Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-05 / 1. szám
Nagyvilág 2000. január 5. 7 Nyelvünk egyik bölcsője és az első magyar Biblia névadója: Vizsoly. A nagy mű azonban a közeli Göncön született „Én azt viszem az mit vihetek” A. Kis Béla _______________ Amikor Luther Márton 1517. október 31-én kiszögezte hitvitázó tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára, nem sejthette, milyen lavinát indít el. A rohamosan terjedő reformáció kapcsán elemi erővel jelentkezett a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordításának és elterjesztésének az igénye is. Luther 1534-ben készült el saját bibliafordításával, amivel - sokszor hetekig gondolkodva egy- egy új fogalmon - megteremtette a német irodalmi nyelvet. Népünknek viszont még több mint egy fél évszázadot kellett várnia, hogy a teljes Szentírás megszólalhasson magyarul. Bár minden valamirevaló prédikátor megpróbálkozott a Biblia magyarításával, az egyes bibliai könyvek lefordítása és kinyomtatása csak előzményét jelentette annak a nagy munkának, amit Károlyi Gáspár gönci esperes - nyilvánvalóan munkatársi segédlettel - végzett. Erdélyben is történtek kísérletek a héber nyelvű Ó- és a görög nyelvű Újszövetség magyar nyelvű kiadására, a felvidéki lutheránus reformátor, Bornemisza Péter pedig az általa lefordított teljes Biblia kinyomtatásához már költségvetéssel is rendelkezett, de halála megakadályozta a kivitelezésben. A nagy mű a Hernád-parti Göncön született meg, és az onnan néhány mérföldre fekvő Vizsolyban hagyta el a sajtót. Az 1580-as években a három részre szakított országnak ebben a térségében alakult ki az a kedvező légkör, amely lehetővé tette sokak álmának megvalósulását. Persze hiába lett volna a szellemileg felvértezett prédikátorok buzgalma, ha nem állt volna mögöttük a sok névtelen és néhány közismert mecénás, többek közt Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem és dinasztiaalapító. A Her- nád völgye már a honfoglalást megelőzően is lakott terület, majd a vármegyének is nevet adó Aba nemzetség szálláshelye volt. A 12. század közepén valószínűleg Rajna-vidéki, flandriai és szász telepesek érkeztek ide, akik Fél évszázadot kellett várni, hogy a teljes Szentírás megszólalhasson magyarul. idővel - főleg a reformáció hatása folytán - elmagyarosodtak. A magyar Bibliának nevet adó Vizsoly első írásos említése 1215- ből való. A település a Lengyelországba vezető útvonalon feküdt, ezért az Anjou-korban megnőtt a jelentősége. A 15-16. században vármegyei közgyűléseknek is otthont adott. A 13. század elején épített temploma a mai formáját többszöri bővítéssel nyerte el, amire az eltérő magasságú nyeregtető is utal. A szerény, de fenséges hajlék magán viseli a különböző korok (román, gótikus) stílusjegyeit. A17. század végén, a kuruc-labanc villongások idején kőkerítéssel vették körül, hogy jobban szolgálhasson védelmi célokat is. A reformációt követően a puritánságot hirdető vallás tanai szerint oda nem illőnek találták a templomban levő freskókat, ezért lemeszelték őket. A ma embere azonban újra megcsodálhatja a bibliai és legendás történeteket megjelenítő évszázados ábrázolásokat, hiszen feltárásuk 1940-ben kezdődött meg, teljes restaurálásuk pedig 1986-ban fejeződött be. Gönc Károlyi Gáspár szuperintendens idejében jelentős hely volt, Kassa után Abaúj vármegye második legnagyobb lélekszámú települése. Pezsgő szellemi élet folyt ott, amelynek anyagi alapját