Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-06-14 / 24. szám

Tanácsadó 2000. június 14. 11 Nyári ételek Sajtos karfiol. A szép nagy, meg­mosott, megtisztított karfiolt sós vízben megfőzzük, majd szi­tán lecsurgatjuk, és tűzáló tálba tesszük. Vajból és lisztből rán­tást készítünk, azt annyi cson­tos- vagy húslével felengedjük, hogy jó sűrű mártást kapjunk. A mártást ráöntjük a karfiolra, jó sűrűn meghintjük reszelt sajttal, és sütőben szép sárgásbarnára sütjük a tetejét. Töltött uborka. Hámozzunk meg egy jó vastag uborkát, vágjuk ke­resztbe ketté, s kaparjuk ki a mag- vát. Daráljunk le sertéshúst, sóz­zuk meg, adjunk hozzá borsot. Ezután keveijünk hozzá rizst; ez­zel töltjük meg. Mielőtt azonban megtöltenénk, forrázzuk le az uborkát. Utána forró vízbe rakva főzzük meg, vékony rántással rántsuk be, és ecettel ízesítsük. Tálaláskor tejföllel öntsük le. Almával töltött palacsinta. Ké­szítsünk palacsintatésztát két egész tojásból, 10 dkg lisztből, 1 dkg cukorból és annyi vízből, hogy kellő sűrűségű legyen. Vág­juk kétfelé és almapürével töltve göngyöljük össze. Kétoldalt nyomjuk be, márstuk tojásba és zsemlemorzsába, majd forró zsír­ban süssük ki. Melegen és hide­gen egyaránt fogyaszthatjuk. Alma-fapuhulás­mikoplazma A betegség jellegzetes tünete a kétéves ágak feltűnő hajlékony­sága, amely annak a következmé­nye, hogy a kórokozó (Apple rub- bery-wood MLO) megakadályoz­za a fatest és a tracheidák fásodását. A beteg részek úgy haj­líthatok, mintha gumiból volná­nak; gyakran olyan puhák, hogy ujjal benyomhatok. Súlyos fertő­zéskor a hiányos faképződés az idősebb ágakon is megállapítha­tó. Az ágak a gyümölcs vagy a sa­ját súlyuk alatt egészen lehajta­nak, és szomorúfűzjelleget kap a fa. A fiatal fákon a törzs alsó ré­szén számos oldalág fejlődik, amelyeket túlnövik a vezérágat. Ezek a jellegzetes tünetek az ala­nyokon és sok nemes fajtán nem jelennek meg; a mikoplazma la­tensen is fertőzheti a fát, de az ál­tala okozott károk akkor is na­gyok. A kártétel elsősorban az alany-anyatelepek alacsony ter­melékenységén mutatkoznak meg. A megfigyelések szerint az EM 1 anyatelepnél az alanyki­hozatali veszteség 40 százalékos is lehet. A James Grive fajtánál *34-37, a Lord Lambourne alma­fajtánál 65-78 százalékos is lehet a termésveszteség. A betegség el­len kémiai úton védekezni nem lehet, ezért fontos az egészséges szaporítóanyag használata. Kertészet és Szőlészet Leghatékonyabb a kora tavaszi talajkezelés A mészhiány és következményei Az eddigi tapasztalatok szerint a vashiány a leghatásosabban a Sequestren 138 Fe vaskeláttal gyógyítható. Ennek nagy előnye, hogy a szer még 9 pH feletti, erő­sen lúgos talajokon is megtart­hatja stabilitását, más vaskelátok viszont már 8 pH-nál hatástala­nok. A kezelés 2-3 évre megoldja a problémát. A gyorsabb gyógyítás céljából a súlyos és közepes vashiány esetén talaj- és lombkezelést célszerű alkalmazni. Legha­tékonyabb a kora tavaszi ta- lajkezelés. A Sequestren 138 Fe szerből egy gyümölcsfára vagy bokorra a klorózis mér­tékétől függően 60-120 grammot számítsunk. A sár­guló fák és tőkék közül készít­sünk 20 cm mély árkot, s a szert 5-10 liter vízben felold­va, egyenletesen öntsük az árokba, majd temessük be földdel. A zöldségeskertben 100 négyzetméterre 30-50 grammot számítsunk. A víz­ben oldott szert permetezzük a talajra, majd kapáljuk be. A