Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-28 / 26. szám
Tanácsadó 2000. június 28. Hagymás növények termesztése Boros Anikó ______________ A hagymások éves ciklusának kulcsfontosságú tényezője a virágzás utáni időszak ápolási munkáinak elvégzése. Ettől függ a következő évi virágok minősége. Ahol megoldható, vágjuk le az elnyílott virágfejeket, a szárat ne. A leveleket hagyjuk meg, hiszen tápanyagokat halmoznak fel s raktároznak el a föld alatti részekben. Várjuk meg, míg megsárgulnak és elszáradnak. A sárguló- barnuló levelek nem mutatnak szépen, de ezt részben enyhíthetjük, ha a hagymások ágyásaiba olyan növényeket ültetünk, vetünk, amelyek a későbbiek folyamán jobban fejlődve eltakarják e kevésbé esztétikus látványt, akkor virágoznak vagy mutatkoznak levélpompájukban, amikor a hagymások levelei már sárgulnak. Apró ötlet, jó szolgálat Alva maradt hajtásrügyeinket kihajtásra késztethetjük, ha a rügy fölött 3-4 mm-re hold alakú bevágást ejtünk. Azokat a magról kelt, 8-10 éves, vagy annál is idősebb diófákat, amelyek egyáltalán nem vagy gyengén teremnek, a törzs és a háncs meghasogatásá- val termőre fordíthatjuk. Ez a művelet ugyanis elősegíti a virágrügyek kialakulását. Nagy termés után előfordul, “hogy a fák ágai meghasadnak. Az ilyen fákat nem kell okvetlenül kivágni, hanem próbáljuk meggyógyítani őket. A keletkezett sebeket takarítsuk meg, és faragjuk simára, majd 1 százalékos réztartalmú szerrel (bordói lé) mossuk ki. -kszMoníliás pusztulás a gyümölcsfákon: a virágok elszáradnak Jól ismert tünetek A csonthéjasok egyik súlyos betegségét a Monilia laxa nevű gomba okozza, amelynek ivartalan alakja a Monilia cinerea. A kórokozó valamennyi csonthéjas gyümölcsfán előfordul. A megy- gyen és a kajszibarackon különösen súlyos károkat okoz. Virág- és hajtáshervadást, gyümölcsrothadást, termőnyársak, sőt az egykét éves gallyak leszáradását is. A virágfertőzés elsősorban a megy- gyen és kajszin gyakori, a cseresznyén, őszibarackon és szilván ritkább. Főleg akkor okoz súlyos károkat, ha a tavaszi időjárás hűvös és csapadékos a virágzás folyamán. A betegség tünetei jól felismerhetők. A fertőzött virágok egyik napról a másikra elbarnul- nak, majd elszáradnak. A fertőzés és a tünetek megjelenése után 10-12 nap múlva az összetapadt sziromleveleken és virágkocsá- nyokon szabad szemmel is jól látható szürkésbarna penészgyep jelenik meg. Az elpusztult virágcsomók alatt a vesszőkön, termőnyársakon kisebb-nagyobb területre kiterjedő háncsbarnulás, pusztulás következik be. A fertőzés előrehaladtával a gombafonalak egyre nagyobb területet szőnek be. Körülbelül két hét alatt nemcsak a vékony, hanem a vastagabb vesszők is elpusztulhatnak, ha a háncs már körkörösen elhalt. A fertőzött (barna) és egészséges (zöld) hajtásrésznél a héj eltávolításakor éles határvonal látható. A kórokozó a virágok bibéjén keresztül támad, elpusztítja őket, és Erős fertőzés esetén a meggyfa egész koronájára kiterjed a pusztulás. belenő az idősebb fás részekbe, ami termőnyárs- és ágszáradáshoz vezethet. Az idősebb ágakon hosszan tartó betegség alakul ki. A kórokozó kisebb rákos sebekben sebparazitaként él rajtuk, mézgásodás kíséretében. Részleges ágelhalásokat találhatunk olyan esetekben is, amikor egy-egy ágon több monilia okozta rákos seb keletkezett. A monilia okozta rákos seb körül megjelenő penészgyep veszélyes fertőzési forrás a betegség továbbterjedésében. A gyümölcsfertőzés nyáron a félig vagy már teljesen érett gyümölcsökön kezdődik. Gyakori az apró sérüléseken, rovarszúrások helyén keletMoníliás fertőzéstől leforrázott babarózsa- (Prunus triloba-) hajtás. kező fertőzés. A rotható gyümölcs felületén szabálytalanul elszórt penészpárnácskák képződnek. Ezeket a gomba konídiumai, szaporítóképletei borítják, amelyek szétszóródva újabb fertőzéseket hoznak létre. A fertőzött gyümölcsök részben lehullanak, részben a fán maradnak, mumi- fikálódnak, miután belsejüket a gomba teljesen átszőtte. Kertészet és szőlészet Gyökértörzsét késő ősszel vagy kora tavasszal kell begyűjteni, kiemelni a talajból Kálmos, az elfelejtett gyógynövény