Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-26 / 4. szám
Dórt 2000. január 26. ^ Az állam, a civil szféra, az egyház vagy a község segítségére szorulnának. A hajléktalanok számáról egyelőre nincsenek pontos adataink. lység szintjére süllyed. Mára a hajléktalanok megjelentek a kisebb városokban is. Publicisztika Németek a Szovjetunióban Köteles Péter ___________ A Szovjetunióban fogva tartott németek sorsáról politikai okok miatt sokáig nem írtak, csak a hetvenes évek végén - nyolcvanas évek elején kezdtek megjelenni azok a kiadványok, amelyek a magyarországi németek sorsát dolgozták fel. Ezek az írások szinte kizárólag magyar, esetleg német források alapján készülhettek. Természetesen az NSZK-ban sok visszaemlékezés jelent meg a szovjet munkatáborokról. Még hosszabb hallgatásra volt kárhoztatva a szovjet (orosz) történetírás: csak 1994-ben, a Ruszkoje prosloje 5. számában jelenhettek meg erről szóló dokumentumok. Az NKVD illetékes szervei jelentéseket készítettek 1944 decemberétől 1953 augusztusáig. Ezek a jelentések új adatokkal szolgálnak. 1945. február 2-áig Romániából 69 332, Jugoszláviából 10 935, Csehszlovákiából 215, Bulgáriából 75, Magyarországról 31 923 főt, összesen 112 480 németet szállítottak a Szovjetunióba. Az Állami Honvédelmi Bizottság 1944. december 16-án adta ki 7161. számú rendeletét, amely Románia, Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Bulgária munkaképes német lakosságának Szovjetunióba szállításáról rendelkezett. 1944. december 29-én pedig 7252. számú rendeletét a németországi németek szovjetunióbeli munkára történő elszállításáról. E rendeletek alapján világos, hogy a cél a Szovjetunióban végzendő kényszermunka volt. 1945. február 3-án jelent meg az a rendelet (70467. sz.), amely az I. és a II. belorusz Front, valamint az I. Ukrán Front hátországában levő németek kitelepítéséről rendelkezett. Ennek alapján a német internáltak elsősorban Ukrajnában és Belorussziában végeztek munkát. Az akciót az NKVD és a Belügyminisztérium irányította, Lavrentyij Berijával az élen. A rendeletek a 17 és 45 év közötti férfiakra, valamint 18 és 30 év közötti nőkre vonatkoztak. Ettől azonban számos esetben eltértek. Felső-Sziléziában és Kelet-Poroszország- ban minden 15 és 50 év közötti férfit összegyűjtöttek, a transzportok összeállítása során a saját maguk hozta rendeleteket sem mindig tartották be a szovjet hatóságok. A túlélők visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy csak kevesen tértek haza. A szovjet adatok szerint 1947 végéig 24 ezer német maradt a Szovjetunióban. 1953 augusztusában az eredetileg több mint 100 ezer németből még 18 848 dolgozott a Szovjetunió különböző munkatáboraiban. Ezek többsége, 14 128 fő hadifogoly volt. Azt azonban, hogy a „polgári személyek” kategóriája - akik közül 2966-an maradtak szovjet fogságban - kit fed, szinte lehetetlen kideríteni. A Belügyminisztérium 625 olyan el nem ítélt hadifoglyot és internáltat tartott számon, akik azért nem térhettek vissza az eredeti lakhelyükre, mert „fontos állami” objektumoknál dolgoztak. A németek utolsó csoportjai 1955-ben hagyhatták el a Szovjetuniót. Dokumentumok SZIGORÚAN TITKOS! Tájékoztatás az Állami Honvédelmi Bizottság 1944. 12. 16- án kelt 7161. számú rendelete alapján internált németek létszámáról Az internált németek száma összesen: A Balkánon 112 480 fő közülük: férfi 61 375 fő nő 51105 fő Ebből: Romániából 69 332 fő közülük: férfi 36 590 fő nő 32 742 fő Magyarországról 31 923 fő közülük: férfi 20 989 fő nő 10 934 fő Jugoszláviából 10 935 fő közülük: férfi 3 692 fő nő 7 243 fő Csehszlovákiából 215 fő közülük: férfi 49 fő nő 166 fő Bulgáriából 75 fő közülük férfi 55 fő nő 20 fő Megjegyzés: A Romániából internáltak számához hozzá kell adni 484 németet Észak-Erdélyből, közülük 357 férfi, 127 nő. Szladkevics altábornagy az NKVD hátországi hadseregének parancsnokhelyettese 1945. szeptember 4. (Forrás: a Történeti Források Gyűjteményének Központja, F.l/p, op. 13a, d.5,1.9. Eredeti, géppel írt szöveg.) TITKOS! A Szovjetunióban levő táborok területén 19 848 fő található, közülük kiszabadulásra és visz- szatelepítésre 6 994 embert jelöltek ki. 2. Az elítélt németek száma: a) hadifogoly 14 128 fő, ebből 199 tábornok és 5 431 tiszt, b) internált 754 fő, c) polgári személy 4 966 fő. 3. ezenkívül a Szovjetunióban 625 fő ítélettel nem rendelkező hadifogoly és internált német található, akiknek azért függesztették fel hazatelepítésüket, mivel államérdekekkel összefüggő adatok birtokában vannak. M. Kuznyecov ezredes a Szovjetunió Belügyminisztériumának börtönigazgatási főnöke 1953. augusztus 21. (Forrás: az Oroszországi Föderáció Külpolitikai Levéltára. F.082, op.41, p.272, d.28,1.93. Másolat, géppel írt szöveg.)