a szőlőművelés vetette meg. Lengyelország a bornak biztos felvevőpiacot jelentett, így a hegyaljai parasztok polgári, de nem öncélú életet élhettek: jövedelmükből futotta jótékonykodásra is. így eshetett meg, hogy a minőségi hegyaljai borokat Lengyelországba szállító szekerek visszafelé papírt hoztak a Biblia kinyomtatásához. Ismert, hogy Károlyi Gáspárnak is volt szőleje Tokajban, a hegy levét - főként kassai kereskedők révén - tovább is adta. A gazdálkodás és a kassavölgyi egyházmegye ügyeinek intézése mellett azonban kitellett tőle az embert próbáló fordítói munka is, amihez a komoly teológiai és nyelvi ismereteket Wittenberg egyetemén, Strassburgban és Svájcban szívta magába. A magyar nyelvet évszázadokra megújító bibliafordítói tette megbecsülésének egyik legújabb jele, hogy 1997-ben a vizsolyi templomkertben felállították mellszobrát, Lavotha Géza szobrászSzenczi Molnár Albert és Károlyi Sáspár mellszobra a vizsolyi templom melletti parkban Károlyi Gáspár szobra a gönci templomkertben művész alkotását. Tavaly pedig ugyanezen alkotótól Szenczi Molnár Albert kapott ugyanott szobrot. A kőből formázott Szenczi Molnár így hasonló közelségbe került a bibliafordítóhoz, mint amikor tizenhat éves fiatalemberként a nyomás alatt levő Biblia korrektúráit hordozta Gönc és Vizsoly közt, amint maga írja: „Lábánál forganék az böcsületes embernek.” Nyilván nagy hatással lehetett rá a teológiai tekintéllyel bíró, kortársai által „istenes vénembernek” nevezett Károlyi, s ezért is vágyhatott arra, hogy elvégezze a Vizsolyi Biblia hibáinak a kijavítását. Az 1608-ban a németországi Ha- nauban általa kiadott, az ún. Hanaui Biblia fakszimile kiadásban tavaly nyáron ismét megjelent, és a szoborállítással egy időben rendezett bibliaünnepen került bemutatásra. Az 1990-től évente megrendezett bibliaünnepi alkalmak a vizsolyi református egyházközség megelevenítését is célozzák, hiszen mára erősen megfogyatkozott, tagjainak száma alig haladja meg a félszázat A Vizsolyi Biblia kiadását tudatos előkészületek előzték meg: a főúri támogatók a potenciális fordítók után vitték a nyomdát, ahol másfél év alatt mintegy nyolcszáz példányban készült el. A nyomtatást a templommal szemben álló Rákóczi-portán a lengyel származású tipográfus, Mantskovit Bálint és munkatársai végezték. A nyomdász - aki saját nyomdajelét két helyen is otthagyta a Biblia lapjain - korábban Semptén és Detrekőn Bornemisza szárnyai alatt szerzett komolyabb szakmai és nyelvi ismereteket. A munka viszonylag nyugodt körülmények között folyt. Bár Habsburg Ernő főherceg egyszer el akarta koboz- tatni a nyomdagépet, de annak nem a reformációs irodalom nyomtatása volt az oka, hanem az, hogy korábban kinyomtak rajta egy kalendáriumot, amelyben nem az éppen akkor bevezetett Ger- gely-féle naptár mutatta az idő múlását A Vizsolyi Bibliából - természetesen nem számítva az Európa Kiadónál 1981-ben és 1990-ben sok ezer példányban megjelent hasonmás kiadást - az egész világon mintegy félszáz található, ennek kb. a fele Magyarországon. Egy példánya megtekinthető a tavaly májusban Göncön Orbán Viktor miniszterelnök által megnyitott múzeumban is, amely hely- és bibliatörténeti, valamim egyházművészeti anyagot tár a látogatók elé. A korábbi iskola- épületet (amiben a kommunizmus idején varrodát üzemeltettek) ismét nemes célra használja hát a gazdag múltjához ragaszkodó gyülekezet, amelyet már az 1530-as évek végén megérintett a reformáció. A 