A kálmos (Acorus calamus) az egyedüli olyan nálunk előforduló vízinövény, amelynek gyógyhatá- sa van. Tájainkon azonban alig ismert, illetve használata jobbára feledésbe merült. Szórványosan találkozhatunk vele mocsarakban, csatornák, patakok, tavak és más állóvizek vizenyős partján. Kúszó, elágazó gyökértörzséből hosszú, keskeny levelek törnek elő. A levelek i-2 cm szélesek, 30-70 cm hosszúak (megnőhetnek 1 m-nél magasabbra is), keresztmetszetük lapos-rombikus, szélük ép. Színükön és fonákjukon is jól kitapintható, látható borda húzódik. Gyógyító hatása a gyökértörzsnek van, amely kellemes, fűszeres ülatot áraszt. íze keserű fűszeres. Van benne 2-4 százalék azarón és pinén tartalmú illóolaj, glikozidok, akorin és ako- retin keserűanyagok, kalamin nevű alkaloid, cseranyagok, 40 százalékrész keményítő, kolin, nyálka és különféle fitoncidok. A gyökértörzset késő ősszel vagy kora tavasszal kell begyűjteni, kiemelni a nedves, iszapos talajból. Ha hámozni akarjuk, akkor azt árnyékos helyen frissiben végezzük el. A lehántott héj is felhasználható. A szárítást lehetőleg fűtött helyiségben végezzük mindaddig, míg a gyökértörzs részei könnyen törhetővé nem válnak. Általában 4 rész friss anyagból nyerünk 1 rész szárítottat. Vigyázzunk, hogy a kálmos gyökértörzsét össze ne tévesszük a vele egy élőhelyen előforduló sárga nőszirom hasonló szervével. A kálmos nagyon jó hatású emésztőszervi, húgyúti és vesebetegségekre, máj- és epepanaszokra, felfúvódáskor. Serkenti a bélműködést, étvágynövelő. Főzetével öblögetve gyógyítható a száj nyálkahártyájának gyulladása és a torokgyulladás. A nehezen gyógyuló sebek kezelésére is ajánlott. A kálmos gyökértörzséből kivont illóolaj fertőtlenítő és szagtalanító hatású. Szájvizekbe és reumatikus fájdalmak elleni kenőcsökbe keverik. A hatóanyagok alkoholos kivonatát a kozmetikai ipar fürdővíz-illatosí- tó, élénkítő anyagokba használja. Egyes vélemények szerint a kálmos száraz gyökerének rágása segíthet az erős dohányosoknak leszokni káros szenvedélyükről. Ezzel egy időben ajánlatos a következő módon is fogyasztani: tegyünk egy csészébe kiskanálnyi összetört „kálmosgyökeret”, ezt öntsük le hideg vízzel, majd egy éjszakányi áztatás után igyuk. Alkoholos kivonatot a következő módon készíthetünk: 30 gramm kálmost 7 napon át áztassunk 50 százalékos alkoholban, majd szűrjük le. Cseppenként adagolva emésztőszervi betegeségekre alkalmazható. Gyomorideg- és bélpanaszok, étvágytalanság esetén a következő módon is használhatjuk: 2 teáskanálnyi kálmost öntsünk le 1/4 liternyi forró vízzel, és negyed óráig pároljuk. Naponta langyosan 2 csészényit fogyasz- szunk belőle. -rMegkérdeztük a szakértőt Melyek a végrendelet feltételei? Egy idős hölgynek válaszolok, akinek leveléből - remélem, jól - azt olvastam ki, hogy az eltartási szerződéssel illetve a végrendelettel kapcsolatos előírásokról szeretne többet tudni. Mint azt már néhányszor elemeztük, az ún. eltartási szerződést a mi Polgári Törvény- könyvünk nem szabályozza, de annak 51. §-a szerint lehet ilyen, ún. nem nevesített szerződést is kötni, feltéve persze, hogy az nem ellenkezik a törvény tartalmával, illetve céljával. A joggyakorlat szerint az eltartási szerződések nem nevesített szerződések; fontos viszont, hogy a szerződő felek kötelezettségei a szerződésben a lehető legpontosabban meg legyenek határozva. Azt is tudatosítani kell, hogy általában az ilyen szerződések leszögezik, hogy az egyik fél - ebben az esetben kedves olvasónk lánya - kötelezi magát arra, hogy a másik felet (édesanyját) megfelelően eltartja. A kötelezettség általában gondozásra, gyógyíttatásra, ápolásra stb. terjed ki, attól függően, hogy a felek ezt milyen terjedelemben óhajtják belevenni a megállapodásba. A másik fél - az eltartott személy - pedig a tartás fejében a tulajdonában lévő ingatlant a kötelezett személyre átruházza. SzerződésesjogSzabó Elena jogász viszony esetében általában mindig lehet valamilyen feltételt megállapítani, de ebben az esetben az eltartott személy részére haszonélvezeti jogot kellene a szerződésbe foglalni. Ez annyit jelent, hogy az