dísznövényeket 2-3 heten­ként 0,2%-os oldattal öntöz­zük be. Lombkezelésre a Sequestren 330 Fe szert hasz­náljuk 0,1-0,2%-ban. A keze­lést 4—6 leveles korban kezd­jük el, és a növényvédelmi permetezésekkel együtt rendszeresen végezzük. Az enyhébb vashiány esetén nincs szükség talajkezelésre, 2-6 lomb­permetezéssel jól gyógyíthatunk. A tapasztalatok szerint feltétlenül érdemes a klorózisos növényeket gyógyítani, mert a kezelés 10-40 százalékos termésjavulást adhat, amely bőven fedezi a kezelési költségeket. Sokfelé nem a sok mész, hanem a mészhiány okoz gondokat. A talajok mészellátottsága nagy­mértékben befolyásolja a növé­nyek életét. A mésszel kellően el­látott talajok biológiai aktivitása kedvezőbb, a képződött szerves anyag minősége jobb. A mészhi­ány tápanyag-felvételi zavarokat okoz, és kedvezőtlen lesz más tápelemek felvétele is. Enyhe mészhiány esetén ele­gendő, ha mészben gazdag műtrágyát használunk, pl. ammónsalétrom helyett mészammónsalétromot. Gyengén savanyú talajoknál meszezésre mészkőport vagy lápi meszet használ­junk. Homoktalajon 100 négyzetméterenként 10, kö­tött talajokon 20 kg mészkő­port juttassunk ki; lápi mészből vagy a cukorgyári iszapból ezek kétszeresére van szükség. Jól használható a dolomit is, amely a kalci­um mellett jelentős mennyi­ségű magnéziumot tartal­maz. A talajjavítás a mesze- zés hatékonyságát is növeli, ha ekkor 30-40 cm mélyen szerves trágyát is bedolgo­zunk a talajba. A talajjavítás hatására növé­nyeink jobban fejlődnek, jobb minőségű, hosszabb ideig tárolható lesz a termés. KbM Néhány kertészeti növény pH- és mészigénye Optimális Optimális kémhatás, mésztartalom, pH % Hagyma 6,5-8,3 Paprika 6,5-8,3 Paradicsom 5,7-8,2 Alma 5,7-7,6 3-8 Körte 6,2-8,2 2-8 Szilva 6,2-8,2 2-6 Cseresznye 6,0-8,0 3-10 Őszibarack 6,8-8,3 5-10 keserűmandu­la-alanyon 6,0-7,5 5-10 egyéb alanyon Kajszi 6,5-8,3 3-14 Mandula 6,2-8,2 5-15 Gesztenye 5,0-6,0­Pirosribiszke 6,2-7,6 3-8 Feketeribiszke 6,2-7,6 3-8 Málna 6,0-7,0 1-3 Szamóca 6,0-7,6 2-5 Szőlő 6,5-7,8 5-12 Rózsa 6,0-7,0 Krizantém 5,5-7,5 Ciklámen 5,0-6,5 Tenyészideje rövid, de a salátáénál valamivel hosszabb Ismeri ön az endíviasalátát? A levélzöldségfélék közül a fejes saláta után legismertebb az endíviasaláta. Most reneszánsza van Európában, mert cakkos, szeldelt leveleivel, zöld, sárga, pi­ros, lila színváltozataival egyik legfontosabb alapanyaga a saláta­tálnak. Sajnos, nálunk kissé keser­nyés íze miatt idegenkednek tőle. Az őse, a Cichorium divaricatum kétéves növény; a termesztett endívia egyéves. Gyökérzete gyengébb, mint a fejes salátáé, ezért valamivel gyakrabban kell öntözni. Vannak hajtató és sza­badföldi fajták, ezek nem kever­hetők össze, mert a szabadföldi ősszel, télen vagy tavasszal - a gyenge fény következtében - rosszul fejlődik, míg a hajtató faj­ták nyáron fejesedés nélkül ké­peznek magszárat. Tenyészideje rövid, de a salátáénál valamivel hosszabb, ezért elő- vagy utónö­vénynek jól beilleszthető. Kiváló­an termeszthető más levélzöldsé­gekkel együtt, amelyekkel kör­nyezeti igénye nagyjából meg­egyezik. Közvetlenül szervestrágyázni nem szokták, a gyengébb szerke­zetű talajokon is viszonylag jól termeszthető. A többi levélzöld­séghez hasonlóan érzékeny a szi- kesedésre, a túlzott műtrágyázás­ra és a gyomirtószer-maradvá- nyokra. A csaknem semleges kémhatású, kissé savanyú talajo­kat kedveli; az erősen