Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-06-14 / 24. szám

10 2000. június 14. Verssarok Nemes Nagy Ágnes Cifra palota Cifra, cifra ez a fa, gesztenyefa-palota. Zöld levélből összerakva, fényes éggel megtapasztva háta, orma, oldala. Szüntelen a susogás itt, szüntelen a surrogás, leng a padló, leng a kémény, zöld selyemből ez a ház, ablak, ajtó, alagút, csigalépcső, csodakút, s minden zugban gyertya, száz, füstös, fényes, óriás. Gesztenyefa-palotában csupa fény és csupa árny van, csupa kuckó, csupa tér, mert itt mindig fúj a szél. Zárva van, tárva van, aki itt él: szárnya van. Gondolkodom, tehát... Az ábrák bizonyos logikai elgondolás szerint követik egy­mást. Ennek alapján mit rajzolnál a kérdőjel helyére? Vi­gyázz, fogós a retjvény! A Vasárnap 21. számában megjelent fejtörő helyes megfej­tése: 12 tárgy és 7 élőlény, azaz összesen 19. Könyvjutal­mat nyertek: Bukai Éva, Érsekújvár; Horváth Balázs és Ádám, Nagyszarva; lesó Anita, Barka. A 22. számunkban megjelent rejtvény helyes megfejtése: napocska, fekete körben. Könyvet nyertek: Patai Mária, Nagytúr; Magyar Angelika, Bény; Kajla Krisztina, Pinc. Kópé Hizír és a szegény ember Török mese Volt egyszer egy nagy hatal­mú padisah. Ez a padisah az egész országában kihirdette, hogy aki megtalálja Hizírt, annak minden kívánságát teljesíti. Igen ám, de senki sem tudta, ki is valójában az a Hizír, az ország melyik ré­szét kell miatta tűvé tenni­ük? Élt a fővárosban egy ágról- szakadt szegény ember, aki­nek egyetlen vagyonkája se­regnyi éhező gyermeke volt. Mondta is az asszonyának:- Jobb lesz, ha elmegyek a padisahhoz, és felkínálom magam Hizír felkutatására. Két hónap haladékot kérek tőle, addig etesse ő az éhes porontyaimat, legalább az alatt az idő alatt meglesz mindenük. Ha kissé spórol­tok az élelemmel, tovább is gondtalanul élhettek. Az sem baj, ha engem két hónap múlva felköttet a padisah! Az asszony le akarta beszélni az urát az őrült gondolatról, de az makacsul kitartott el­határozása mellett.- Nagyuram, én megtalálom Hizírt - mondta az uralkodó­nak -, csak ennek ellenében két hónapig gondoskodj a családomról, gyermekeimről. A padisah utasítást adott jó­szágfelügyelőjének, lássa el mindennel a szegény em­bert. Több napon át hordta a családjának a finom ételeket, gyönyörű ruhákat, ékes topá­nokat a padisah raktáraiból. Össze is gyűlt annyi, hogy évekig gondtalanul élhetnek. Hatvan nap elteltével magá­hoz parancsolta az uralkodó emberünket, és türelmét ve­szítve ráripakodott:- Hol van Hizír? Megtaláltad már?- Őszintén bevallom, nagy jó uram, nem találtam meg, de hát én nem is kerestem. Nagy nyomoromban abban reménykedtem, hogy megkö­nyörülsz az éhező gyermeke­imen - vallotta be az igazat elcsukló hangon a szegény ember. A padisah társaságá­ban volt három minisztere. Megkérdezte az elsőtől:- Mondd, mit tegyek ezzel az emberrel, aki ilyen rútul be­csapta az uralkodóját?- Hasítsák ketté, mint a ser­téseket szokták, és akasszák fel a hústartó kampóra! - ta­nácsolta a miniszter. A szegény ember mellett ek­kor megjelent egy manócska, és megszólalt:- Mindenki származása sze­rint... Az uralkodó tanácsot kért a másik miniszterétől is, mit tegyen az őt lóvá tevő ember­rel.