eltartott személynek élete végéig joga lenne használni az ingatlant vagy annak bizonyos részét, és eme joga be is lenne jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés ebből a szempontból nagyon fontos, mivel a felek szerződése a haszonélvezeti jogot önmagában még nem hozza létre: csupán kötelmi jogcím a haszonélvezeti jogra. A haszonélvezeti jog keletkezéséhez ingatlan esetében a szerződésen felül arra is szükség van, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ami a végrendeletet illeti, a Polgári Törvénykönyv 478. §-a egyértelműen kimondja, hogy a végrendelethez csatolt bármilyen feltételnek nincs jogi következménye. Illusztrációs felvétel Gyermeklélektan Jelige: Kezdet. „Újszülött gyermekünknek vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek azt a benyomást keltik bennünk, hogy indulatokat fejeznek ki. Megfeszül, kivörösödik, sír, minden testrésze mozgásban van. Nem tudjuk, hogy mit akar ezekkel tudtunkra hozni. Általában valamilyen hiányérzetként értelmezzük, de hogy mi az, ami rossz neki, nem tudjuk, ezért szeretnénk erről többet megtudni.” Az újszülött az első hetekben csak akkor ad ilyen indulati reakciókat, ha kínos ingerek érik - akár kívülről, a külvilágból, akár pedig belülről, a szervezetéből. Ha semmi sem zavarja, és szükségletei ki vannak elégítve, ellazul, elalszik. A második hónap derekától kezdve a negatív reakciók lassanként elhatárolódnak. A környezet reakciója megerősíti a csecsemőt bajainak, hiányérzetének megkülönböztetésében: megjelennek a panaszhangok. Vizsgálatok mutatták ki, hogy a negyedik-ötödik hónapban már van szorongásnak nevezhető reakciója. Bár ebben az időszakban még nem ad negatív reakciót, ha egy tárgyat elvesznek tőle, ha az édesanyja magára hagyja, gyakran sír, vagy más módon fejezi ki szorongását. Hat hónapos kora körül alakul ki a szó szoros értelmében vett szorongás, amely feltehetően a későbbi félelmeknek, szorongásoknak egyik mintája. A gyermek számára az anya távolléte kellemetDr. Hadas Katalin len, kínos élmény. Igazi szorongásos feszültség akkor lép fel, amikor a szeretett személy után vágyódó gyermek csalódik várakozásában. Ez a csalódás azonban nem az egyetlen mintája a későbbi szorongásoknak, nem az egyetlen módja a félelem keletkezésének. A félelem a csecsemőkorban természetes élettani reakció az egyensúly megbomlására és egyéb ingerekre. Ezek a reakciók a kisgyermek későbbi viselkedésének lesznek a mintái. Jelige: Bolond beszéd. „Kislányom óvodás, és nagyon sokat beszél. Szinte soha be nem áll a szája, mindig mondja a magáét, mindent megmagyaráz. Néha olyan butaságokat mond, hogy megáll az eszem. Hogyan szoktassam le erről?” Egy gyermek beszéde nem bolond beszéd, csak ismeretei labilisak még, tájékozottsága pedig gyermekközpontú. Másképpen szerzi be információit, és másképp csoportosítja őket, mint a felnőttek. Tapasztal, utánoz és azonosít. Megtanul és eltanul szavakat, viselkedési szokásokat, helyzetmegoldásokat. A felnőtt műveltsége a mozgósítható tudásanyag hálózata, amelyben mint egy viszonyítási rendszerben jelentést kaphatnak az új tapasztalatok. A gyerek műveltségi anyagának is az a funkciója, hogy a világról való tudás hálójával adjon értelmet a félig ismertnek. Csakhogy a gyermek és a felnőtt műveltsége között az a nagy különbség, hogy a felnőttnél ez a háló fogalomrendszerekből és értékekből szövődik, s így válik viszonyítási alappá. Ezzel szemben azok az ismeretsűrűsödések, tapasztalástöredékek, amelyeknek együttesét a gyermek műveltségének nevezzük, nem alkotnak rendszert. Amikor az óvodás gyerek műveltségét vizsgáljuk, azt a tárgyi anyagot tárjuk fel, amelyet élményeinek fonalán a világból elsajátított. Gazdag és változatos, de labilis és változékony tudás ez. Nincs állandósága, nincs stabilitása, hiszen hordozója - a gyerek - a pillanatnyi helyzetek, az aktuális élmények bűvöletében él. Ezért nem bolond az Ön gyermekének beszéde sem. Nem lehurrogni kell, nem belefojtani a szót, hanem tanítgatni, megmagyarázni neki az eddig ismeretlen dolgokat. Meglátja, akkor később egyre kevesebb va- lódanságot mond majd.