17. század végéig fennállott iskolájában szellemi nagyságok tanítottak, 1650 táján rektora a csallóközi születésű Alistáli Farkas Jakab volt. Gönc nemcsak a magyar Bibliával ajándékozta meg a magyarságot, hanem itt készült el Bencédi Székely Istvánnak köszönhetően az első magyar világkrónika is, a „Krónika az világnak jeles dolgairól”. A református templom falán egy emléktábla hirdeti, hogy Göncön tanult Szenczi Molnár Albert, aki szorgoskodott a Biblia nyomtatása körül is. Amikor Károlyi Gáspárnak a templomkertben 1890-ben felállított ülő alakos szobrán, Mátrai Lajos György alkotásán pihenteti meg szemét a látogató, eszébe jut az önzetlen vállalkozás mozgatórugója, amit a Biblia előszavában a fordító ekképpen fogalmaz meg: „...szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drága köveket. Én azt viszem az mit vihetek, tudni illik Magyar nyelven az egész Bibliát, mellyet eleitől fogva sokan igyekeztek offeralni, de véghöz nem vihették.” A vizsolyi erődtemplom A szerző felvételei Üdv az isteneknek A pápuák a bungee jumping előhírnökei, és hisznek abban, hogy ha homlokukkal megérintik a földet, elnyerik az istenek áldását. Minden ugró dobogót alakít ki magának a 25 méter magas tornyon. Amikor elérkezik az ünnep napja, a tornyok alján csacsogó nők tömege gyűlik össze. Az ugrók felkapaszkodnak a dobogókra, indát kötnek a bokájukra, és fejjel lefelé levetik magukat a mélybe. A pápuák nem sportból ugranak (mint korszerűbben felszerelt nyugati kollégáik), hanem kultuszból. A termékenység isteneinek áldozva végeznek zuhanórepülést, így akarják biztosítani maguknak a bő gyermekáldást és a jama nevű (krumplihoz hasonló) zöldség bőséges termését. A FiVasárnapi koktél dzsi-szigetektől keletre elterülő Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Pentecost szigeten dívó szokás előzményei egy legendához fűződnek, melynek hőse egy bárgyú férfi, aki szoknyavadászat közben leesett a fáról. A történetben a nő az okosabb, mert kitalálja, hogy a férfi indával biztosítsa magát. Intim törvények Mint tudjuk, Amerika államaiban más-más törvények vonatkoznak ugyanarra a dologra, így például arról is eltér a törvényhozók véleménye, hogy mennyit mutathatnak meg magukból a nők nyilvános helyeken. Florida állam Manatee megyéjében nemrégiben megtiltották a nőknek, hogy a mellükből 75 százaléknyit, illetve a popsijukból 66 százaléknyit hagyjanak fedetlenül nyilvános helyeken. Mindezt a sztriptízbárok bezárásáért folytatott küzdelem részeként tették. Ennél nagyobb felület mutogatását 60 nap elzárással is büntethetik. Dave Bristow, a Manatee megyei seriff szóvivője bevallotta, egyelőre nem tudják, hogyan fogja mérni a rendőrség a kendőzetlenség mértékét. Amerikai Ádám Nem sokkal azután, hogy az első emberek megjelentek a nyugati féltekén (vagyis 15-20 ezer éve), az egyik ősnél egy egészen kivételes genetikai mutáció fordult elő. Az Y kromoszóma eltéréséről van szó. A legújabb DNA-kutatások bebizonyították, hogy hogy ez a férfi volt az amerikai „Adám”, aki az egész kontinens populációjára hatott. A latin-amerikai emberek 90%-a ezt a kivételes genetikai jelet hordozza, míg az észak-amerikaiaknak mintegy a fele. Ez a jel a stanfordi egyetem kutatói szerint azonos a kontinens minden őslakójánál, éljen bár az északi Nagy- Tavak környékén vagy Amazonjában. Bármilyen etnikai csoporthoz, kultúrához tartozzanak, bármilyen nyelven beszéljenek, az amerikai lakosságnak közös az őse.