- Nyúzzák meg elevenen, és a bőrét dolgozzák ki a cserzők!- ajánlotta az a padisahnak.- Mindenki származása sze­rint - szólt közbe ismét a ma­nócska. A haragos uralkodó harmadik miniszterére né­zett kérdő tekintettel.- Uram, ezt a szegény em­bert az éhség a kiúttalanság nehéz helyzetéből vitte a meggondolatlan lépésre. Fel­séged nagylelkűsége bizto­san megbocsátja neki a bot­lását! A kis manócska ismét meg­szólalt:- Mindenki a származása szerint... Mérgesen rászól a padisah:- Ki vagy te, hogy minden miniszteri tanácsra a »Min- denki származása szerint« mondókádat fújod? Mit je­lentenek ezek a szavaid?- Megmondom én felséged­nek! - válaszolt a manócska.- Az első minisztered apja valószínűleg hentes lehetett, a másiké cserző varga. Idő híján nem sok nevelésben ré­Lukács Zsolt illusztrációja szesültek a szülői házban. Ezt tükrözi éretlen tanácsuk. A harmadik viszont jó neve­lést kapott, tanácsai megfon­toltak, nemes lelket tükrö­zők. A három közül ő méltó a rangjára! Azért jöttem ide, hogy igazságtalanul meg ne szégyenítsd a szegény em­bert. Én vagyok az a Hizír, akit annyira kerestél! Hizír ez­után váratlanul eltűnt, nyo­mát sem lelték többé. A padi­sah elcsapatta a két miniszterét, a harmadikat pedig legfőbb tanácsadójává nevezte ki. A szegény ember hazatérhetett családjához. Később jövedelmező munkát is talált, és ma is jólétben él­nek, ha meg nem haltak. Juhász Árpád fordítása A magyar történelem nagy alakjai Kossuth Lajos (1802-1894) 1802-ben birtoktalan kis- nemesi családban született Zemplén megyében. 21 éves korára ügyvédi okleve­let szerzett. 1831-ben mint kolerabiztos tevékenyke­dett a járvány sújtotta vidé­keken. Részt vett az 1832-1836-os országgyűlé­sen, s ekkor szerkesztette az Országgyűlési Tudósítá­sokat. A diéta berekesztése után kezdte el írni a Tör­vényhatósági Tudósításo­kat, melyet a kormány fer­de szemmel nézett. Végül 1837-ben letartóztatták, és négyévi börtönre ítélték. 1840- ben szabadult, és 1841- ben már a Pesti Hírla­pot szerkesztette nagy si­kerrel. 1844-ben titkosrendőri int­rikák miatt megvált újságá­tól, de közéleti szereplése egyre jelentősebbé vált. Közreműködött a Magyar Kereskedelmi Társaság és a Gyáralapító Társaság létre­jöttében, és a Védegylet ügyvezető igazgatója lett. Az utolsó rendi országgyű­lésen Pest megye követévé választották, és döntő sze­repet játszott az „áprilisi törvények” kidolgozásában és elfogadtatásában. Az el­ső felelős magyar miniszté­riumban a pénzügyi tárcát kapta. A Honvédelmi Bi­zottmány elnökeként irá­nyította az ország önvédel­mi harcát. 1848 végén Kossuth irányí­tásával a kormány Debre­cenbe költözött. Itt került sor április 14-én a Habs- burg-ház trónfosztására és Kossuth kormányzó elnök­ké való kinevezésére. Az 1849-es világosi fegyverle­tétel után Törökországba menekült. Nagy bánatára szülőföldjét nem láthatta már soha többé. Magyaror­szágra csak az 1894-ben bekövetkezett halála után hozták. Budapesti temeté­sén egy egész ország gyá­szolta Kossuth Lajost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom