosszú nyáron át, és nem tudták az utat, merre kell hazatérniök, így a hegyen érte őket az ősz. Észrevette őket a farkas. „Ez igen - gondolta -, a szerencse bekopogtatott az ajtómon!” És az ökrök körül forgolódott, hogy valamelyikre rávesse magát, de nem talált rá utat-módot, mert az ökrök mihelyt megpillantották, összeszaladtak, és szarvukkal fogadták a farkast. Lehullott az első dér, és fogyatkozni kezdett a fű. A farkas hasa már a gerincéhez tapadt az éhségtől, de nem vált el az ökröktől. Egyszer egyedül találta a két fiatalabb ökröt, és így szólt hozzájuk:- Ide figyeljetek, hamarosan lehull a hó, az a nagyobb ökör lelegeli az egész füvet. Jobb lesz, ha hagyjátok, hogy felfaljam, mert így nektek is lesz elég takarmányotok, és én is kihúzom néhány napig.- Jól beszélsz - hagyta rá a két fiatalabb ökör. Lehullott az első hó. A farkas a két megmaradt ökröt kerülgette, de nem tudta megölni őket, mert azok összebújtak, és szarvukat mutatták feléje. Töprengett magában a farkas, majd az az ötlete támadt, hogy beszél a fiatalabb ökörrel. Közelebb lépett hozzá, és így szólt:- ide figyelj, most már megint nemsokára havazni kezd, és szűkében leszel a fűnek. Ha azonban hagyod, hogy felfaljam a társadat, én kihúzom tavaszig, tavasszal pedig kihajtják a bárányokat, és aztán már jól élek. Sikerült rászednie a fiatalabbat, s az hagyta, hogy a farkas véghezvigye szándékát. Nem telt bele sok idő, a farkas újra megjelent, és így szólt a fiatal ökörhöz:- Nagyon sajnálom, barátom, de fel kell, hogy faljalak. Elfogyott a húsom, neked fogytán a füved, nem tehetek mást. így aztán se szó, se beszéd, az ökör nyakának ugrott, és megölte. A magyar történelem nagy alakjai Könyves Kálmán (1074-1116) Szent László királynak nem volt fiú utóda, ezért Géza két gyermekét, Álmost és Kálmánt vette pártfogásába. Az idősebb, Kálmán mindig tanult és olvasott, ezért a király papot akart nevelni belőle. A természet nem volt túl kegyes Kálmánhoz; a krónikák szerint félvak, púpos, sánta volt, és dadogott. Öccse, Álmos herceg viszont délceg katona volt, s abban bízott, hogy ő kapja meg a trónt. Reményei hamar szertefoszlottak, amikor László király halála után Kálmánt emelték a magyar trónra. A rosszindulatú királyi tanácsadók megragadták az alkalmat, és cselszövésekkel egymás ellen uszították a testvérpárt, akik egyébként is nagy bizalmatlansággal viseltettek egymás iránt; ezért mindketten sereget toboroztak. Kálmán a Tiszához vezette seregét, és Várkony mellett ütötte fel táborát. De a herceg sem késlekedett. Az ő hadai a folyó másik oldalán állomásoztak. Már-már megkezdődött a testvérháború, amikor tanácskozni kezdtek a nagyurak. Amikor maguk között megegyezésre jutottak, egymás táborába is átmentek egyezkedni. A király és a herceg békét kötött egymással. A nyugalom azonban nem tartott sokáig. Álmos herceg főurai biztatására Lengyelországba ment, ott sereget szervezett, és hadával Magyarországra tört. Néhány napos küzdelem után elfoglalta Újvárat. Mikor ezt megtudta a király, mindjárt a helyszínre vonult, mire Álmos herceg ismét a bocsánatáért esedezett. Kálmán király 1113-ba végül elunta öccse áskálódá- sát, és amikor tudomást szerzett újabb cselszövéséről, őt és kisfiát, Bélát elfogatta és megvakíttatta. Egyúttal megszüntette a dukátus intézményét is. A vak herceget az általa alapított dömösi monostorba száműzték. (A kis Bélából pedig később fogyatékossága ellenére is nagy uralkodó lett, II. - Vak - Béla néven.) Kálmán király intézkedéseivel tovább erősítette a korabeli feudális magyar államot. Növelte a külkereskedelmet, adóreformokat vezetett be, és megalapította a nyitrai püspökséget. 1102-ben elfoglalta Horvátország déli részét és a dalmát szigeteket, majd később horvát királlyá koronáztatta magát. A trónutódlás kérdését ügyesen megoldotta, mert fiának, a későbbi II. Istvánnak 1105- ben hatalmat adott. 11 lóban hunyt el Könyves Kálmán, akit kortársai Európa egyik legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.