meszes ta­lajokon klorózis lép fel. Magvetéssel és palántázással szaporítható. A palántanevelési idő hat hét. A vetéstől számítva a szedés 18-20 hét után lehetséges. A jú­lius közepei ültetéshez - ez a leggyakoribb - június elején vé­gezzük a magvetést; ritkán sza­badágyban. A kifejlett palántá­kat 25x30 vagy 30x30 cm-re, se­kélyen ültetjük. A nyári termesztés csak öntö­zéssel képzelhető el. Az első ala­pos öntözésre az ültetéskor ke­rüljön sor. Egy-egy alkalommal 20-25 mm vizet (20-25 li- ter/négyzetméter) adjunk. 2 gramm magból 110-160 nö­vényt nevelhetünk 100 négyzet- méteren. Megkérdeztük a szakértőt Elkülöníthetjük-e a vagyonúnkat? Egy olvasónk azt kérdezi, va­jon a házastársak elkülönít­hetik-e vagyonukat a házas­ság alatt, és ha igen, milyen formában. A házastársi vagyonközös­ségről azt hiszem, köteteket lehetne írni. Mivel nagyon sok kérdés (és válaszunk) ép­pen ezt a témát érinti, nem fogom most külön meghatá­rozni, mi minden tartozik eb­be a vagyonközösségbe, és mi nem, hanem egyenesen rátérek arra, vajon lehet-e úgy felbontani ezt a vagyon­közösséget, hogy közben a házasság fennmarad, és ha igen, milyen módon. Tény, hogy még nem is olyan régen ez nem volt annyira egysze­rű. 1992-ig a törvény eléggé szigorúan megszabta, me­lyek azok a dolgok, amelye­ket a házastársi vagyonkö­zösségbe be kell számítani, illetve melyek azok, amelye­ket nem lehet belevonni, és egyéb megegyezésekre nem nagyon adott lehetőséget. Az 509/1991 Tt. számú törvény, amely alapjaiban módosítot­ta a Polgári Törvénykönyvet, változtatta meg ezt a szigort, mivelhogy életbe léptette a 143a §-t. Ez kimondja, hogy a házastársak megegyezéssel bővíthetik vagy szűkíthetik a házastársi vagyonközösség törvény által megszabott tar­talmát. Mit jelent az, hogy bővítik ezt a tartalmat? Pél­dául hogy ha a házastársak egyike a házasságkötés előtt megörökölt egy házat vagy lakást, esetleg más ingatlant - ezáltal ez az ő kizárólagos tulajdonát fogja képezni -, de azt szeretné, ha ez az in­gatlan a házastársi vagyon­közösség tárgya legyen, ak­kor ez ma már megoldható egy megegyezéssel. Ugyan­Szabó Elena jogász ilyen egyszerűen meg lehet oldani a vagyonközösség ter­jedelmének szűkítését is, vagyis hogy kizárnak a va­gyonközösségből olyan dol­got vagy dolgokat, amelyek a törvény értelmében a va­gyonközösségbe tartoznak (tartoznának). Meg lehet to­vábbá egyezni abban is, hogy a közös vagyont ki fogja ke­zelni (pl. mind a két házas­társ vagy csak az egyikük). Továbbá a törvény megenge­di az ún. koakvizíciót is, ami azt jelenti: a házastársak megegyezhetnek abban, hogy a házastársi vagyonkö­zösség a házasság megszűné­sének napjához keletkezik. Ez egy olyan helyzet, amikor az, amit a házastársak a há­zasság alatt szereztek, nem képezi a vagyonközösség ré­szét. Abban a pillanatban vi­szont, amikor a házasság megszűnik, érvénybe lép a megegyezés, tehát mindazok a dolgok, amelyek ezen a na­pon léteznek, a házastársak osztatlan vagyonát képezik, amelyet illetően ki kell egyezni. A fent említett meg­egyezéseknek van néhány közös nevezőjük: csak házas­társak köthetnek ilyen meg­állapodást, csak a házasság alatt lehet ilyen megegyezést kötni, és közjegyzői okirat formájában lehet csak érvé­nyes az ilyesfajta egyezség. Illusztrációs felvétel Gyermeklélektan Jelige: Duci. „Kislányom ősszel megy iskolába. Ügyes, értelmes, okos, csak egy kicsit kövér. So­kat van az anyósomnál. Szeret ott lenni, jól megértik egymást, sok verset, mesét megtanult. Félek, ha iskolába kerül, gúny tárgya lesz. A gyermekorvos óva int a drasztikus diétától, szerin­te ez károsítaná a gyerek szer­vezetét. Akkor mit tegyek? Van rá megoldás?” Az elhízás és a mértéktelen evés az érzelmi deficit jele lehet. A csecsemőkori (orális) élvezeti le­hetőségekhez való ragaszkodás egyrészt regresszió a csecsemő biztonságosabb érzelmi állapo­tához, másrészt az evés élvezeté­vel a gyerek kompenzálni igyek­szik az érzelmi bizonytalansá­got, a megfelelő kötődések hiá­nyát. Mint írja, Önök nem érnek rá foglalkozni vele, mivel sok a munkájuk. A gyereknek viszont szüksége van a szüleire is, nem­csak a nagymamára. A fejlődő gyermeki szervezetben a fogyó­kúrának nagy kockázatai van­nak. Arra továbbra is ügyelje­nek, hogy változatos legyen a tápláléka. Legyenek többet gyer­mekükkel. Kiránduljanak, játsszanak, beszélgessenek, pró­bálják érzelmekkel pótolni az ételeket. A nagymama biztosan annak örül, ha unokája ott van mellette, s nem kell folyton ke­resgélnie; hogy hová tűnhetett el. Biztosítsanak kellő mozgást, tanítsák meg úszni, biciklizni, korcsolyázni stb. Ha kislányuk Dr. Hadas Katalin rájön a mozgás „ízére”, megvál­tozik a kötődése az ételekhez, nem az evés lesz az egyedüli öröme. Jelige: Bagoly. „Gyermekünk még csak óvodás, de rossz alvó. Igaz, hogy csak egyszobás laká­sunk van, de késő este igyek­szünk lehalkítani minden zajt, ami zavarhatná. Barátaink se szoktak túl sokáig maradni, az utcán sincs nagy forgalom, mégis nehezen alszik el. Lehet, hogy az óvodában pótolja dél­utánonként, amit éjszaka elmu­laszt? Ott ugyanis mindig nagyo­kat alszik. De mi lesz akkor, ha iskolába megy?” Mivel az alvás élettanitag cikli­kus jellegű, elképzelhető, hogy az alvászavarok összefüggnek a modern családi élet gyakran rít- mustalanul képlékeny napirend­jével. Az alvászavarok leggyako­ribb eseteiben a gyermek nem tud elaludni, vagy alvása nem tartós. A jelenség néha valami­lyen akut stressz vagy konfliktus állapotával kezdődik, ám ezt kö­vetően a zavar tartósan fennma­rad. Az elalvás zavaráról akkor beszélünk, ha a gyermek több mint fél órán át ébren fekszik az ágyában, és nem tud elaludni. Gyakran előfordul, hogy a gye­rek az elalvás nehézségéről pa­naszkodik, vagy felébred éjjel, és a szülőkhöz megy. Gyakran nem lehet tudni, hogy ez az alvási szokások megváltoztatására irá­nyuló manipuláció kötődési probléma vagy valódi alvási probléma. Gyakori, hogy az ágy nem megfelelő méretű. Még többször fordul elő, hogy a fek­hely ártalmára van a gyerek test­tartásának. A hálóhelyiség hő­mérséklete ne legyen több 20 °C­nál, napi szellőztetése minden évszakban szükséges. Ha a gyer­mek rossz alvó, azt semmi esetre sem szabad alkati tulajdonság­nak tekinteni, hanem feltétlenül ki kell deríteni az okát. Mivel az óvodában nagyokat alszik, fel­tételezhető, hogy az otthoni környezetben van a hiba. Pró­báljuk meg számba venni a fel­soroltakat, kizárni azokat a le­hetőségeket, amik nem fordul­nak elő, s rájönni arra, vajon mi is lehet az oka az otthoni rossz alvásnak. Nagy a remény arra, ha otthon is nyugodt, csendes feltételeket biztosítanak, s ügyelnek majd a pontos napi­rendre, az alvászavarok mini­malizálódnak, vagy teljesen eltűnnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom